Rész

 1   1|     élet~Lakója volnál, búsan, csöndesen.~Fehér kezed forró kezembe~
 2   1|     akkor~S haladtunk szótlan, csöndesen.~Még nem vallottuk meg szerelmünk,~
 3   1|         Köröttem minden alszik csöndesen.~Csak itt-ott gyul ki egy-egy
 4   1|        A mi titkunkkal hal meg csöndesen.~Jer, jer végig még egyszer
 5   1|       Szent béke szárnya érint csöndesen, -~Mert mig imádság zsong
 6   1|        egy fiút, ki sírt, sírt csöndesen.~
 7   1|       S egy hang felel kacagva csöndesen:~Hazugság! Nem fogsz eztán
 8   2|  Felelek: »Egy asszonyt várok.~Csöndesen! Meg ne riasszátok.«~Nesztelen
 9   2| suttogva egyre hajtom:~»Csitt! Csöndesen! Egy asszonyt várok!«~
10   4|     Szabad földben nyugodj már csöndesen.~ (Przemysl, a második ostrom