Rész

  1 Elo |        hatalmas orgonáját.~Gyóni Géza mint egyszerű közlegény szolgált
  2 Elo |          történhetik olyan mértékben, mint szeretnők; de hisszük: egyszer
  3 Elet|              evangélikus theológiára, mint a theológus-otthon növendéke.
  4 Elet|        Sándornak volt tanítványukról, mint költőről való értékelései
  5 Elet|           karácsonyi vakáció, amelyet mint vendég részben náluk töltöttem
  6 Elet|            vállalt kötelezettségének, mint fióklap 1907 végén megszünt.
  7 Elet|          szeptemberében halt meg (már mint nyugalmazott gyóni lelkész)
  8 Elet|            minden napja előttünk áll. Mint pionir közkatona robotol
  9 Elet|              számoltam be a kötetről, mint Géza gyermekéről, »a kis
 10 Elet|         jegyzékébe vegyék. (Felesége, mint tiszti asszony a katonaságnál
 11 Elet|   megözvegyüléséről s úgy gondolt rá, mint menyasszonyára. (Erre az
 12 Elet|           Megható, hogy január 17-én, mint előbb Géza a gyengélkedő
 13 Elet| visszautasította Mihályt, mert olyan, mint egy atléta. (NB. arzénkúrán
 14 Elet|               nagyon szomorú. Épp úgy mint én, a ti általános hallgatástok
 15   1 |               szívem teli van, teli -~Mint a kincsásó sok aranyját.~
 16   1 |         Szeretném mind elébed önteni,~Mint a kincsásó sok aranyját.~
 17   1 |              nem tudom.~Sosem nézesz, mint más, szemembe,~Ha szembejősz
 18   1 |               búcsúzni kell!~Elűzlek, mint a nap az égről~A fényes
 19   1 |      Virágkehely is lassan megrezeg,~ Mint egyszer akkor -~ Bús alkonyatkor~
 20   1 |            majd,~ Ha a virág kihajt,~ Mint a madarak?~Az asztalomon
 21   1 |           rajt álmod tiszta, hófehér,~Mint a halott dal, mely szivedhez
 22   1 |            neked beszélek:~Szeretlek, mint a sas a léget!~Szeretlek,
 23   1 |                hogy vétek!~Szeretlek, mint a szabadságot!~Szeretlek
 24   1 |          haloványan,~Hogy az vagy még mint akkor este,~Mikor ajkam
 25   1 |            összefog...~Elválunk majd, mint összejöttünk,~És sírni egyikünk
 26   1 |                  Most fojtó, nyirkos, mint a szemfedő;~S melyért kidőlt,
 27   1 |              a tavaszt ugy várom már,~Mint aggastyán a mesét...~
 28   1 |                De e seb nem oly mély, mint ez itt, a szivben.~
 29   1 |     Feledhetetlen, jó anyámnak«...~Oh mint irigyeltem az árvát,~Mig
 30   1 |              voltál gondtalan, vidám,~Mint a divatos asszonyok...~Még
 31   1 |               lány között olyan volt,~Mint rózsák közt az ibolya.~Igy
 32   1 |       szerelem s te, csalóka remény -~Mint árva hajósnak, törten, hazatérten~
 33   1 |          száraz szemmel álltam ottan,~Mint a kerítés alján a faág,~
 34   1 |             ág kivérzi százszor,~(Óh, mint égetnek gyakran a sebek!)~
 35   1 |           naplementnél!~Való igaz. De mint az alkonyatban~Ott rezg,
 36   1 |          érdemes, -~S bár érhetetlen, mint a bérctető fönn -~Kitart
 37   1 |               így, meg úgy szeret -~S mint már magától értetődik:~Hogy
 38   1 |          zugot,~Mert fényesebb nincs, mint a szeretet.~Ki nem tanultál
 39   1 |      Imádságod is oly derűs, sugáros,~Mint lelked, melynek csak mosolya
 40   1 |            tiszta fényt sugároz,~Mely mint a lelked, oly zavartalan.~
 41   1 |           most már helyem se találom,~Mint egykor eprészve gallyaid
 42   1 |            álom~Hiú fényben elszállt, mint az őszi köd, -~Nem tud az
 43   1 |      szenvedéllyel,~S hiába vergődik, mint annyi más...~Aztán csak
 44   1 |               Hosszan húzódott utána,~Mint a fátyol, fekete árnya.~
 45   1 |        Kacagjunk, édes!~A lány olyan, mint a kísértet,~Hiába cifra
 46   1 |               az »ártatlan« sötétben,~Mint a sugáron, - amely éget
 47   1 |              és én - utamra lépek!«~S mint a sugárban a tenyérnyi köd,~
 48   1 |         zászlót most is úgy szoritja,~Mint mikor utolsó, legszebb harcát
 49   1 |         áhitattal néznek fel reája,~- Mint akkor, a véres - utolsó
 50   1 |         parancsra sorakoznak rendben,~Mint akkor, az élő honvédregimentben. ~
 51   1 |          Rajta! s robogva~Rohannának, mint a régi szép napokba...~S
 52   1 |           sergi~Enéltük adták inkább, mint a kart;~Oroszlán harca megtanitott
 53   1 |   Aranykantáros, hódos, büszke ménen,~Mint a Hadisten küldötte, kevélyen~
 54   1 |             szabadult magyaroknak.~És mint a szélvész, nyargalnak nyomában,~
 55   1 |              panasz nem éget;~Leszek, mint más, közömbös, szívtelen.~
 56   1 |            sziviben,~Ha sirva hallom, mint kiáltják~Az ártatlanra bűnök
 57   1 |          Hitem segítségért kiáltoz,~S mint szomjazó a hűs forráshoz,~
 58   2 |             puszta, magányos sötétbe,~Mint téli kertbe a szines tavasz -~
 59   2 |          láttad volna, hogy futottak,~Mint a pokol Isten nevére.~
 60   2 |                gagyog~S kedvembe jár, mint nagy betegnek.~Öltöztetnek
 61   2 |                 úgy lehet! -~Zeuszra, mint ti, ép oly bölcsen~Sóhajtom
 62   2 |             száll ez is a végtelenbe,~Mint bús óráim többi árva,~Csalódott
 63   2 |              Az öröm rám is nevetett.~Mint tisztainges kis gyerek~Agyamba
 64   2 |              szőke lányról gagyogott,~Mint fehéringes kicsi gyermek...~
 65   2 |               jószivüek,~Fehérkarúak, mint a nyárfa béle...~Ilyen karokkal
 66   2 |         hitvesem lesz.~Ezer szem néz, mint eszelősre~És úgy szánnak
 67   2 |           Fehérebben nem ragyoghatna,~Mint a tied.~De vár egy asszony
 68   2 |             óra~Sötétitett szobákban.~Mint halottkisérőnek,~Roskad,
 69   2 |             szent arcot, oly pufókot,~Mint amikor mögöttem zajjal~A
 70   2 |          Összetörik a betlehem-játék,~Mint az enyémben. S lesztek ti
 71   2 |              magára.~Fehér gázlángok, mint a gyöngysorok~Ragyognak
 72   2 |               nevet.~Imád a bárgyu, - mint egyszer magam -~S ha elfogyott,
 73   2 |         utálod e tolvaj kicsi bandát,~Mint én utálom s kinek bátor
 74   2 |               ide én.~Apó jön, fehér, mint a tél,~Kezet nyujt, semmit
 75   3 |              Oly messze-messze tőlük,~Mint távoli sziget,~Mely nagy
 76   3 |             nagy toronyból látszik,~S mint távol dongó-dongás~Remete
 77   3 |      keringőjük.~Ágyamba úgy fekszem,~Mint havas temetőbe.~S mégis
 78   3 |        Hétszűkesztendő szűk aratása~S mint aszott mellen sárgaréz-ordó~
 79   3 |          PERRONON~Pirulva, elfogódva,~Mint első asszonyomra,~Úgy nézek
 80   3 |               az érkezésig~És szivem, mint dob verője~Gyermekkézben,
 81   3 |            Selymes asszony suhog tova~Mint karcsútestű büszke páva.~
 82   3 |       csapatja úgy megy el mellettem,~Mint vak koldus előtt, ki zsoltárt
 83   3 |           Mert nincs oly bársony még, mint az ő fehér válla.~A szépségének
 84   3 |                vártam hiában.~Szivem, mint lámpását az őr,~Vonat elé
 85   3 |            tartogatlak most magamnak,~Mint nemes borral teli serleget.~
 86   3 |             őket?~Símogatod a szókat, mint a selymet?~Szivedhez hagysz-e
 87   3 |         szegényeknek -~Vagy rémülten, mint ruhádról a pókot,~A földre
 88   3 |                             ÖRÖK MISE~Mint áldozó az ostyát,~Ugy vonnék
 89   3 |             hátra.~Szép szád hallgat, mint mesebeli rejtek.~Aztán fáradtan
 90   3 |             fáradtan a kezed leejted.~Mint kinyilt nárcisz hull piros
 91   3 |        lehunyt szemmel menjen utánad,~Mint szentkép után ájtatos barát.~
 92   3 |         mélyen bent vagy a szivemben,~Mint mély ó-kútban a hold képe.~
 93   3 |         mélyen bent vagy a szivemben,~Mint mély veremben est sötétje.~
 94   3 |               Én sohase vigyáztam.~És mint fehér virágot,~Min nincsen
 95   3 |              a vágyak~Verik a szivem, mint a zivatar.~Most szököm hozzád,
 96   4 |        anyakeblen csüngő~Gyermekek is mint férfiak akarják.~Ami most
 97   4 |               vett,~Csak úgy ment el, mint dáridóba,~Anyám sugja: mind
 98   4 |               Magvetője,~Ki sziklákat mint pelyheket sodorsz,~Fölszállok
 99   4 |         temetőbe járni~S a sir füvét, mint a hajamat szoktad,~Gyöngéd
100   4 |         könnyü volna ott a szemfödél,~Mint fehér ágyad selyem takarója.~
101   4 |            Azt hiszi bolondul:~Birja, mint a huszárok.~- Jó várunk
102   4 |            láttam őt, a Seregek Urát,~Mint egykor Mózes a Hóreb hegyén.~
103   4 |              napod.«~Hullott az ólom, mint a jégeső;~Ágyúk bömböltek,
104   4 |              jégeső;~Ágyúk bömböltek, mint veszett bikák,~Halált sikoltott
105   4 |            acélcsillagok csóvái előtt~Mint lángot fogott gyászdrapéria~
106   4 |           megvannak!~A mellek járnak, mint a fujtató.~Hejhaj, fiaim,
107   4 |        Egy-két órára otthon lehetünk.~Mint a sárkányok, Ugy rohantak
108   4 |           nappal~S most Ugy alusznak, mint a gyönge bárány.~Császár
109   4 |            közepén~Ugy forog a férfi, mint a falevél;~S mire földre
110   4 |           bujik a hold képe;~Vörösen, mint az urak arca,~Kik most gyülnek
111   4 |              is, ő is igy szenvedjen,~Mint elátkozott szolga-apja?...~
112   4 |               vutkit.~- Sok a muszka, mint a sáskafészek -~Győzitek-e,
113   4 |       elhagyott.~ Oly messze vagy -~S mint éji lámpa téli temetőben~
114   5 |             zsoltár.~Azon az éjszakán~Mint egy falusi kis templomban,~
115   5 |              állt az örs!«... hallik, mint álom.~Ásó feszíti a gerendát -~
116   5 |            Ablak előtt a hímző-rámád,~Mint amikor még arra jártam.~
117   5 |               élvez a szegény szemük,~Mint egy nemes Lovik-novellát.~
118   5 |             Hosszú éjek, hosszú napok~Mint egy gúnyos vendégsereg~Körülállnak
119   5 |                S ki épen úgy térdelt, mint most én~Ezen a perzsa szőnyegen.~
120   5 |            Szived világit a ruhán át,~Mint arany vitézségi érem.~Fehér
121   5 |              LEVÉL~Oly fehér lehetsz, mint a hó;~Oly tiszta lehetsz,
122   5 |               hó;~Oly tiszta lehetsz, mint a harmat, -~Az ajkam, ez
123   5 |          hosszú bánat írja.~Lelkembe, mint a kút vizébe nézek:~Szinén
124   5 |               te tiszta vagy; tiszta, mint anyám.~Szólj a szivemhez!~
125   5 |               úgy mondom a szót, mely mint gyerek-sirás~Buggyan föl
126   5 |                Ha úgy vánszorogsz is,~Mint a béna koldus~Vad Szibériából:~
127   5 |                 De nem büszkébb rája,~Mint én a mankódra.~Ne félj,
128   5 |             száz!... és száz gondolat~Mint éhes karvaly körülrepked.~
129   5 |         Karvalyok közt fehér galamb -~Mint égi szárny lebeg a fátylad.~
130   6 |             ők felkészültek,~Vidáman, mint a vőlegények.~Fehér fiúknak
131   6 |              Magyar országút jegenyéi~Mint bánat orgonái zugnak -~S
132   6 |           szereti,~Ki, úgy él messze, mint az erdők vadja.~Vérző nyarunk
133   6 |       toportyánok~Hogy felkerekedtek,~Mint a sebes zápor hullott a
134   6 |         golyója~Gyilkos fegyvereknek.~Mint a sebes zápor úgy ömlött
135   6 |             Asszonyom,~Elmult a harc, mint rémes álom.~Ezer halál kísért
136   6 |              zengett,~S oly bús volt, mint a temető.~Halott hercegnők
137   6 |            Oféliáról?~Könnyű a hűség, mint a fátyol,~S könnyen leejti
138   6 |        Bánat-királyfi hangja zengett,~Mint hangja régi mély zenének,~
139   6 |             legfehérebb:~Az enyém is, mint a kísértet~Eltűnt s már
140   6 |             virága,~Erős legény légy, mint a szálfa,~S erős karoddal
141   6 |          Véres keresztes magyarságom,~Mint zarándok a Krisztus képét.~
142   6 |             jégország halálra ítélt~S mint a kutyát, kivert a hóra: ~»
143   7 |        folyóparton~Hivón tekint ránk, mint valaha régen.~Hivón tekint
144   7 |     hideglelés rázta a világot;~Mikor mint a fáklyák, úgy égtek a falvak,~
145   7 |            ártott,~Ha keblén viselte, mint halál-virágot?~S most, itt,
146   7 |              akarat.~Napfényre jutni, mint a réti fű;~Lelket kitárni,
147   7 |              gyönyörű;~Megfényesülni, mint a szinarany;~Kivánni, ami
148   7 |           Síromhoz ül s beszél velem,~Mint bölcső felett olyan halkan.~ (
149   7 |               Pár jó szód olajától, -~Mint pusztuló liget~Lecsüggedt
150   7 |          szavad olajával,~Mosolyogva, mint a hivő~Az utolsó kenettel.~ (
151   7 |            nem riasztott~A halál úgy, mint e börtönfalak.~Hiszen ki
152   7 |               becsmérli elébb -~Aztán mint virágot ápolja.~Mi szépség
153   7 |              szenvedése;~Ugy dajkált, mint az anyátok -~Dögmadarak,
154   8 |              Uram, miért üzesz engem?~Mint a titok hallgat a puszta~
155   8 |           vágytól;~Nyelvem kiszáradt, mint a falevél;~S csak egyre
156   8 |             áldott házfedél.~Karjaim, mint a lefagyott fagallyak~Csüngnek,
157   8 |          termetén.~Szívem meg-megáll, mint a gyermek este,~Ki eltévedt
158   8 |            szeretetnek.~Szivtelen ég, mint szemfedő borul ránk,~Fekszünk
159   8 |          borul ránk,~Fekszünk alatta, mint a saját hullánk.~Kiáltó
160   8 | Kifürkészhetetlen.~Ó, jelentsd magad, mint Noénak hajdan,~Olajág-hordó
161   8 |         galambban.~Hogy hinni tudjuk, mint a megfeszitett:~Mi keresztünket
162   8 |          szakadt,~S szét nem szórták, mint pelyvát a szelek,~Dicsőséges
163   8 |           volna tiz évszázadot?~Hisz, mint az árnyék tünnek el a népek,~
164   8 |          hajitni készen áll a csorda.~Mint a galambok ülnek haloványan~
165   9 |               róla.«~...Az alkonyban, mint régi mester képe,~Ült és
166   9 |              lirák;~S fórumra vitted, mint szájas cseléd,~Szegény,
167   9 |          Félig nyitott asszony-szemek~Mint gyémántok a bársony tokban~
168   9 |           hétéves Ottó úgy él köztük,~Mint a kis Jézus, glóriásan.~ (
169   9 |             világod!~Ugy élhetnék le, mint az álmot,~Kertek közt, csillagok
170  10 |             most sötéten leng utánam,~Mint szemfedő a sárga holttetemről.~
171  10 |           Tomory úr nem lesz rosszab,~Mint utolsó rongy cselédje, -~
172  10 |              utolsó rongy cselédje, -~Mint utolsó rongy cselédje.«~
173  10 |           Jobb is bizony már; jobb is mint megérnem,~Hogy úgy tengődjek,
174  10 |              babát!~Ó, akkor bizony - mint egy parasztlánynak,~Ki dolgos
175  10 |              grófnő lágyfürtös fején.~Mint egy parasztlánynak,~Ki dolgos
176  10 |             kemény.~S valahol, akkor, mint Meseországban,~Megérné majd
177  10 |           volna.~Kalászos partok közt~Mint a mese-folyó~Folyt volna
178  10 |         Jóságos ajkad azért mosolyog,~Mint fáradt gyermeké, ki elaludt;~
179  10 |          fáradt gyermeké, ki elaludt;~Mint gyermeké, kiért anyja kiált,~
180  10 |            tiszta ég alatt~Felujjong, mint a diadal,~Pacsirta-csók,
181  10 |               fogsz majd lovagolni, -~Mint régen édes kicsi gyerek -~
182  10 |             Rettegjetek! Rettegjetek!~Mint nyöszörgő verébfiók~Olyan
183  11 |             Londonban I. díjat nyert, mint olyan háborús költemény,
184  11 |              tréfás rajzait. Tscheik, mint cserefogoly a köt. selyempapírosra