Rész
1 Elet| Piroskát akkoriban választják el: a kimerült anya búskomor,
2 Elet| öngyilkosságot követett el. Templomból jövet lakótársa,
3 Elet| fekete asszony hamvasztotta el Ilonka iránt érzett szerelmét,
4 Elet| szerelmét, miatta égette el a haragos kis Gizella a
5 Elet| Bosznia. A katonaság tartja el a mozgósítás alatt s rövidíti
6 Elet| hátralékokra. Így teltek el az utolsó, keserves soproni
7 Elet| a föld epéjét ott okádta el«. Ez Gyóni Géza és Mihály
8 Elet| Október közepén indultak el Alatirból s Petropaulovszk (
9 Elet| közül nem is kísérhette el mindegyik. Koszorút tettek
10 1 | lesett:~A vágyakat, mik el nem hagyják~S a kínt, a
11 1 | felhőt, ezt a szép lányt~Én el nem érem sohasem.~
12 1 | III.~Van még sok, amit el nem mondtam -~Csak itt suttogom
13 1 | szemembül -~S a szót, amit még el nem mondtam,~Suttogom halkan,
14 1 | lágyan dalol,~És arra viszi el a hangot,~Ahol te vagy,
15 1 | érzem:~Elszáll az álom, el egészen...~A cifra házból
16 1 | útszéli rögbe~S imába ful el végső sóhajod...~
17 1 | nincsen eltemetve.~Ki innen! El! Mit is keressen~Bús szivvel
18 1 | ÁLARCOSOK KÖZT~Tarkán hullámzik el mellettem~A sok bohó, festett
19 1 | ki dalát az Istentől lesé el,~Az nézhet szembe napvakító
20 1 | kék ruhája megjelen,~S mig el nem tünt a sok selyem közt,~
21 1 | barátom,~Való s szín ömlik el írásodon.~S míg szemem átfut
22 1 | bánt a sejtés, nem, hogy el nem érem -~Hittel dűlök
23 1 | nyughelye legyen...~»Vígy innen el! Vígy messze innen engem~
24 1 | meg; - vígy, vígy innen el!~Szörnyű kín volna halni
25 1 | Szép tiszta helyre vígy el engemet!«~S a jó fiú, ki
26 1 | végső vágya ide kerget,~Mert el nem veszti tenger bűne sem...«~-
27 1 | hallatta ébredő neszét.~Hagyj el! Ne szeress!~A vidám szerelem
28 1 | gyermek sír, ki apját veszti el...~Mert tűzbe lép, ki tégedet
29 1 | hangot?~Korbácsütés azt el nem nyomhatá,~Mert sziklahitnek
30 1 | ellenség levágott a harcba -~El sem is voltunk még igazán
31 1 | üzent, nem üzent~ Maga jön el hozzánk!~Messze idegenből
32 1 | koporsójához~Áhitó szívvel jártunk el csupán -~Óh, sérti most,
33 1 | rajt az első áldozó,~És el fog égni tán az utolsó -~
34 1 | útszéli rögbe~S imába fúl el végső sóhajod...~
35 1 | kőbálványt imád...~Nem oszlik el... sűrűbbé lesz a fátyol.~
36 1 | Az őrült ár ragadja őt is el.~Még révedezve, kétkedőn
37 1 | őrzött féltve, nagy titokban,~El ne rabolja a kaján irígy -~
38 1 | látszik~Ijesztő rémként el Wittenbergáig -~De retteg
39 2 | be~S csókol, csókol, míg el nem alszom.~S akkor királyok
40 2 | Tapsoljatok! Hisz nem veszett el~Az élettörvény, mit ti mondtok.~
41 2 | villannak~És csókolatlan tünnek el.~Hív a dicsőség. Hír kusza
42 2 | FOGANTATÁS~Csituljon el egy pillanatra~Az életóceán
43 2 | Parázna, vad szó ne zavarja.~El nem sóhajtott szent imádság~
44 2 | álmom.~Nélküled... este el kell asznom, vesznem.~Ne
45 2 | betakarnak.~És nő fölötted, el is temet már~Puha palástja
46 2 | mindenegy?~Lassan pusztulni el vagy gyorsan~Nem egyre megy?~
47 2 | költők szeme.~Semmibe mélán el nem bámul,~Könnyet tüntetve
48 2 | bámul,~Könnyet tüntetve el nem árul, -~Merész, szikrázó,
49 3 | És csókja nélkül hullok el~Ezen a csuf, halálos harcon.~
50 3 | diszharmóniák.~Káromlás, átok oda el nem érhet~S te nem látod
51 3 | Helyedet régen más foglalta el.~Az asztalodhoz más telepedett,~
52 3 | az asszonyodat más ölelte el.~Késett vendég az élet-lakomán,~
53 3 | szűzek csapatja úgy megy el mellettem,~Mint vak koldus
54 3 | várunk.~Csak jönne, jönne már el~A mi szerelmes párunk.~Sápadt
55 3 | minden sóhajt csönd nyel el:~Halálos csönd: semmitse-bánás.~
56 4 | sem vett,~Csak úgy ment el, mint dáridóba,~Anyám sugja:
57 4 | csókja ajkamon még)~Fogadd el tőlem e pohárnyi vért.~Fogadd
58 4 | e pohárnyi vért.~Fogadd el tőlem, Világ Magvetője,~
59 4 | Szép Magyarországba.~Mondja el fenszóval:~Semmi bajom nincsen.~
60 4 | Semmi bajom nincsen.~Mondja el halkabban:~Megszakad a szivem.~
61 4 | Megszakad a szivem.~Mondja el fenszóval:~Erdei haraszton~
62 4 | Fegyverben virrasztom.~Mondja el halkabban:~Járok piros vérben;~
63 4 | A föld epéjét itt okádta el.~Vonitva tört ránk az orosz
64 4 | kedves mondhat:~Száradjon el sátáni teste~Száradjon el
65 4 | el sátáni teste~Száradjon el az átkozottnak;~Szemét kerülje
66 4 | tőle a kedves,~Rohadjon el szájában méze:~Ki halálod
67 4 | egy éjszakára küldjétek el őket;~A pártoskodókat, a
68 4 | egy éjszakára küldjétek el őket;~Gerendatöréskor szálka-keresőket.~
69 4 | egy éjszakára küldjétek el őket.~Az uzsoragarast fogukhoz
70 4 | egy éjszakára küldjétek el őket:~A hitetleneket s az
71 4 | egy éjszakára küldjétek el őket:~Hosszú csahos nyelvvel
72 4 | Istenem, ne többet.~Küldjétek el őket csak egy éjszakára,~
73 4 | egy éjszakára küldjétek el őket.~ (Przemysl, november.)~
74 4 | lelkem.~...Reggelre én már el is mentem...«~
75 4 | Melyik tűzhelytől űzött el a rabló,~Fehér kutyám, te
76 4 | te szent neved,~S jöjjön el, jöjjön el a te szép országod,~
77 4 | neved,~S jöjjön el, jöjjön el a te szép országod,~Ki vagy
78 5 | Máriáknak,~Akiknek szíve el nem fáradott~A reménységben
79 5 | rádtékintek.~Egy hét mult el? vagy egy esztendő?~Egykedvűn
80 5 | Madonna mondd, Madonna mondd:~El tudtad lökni forró száját?~
81 5 | oly kegyetlen hű lenni?~El tudtad lökni forró száját?~
82 5 | ropog.~Egy férfi lépked el melletted.~S a hű komorna
83 5 | kérdezem:~»Mikor utazott el a herceg?«~27. LEVÉL~Ott
84 5 | hiába már, -~Nem lágyul el aszkéta-arcom.~Könnyben,
85 5 | gyötrelmet, tenger poklot bír el;~De jön a pere, az isteni
86 5 | koszorús szűze;~Ki az időben el nem fonnyad,~Mert én hivtam
87 5 | Szibériába.~Neked küldöm. Te vidd el mostan~E szent asszony koporsójára.~
88 5 | ropog;~Egy férfi lépked el melletted...~Egy, vagy száz!...
89 5 | térdre!~Itt megy, most megy el köztetek~Krisztus megkinzott
90 6 | értek.~S mert ravasz útján el sosem érhet,~Gyűlöl a tolvaj
91 6 | fel szivem virága,~Szivd el, szivd el sovány emlőmet.~
92 6 | virága,~Szivd el, szivd el sovány emlőmet.~Apádnak
93 6 | szomorúság,~És nem kisér el senki, senki...~ (Szibéria,
94 6 | bűnös sem szenvedett,~Küldd el nekünk a boldogságos békét!~ (
95 7 | Júdás csak egyszer adta el Jézust -~S ti kereskedést
96 7 | meghatott,~Hited és királyod te el sosem adod.~Hitedért berohansz
97 7 | mikor öt fronton omlik el a vére;~S Rigától Bagdadig
98 7 | börtön-falak,~Testvér, testvérem, el ne hagyd magad!~Hisz itt
99 7 | szekrényből, mit por lep el,~Előszedi selyem ruháját.~
100 7 | hűvösébe~Könyörögve kéredzett el:~Úgy aludt el, szivén~Lágy
101 7 | kéredzett el:~Úgy aludt el, szivén~Lágy szavad olajával,~
102 7 | oly rég hallgatag~Takarod el előttem arcod.~S már nem
103 7 | reményt, amely biztatna,~Hogy el ne vessz a sivatagba?~Hoztál
104 8 | leolmoztad.~Mi pártoltunk el? vagy Te hagytál cserben?~
105 8 | Hisz, mint az árnyék tünnek el a népek,~Kiket vaksorsuk
106 9 | okok folytán~Így jutott el Szibériába.~Hős muszka járőr
107 10 | volt.~E sirban nem veszett el.~Párjához szállt a lelke~
108 10 | lehajthassam?~Bús hegedű, altass el lassan:~Álmomba tán a kedves
109 10 | rázörgetnem?~Bús hegedű, sirasd el csendben,~Akit ő vár s ki
110 10 | rossz emberek~Soha-soha el nem vehették,~Mert szenvedőn
111 11 | 25.)~Késő bánat éneke. (El.-nak, 1913 pünkösd után.)~
112 11 | adódik. Időrendben helyeztük el őket.~A fogságból. 1915.
|