Rész
1 Elet| meg, ki az utolsó múzsa, mikor ő már a fogságban volt.
2 Elet| Javában méltatták a lapok, mikor a magyar »sasok büszke«
3 Elet| fájt a dolog legjobban, mikor a vitáról - persze csak
4 1 | merengés~Ugy elfog néha, mikor az úton~ Mellettem elmész...~
5 1 | VÁRSZ-E?~Mikor virágot hajt a rózsa,~Madár
6 1 | Vársz-e, mondd, engem?~Mikor levél pereg a fáról,~Leszáll
7 1 | szerelmes, csöndes éjfelen.~Mikor a kinom éget végtelen -~
8 1 | vagy még mint akkor este,~Mikor ajkam ajkad kereste -~S
9 1 | A PUSZTA KERTBEN~Hol, mikor itt jártam, a porhanyó földben~
10 1 | Akkor nem értettem.~Csak mikor - karomba fogódzva - feljöttünk,~
11 1 | minden délután~Ott várta meg, mikor jön ujra~A kék-kartonruhás
12 1 | Valami kinzó lelki vád:~Mikor a megvetett virág -~Más
13 1 | akkor. De azóta, éjjel,~Mikor csak ő s a gondolat virraszt,~
14 1 | most is úgy szoritja,~Mint mikor utolsó, legszebb harcát
15 1 | voltunk akkor igazán meghalva,~Mikor az ellenség levágott a harcba -~
16 1 | győzedelmes, fényes ünneplésre,~Mikor a végső fönséges akkordra~
17 1 | Megnyilik az ércajkú orgona,~Mikor nem lesz majd kishitü, ki
18 2 | Barátaim: a gond, a bánat,~Mikor - az ég tudná, mióta -~Megint
19 2 | szivből nevetni láttak.~S mikor ujjongva, önfeledten~Kiáltottam
20 2 | TUDOM, MIÉRT~Mikor tengertakaróját~A Napisten
21 2 | könnycsepp szempilládra.~Mikor nászi sátorából~Pirulva
22 2 | álmodtad, én hajlok rád.~S mikor fényes utca során~Meglibben
23 2 | hogy azt a percet esdi még,~Mikor fejed fejemhe’ símul...~
24 2 | Szálljon csak a magasba fel,~Mikor két szív szorongva, félve~
25 2 | gyüljenek a magasokban,~Mikor két szív ujjongva, égve~
26 2 | gyönyört eloszt vezeklőn:~Mikor én egyszer elkiáltom~A halálisten
27 2 | Asszonyijesztő, fekete este,~Mikor gyermek sír s koporsót érez,~
28 3 | Vizek hátán csillantak,~Mikor hidakon álltam~S a mély
29 3 | nekik hozzám:~Gondolom, mikor sok~Gondatlan arcra nézek.~
30 3 | csak álorcás arcát látod,~Mikor vigan mesél és boldogan,~
31 3 | csak álorcás arcát látod,~Mikor vigan mesél és boldogan,~
32 3 | hullott a kis zsidógyerekre,~Mikor zengte az első áriát,~Az
33 3 | Selyempillák hosszu pihéje~Mikor lassan alámerül,~Álmodva
34 3 | Nekem akarnak tetszeni,~Mikor langyos vizében babrál.~
35 3 | vallanak a hajló keskeny ujjak,~Mikor búcsúzó kézfogás alatt~Egy
36 3 | SZÖKÉS~Most szököm hozzád, mikor a vágyak~Verik a szivem,
37 3 | zivatar.~Most szököm hozzád, mikor az ágyad~Értem vonagló bús
38 3 | úrnőm, a park közepében,~Mikor az éj palástja szétterül...~
39 3 | övez,~S fejet hajtunk már, mikor a piac~Koszorúz, vagy kövez;~
40 4 | fényén.~Szent dördüléssel mikor dörg az ágyu,~Ferenc Ferdinánd
41 4 | kedves már a csöppnyi gyerek,~Mikor föltérdel az anyja ölében.~-
42 4 | majd ki szelíd őszi este,~Mikor oly jó már temetőbe járni~
43 4 | TÁBORTÛZ MELLETT~- Mikor hasadoz már~Jó Kovács pajtásom~
44 4 | kutyája fusson messze tőle,~Mikor megérzi leheletjét.~Undorodjon
45 4 | rendeltél urnak én fölém.~S mikor lelkemben szent rózsáid
46 4 | hogy - mi nem felejtünk,~Mikor a halálgép muzsikál felettünk;~
47 4 | halálgép muzsikál felettünk;~Mikor láthatatlan magja kél a
48 4 | szálka-keresőket.~ Csak egy éjszakára:~Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát~
49 4 | vágnák,~Robbanó golyónak mikor fénye támad~S véres vize
50 4 | verőket.~ Csak egy éjszakára:~Mikor gránát-vulkán izzó közepén~
51 4 | üzérkedőket.~ Csak egy éjszakára:~Mikor a pokolnak égő torka tárul,~
52 4 | földön, vér csurog a fáról~Mikor a rongy sátor nyöszörög
53 4 | éjszakára:~Vakitó csillagnak mikor támad fénye,~Lássák meg
54 4 | Bálint,~A csatakos utra.~Mikor itten nagy Rákóczi~Kornétása
55 4 | napokról boldog borzadóknak,~Mikor a mezőn véres rózsa termett.~
56 5 | a holnapot várni, várni,~Mikor annak sem lesz csak búja.~
57 5 | hintód halkan gördül,~S mikor megáll a halom-szélen,~Síromból
58 5 | hitted: megszakad a szíved,~Mikor a gyászoló szobában~Az arcképemről
59 5 | Elképzelted már azt az órát,~Mikor kinyílik börtönöm?~S ami
60 5 | bámul, mert azt kérdezem:~»Mikor utazott el a herceg?«~27.
61 5 | a pere, az isteni jogú,~Mikor nem bir már egymaga a szivvel.~
62 5 | Csak kisirhasd a szivedet.~Mikor a forró perc parancsol,~
63 5 | gyáva tolvaj, aki ott áll,~Mikor gyengévé tesz a gyász;~S
64 5 | kívánsággal kell fűteni itten,~Mikor a rossz test nagyon didereg.)~-
65 6 | meg, Álom, engem is neki,~Mikor szép fejét párnájára hajtja.~
66 6 | vára ellen muszka ármádiák~Mikor sokasodtak,~Halál zsoltárait
67 6 | MIKOR MONDOM MÁR?~Mikor mondom
68 6 | MIKOR MONDOM MÁR?~Mikor mondom már: »Asszonyom,~
69 6 | leszek az öröm száműzöttje:~Mikor vigság napjai jőnek.~Ki
70 7 | ringása de jó altatónak,~Mikor a sziv már sok bánatot hordoz.~
71 7 | A KOKÁRDA~Mikor gránát bőgött, mikor bomba
72 7 | KOKÁRDA~Mikor gránát bőgött, mikor bomba csattant;~Mikor ezer
73 7 | bőgött, mikor bomba csattant;~Mikor ezer ördög fűtött ezer katlant;~
74 7 | ördög fűtött ezer katlant;~Mikor rémült lelkek robbanástól
75 7 | fel, hősi magyar gárda!~Mikor gránát bőgött, mikor mennykő
76 7 | gárda!~Mikor gránát bőgött, mikor mennykő vágott,~Mikor hideglelés
77 7 | bőgött, mikor mennykő vágott,~Mikor hideglelés rázta a világot;~
78 7 | hideglelés rázta a világot;~Mikor mint a fáklyák, úgy égtek
79 7 | magyar, katonák virága!~Mikor gránát bőgött, mikor összecsaptak,~
80 7 | virága!~Mikor gránát bőgött, mikor összecsaptak,~Mikor a kegyencek
81 7 | bőgött, mikor összecsaptak,~Mikor a kegyencek két Istent becsaptak,~
82 7 | kegyencek két Istent becsaptak,~Mikor fogyva fogytak a hű regimentek,~
83 7 | jutalom se, csak ez a kokárda.~Mikor gránát bőgött, akkor úgy
84 7 | jelen s az egész jövendő.~Mikor gránát bőgött, ki merte
85 7 | épen most tépnék le?~Most, mikor az ég is a magyarnak kékül,~
86 7 | nemzetét előbb lehazudja?~Most, mikor öt fronton omlik el a vére;~
87 7 | magyar megy előre;~Most, mikor minden nap magyar vérbe
88 7 | parancsát hajtja végre,~Mikor friss vesszőt küld ki a
89 8 | kegyelmet,~Mi bünhödésünk mikor elégled meg?~S ki számon
90 8 | maradhatsz mozdulatlan.~Mikor ránk törtek orvul, rettentően,~
91 9 | nekem, Anna Grigorjevna:~Mikor sápadtan a szobádba lépett,~
92 9 | szennyes szájú csőcseléknek;~Mikor öledbe borult a feje,~S
93 9 | az igazság keresztjét?~S mikor fenékig itta a pohárt,~Mit
94 9 | rándult a bus szemöldök;~Mikor lefogtad elborult szemét,~
95 9 | katona leköpte orcám, -~Mikor szeliden néztem őt...~Nagy
96 9 | Föld mélyétől a sarkokig?~S mikor a többet összehodta,~A több
97 9 | vak föld felébredjen, -~Mikor ma is még az emberben~Vadállat
98 9 | szívbe most is Káin oltja.~S mikor a bűn már letarolta,~Akkor
99 10 | testét, kopott kabátját,~Mikor feltünt a szögleten,~Vámpir-Krőzusok
100 10 | ajkán még panasz se kel,~Mikor kiszivjuk szivét és agyát...~ (
101 10 | Holdmeresztő Szent György éjén,~Mikor fölsír a csöpp gyermek,~
102 10 | Grófnő, csak nem kegyed:~Mikor pusztitón egymásra taposnak~
103 10 | lélek, miért irtózik hát,~Mikor sebet lát s könnyes arcokat?~
104 10 | akkor ismernek egymásra,~Mikor szállóban van a lélek.~Ó
105 10 | tengere vérnek, szennynek~Mikor, mikor, mikor apad már,~
106 10 | vérnek, szennynek~Mikor, mikor, mikor apad már,~Ha egymásra
107 10 | szennynek~Mikor, mikor, mikor apad már,~Ha egymásra sosem
108 11 | megvételéről.~Óda a gyűlölethez.~Mikor mondom már?~Puskin nagy
|