01-asszo | asunk-bolto | bolyg-dobja | dobna-elvet | elvez-feldo | feldu-fujta | ful-hallg | hallj-huny | hunyo-kalva | kalyh-kiral | kirch-lakas | lakat-magad | magae-meres | merev-nyomh | nyomj-partf | partj-ringa | ringo-sutto | sved-szove | szoit-tiszt | titan-valog | valok-viszo | viszt-zurav
Rész
1 Elet| szívében. A csabai két év (1900/01, 1901/2) alatt gyűlnek a
2 Elet| evangélikus tanító leánya.~Géza 1884 június 25-én született Gyónon (
3 Elet| gyermekkori és örök kapcsolatom. 1896 szeptemberében öccse, Mihály
4 Elet| Mihály is Szarvasra került. 1899 október 23-án meghalt a
5 11 | 1919). - Balogh István 1920 nyarán hazahozta más kéziratos
6 11 | tragédia« (NyUKOSz kiad. 1922.) c. kve, egyéb megnyilatkozásai
7 11 | Insel Verl., Leipzig, 1923. - Huss R. »Ne bánts...!«
8 11 | László: Gy. G. Kaposvár, 1929. (Új-Somogy nyomda.) (dr.-
9 11 | Sopron Vármegye« napilap, 1930 VII. 6-tól. X. 19-ig); -
10 11 | Závodszky Ferenc: Gy. G. Bp. 1932. (Dunántúl, Pécsi egyet.
11 11 | kvét. (Bp., Magyar Hétfő, 1933.) - Tscheik Ernő 1918. jan.
12 11 | utolsó órái.« Szző kiad. Bp. 1934.) Stb., stb.~
13 11 | Počmes Hongr., 2. kiad. (Bp. 1935.). - Olasz: O. Márffy: Palpiti
14 11 | Ferences zárda, Pápa, 1936.) Bodó Jenő »Három fogolytábor« (
15 11 | Antol.). G. B. Paravia & C. 1937. - (Török ford. ia akad.)~
16 Elo | ifjúságnak.~Budapesten, 1941 május havában.~ A KIADÓ.~~
17 11 | kének pozs.-i 1904 okt. 15. 1ev. és E. kve.)~Te nem lehetsz. (
18 Elet| elején Mihály légcsőhuruttal 40 fokos lázban a kinti kórházba
19 Elet| melyet tavaly adott Valaki, 5000 koronát adományoztam az
20 11 | 1917 jan. 25.] - Guly. I. 59.: Watson Kirkconnel (angol)
21 11 | J. »M. írók stb.« I. 57-62., (Áchim G.) közléseit. -
22 Elet| lett.~A múzsa birtokában 67 levél van a galiciai várból.
23 11 | Fölöttem az árnyak... (A.d. és Vke, 1907 jún. 9.)~A
24 1 | szőlőinda~ Körülfonja.~Kis ablaka oda néz ki~ A toronyra.~
25 3 | folt semmi,~Egy asszony ablakába~Vezeklőn odatenni.~Hogy
26 2 | Ráncos szemhéján, redős ablakán~Száz cérnavékony sugár ficánkol.~
27 10 | ujnak adja.~Boldogasszony az ablakba -~Apadt mellén sír az árva.~
28 2 | hisz megértetek!~Rácsos ablakban a muskátlik, ménták~Szőke,
29 5 | visszatérek;~Fölsóhajtok az ablakodra...~Szibéria szele süvölt -~
30 1 | nem jő szememre álom -~És ablakom kitárom.~- Sűrű homály borult
31 5 | néha-néha~Megzörrentik az ablakot.~Jönnek: a tatár fogság
32 1 | Isten veled szép, fényes ábránd!~Ki ápolt, az majd elsirat.~
33 1 | fehér éjszakában -~S míg ábrándok közt elmerengett~Szegény
34 1 | királyleány...~De mert két ábrándos személyből~Még nem lehet
35 1 | hivhat minden óra -~Lelkem acél, páncélja óvja.~S a láz,
36 4 | október küldte már ködét.~S acélcsillagok csóvái előtt~Mint lángot
37 1 | mennydörögnek,~Csorbult acélok cikázva zörögnek -~Szemem
38 2 | uj század jött. Harcos, acélos,~Bátor szemében gúny, nem
39 4 | zene zeng:~Sipit a halál acélsipja;~A kartács vad cimbalma
40 Elet| családi neve: Áchim. Az Áchim-család valószínűleg török eredetű.
41 Elet| az orosz forradalommal az Áchim-fiúk végzetére.) Itthon húsvét
42 Elet| magyaros vacsora után az Áchim-testvéreknél Szilveszter éjjelén. Találgatják
43 9 | vadnak!~- S az ember mért acsarkodik?~Ha sokja van, mért kiván
44 1 | A nagy koporsót most te ácsolod!~Aki nevedet ajkára vevé:~
45 3 | gondolám vérrel festem~És ácsolom bús verejtékkel.~Jaj, elkészül-e
46 2 | koldusodat!~A kapud előtt régen ácsorog.~Nem ismered már? Pedig
47 Elet| értékelései igen becses adalékai a Gyóni-irodalomnak e korral
48 6 | nyoszolyát.~Az édenbe megtér már Ádám«...~
49 Elet| végigápolja őket; a 4 éves Ádámka június 10-én meghal, a legkisebbet,
50 Elet| agglegény esperesnél, Áchim Ádámnál lakik az anyátlan fiú. Karácsonyi
51 2 | világ... de itt a földön~Adassék búsnak és koldusnak!~Dermedt
52 11 | részben tőlem származó adatai azóta gyüjtött adataimmal
53 11 | származó adatai azóta gyüjtött adataimmal természetesen sokat bővültek.
54 Elet| például már arról is hírt adhatok, hogy Géza kisfia »Géza«
55 6 | szinéből rózsái szinének~Adhatott volna, amikor öleltem, -~
56 3 | Forró poéta-álom~Emlékeinek adj helyet szobádban.~Majd unokáid
57 4 | DICSÕSÉG A MAGASSÁGBAN~Adjátok rám papi palástom,~Amelyet
58 5 | szenvedésem látva látod.~Nekik adnád most mindened~És megvarrnád
59 Elet| Fenyves Ferenc lapjába is adnia verset, meg a szabadkai
60 11 | ciklusokat; sorrendjük magától adódik. Időrendben helyeztük el
61 11 | felhívások gyüjtése útján adódott ki. A »pozs. pir. not.«
62 Elet| kellett, férfias eréllyel adogatta vissza önbizalmát a születésénél
63 Elet| adott Valaki, 5000 koronát adományoztam az elesettek özvegyeinek -
64 2 | lovagod~S egy dallal még az adósod maradt.~Itthagylak, város.
65 Elet| tanulmányi kudarc... adósságok... életuntság stb. Theológus
66 Elet| viharsarkában. (Gyóni Géza születési adottsága - fogjuk látni - ezzel sodródott
67 Elet| bájos emléke pedig 4 darab 8-adrétű füzetkéből álló versgyűjtemény,
68 4 | szépséget te adtál neki~S te adtad nékem a zengő igét.~Ha engem
69 7 | Kezembe gyilkos fegyvert adtak.~Ó, szörnyű számot kinek
70 7 | gazságán:~Láthatlan Istent adtok a vadaknak,~Hogy ellopjátok
71 Elo | Életrajzi tájékoztatót adunk e könyvünk elé. Az röviden
72 Elet| przemysli hősi korszakában; Adyt ő tisztelte legjobban s
73 Elet| társadalmi alkalomszerű versei és aforizmái Gyóni Gézát, a szomorú embert,
74 3 | minden bitangnak.~Gyümölcsös ágak messze intnek~S ha szaladok,
75 11 | Henriknek.« [1913 febr.])~Agarász-induló. (Kézir. a. c. a: »Egy bácskai
76 3 | AGARÁSZINDULÓ.~Uri mivoltunkra~Sok-sok
77 3 | táncol~Most alattunk, ihaja!~Agarunk nyomába~Nem ér fajtánk sok
78 6 | tanyákra március~Virágos ággal most köszön be, -~S jaj,
79 4 | S válladra bő tarisznyát aggass!~Kik büszke végvár sáncain~
80 Elet| Besztercebánya felől való hallgatás aggasztja őket. Később már azt panaszolják,
81 Elet| nagybátyjánál, a szigorú, de jóságos agglegény esperesnél, Áchim Ádámnál
82 5 | ami elfog a gondolatra:~Aggódás-e vagy szent öröm?~Az ajkad
83 2 | gyönyör magasról! -~Elhúznak aggódó sirások...~
84 1 | híven álmaim fölött...~Te aggon is ifjú, gyümölcsöt hozó
85 2 | lelkek rőt éjszakáit.~Tüzes aggyal, bús, nagy haraggal~Lesni
86 5 | az erdők ezer bujdosója;~Ágról szakadtak, szomorúk;~Kik
87 10 | legyen már a magyar!~Vérnek ágyából mely kikél,~Áldott legyen
88 1 | átkos,~A lelkes árnyék, mely ágyához ült~És elrabolta legszebb
89 2 | én,~Mit gondolnak rozsdás agyak?~A kályhasut nem prófétaház -~
90 5 | hogy csak kinzott, rémlátó agyam~Szülötte mind e torz halál-kép.~
91 2 | Mint tisztainges kis gyerek~Agyamba bujt egy komor éjjel.~Szép,
92 3 | hozzám~Kacajuk s keringőjük.~Ágyamba úgy fekszem,~Mint havas
93 7 | népe téged szólit.~Börtön ágyán hallja, hallja,~Besüvit
94 3 | parkjában.~Az asszonyom ágyára űl le~S neki zenél~Minden
95 10 | Mikor kiszivjuk szivét és agyát...~ (1917. III. 30.)~
96 3 | hogy ne csúfítsa az úri ágyat,~Hitvesül adták hitvány
97 3 | jójszakát,~S az ajtó előtt lődd agyon magad!~
98 3 | őszirózsa hervad vetetlen hideg ágyon.~Megsimitom még egyszer
99 3 | kötöznék:~Bús testvérem, te agyonfáradt,~E vig estén húzódjunk összébb.~
100 6 | gondol~Tiszta ruhára, vetett ágyra.~Tiszta ruha és puha ágy.~
101 4 | füstölők tömjéne;~Szóljon ezer ágyú-torok.~Ez az Itélet nagy miséje;~
102 4 | Hasadoz már, pajtás,~Ágyúink szaggatják,~Hallod-e, hogy
103 Elet| jelentést vivő gép. A vár ágyúit a tüzérek szétvettetik.
104 5 | vágyunk -~Ott dörögnek az ágyuk;~Nem virág hull, de bomba.~
105 4 | csemetéink,~Isten báránykái, ágyukban pihennek.~...Mióta elmentél
106 4 | Lőszerládából egy kereszt~S száz ágyuszó a gyilkosokra.~Széttakarom
107 Elet| helyzetéről, de ez a pusztító ágyútűzben lehetetlen. Ekkor ismerkedett
108 Elet| összekötő tábori vasút keleti, ágyútűznek kitett pontjain vagy vigyázza
109 Elet| közti éjjel az oroszok is ágyúznak, a mieink is rájuk lövöldözik
110 4 | épen:~Úgy lódult meg az agyvelő~A világ fejében.~Földünkre
111 2 | Békesség-áldás, boldog hála...~Ah! Gipszangyalok sose láttak~
112 4 | szolga,~S fehér falukban ahány árva~Zsoltáros szivvel ballag
113 1 | egy színné lett -~De szent áhitattal néznek fel reája,~- Mint
114 1 | Szellemidézni nagy koporsójához~Áhitó szívvel jártunk el csupán -~
115 Elet| felszabadítókkal bevonult a várba, ahonnan annakidején kirepült. -
116 1 | kelyhe,~Madár csicsergő ajaka.~Csak ép szívemre nem borultál,~
117 10 | annyi sem vagyok -~S tikkadt ajakkal várom irgalmát,~Hogy kijelentse
118 1 | eloltsa tüzét~Két szomjas ajaknak,~Melyek tele vággyal~Csókolni
119 1 | templomai nőnek~S milljó ajakról zeng fel a Hozsánna!~IV.~
120 4 | Gyönyörüm,~Az ég legdrágább ajándéka vagy.«~Igy elhervadni engednéd-e
121 Elet| tekintetben legmúzsább múzsa ajándékozta meg a magyar irodalmat a
122 11 | hadifogoly-élet bővebb megismeréséhez ajánlatos: Stessel E. »Hadifoglyok
123 1 | vonni,~Csókolni hosszan ajkadat.~Selyemhajad kibontogatnám,~
124 3 | ajkad látom.~Szemedre és ajkadra szálljon~Titok, kívánság,
125 3 | ittam s kiben a halál forrt,~Ajkához többé senki ne vegyen.~
126 9 | öledbe borult a feje,~S ajkai áldott kezedet keresték,~
127 3 | áldozó az ostyát,~Ugy vonnék ajkaimhoz~Most egy fehér kezet.~Csak
128 1 | az Eszme ellene -~Szabad ajkakról szent imádságképpen~Akkor
129 1 | is már csak felényi,~Mire ajkamra érkezett -~Azok a siró,
130 1 | lángol és boldogtalan.~S míg ajkamról az átok elszáll~S a szíven
131 3 | nemes borral teli serleget.~Ajkamtól félre-félre tollak,~Hogy
132 1 | borongott íves homlokán.~Ajkáról halkal, szenvedély nekül~
133 3 | hálni, míg lázasmohón~Ajk ajkat keresne.~S halántékodtól
134 2 | kenyérért mindhiába.~Derűs ajkon hadd hangozzék már~Békesség-áldás,
135 1 | harsonája -~Halált lehellő ajkukon fagyott...~Éjfélre jár és
136 3 | selyme,~Vakon és süketen egy ájtatost talál itt.~És erős béklyót
137 5 | szabad, nem szabad benyitnom.~Ajtódhoz százszor visszatérek;~Fölsóhajtok
138 7 | kegyence~Kinyitná már az ajtóit.~Rab pusztázó, szegény Lázár,~
139 10 | nekem jaj kellett.~Anyák ájulása,~Fiak pusztulása~Bódító
140 1 | Utamban megállit a vén ákác lombja -~Akkor rámhajolt, -
141 3 | ANYAFÖLD~Akáca-sorban nádtetős viskók;~Mögöttük
142 1 | szép nyarat.~Ahogy a hűs akácasorban~Kisértelek, én kedvesem -~
143 1 | pereg,~Nem bólogat a jó akácfa már.~Nem száll elénk dal;
144 1 | város zajába ha~ Beleuntam,~Akácszegett ösvényt járok~ Csillapultan.~
145 Elet| augusztus 20-án a Theológiai Akadémia lezárja Áchim Géza leckekönyvét:
146 Elet| theológus-otthon növendéke. Akadémiai tanárai közül Stromp László
147 Elet| Vidovszky Béla a képzőművészeti akadémiára, magam az Eötvös-kollégiumba
148 9 | Gyönyörübb rendje régen nem akadt~Sovány mezőkön a halál-kaszának.~
149 2 | fiatalok!~Köröttem szerte szent akarások,~Nagyot merő, új, bátor
150 3 | nyilnak-e mondd,~Tavaszi szent akarattal~Engem váró lány-csodák?~
151 4 | harcol Petőfi lelke.~S ha úgy akarja Végzet-úr~S rablók golyója
152 4 | Gyermekek is mint férfiak akarják.~Ami most készül, szent
153 7 | sirgöröngyük!~Most forditva akarjátok?~Dögmadarak, hova szálltok?~
154 Elet| a színészeken lendíteni akaró színházi kritikust és jó
155 7 | magyar kokárda?~Magyar szóval akarsz menni a halálba?~Parancsolj,
156 11 | az irodalomban hasonlót akartak velem, az igazán csak melléktragédiája
157 Elet| a derék fiúk.~Itthon nem akartuk elhinni az első híreket;
158 7 | karunk -~S ó, még ölelni akarunk.~Rab vackainknál estelen~
159 Elet| a cenzúrának könnyíteni akarva - 4 soros német verset ír;
160 2 | Néhány él benne, magamfajta,~Akiket megcsúfolt az élet.~Jó lelkek
161 5 | reménységben és az imádságban,~S akikre szállnak fehér hóhullásban~
162 1 | vagytok, ti halott honvédek!~Akinek szavára gyúlt bennünk a
163 11 | kiadásokban »Mihály főhadnagynak, akivel az Itélet harmadik hónapjában
164 1 | Mikor a végső fönséges akkordra~Megnyilik az ércajkú orgona,~
165 11 | itth. újs-ok (kül. B. H.) akkori híreiben és fogadtatását
166 Elet| a legkisebbet, Piroskát akkoriban választják el: a kimerült
167 4 | voltunk.~Jó fejedet, Bálint,~Akkoron se törted:~Mért nem szült
168 1 | Hogy pásztor és nyáj egy akolba nőjön,~Eszmény, amelyért
169 Elet| nagyon gyakorlott. Egy-egy aktuális politikai karikatúra versben
170 5 | fel a pongyoládat.~Telt alabástrom-vállaid~A tükörből ideragyognak.~
171 9 | melegség szállott;~Könnye aláfolyt a daróc ruhán.~Ősz feje
172 2 | arcomhoz érve~Fagyottan aláhullanak.~Jégember én - csak szemgolyóim~
173 11 | 1914 okt. 25. [kar] sz.; az aláírás már: pionirkáplár. B. H.
174 Elet| tanító szerkesztő és Kugler Alajos városi főlevéltáros segítettek
175 1 | mellettem~A sok bohó, festett alak.~Forognak színes tömkelegben,~
176 7 | megrogyott~A bútól szent szüzed alakja?~Alázva, fázva nézesz szerte:~
177 1 | Ország-világgá százezer ajak,~Csodás alakját érctáblákba véssék,~Magasztaló
178 2 | ujjongva, szivdobogva~Ráismerek alakodra -~Tudom: az út más felére~
179 Elet| lembergi csata után a már alakulóban levő orosz gyűrűn verekedte
180 Elet| kilépett, mert egy konzorcium alakult, amely a soproni »Nemzetőr«
181 3 | hosszu pihéje~Mikor lassan alámerül,~Álmodva ismeretlenül~Igent
182 2 | sebemet.~Ha sors, hát űzzön.~Alant tipegni parányi sorban~A
183 Elet| elő lelkéből; a nemzeti alap nála megmaradt.~1917 tavaszán
184 Elo | Tartalmi tekintetben kiadásunk alapjául szolgáltak a következő kiadványok:
185 11 | versekkel. Ebben a könyvünkben alapom a Gy. G. katonaládájában
186 Elet| szarvasi iskolája kiváló alapot ad a kitűnő eszű Gézának
187 11 | legszükségesebbeket közölhetem.~Kutatóknak alapul »Guly.« szolgál, de a továbbiakhoz
188 1 | mosolygó ajak -~Rajongó lelkem álarca csak.~Igaz csak az éjjel,
189 2 | zárdaszűzek kéjt kinálnak.~Szent álarcát a szent levetve,~Rabolni
190 7 | vad cselédek,~Libériás, álarcos szolgák.~Szivem kivágták
191 2 | SZIVEM~Tégy félre most minden álarcot.~Templomba lépsz, édes szerelmem.~
192 Elet| további útirány. Májusra Alatirba értek s ott megtelepedtek.
193 Elet| Október közepén indultak el Alatirból s Petropaulovszk (okt. 21.)
194 3 | Karcsú kanca táncol~Most alattunk, ihaja!~Agarunk nyomába~
195 3 | váró sziv himezte,~Előttem alázattal~Hulljon le akkor este.~
196 2 | ÉN PAPSÁGOM.~Hajdan bókos alázkodással~Templomok ajtaján zörgettem.~
197 5 | szörnyek~Eltüntek, bújtak alázottan.~Őrangyal, a szivem, ó de
198 4 | jobban megszenvedtem én.~Aláztál engem barmok vályujáig~S
199 7 | bútól szent szüzed alakja?~Alázva, fázva nézesz szerte:~Hát
200 Elet| emeletének egyik utcai albérleti szobájában, ahol előző évben
201 11 | Kézir. a. c. a: »Egy bácskai albumból«; oldalt áthúzva.: »Vajda
202 1 | Hozzád csak imája van,~Csak áldani tudja, Isten, szent neved.~
203 4 | tarisznyádba hű vitézek~Minden áldása beleférjen.~Eredj, Szilveszter,
204 1 | bús fejét behinti~Hazug áldással kishitű barát:~Minthogyha
205 9 | mely melletted elröpült,~Áldást vagy átkot hörgött a világra?«~»
206 1 | tömeg,~Mely űzve, hajtva áldatlan bosszútul~A mestert százszor
207 2 | virágélet,~Én virágajkam hadd áldhasson egyre.~
208 4 | tusán~Szabad és boldog népek áldnak.~Dicsőség a magasságban, -~
209 5 | hóhullásban~Szibériából áldó sóhajok.~1. LEVÉL~Megcsókoltad
210 2 | olykor: sötétet~Nem bújok, áldok akkor én se.~Lelkem hazug,
211 2 | hajadonfőtt, kitárt karokkal~Míg áldom a bukó Napot,~S a hab beloccsan
212 3 | szerelmek,~Vagy nehány vig áldomás?~Életemnek furcsa sinjén~
213 5 | lesz csakugyan~A legutolsó áldomásunk?~Halál, halál, vén Csinom
214 6 | vassal, vérrel.~ Vértanúink,~Áldón nyujtják kezüket.~Zúg az
215 7 | lettem az öldöklésnek.~Ó áldottak a véres kések.~Gyilkolni
216 2 | hordva.~És hajnalonként, áldozáskép,~Dal fonódik a homlokodra.~
217 1 | Megejt a hinár s vonja áldozatját~A süppedő talaj tovább,
218 7 | csavarja orrod és szemed.~Bús áldozatot én nem kérhetek.~Csak ha
219 3 | nézek most reád,~S poétás áldozattal~E verset néked áldozom.~
220 1 | halottas kertbe,~Ki nem áldozhat drága sír felett -~S bár
221 3 | áldozattal~E verset néked áldozom.~Hol jártam, sírtam, fájtam,~
222 1 | adott,~Hogy százszor újra áldozza fel érte,~Bűnös csókját
223 5 | Jönnek: a tatár fogság sok aléltja:~Kufsteini komor, keserű
224 Elet| megyek!« című költeménye. Az alföldi függetlenségi magyar csak
225 5 | freccsen most a vér,~Csöndben alhat-e, mondd, a véred?~Vagy lázít
226 2 | utában karom lecsuklik.~Ej, alhatunk még, fiatalok!~Köröttem
227 11 | köt.-ben a c. a.: »Ibrányi Alice úrnőnek, a Vörös Kereszt
228 10 | kimenőre~Egy köpenyegre alig-alig tellett.~Dámák és főurak
229 3 | Rossz szerelem ez a miénk~S aligha még rózsát fakasszon.~Mert
230 1 | majd egymásra.~S a nyár alighogy őszre fordult,~- Nincs fordulat,
231 7 | rabokként vetődtünk.~Füzek aljáról hol az álom-csónak?~Viharos
232 11 | napjának 100. évfordulója alkalmából. Gyón, 1902 okt. 6. - Pozs.
233 Elet| 1903 nyara nem bizonyult alkalmasnak a kollokviumpótlás irányában.
234 Elet| Politikai és társadalmi alkalomszerű versei és aforizmái Gyóni
235 9 | náció,~Egy elkéjelgett élet alkonyán most~Fegyvert ragadsz és
236 3 | busásan fizettél~Pár búcsús alkonyaton.~S most - messzi városokba!~
237 9 | tudhassam még róla.«~...Az alkonyban, mint régi mester képe,~
238 4 | lengyel határ.~Visztula hidján alkonyi csöndben~Kongó léptekkel
239 4 | S kongó lépések elviszik~Alkonyodó hazai tájra.~ (Lengyelország,
240 1 | fagyasztó, szaggatott beszéd...~Alkonyult. És bent a fák megül~Az
241 3 | mezőre.~Vörös napkeltétől~Alkonyunk nem messze már~Haj mének,
242 2 | S szép vagy, mert úgy alkotlak!~
243 4 | tőled semmit is,~Mert nem alkottad kérő szóra szám;~S most
244 8 | Dicsőséges Jobb, amelyet alkottál,~Nem hagyhatod, hogy rom
245 4 | Megitatom forrás vizével,~Fiatal állad felkötöm,~Összekulcsolom
246 Elet| ki, hogy Mihályt semleges államba viendők jegyzékébe vegyék. (
247 Elet| hogy a legdrágább Lusy állapotáról: senki... egy árva szót
248 11 | testamentuma. (A legénys. foglyok állapotát ld a fogoly írók kveiben.)~
249 4 | Látod-e, lengyel,~Hona állapotján~Másnak is csak van oka keseregni;~
250 Elo | közlésével a tudományos álláspontot is teljes mértékben.~Erősen
251 Elet| robotolt. A boszniai »kőtörő állati« sorsban rabszolgának érzi
252 8 | az életnek~És nem csak - állatok királya.~De jaj, jaj, én
253 3 | heroldja:~Kerülje a tavaszi allét,~Kinek vágyai fátyolát~A
254 4 | fenyves, melyben sasok hálnak,~Állhat ellene szél forgatagának~
255 2 | csak sietve,~Hogy szédítő, állhatatlan,~Titkos, édes nagy parancsra~
256 3 | Gyönyörü ez az este.~Ha most állhatnánk bátran~Két fehér szobor
257 4 | hip-hopp.~Vadon erdőn ha~Állitják posztra,~Vadon magányát~
258 Elet| meg a kötelességét, ahová állították«, s bár most már kaphatna
259 7 | nagy seb tátog...~Uj Mózes, állíts uj követ:~Áldott legyen
260 2 | álmot, a vágyat -~S dalaim állják őrizve körül~Menyasszonyágyad.~
261 6 | népemet.~Kárpát sziklái égig álljanak;~Tokaj vesszői vassá váljanak;~
262 6 | Erdők szálfái, mind őrt álljatok.~Isten szemei, fényes csillagok,~
263 4 | becsülettel~Akkor is itt állnál.~Ne búsulj hát, Bálint~S
264 2 | szent az átok.~Sátánhoz állni igy hagyjátok~Imák és álmok
265 Elet| darab 8-adrétű füzetkéből álló versgyűjtemény, amelynek
266 3 | megálló~Vagy nagyobb ez állomás?~Város, város, látni engedd~
267 Elet| várát« a cár megnézte.~Első állomásuk volt Kijev. Gézáék április
268 Elet| a hó végén értek utolsó állomásukra, Krasznojarszkba. A katonaváros
269 1 | oda tette~A sirra, ahol én állottam.~S hogy rám nézett - a szeme
270 1 | se lebbenti,~S kik itten álltak, nincs közülök senki.~Árnyék
271 Elet| Odasiető barátai megdermedten állták körül.~Gézának - szerencséjére -
272 4 | Látod-e, lengyel,~De akihez állunk,~Nem tudunk ahhoz hűtlenek
273 3 | kárpitjára~Akarom vagy se: járva, állva, fekve~Csak téged fest a
274 4 | nyugszik csipkés nyoszolyában~S álmában látja omló véremet.~Maradj
275 4 | most ébredt fel talán~Első álmából az anyja ölében.~Századszor
276 5 | Havas puszta most minden álmad.~És hó födi be véres nyomát~
277 1 | gyermekálom~S te őrködtél híven álmaim fölött...~Te aggon is ifjú,
278 1 | ült~És elrabolta legszebb álmait.~Ott volt vele a bús kolostor
279 1 | Ki csüng ma már a költő álmán?~A való:~Mi bánt? Mit kiván
280 1 | szárnyamat.~Gyötörnek édes álmodásban,~Ugy meggyötörnek engemet...~
281 1 | ködből, mit szemem elébe~Az álmodások bábjátéka vont -~Kilépni
282 1 | csapáson.~Hang nem zavarta álmodásom.~Ha jöttek is ott szembe
283 2 | bánat, ha kezét se fogtad,~Álmodba jött csak, csodának, titoknak.~
284 4 | kerülje könnyü álom,~S ha álmodik, varangyok lepjék;~Sebesedjen
285 2 | Azt akarom, hogy énrólam álmodj~A rózsaszagú, mámoros éjben.~
286 3 | Virághordó galambja~Álmomnak és álmodnak.~Sose voltál jó hozzám.~
287 Elet| a fürge Tábori Ujság nem álmodott dicsőséghez juttatták. A
288 2 | sem a poéta,~Ki küszöbödön álmodozik.~
289 2 | hajnal...~Ó szép volt mégis álmodozni!~Ó szép volt mégis álmot
290 2 | kivánnék én,~Csak lehetne békén~Álmodoznom felőled,~Csak sohase fáznám~
291 2 | gyermekmódra,~Értük nem aggódva~Álmodozom felőled.~Szememet lehúnytam...~
292 1 | Miről - a gyermek - annyit álmodoztam,~Kifestve róla színes képeket -~(
293 2 | Szűzpirosan mosolyogva:~Azt álmodtad, én hajlok rád.~S mikor
294 2 | palotás városról hej sokat álmodtak~Ott a telifürtös szőlőtövek
295 5 | LEVÉL~Azon az éjszakán~Mit álmodtál, szelid szerelmem?~Azon
296 1 | Tünődöm hosszan - csalfa álmokon...~
297 10 | hegedű, altass el lassan:~Álmomba tán a kedves házba lépek;~
298 3 | megdermed~Virághordó galambja~Álmomnak és álmodnak.~Sose voltál
299 3 | majd csak én is elmegyek.~Álmos komondor kikisér farkcsóválva,~
300 2 | halványveres -~És ezer ablak álmosan mered.~Az öreg Duna halkabban
301 7 | valóság, mi nekünk csak álmunk.~Kocsid után, mely lassan
302 4 | lengyel,~Ezen a világon~A mi álmunkat nem álmodja senki -~Látod-e,
303 7 | vetődtünk.~Füzek aljáról hol az álom-csónak?~Viharos éjek messzére ragadták.~
304 11 | Lk. I.-nak.)~Látogatás álom-kastélyban. (Kézir. a. c. a. áthúzva:
305 3 | amilyennek~Lelkem, a vén álom-piktor~Vonat utján festeget?~Város,
306 2 | kitárom szentek szentjét.~Álom-terítő az oltáron,~És képed benne
307 Elet| Álomkirály«-ból harcos, »álomasszony«-ból »Őrangyal« lett.~A
308 2 | selyembe,~A kópék egy szép álomasszonyt,~Selymével lágyan az fedez
309 2 | Igy... igy... ölelj! Ha álomba csókollak,~Bársonykarod
310 3 | Éjfélre értem ajtaja elé...~Álomkastélya kilenc küszöbén~Kilenc oroszlán
311 3 | LÁTOGATÁS ÁLOMKASTÉLYBAN~Éjfélre értem ajtaja elé...~
312 1 | szivében hitte mégis,~Hogy álomképe visszatér.~Ott várt kitartón,
313 2 | Körötte bíborszin pompában~Álomkincsek halomba hordva.~És hajnalonként,
314 Elet| találkozni. A Géza otthoni álomkórossága és félbenmaradottsága óta
315 1 | földön, lelken...~...Komor, álomriasztó éjszaka...~Kiült az égre
316 1 | Csak úgy reppenjen könnyű álomszárnyon~Tehozzád, édes, szép álomvilágom,~
317 1 | vele a bús kolostor mélyén,~Álomtalan komor, vak éjszakákon,~A
318 6 | sir szegény.~Mély sirban álomtalanúl~Alszik ezer szép vőlegény.~
319 1 | álomszárnyon~Tehozzád, édes, szép álomvilágom,~Titkon suhanva, áldva,
320 1 | még biz összedül!)~Ahol az álság vert tanyát magának,~A gondok
321 Elet| gyakorolnia kellett. Ezúttal az alsódabasi szolgabírói hivatalban gyakornokoskodott.
322 Elet| végképpen elhinni. 19-én hozták általában a biztos hírt az ujságok
323 9 | utja,~A szög, mely kezét általfúrta,~S érezte azt a szomjúságot.~
324 7 | végig a temető-soron~Egymást általkarolva mentek.~Két drága asszony,
325 10 | lehajthassam?~Bús hegedű, altass el lassan:~Álmomba tán a
326 10 | zene.~Csak lágy szonáta altatná a lelket!~És hárfák halk
327 1 | pihenni,~Csak balga módra áltatod magad.~Töretlen úton fogsz
328 7 | csónak.~Habok ringása de jó altatónak,~Mikor a sziv már sok bánatot
329 10 | elnyomott az álom~(Uri beléndek altatott és mákony)~S most ébredsz
330 Elet| diákkamrába« megy lakni, s alumneumban étkezik.~Vajda Péter szarvasi
331 Elet| boldogság, első nyugodt alvás. Rengeteg orosz hulla, de
332 7 | téged is neveljen fel~Boldog alvók gyilkosának?~Árva gyerek,
333 11 | Életem. (Kézir. a. c. a.: »Ambrus Balázsnak.«. [1913-14.])~
334 3 | ismerősöm,~Kék tükrökből, amelyek~Vizek hátán csillantak,~
335 Elet| karácsonyi keltezéssel, amelyekben a rab-költő köszönetet mond
336 1 | egy akolba nőjön,~Eszmény, amelyért élni érdemes, -~S bár érhetetlen,
337 2 | ablak.~Még legjobban járt, amelyik régen~Magaszántából maradt
338 1 | láng hevíti majd a lelket,~Amennyi láng az ő szivében élt,~
339 11 | alapján adjuk meg a keltezést, amennyiben tudjuk; a háború és a fogság
340 Elet| szerkesztőségi vetélytárssal vívott amerikai párbajként szögezte le a
341 3 | asszonyom fekete leplét,~Amibe síró szivem takartam,~Lebbenni
342 1 | szálló, szürke hamvak,~Amik a lángok hűlt helyén maradtak~
343 2 | kuncogtak kis éhes férgek...~Amiktől ott fenn undorodtam,~Most
344 3 | szivemet:~Olyan vagy-e, amilyennek~Lelkem, a vén álom-piktor~
345 11 | irodalmi vonatkozása volt, aminthogy a dekadencia, amit világ-penésznek
346 10 | Gonosz, ki mást szavakkal ámít.~ (1917. VI. 15.)~Térjetek
347 Elet| pompás kiadású Kultúra is, Ámon Vilmos is megvált a Naplótól,
348 Elet| van. Nekem már tág volt amúgy is; megvagyok.« - Február
349 6 | szüntelen~A kegyelemnek angyalához, -~Nem lesz számára kegyelem,~
350 5 | estebédre?)~Még egy nap... A bús angyalát,~Holnap, holnap a kapuk
351 Elet| hátterű Jaeger-nővérek meg angyali türelemmel húnytak szemet
352 4 | való!~Szálljatok erre, álom angyalkái,~Egy-két óra csak, ami jár
353 5 | sötétbe.~És hol vannak az angyalok?~Mért nem zeng az egek zenéje?~
354 7 | ajkad imádságát~Tán elviszik angyalszárnyak.~Árva gyerek, árva gyerek,~
355 1 | égbe, hallgasd meg imám,~Angyalszemeddel jól vigyázz reám,~Vigyázz
356 1 | lett szegényebb,~Csak egy angyalt vesztett az ég.~Bolondság,
357 Elet| bevonult a várba, ahonnan annakidején kirepült. - Gézát féltettem
358 11 | megyek. (Háttér Bosznia annexiója. Felolvasta a soproni Frankenburg-kör
359 Elet| a k. u. k. zsarnokság.« Annexiós válság, Korneuburg, Bosznia.
360 7 | vágy,~Mely golgotát járt annyi-annyi százszor:~Mi Eldorádónk -
361 11 | ném. ford.: Gragger R. »Anthol. Hung.«. Insel Verl., Leipzig,
362 11 | most adott 6 köt.-ből való anthologia volt, néhány más darabja
363 11 | Versek« c. 1926. kiad. anthologiában »B. t.-nek« a c.-e)~~»R
364 11 | Hiszen én nem modernek vagy antimodernek ellen, hanem az ellenség
365 11 | írta. 1912-ben érthető volt antinilitarizmusa. B. H. 1925 ápr. 4. Irod.
366 11 | magiaro nella sua lettera. (Antol.). G. B. Paravia & C. 1937. - (
367 2 | járatod majd~A te egyetlen jó anyádat?~
368 Elet| Előkészítés, előfizetők és anyagiak hiányában azonban összezsugorodott
369 Elo | sajnos - a mostani nyomdai anyagviszonyok miatt nem történhetik olyan
370 4 | kardját.~Ami most készül: anyakeblen csüngő~Gyermekek is mint
371 4 | Ne sírjon kegyelmed,~Édes anyámasszony;~Ünneplő ruhának~Gyász-szint
372 1 | lakóján élő szemfedő~A jó anyának áldott szelleme...~III.~
373 9 | Azért csak este, mert az anyánk~Csak este kapja meg a bort,~
374 9 | tábor;~Bort viszünk neki az anyánktól,~S csak este lehet, kérem
375 3 | az se jöjjön,~Kit szelid anyaság~És csöndes otthon csábít,~
376 6 | Hogy megbűnhödjön minden anyaszülte,~S pusztuljanak a vérengző
377 8 | gyökeréig mártir-vértől ázott,~Anyatejen szítt ősi szabadságot.~Nem
378 5 | sápadt ajka,~S nővérére, anyjára gondol.~16. LEVÉL~Látlak
379 4 | éjszakára,~Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.~ Csak egy éjszakára:~
380 11 | gyûjt. = -emény. - hírl. = -ap. - itth. = -oni. - jzet =
381 Elet| Pozsonyba a Hiradóhoz. A bánatos apa, az »öregúr« megtudta, hogy
382 3 | Harmincadik tavasz heroldja;~Apácás, gőgös fátyolát~Perzselő
383 10 | szennynek~Mikor, mikor, mikor apad már,~Ha egymásra sosem ismertek,~
384 9 | kis árva, névtelen hős,~Apád, anyád is eltemetve.~Ottó,
385 6 | szivd el sovány emlőmet.~Apádnak és bátyáidnak~Bosszúlója~
386 10 | Boldogasszony az ablakba -~Apadt mellén sír az árva.~Uj őrsége
387 2 | zendül még ma is az ige,~Apáim ódon, bibliás beszéde,~Minthogyha
388 10 | amely beragyogta~A bús apáknak éjszakáit.~ (1917. IV. 17.)~
389 7 | gyerek...~Kik megölték az apámat,~Rabló népség minden léptét~
390 4 | Istenünk, védd meg az édes apánkat!~Téli fagyos vártán, tudom,
391 9 | Fiaim, hová igyekeztek?~- »Apánkhoz itt a folyó-szélen,~A temetőn
392 1 | Hálát is néki, jó »Kossuth apánknak«.~Méltatlan ajkkal, óh,
393 Elet| felére is. Jó professzorai apjára való tekintettel a hatóságnál
394 1 | jajongnak~S a gyermek sír, ki apját veszti el...~Mert tűzbe
395 Elet| volt mindnyájunkkal, jó fiú apjával szemben; és nagyon-nagyon
396 2 | sem megyünk.~Széket tol apóka elém.~Egy vázában az ő virágja.~»
397 1 | szivemben, kitépem -~Rózsát ki ápol jégfalak között?~Leszek
398 1 | heverhet -~Utána nem nyúl ápoló kezem.~Szenvedtem én is, -
399 5 | bíztatóan hozzá.~És mig a többit ápolod,~Mindig többet s többet
400 1 | szép, fényes ábránd!~Ki ápolt, az majd elsirat.~A szemfedőd
401 1 | rózsát.~Hótiszta eszményt ápoltál szivedben,~Az sugárzik irásodból
402 1 | Te suhogtatod most, te új apostol!~Nézd, már megindul, recseg,
403 1 | korodnak~Újjá szülője, hit apostola!~Az idők szárnyán századok
404 1 | lágyan~Néznek a lányra az apostolok.~Ott áll közöttük glóriás
405 Elet| zárul. A 2. félévben, 1903 áprilisában Vutkovich Ödön beveszi a
406 2 | cókmókot...~S lelkem a halál apródjával,~Egy kis golyóval sugdolódzott.~
407 2 | orcájú betlehemesnek.~Három apróság hidegtől csipett~Piros orcával
408 2 | Kegyetlen kedves, gőgös ara~Hogy soha meg ne bocsátana,~
409 11 | 16~Szent Ilona foglya. (Aradi Klny. 1918. VI. 8. közli.)~
410 7 | nem ver... s ha merne, ó,~Áradj ki ujra vérfolyó!~Fölvillan
411 2 | szivemre.~...Friss deszkaszag áradt köröttem~És zizegett a tömő
412 3 | értem jő a multam~Bűnnel, arannyal, fénnyel,~Jaj, ne adjatok
413 10 | nagy szellemén~Mi tornyos arany-garmadát rakunk.~- Bár volna sok
414 3 | lettem:~Vak zsoltáros az élet arany-hidján.~És zeng a zsoltár: ó asszony,
415 2 | ARANY-NAPOK~Arany ha cseng olykor: sötétet~
416 10 | nyomor-kohó;~Tealád ágyaz minden arany-trágya,~Valahol gyülik gyülölt
417 2 | csengtek,~Daloltak vígan nótás aranyak.~A szeretőd volt dalos lovagod~
418 2 | Guritják már, én fehérségem,~Az aranyat az éhesek...~De te ne add,
419 10 | Ült az érsek Kalocsában~Aranycsipkés szent ruhába.~Vágóhidra
420 3 | Gyönyörü ez az este.~Két aranydomb a melled.~Két aranydombon
421 3 | aranydomb a melled.~Két aranydombon aranyfátyolt~A szerelem
422 7 | cafatját~(Gőgös, lelketlen, aranyéhes népség)~Kairó utcáin az
423 3 | Aranyzuhatagában.~Gyönyörü ez az este.~Aranyfátyol lecsúszva -~S aranyfolyóban
424 3 | melled.~Két aranydombon aranyfátyolt~A szerelem emelget.~Gyönyörü
425 3 | Aranyfátyol lecsúszva -~S aranyfolyóban elhalóan~A mi egy-testünk
426 7 | vére,~Amelyből egy csepp aranyheggyel ér fel~S átokkal száll a
427 7 | hazugság: méltóság és béke!~Aranyimádó irtó kapzsiságtok~Bérelt
428 1 | robaja lehat a poriglan.~Aranykantáros, hódos, büszke ménen,~Mint
429 6 | élet ere pattan~S Klió uj aranylapra jegyzi:~Ki ott halt meg,
430 3 | Az élet mesterhegedűje.~Aranymezők neki teremnek,~S ebéd után~
431 2 | kellene.~S Melitta jött. Folyó aranynál~Fényesb haja, a dus, kibomló,~
432 2 | hív,~Várnak, suhognak az aranyok, selymek...~Hej, lányok,
433 2 | gyűlöllek, beteg, céda lány.~Aranyon árult fonnyadt tetemed~Mig
434 3 | áldott Hazugság-istennek,~Ki aranyszalmát hinteget~Minden rongyos
435 Elet| Novellairogató leány volt, kedves és aranyszőke: nagyon beleszeretett Gézánk.
436 2 | mámorom a szél kifujja~S aranytalan fekszem a fűben:~Koldúsének,
437 2 | fehér vállad,~Ha egyszer aranyvirágot hajt -~Ugye selyembe járatod
438 2 | tartom én a fülem~Diadalmas aranyzenének.~S ha mámorom a szél kifujja~
439 3 | fehér szobor a szerelem~Aranyzuhatagában.~Gyönyörü ez az este.~Aranyfátyol
440 4 | magyar buza:~Aki vetette, az arassa le.~A gyermekért, kit anyja
441 10 | A fény, amelyet jótevőn áraszt~Szelid lángú családi lámpa.~
442 7 | előre!~Aki merész, most arathat.~Tárogató bugó hangja~Mély
443 10 | Kik életükben csak másnak arattak,~Vérrel váltottak jogot
444 3 | úgy nőtt ki magától~S amit arattál: egy marék virágból.~Boldog
445 1 | libegnek~Zúzott tarajukkal az árbocosok,~Zajgó birodalmán vihar-űzte
446 5 | A nagy csarnokban ezer arc,~Ezer ismerős ismeretlen -~
447 6 | gyermek.~Emlékezem fakó arcára;~Vértelen kékült keskeny
448 11 | M-ke későbbi eml.-ei: »Arcképem előtt.« 1910 júl. 1. - É.
449 4 | gyászruhádat varrnád~És néha-néha arcképemet néznéd -~Halottak napját
450 5 | Mikor a gyászoló szobában~Az arcképemről rádtékintek.~Egy hét mult
451 2 | karom, az ölelő,~Fehérült arcodon a vágyak rózsája~S szemedből
452 10 | Mikor sebet lát s könnyes arcokat?~Dolgozni: ugye inkább~Rémitő
453 2 | asszonyszavak.~És jéghideg arcomhoz érve~Fagyottan aláhullanak.~
454 1 | barázdát hagyva~Fakó, halavány arcomon.~Csak álltam ott a koporsónál~-
455 6 | csillagból néztek e világra,~Mely arcotokat ragyogónak látta?~Melyik
456 2 | iráson, -~Büszkére termett arcvonásom~Gúnyos gőggel dacolt vele.~
457 4 | kell még! Véreim, mit adjak~Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!~
458 9 | kinszenvedése~Kövült meg itt az út árkába;~S az esti ködben itt lebeg~
459 3 | nemes falka,~Bozóton át, árkon át,~Űzvén csak üldözzed~
460 6 | Sasok vára ellen muszka ármádiák~Mikor sokasodtak,~Halál
461 1 | egyre~Az imbolygó, iromba árnyakat.~A fojtott zugban, rozzant
462 1 | esküdne össze~Ezer láthatlan árnyalak,~Hogy, mely hozzád visz,
463 1 | csak patakban;~A fény az árnyban semmivé lett,~Jelentsd magad
464 1 | ÁRNYAK~Sötét árnyékok összesúgtak~A felhős éjpalást
465 2 | Azt akarom, hogy az én árnyékom~Mindig kísérjen.~Azt akarom,
466 1 | ért a cselszövény -~De az árnyékon, tudod édes,~ Csak győz -
467 1 | társa csak a gondolat,~Mely árnyékot vet lelke tükörére.~A gondolat,
468 2 | bocsáss meg!~Fehér lelked ne árnyékozza kétség.~Imádkozzál: hadd
469 1 | falán.~Sötéten kelnek lomha árnyéktestek~S inogva bomlik egy a más
470 5 | Azon az éjszakán~Havas árokban, forró lázban -~Azon az
471 9 | szanaszéjjel.~Ma selyemágy lesz az árokpart,~Mert róla álmodom az éjjel.~ (
472 1 | lelke újra, újra villan:~Árpádok népe nem lesz soha rab.~
473 1 | szivében élt,~Ha majd az árral nagy tusára keltek~Ez árva
474 5 | nincs mit félned.~S mit árt, ha meg is hallgatod:~»Madonna...
475 1 | hallom, mint kiáltják~Az ártatlanra bűnök vádját, -~Hitem segítségért
476 2 | kékjének~Könny mérge meg nem árthat.~Szép vagy, mert szépnek
477 7 | halál közt ugyan kinek ártott,~Ha keblén viselte, mint
478 4 | dördüléssel ajtaja kipattant~Az artstetteni szomoru kriptának.~Szent
479 Elet| besztercebányai Jakobovits Artúr és Tscheik Ernő, akkor iglói
480 2 | Könnyet tüntetve el nem árul, -~Merész, szikrázó, fekete.~
481 1 | az, mit Ő tanít,~Amit nem árúl e világ: A hit!«...~Szólt
482 Elet| nemzetiségű császári tisztek árulása folytán ismerik a vár szikratávírójának
483 Elet| újságíró, Mayer Géza. Utóbbi árulgatta Gyóninak a Lampel-cég bizományában
484 2 | beteg, céda lány.~Aranyon árult fonnyadt tetemed~Mig megvonaglik
485 4 | világon~Árva magyarnál nincsen árvább senki.~Látod-e, lengyel,~
486 11 | elrabolták.~Egy kerti ház.~Árvagyerek karácsonya.~Harminc évig
487 10 | árva cselédem.~Zivatar elől árvagyerek-úton~Akad-e fészer, ahová megbújjon?~
488 4 | borulok rájok:~Én kicsi árváim,~Visszatér győztesen az
489 1 | imádság zsong bizó szivedben,~Árvák közt nem vagy elhagyott
490 3 | elmegyek.~Pár régi bútor árván és búsan áll itt.~Kis asztalon
491 1 | Oh mint irigyeltem az árvát,~Mig hivő ajkkal sugta,
492 Elet| olyan, mint egy atléta. (NB. arzénkúrán volt.) Asszonyaiktól nincs
493 Elet| egyesítve a »Sopron« című, 48-as napilapot akarta megindítani,
494 10 | harmadévi fű nő~S meg mindig ás a sirásó paraszt.~Irtózik
495 Elet| megérzik, de csak a régi 48-asból fejlődött társadalmi reformátori
496 2 | S rám üres napok torka ásít.~S tudom, igy marad mostohámnak -~
497 3 | már halottan.~Kilencszer ásított rám a halál,~Kilencszer
498 4 | Igy rendelik, mig én sirt ások,~Ott bent a részeg kancsukások.~...»
499 4 | Alexandra,~Elő a fegyvert és az ásót -~S dolgoznak majd a kancsukások...~...
500 3 | bent örök misét mond~Egy asszony-kép előtt,~Kit régholt mester
501 9 | REMETE A BÁLBAN~Félig nyitott asszony-szemek~Mint gyémántok a bársony
502 Elet| megismerkedik a »Minden asszonyok asszonyá«-val. Ez a szép, sziporkázó
503 Elet| zöme a »minden asszonyok asszonyáé«, a soproni asszonyé, Ilonka-verseken
504 Elet| NB. arzénkúrán volt.) Asszonyaiktól nincs hírük, az enyémeket
505 2 | Egyetlenegyet sem merek.~Friss asszonyajkak nászi mosolya~Csalogat,
506 4 | istenét kegyelemre síró asszonyakarattal akarta, hogy hazaérjenek
507 5 | könnyebb!~Hiszek, hiszek egy új asszonyban.~13. LEVÉL~Te küldöd őket
508 Elet| asszonyok asszonyáé«, a soproni asszonyé, Ilonka-verseken kívül Ella-versekkel
509 2 | rontó, mérges a kedvem.~Asszonyijesztő, fekete este,~Mikor gyermek
510 2 | Kivel búsálmú, télálmú éjek~Asszonykereső lázak után~Telerajzolták
511 3 | nézzen rád senki férfi~Mohó asszonykivánó szemmel;~Pillantásában ne
512 2 | add oda magad!~Búbánat, asszonykönny, csalódás~Utánam nem marad.~
513 4 | könnye~Világszép magyar asszonyoknak;~Busult szivekre, szép szemekre~
514 3 | Pirulva, elfogódva,~Mint első asszonyomra,~Úgy nézek most reád~Régi,
515 2 | Éltében sem szerette.~Vig asszonypajtás, nótás szerető~Volt ideálja
516 2 | zajlik~És illat csap meg, asszonypárás,~Azt hiszitek, hogy nem
517 2 | lepje.~Ki itt fekszik, az asszonyrikatást~Éltében sem szerette.~Vig
518 2 | DON JUAN VÉGRENDELETE.~Asszonysimitó két sötét szemem~Akkor majd
519 2 | röpülnek felém~Meleg szavak, asszonyszavak.~És jéghideg arcomhoz érve~
520 3 | aszúját szürcsölni merengve.~Asszonyunk válla milyen ragyogó,~És
|