01-asszo | asunk-bolto | bolyg-dobja | dobna-elvet | elvez-feldo | feldu-fujta | ful-hallg | hallj-huny | hunyo-kalva | kalyh-kiral | kirch-lakas | lakat-magad | magae-meres | merev-nyomh | nyomj-partf | partj-ringa | ringo-sutto | sved-szove | szoit-tiszt | titan-valog | valok-viszo | viszt-zurav
Rész
1021 2 | ADY ENDRÉNEK~Be sok a bolygód, fáradt üstökös.~Ugy vonszolod
1022 2 | S lopott csóvája kihúnyt bolygóidnak:~A magyar égen - mást te
1023 2 | had?~Én nem hiszem. Kérész bolygók falkája~Míg fénysörényed
1024 8 | Visszhangozzák az éjszakák.~Tébolyult bolygón kong a halál-óra,~És megnyilott
1025 1 | BOLYONGÁS~Bolyongtam elhagyott csapáson.~Hang
1026 4 | Petár -~Belgrád fölött a bombák robajában~ Petőfi lelke
1027 Elet| beszél. De Hift főorvos és Bóna ezredorvos szavára kiment
1028 1 | hazában?~Halljátok, hogy zúg, bong a halál harangja?~Sose volt
1029 1 | dúlt kertjében~A hárfák bongó, bús dalán,~Minthogyha átsiklott
1030 2 | karod, míg hófehér, hamvas,~Bontsd le hajad, míg hullámos ében.~
1031 1 | személyből~Még nem lehet bonyodalom. -~Jött egy hadnagy, dübörgő
1032 4 | kell temetnem.~Bent foly a bor és szól a banda,~De reggel,
1033 7 | ezredéven;~Nektek csurrant bora, méze,~Nekünk csak a szenvedése;~
1034 4 | halálfa.~Ki már megitta víg borát~S nevetve jár a förgetegben,~
1035 4 | összefognak~Beléropognak a világ bordái.~ (Przemysl, február 27.)~
1036 Elet| szerencséjére - a szív fölötti bordáján szaladt körül a golyó és
1037 3 | Egy-két tavaszi estnek~Omló bordó bársonya,~Mely itt hullt
1038 4 | lepjék;~Sebesedjen ki lázban bőre,~S kutyája fusson messze
1039 11 | Táb. Ujs. márc. 6. »A boreki sáncokban« c. - B. H. a
1040 3 | nem rejti csipke sem,~A bőrét felrózsázza értem.~Ideges,
1041 3 | kezet.~Csak sima bársonyát~Boritaná már e szemre,~Mely százszor
1042 1 | levelét -~És nézem rajt a boritékot~És olvasom az elejét.~Szép
1043 4 | hegyen-völgyön~S vérrel borítja békés házaink.~Üvöltsetek,
1044 1 | tüze csillog -~De fellegek boritják az eget,~Amerre égi utján~
1045 7 | népség minden léptét~Gyász borítsa és gyalázat.~S ne essen
1046 4 | vállig!~Véres szemedből borláng világit -~ Hová rohansz,
1047 4 | Akad még egy kurta~Bent a bornyu-zugba,~Ha egér meg nem ette.~-
1048 9 | császár.~Borongva gondolt bús Borodinóra;~Versaillesi parkra, pompás
1049 3 | teremnek~Bánatok, bűnök és borok.~A gyönyörüség került engem~
1050 1 | csöndben szólt a férfi,~Felhő borongott íves homlokán.~Ajkáról halkal,
1051 9 | partján ült a beteg császár.~Borongva gondolt bús Borodinóra;~
1052 11 | vonatkozó önálló művek még: Boross István dr.: Gy. G. Mezőtur,
1053 3 | piacnak gúnyos nevetése~Vagy borostyánja vár,~Olyan mindegy ma már.~
1054 3 | most magamnak,~Mint nemes borral teli serleget.~Ajkamtól
1055 5 | Hiszen tudom, gyűl benned is ború -~S jön, jön a perc, mely
1056 1 | szenvedett. De lelkének borúján~Már átcikázott a fényes
1057 2 | Csak sohase fáznám~Árnya borulásán~Csúf fekete felhőknek.~Csak
1058 2 | édes nagy parancsra~Ne borulj a kebelemre.~
1059 5 | Hol van, ki csonka lábára boruljon,~S áldva megáldja elszakadt
1060 4 | érted.~Féltő éraelemmel most borulok rájok:~Én kicsi árváim,~
1061 1 | ajaka.~Csak ép szívemre nem borultál,~Csak ép meg nem csókoltalak -~
1062 8 | fel áldott ünneped.~Ránk borultán a vak sötétnek~Mi rabságunkban
1063 8 | földön bujdosva, kesergve,~Borulunk mi is, szent király, kezedre~
1064 4 | házaink.~Üvöltsetek, hogy borzadjanak össze~Biboros ágyban bomlott
1065 4 | mellett~Véres napokról boldog borzadóknak,~Mikor a mezőn véres rózsa
1066 1 | a láthatatlan távolából,~Borzadva kérdi: »Hol itt az ember?«~
1067 4 | Hű szemed rémült még a borzalmaktól.~Hol van szép úrnőd, s hol
1068 1 | dolgokat:~- Hogy nézze végig borzalom nekül~A vérfagyasztó, bús
1069 4 | vetett,~Hogy megláthassam borzasztó szinét,~Hozzá emeltem csüggedt
1070 9 | Británia, én meghalok,~De él a bosszú és a jog.~Jön óra és a kocka
1071 8 | már azt se tudjuk, kiket bosszud itt ért,~Magunkért sirjunk,
1072 4 | nép védi;~Fegyvere uj, de bosszuja régi -~ Hiszen tudod, Gorkij
1073 2 | féltene, s magamat érne~Bosszújával átok és vétek.~Szeretném,
1074 4 | mozsár,~Emésztő tűzben, bosszuló fegyverben~ Petőfi lelke
1075 1 | gyáván az eget?~Ember vegyen bosszút az emberén!~Mit ember vág,
1076 1 | Mely űzve, hajtva áldatlan bosszútul~A mestert százszor feszítette
1077 6 | mezőkön áldott vér folyik~Kék Boszporusba és a kék Dunába.~Testvér,
1078 7 | fájjon,~Kék Duna völgyén, boszporusi tájon~Kötése kész már erős
1079 9 | lépett,~S utána harsant bőszült »feszitsd meg«-je~A szennyes
1080 4 | önkéntes.~Magos a sánc, és botlik a lábad,~S már vacsorára
1081 10 | cikáz, dalol, nevet.~Lent botorkál a gyászcsapat;~Betegsziv,
1082 3 | bokádig,~Mig mámorban remegve botorkálok,~Én simogatnék gyönyörű
1083 11 | cikkei.~A hadifogoly-élet bővebb megismeréséhez ajánlatos:
1084 Elet| Most nyomják a tizenegyedik bővített kiadást, melynek élén Weeber
1085 Elet| Ilonka-verseken kívül Ella-versekkel bővül s végső elrendezésben szabadkai
1086 11 | vers. A II. kiad. még 3-mal bővült. Ez a 10 vers a B. H.-nak,
1087 11 | adataimmal természetesen sokat bővültek. Kiszabott helyem miatt
1088 3 | Vörösfrakkos vén komád.~Bozótban, barázdán~Rókát rejt még
1089 3 | előre.~Hajrá nemes falka,~Bozóton át, árkon át,~Űzvén csak
1090 9 | Himalája.~Szolgánk a Buddha és Bráhma.~És szolgánk minden karaván~
1091 Elet| verseket küld »álomkastély«-ba. Braunék révén ősszel ismerkednek
1092 Elet| Hirlap hozza őket, meg a Braunhoz írt leveleket.) Szeptember
1093 7 | hazájok, -~S ha szétlőtték a brigádot,~Majd küld ujat Magyarország.~
1094 10 | illatok!~S a gyémánt függők, brilliáns nyakékek,~Habos selyem-csudák~
1095 4 | Melyben fuldoklik már a brit betyár -~A sivatagok fekete
1096 7 | csak van:~Arany, ezüst, bronz és ólom,~Egytől egyig mind
1097 4 | addig~A szomszéd portára:~Búban ne hervadjon~Gyönge violája.~
1098 2 | Kérő jön: add oda magad!~Búbánat, asszonykönny, csalódás~
1099 1 | Úgy szeretné földeritni~Búbánatos arcomat.~Maradj csak kint,
1100 4 | drága rim,~Tehozzád küldött búcsú-üzenet lesz...~...És nem jut hozzád
1101 3 | Te busásan fizettél~Pár búcsús alkonyaton.~S most - messzi
1102 1 | MÉG NEM...~Ez még nem a bucsústrófa,~Ez még nem a hattyúdalom,~
1103 4 | reppen.~S ki a Szent Nőtől bucsut sem vett,~Csak úgy ment
1104 Elet| folytatódnak: Vakáció-végi búcsúzás, cigányos tivornya... hadnagy-vetélytárs...
1105 1 | a hajnal.~Varázsos kép, búcsúzni kell!~Elűzlek, mint a nap
1106 3 | hajló keskeny ujjak,~Mikor búcsúzó kézfogás alatt~Egy percre
1107 Elet| és nagyon-nagyon nehezen búcsúzott... Pozsonyba visszatérve
1108 7 | hajnal fénye hullott~Ős Budának városára,~S torony alól
1109 Elo | nembéli magyar ifjúságnak.~Budapesten, 1941 május havában.~ A
1110 9 | és a Himalája.~Szolgánk a Buddha és Bráhma.~És szolgánk minden
1111 2 | csak,~Hogy hazug gyászban, bünbánóan~Síromra sok, sok virágot
1112 3 | simogatni vágyna.~Erős béklyóban bünét vezekelje,~Mert nincs oly
1113 8 | bünre tudsz kegyelmet,~Mi bünhödésünk mikor elégled meg?~S ki
1114 8 | végzet.~Uram, ki minden bünre tudsz kegyelmet,~Mi bünhödésünk
1115 8 | sujtó karod ó, csak azért büntet,~Hogy uj életre támassz
1116 10 | Valakik még vagytok~Isten büntetése,~Ti kevély kardotok~Úgy
1117 Elet| versek, a Bácskai Hirlap büszkélkedik velük. De már a Budapesti
1118 3 | szivem,~Füzd a hajadba, büszkélkedj vele.~Asszonynak nincs még
1119 2 | Megérzik pár forró iráson, -~Büszkére termett arcvonásom~Gúnyos
1120 2 | vagy itt. Az ajtót őrzi~A büszkeségem lándzsaéle.~Néhány él benne,
1121 4 | inalt.~Száz árok tellett büzhödt vérivel.~S mire a nap kelt
1122 2 | kenyeret izzad a gép.~Kavarog, bug az életi vásár,~Gyönge a
1123 1 | rézdob ütődik,~Tárogatóhang búg a felhőkig,~Lobogók, fekete-pirosak,
1124 4 | jóság.~Hallom: haraggal bugnak a hegyek;~Látom: az erdőt
1125 2 | aratásra.~Galambok raja búgva suhan~Termő mezőkre, kövér
1126 5 | A börtön alja: selymes buja rét.~Kondul a dél majd;
1127 1 | ha más szenved,~Az árva búját már nem érezem.~Könny meg
1128 10 | most... jön talán -~Jön a bujdosó Messiás: a béke.~Vagy, hogy
1129 5 | ővelük.)~És jön az erdők ezer bujdosója;~Ágról szakadtak, szomorúk;~
1130 7 | Sáskán sinylett és gyökéren;~Bujdosók közt, haloványan,~Tárogató
1131 8 | mártirt nemzett,~Idegen földön bujdossék e nemzet.~Idegen földön
1132 8 | e nemzet.~Idegen földön bujdosva, kesergve,~Borulunk mi is,
1133 4 | Csak egy éjszakára:~Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;~
1134 10 | vinnélek,~Hiszen melléd akartam bújni,~De te legdrágább nem engedted.~
1135 2 | cseng olykor: sötétet~Nem bújok, áldok akkor én se.~Lelkem
1136 Elet| társadalmi reformátori hajlam bújt elő lelkéből; a nemzeti
1137 7 | fekszik -~S rövid az út Bukarestig.~Keserű lesz lakomátok, -~
1138 1 | gyötrő, kínos éjjel...~Óh, a bukásból nincs föltámadás.~Megejt
1139 2 | az élet.~Sírva, sikongva, bukdosva rohannak.~Kidől az egyik,
1140 2 | kitárt karokkal~Míg áldom a bukó Napot,~S a hab beloccsan
1141 2 | bolondja:~Kinek fáj, ha bukom.~Kell, hogy nap-napra érütését~
1142 2 | éhezője:~»Magával küzdve bukott porba,~Nem hízott törpékkel
1143 2 | Roskad, remeg a lábam.~Ez a bűnbánat napja,~Ez a bűnök járása.~
1144 2 | szent félés visszatartott.~Bűnbánó, bús és redős arcok~Falánk
1145 1 | engemet!«~S a jó fiú, ki bűnben is szerette,~A lázbeteg
1146 1 | Mert el nem veszti tenger bűne sem...«~- Másnap a földön
1147 8 | kik megbűnhödtük minden bűneinket,~Dicsőséges Jobb, vezess
1148 3 | tiszta,~Ha értem jő a multam~Bűnnel, arannyal, fénnyel,~Jaj,
1149 2 | kiégessék az emberszívből~A bűnt, a szennyet...~Templomok
1150 9 | meghal ma mind,~Ha ír, ha búr, ha mór, ha ind,~Ki nem
1151 8 | ránk.~A napok nekünk csak búra születnek.~Szavát se halljuk
1152 7 | testvérem, hisz látod magad:~Burkokat tör és minden bús falat~
1153 9 | Mi fáj az írnek, meg a búrnak?~Sir Roger szeme felragyog:~-
1154 Elet| versei eleinte még miatta búsak. A VIII. osztályos iskolai
1155 2 | szép, sápadt asszony,~Kivel búsálmú, télálmú éjek~Asszonykereső
1156 3 | Vén Duna szeretője,~Te busásan fizettél~Pár búcsús alkonyaton.~
1157 4 | ÜZENET A KEDVESNEK~Csak az busit, ha itt halok meg, kedves,~
1158 2 | ki ezt a szót: örökre.~Ne búsítsd senkinek szívét,~Mondd te
1159 Elet| választják el: a kimerült anya búskomor, majd elmebeteg lesz - egy
1160 3 | MONOLÓG EGY ARCKÉP ELÕTT~Búsrajzú férfi-portré~Néz le reám
1161 1 | hogy messze távol~Valaki búsul, valaki sír,~Kis szíve szenved
1162 4 | Akkor is itt állnál.~Ne búsulj hát, Bálint~S az Istent
1163 4 | Világszép magyar asszonyoknak;~Busult szivekre, szép szemekre~
1164 9 | fenékig itta a pohárt,~Mit a butaság vad méreggel töltött,~És
1165 1 | fedi,~Melyet a vakhit, a butitó ontott -~- De én sugárt
1166 7 | képet, melyen megrogyott~A bútól szent szüzed alakja?~Alázva,
1167 2 | kiáltó,~S a fény elől ijedten búvó -~Vonnak a zengő kiáltások~
1168 1 | váltja,~Ahogy meglebben bűvös palástja, -~- Csak gyötört
1169 4 | Csodára keljen áldott magyar buza:~Aki vetette, az arassa
1170 3 | szentet, drágát,~Asszonyt, búzát, bort, dalt, zenét:~Cézár
1171 11 | Drezdában élő mérnök sógora buzgóságából 1915 végén megj. a teljes
1172 10 | jövendő, éltető,~Belőletek buzog fel eztán~Minden életvágy
1173 2 | a jaj és zúg a korbács,~Cafatba lóg a véres forgács~A lázadó
1174 7 | Gőgös, lelketlen úrságtok cafatját~(Gőgös, lelketlen, aranyéhes
1175 7 | vérükkel festve, -~Másnak cifra cafrang, nekünk Krisztus teste,~
1176 4 | rongyba,~Mit meghagyott még cár-atyuska,~S ugy menjetek a boldog
1177 4 | Kancsuka zughat s száz cári gazság,~Egy fegyver győzhet
1178 6 | gyásza volt ott a fekete cárnak.~Sasok vára körül muszka
1179 4 | mig nem hiába,~S vágd oda cárod részeg arcába,~ Vágd oda
1180 4 | halálod és e vértengert~Fehér cárok pokolvárában~Valaha orvul
1181 4 | Eiffel-tornya,~S hullaház lesz Cárszkoje-Szélo,~S muszka hercegnők paplanába~
1182 4 | a mustra.~Budai korcsma cégérén is lóg már,~Akit levágott,
1183 4 | kosoknak,~De jaj lesz ottan cégéres ripőknek.~Mi hazaérünk,
1184 1 | Hogy őrült munkád végre célhoz ér?~S amit elgondolsz: megteremtheted~
1185 9 | ha ind,~Ki nem szolgálja céljaink.~Fenségünket remegve látja~
1186 11 | irodalmi irányok kortes céljaira, hanem magyar katonáknak
1187 3 | mély cellának.~Sötétlő cella szivem~És benne térdepel~
1188 3 | a földjét~Sötétlő, mély cellának.~Sötétlő cella szivem~És
1189 1 | gyűrű vagyok a vizen,~Mely célodat tovább viszem~S a messze
1190 Elet| mondja élőhalott édesanyjára célozva... És:~»Utam magyar poéták~
1191 2 | égess, égess!~Csóktalan élet~Céltalan élet.~De várlak, Május,~
1192 Elet| Ellának Géza karácsonyra - a cenzúrának könnyíteni akarva - 4 soros
1193 2 | szemhéján, redős ablakán~Száz cérnavékony sugár ficánkol.~S ahogy
1194 2 | árok,~Vért isznak tébolyult cézárok,~Kiket papjául kent a Baál.~
1195 6 | gázolt, nem tud vig lenni.~Cézárt uj bárdok koszorúzzák!~Engem
1196 7 | szép marad~Jób könyvétől Chopin könnyéig:~Ott ért a bánat-fák
1197 6 | TEMETÕBEN~Sötét palástját szél cibálta;~Éjféli szél zúgott a fákon.~
1198 Elet| Vakáció-végi búcsúzás, cigányos tivornya... hadnagy-vetélytárs...
1199 10 | madár, áldott madár~Ujjong, cikáz, dalol, nevet.~Lent botorkál
1200 11 | fogolyvigasztaló 1916. I. 2. cikke került Gy. kezébe.) [Az
1201 11 | megnyilatkozásai és Molnár K. cikkei.~A hadifogoly-élet bővebb
1202 11 | c. művét; - Richly Rezső cikkét. (»Sopron Vármegye« napilap,
1203 11 | ciklus, 1917. (Ld. az egész cikl.-hoz az Életr. táj.-t.)~
1204 Elet| panaszkodott: a kálváriás levelek ciklusa egyre szomorúbb és képzelődőbb
1205 Elet| Akik velem jöttek« című ciklusait.~1915-16 fordulóján látogat
1206 11 | füzetekbe írta az egyes ciklusokat; sorrendjük magától adódik.
1207 4 | acélsipja;~A kartács vad cimbalma zug;~Nagydob szavát ágyú
1208 Elet| várakozás az otthoni tartózkodás címe a bús »öregúr« jóváhagyásával
1209 11 | költő fogolytársamnak.« címet adtuk volt neki óvatosságból~
1210 11 | Életr.táj.] Itthon adtuk a címét. Az itth. kiad. tört.-e
1211 Elet| ügyes rajzoló; készít 3 szép címkeretet Géza gyöngybetűs kéziratos
1212 11 | ban. - A várbeli kiad. címl.-ján a c. a. ez van: Versek.
1213 Elet| Holló János festőművész címlapjával«, de elégtelen előfizetés
1214 Elet| versgyűjtemény, amelynek négy címrajzán ez olvasható: »Levelek Ilonkának.« (
1215 Elet| Gézáék ága a XVIII. században Cinkotáról került Békéscsabára. Édesapja
1216 4 | Szájadban véres női kis cipő...~Melyik tűzhelytől űzött
1217 7 | apádat.~Anyád csókján, kis cókmókján~Kozák rablók kockát hánynak.~
1218 3 | halál-cseléd.~Már összeszedtem kis cókmókom.~Indulni kell. Jaj, hogy
1219 2 | gyorsan!~Itthagyni minden kis cókmókot...~S lelkem a halál apródjával,~
1220 Elet| Február 21-én pedig: A Commissio visszautasította Mihályt,
1221 11 | Gyóni (Áchim) Géza pionir. A cs. és kir. várparancsnokság
1222 2 | Az alkonyatban vetett ágy csábit.~Nem ismeritek - ó ne is,
1223 3 | anyaság~És csöndes otthon csábít,~Mert vissza nem találna.~
1224 1 | szép, selyemruhás leány.~Csábító arca, mozdulatja,~Ahogy
1225 2 | az első voltam.~De jobban csábitott vizednél~Falernum lángszinű
1226 Elet| tehetséges, de tehetetlen fiának csakhamar újra bekövetkező válságaitól.~
1227 4 | förgetegben,~Virágos, hetyke csákójáról~A halálmadár messze reppen.~
1228 5 | elkomáztunk,~Hát ez lesz, ez lesz csakugyan~A legutolsó áldomásunk?~
1229 Elet| egyik megemlékezésében.) A családalapítás kezdeti nehézségeivel küzdő
1230 Elet| semmi hírünk az én és öcsém családjáról. Írjatok a dán Vöröskereszt
1231 1 | lehajtva~Tünődöm hosszan - csalfa álmokon...~
1232 1 | orgona nyit,~ Daltól zeng a csalit -~ Itt a kikelet. -~S az
1233 1 | élő voltam egymagam.~Hivő csalódik. Hogy utamra~Ha rózsa hullt
1234 2 | Mint bús óráim többi árva,~Csalódott néma névtelenje.~Nekem az
1235 1 | elkerült a bajba messze.~Csalódtam én is. Bolygó fény után~
1236 1 | Hallgatva ült meg egy kis csalogány.~Mélységes csöndben szólt
1237 1 | Hit, hű szerelem s te, csalóka remény -~Mint árva hajósnak,
1238 9 | emelkedett.~Jobbról szük csapás vitt a hegyre~S a csapáson
1239 5 | szépem,~Egy vagy velem jóban, csapásban;~Nem kéj pohara: bús törékeny,~
1240 1 | Melyért nem retten kintól és csapástól,~Ki lelki vágyból épít lelkeket;~
1241 3 | szemem megvakítom~S szűzek csapatja úgy megy el mellettem,~Mint
1242 2 | S mi úgy örülünk~- Mig csapkod, egyre kaszál körülünk:~
1243 1 | Felébredék...~Hűs szél csapkodja homlokom.~Köröttem néma
1244 4 | itcésnek:~Jó gönci hordókra~Uj csapokat véshet.~Akkor a papunk is~
1245 4 | Csak a muszka hordón~Csapolunk még egyet.~Üzenje meg aztán~
1246 5 | megbocsátok, -~Csak ifjú véred, az csapott ki...«~De gőgös szájjal
1247 1 | Hideg parazsán lángok égre csaptak -~Te nagy, hazug csönd,
1248 4 | rohansz, Gorkij önkéntes?~Csapzott vén hajad lecsüng már vállig!~
1249 5 | s a karzatoknak.~A nagy csarnokban ezer arc,~Ezer ismerős ismeretlen -~
1250 Elet| hozzájuk húzó nemzetiségű császári tisztek árulása folytán
1251 1 | akkor, a véres - utolsó csatába -~A halott honvédek.~ Kardosan,
1252 10 | Ami kincset öltem~Öldöklő csatákba:~Minden muzsikomnak~Elszállt
1253 4 | rendben a pajta.~...Nagy tüzes csatákból vitézek ha jönnek,~Hősi
1254 1 | ropogva megindul -~A vén csatakígyó dörgött volna ujra,~Ez a
1255 1 | repül ott sebesen, -~A vén csatakígyók tüzet ontva morognak -~Lantos
1256 4 | Ráismersz-e, Bálint,~A csatakos utra.~Mikor itten nagy Rákóczi~
1257 1 | Tapsolt, ujjongott a szennyes csatán.~Amit szentül imádni megtanultam:~
1258 5 | kitörültek,~S ki a gőzölgő csatatérre~Csak fájó, fájó sóhajt küldhet.~
1259 2 | gömbölyü bokáknak~Ezüst csatokkal van ott takarója...~Muzsikás
1260 3 | talál itt.~És erős béklyót csatolok kezemre,~Mert bársony vállat
1261 Elo | Függelékül rövid jegyzet-részt is csatolunk. Abból értesül az olvasó
1262 5 | barna ágyúk felugattak:~Vad csattanás... és a gödörbe~Feketén
1263 1 | Csak rossz, ha nincsen csattanója.~III.~A fecskepár a fészkit
1264 1 | Hadd hallják onnan végső csattogásod!~Aztán - ha már a szürke
1265 1 | súgta, arra hallgatok.~Ostor csattoghat, máglyák tüze éghet -~Az
1266 7 | Bálványoltárra vidd,~S gyász-füst csavarja orrod és szemed.~Bús áldozatot
1267 4 | járunk.~Csak még a bitangját~Csavarjuk itt ráncba,~S megütjük az
1268 9 | fórumra vitted, mint szájas cseléd,~Szegény, hervadó hetérák
1269 7 | hajnal.~Rám törtek éjjel vad cselédek,~Libériás, álarcos szolgák.~
1270 3 | dalért sár-sirba dobtuk~A dús cselédi bért,~Amit az élet igért.~
1271 1 | szívveréshez~Pompásan ért a cselszövény -~De az árnyékon, tudod
1272 4 | készült~Orgyilkos-ország irtó cselszövénye:~Véres nyomornak, könnyes
1273 4 | kis asztal mellett.~Kicsi csemetéink,~Isten báránykái, ágyukban
1274 7 | tornya csalta, vonta.~Őszi csenddel, fél homállyal~Mit állsz
1275 Elet| erőfeszítése. 1915 januárja csendesebb hónap volt: Tengődés, éhség,
1276 1 | Legkedvesebb menedékem.~Csendszerető, szántó-vető,~Egyszerű nép
1277 2 | S a zenés termen halk csendüléssel~Lánynevetés nesze surranik
1278 1 | mind az álom.~Hangos kacaj csendült elébem~S a hang szólt szivem
1279 7 | penész,~S hitünk is, jaj, de csenevész.~Rab vackokon fetrengve
1280 4 | Koraszült kornak sok kis csenevésze:~Korhadt fa törzse, min
1281 1 | csörgésébe mintha~Csodatévő hang csengése szólítna~Sosem hallott égi
1282 9 | Rhein«-re.~Vékonyka kis csengettyű-hangja~Száll, száll az egek magasáig.~
1283 2 | Zsebében akkor, hej, igaz, még csengtek,~Daloltak vígan nótás aranyak.~
1284 1 | villámütött fa~Egyedül szárazon~A csepegő rengetegben -~Szivemben
1285 Elet| Minden asszonyok asszonya« csepegtette végtelen gyöngédséggel költője
1286 7 | kiontatott vére,~Amelyből egy csepp aranyheggyel ér fel~S átokkal
1287 3 | Ezüst ivben pendültek szét a cseppek.~Ajkamon sajgott már a csók
1288 1 | Nem gördült végig nagy cseppekben,~Fényes, hosszú barázdát
1289 8 | pártoltunk el? vagy Te hagytál cserben?~Ó, jelentsd magad, Kifürkészhetetlen.~
1290 3 | dalban.~Egész lelkedet add cserébe:~Soktitkú fátylad lebbentsd
1291 11 | tréfás rajzait. Tscheik, mint cserefogoly a köt. selyempapírosra s.
1292 Elet| írja, hogy Gézát: ki kell cseréltetni (pl. Nijinszky táncművésszel).
1293 4 | kuckóban kuksolókkal~Akkor sem cseréltünk.~Krakóban nyergeltünk,~Varsóban
1294 4 | lógnak,~Magyar makkon hízó~Cserepár fickóknak.~Üzenje meg szintén~
1295 2 | egy vadhangú szó.~Tikkadt, cserepes, tüzes ajkkal~Szomjazom
1296 Elet| Baky István, gyönki tanár, csererokkant bajtársuk hozta aztán meg
1297 11 | ei«, meg a Baky István csererokkanttól hazahozott 15 versből az
1298 2 | telet keresztülfáztam,~Nem csetlem-botlom nyavalyásan,~S a vállam
1299 4 | szüret van:~Olyan jóizűt csettintett a mustra.~Budai korcsma
1300 4 | beszél az erő.~Nevetek mától: csiba, korcs javas!~Halljátok:
1301 4 | a siralmak.~Csigázott ló csigamódra lépked.~- Hová, hová, szomorú
1302 5 | S gondoltam: Ej, mit, csigavér!~Egy honvéd éhen halt a
1303 1 | lobogna,~Homlokukon egy csik kigyullad pirosra,~Csak
1304 4 | Vonitva tört ránk az orosz csikasz~És sebét nyalva messzire
1305 1 | faágak zörögnek fölöttem,~Csikorog a fagyos föld égő talpam
1306 3 | fájásra.~Csak messziről csilingel~Egy asszony kacagása -~Oly
1307 5 | szakad le~S széthull a földön csilingelve.~Szibéria... Szibéria...~
1308 1 | felette~Kigyúlnak az ég csillagezrei.~A szomszéd házból kihallik
1309 8 | éjszakámat.~Lesem, lesem a csillagirást:~Hol véget ér a véres tenger,~
1310 2 | Látom ujra egemet.~Fényes csillagoknak,~Fehér tűznapoknak~Égő lángja
1311 5 | 3. LEVÉL~Nézed-e még a csillagunkat?~Az esték ott is oly fehérek?~
1312 3 | tükrökből, amelyek~Vizek hátán csillantak,~Mikor hidakon álltam~S
1313 1 | Akácszegett ösvényt járok~ Csillapultan.~S hogy megállok a kis háznak~
1314 4 | elmulásnak.~Felgyújtottam lelkem csillárját,~Hogy halottan is fényben
1315 2 | kel a parkbul...~Nini, a csillárt már oltogatják.~Pedig én
1316 7 | Harminc évnek hiú vágya -~Csilloghatsz már Buda tornya!~Őszi csendbe,
1317 1 | Kiváncsi tán, hogy mit csinál~Ez a fakó, bús madár.~Fényt
1318 2 | fáj már, nem. A vánkosunk csináld.~Nászunk kezdődik, te édes,
1319 4 | Szabó pajtás már rendesen csinálta:~A muszka sorból kettőt
1320 2 | hí vissza most:~Morzsát csipedni és jóllakottan~Faltőbe ülni
1321 4 | az arcom érzi jeges szél csipését.~Mindennap uj csodára ébredek:~
1322 2 | Három apróság hidegtől csipett~Piros orcával nagy komolyan~
1323 3 | sebesen~S ahol nem rejti csipke sem,~A bőrét felrózsázza
1324 3 | asszony kihajolt.~Fehér csipkéje leng az éjben.~Ragyog a
1325 3 | Szivéből piros vércsöpp indul,~Csipkék alatt fut sebesen~S ahol
1326 3 | vállad,~Gyönyört himbáló csípőd vonalát,~S lehunyt szemmel
1327 2 | gyömbölyű a vállad,~S rengő csipőid dallamára~Az éhesek már
1328 1 | már csak pihenni vágytam,~Csitítani e lázadó szivet -~Nyugtom
1329 2 | suttogva egyre hajtom:~»Csitt! Csöndesen! Egy asszonyt
1330 2 | FOGANTATÁS~Csituljon el egy pillanatra~Az életóceán
1331 2 | kövezetjén~Piros, szűz lányok csizmái kopogtak.~
1332 4 | Leverjük a vért menténkről, csizmánkról.~Muskátlis, méntás ablakok
1333 3 | kilépett a langyos éjszakába.~Csobbant a szökőkutak kék vize.~Ezüst
1334 Elet| első ostrom poklában. Ilyen csoda, isteni gondviselés a következő
1335 1 | Hogy szíve lelke hűtelen -~Csoda-e hát, hogy az imáját~- Nem
1336 8 | Esdeklünk: Szent Jobb; te csoda-intésed~Szakitsa végét már a szenvedésnek.~
1337 1 | És visszahívom tűnt korok csodáját;~A dűlő oltárt újra környülállják~
1338 2 | sereg, -~S közöttük én, csodákra váró,~Lomha, mélázó, nagy
1339 4 | Őrangyal, mosolyogj rám~Csodálatos szemeddel;~S ha csüggedten
1340 9 | megállt. Mélyet sóhajtott.~Csodálva nézett szerteszét:~- Isten!
1341 2 | fogtad,~Álmodba jött csak, csodának, titoknak.~Ha úgy szóltál
1342 1 | tértem~Még szomorúbban, még csöndesebben.~
1343 1 | elveszett -~E bús halódás csöndesít, tudom, -~Kulcsold imára
1344 7 | Csak egy zugra vágytam~Csöndnek szigetében...~Szabad-e még
1345 7 | a béke ringat.~Bizzuk a csöndre, ami régen bántott.~Feledés
1346 4 | omlott.~Szent vér és minden csöppje boldog,~Mert hú szivekből
1347 9 | az emberben~Vadállat vére csörgedez...~II.~A dülőut emelkedett.~
1348 1 | könnyebb.~S lepattanó lánc csörgésébe mintha~Csodatévő hang csengése
1349 4 | erótikák, tucatóriások?~Csörög-e még a sok kis szélkereplő,~
1350 1 | dübörgő léptű,~S a kardja csörömpölt nagyon.~Aranyhaj omlott,
1351 2 | is foglak megcsókolni.~A csókért meg kell robotolni -~Bolond
1352 2 | Minthogyha csókját az uj szeretők~Csókjában újra éli.~Szeressetek. Én
1353 7 | láttad az apádat.~Anyád csókján, kis cókmókján~Kozák rablók
1354 3 | szó még nem repült ki.~Egy csókjával a multat,~Csuf, gyáva, céda
1355 1 | Mondhatatlan vággyal.~Vágyom egy csókodra,~Egy ölelésedre -~Gyógyító
1356 2 | fogak felém villannak~És csókolatlan tünnek el.~Hív a dicsőség.
1357 2 | harcokon?~Fattyú dicsekszik. Csókolj és ne kérdezz.~Hát... a
1358 2 | igy... ölelj! Ha álomba csókollak,~Bársonykarod úgyis lefejtem
1359 2 | maholnap.~A jobb futók előbb csókolnak~S én, haj, hátul maradtam
1360 1 | meg sem fogan -~Már újra csókolnám az ajkad,~Szenvedve érted
1361 9 | suttogott a szenvedő ajak,~Mely csókolta az igazság keresztjét?~S
1362 4 | bus feleségem,~Kit nem csókoltam réges-régen,~Mert elrabolt
1363 4 | margarétát~Összeszedem árva csokorba~S szivedre tűzöm szomorun.~
1364 1 | rózsaszirmú nyoszolyán,~Csókot küldött a poétának~Aranyhajú
1365 1 | Egy lány suhant - kezébe’ csokra -~S fölírva a kék szalagokra:~»
1366 1 | hogyha támad.~Én nem viszek csokrot a sirra,~Melyen a drága
1367 2 | szánt fanyar kötésnél~Egy csókterhes perc többet ér.~
1368 3 | ha én látnám!~És gőgös és csókvágyó melle,~Fáradt, átlátszó
1369 2 | áldva!~A parton kint vár csolnakom.~Dalos ajkam Melitta várja~
1370 2 | Napot,~S a hab beloccsan csolnakomba -~Elégedett akkor vagyok.~
1371 7 | füzek alján vár a karcsú csónak.~Habok ringása de jó altatónak,~
1372 3 | szikrázik már~És nem sok már a csonkig,~De nem sírok s nem átkozom.~
1373 2 | értek...~- Megcsaltál, vén csont. Azt igérted,~Hogy tenálad
1374 2 | halálkaszának.~Futunk feléje. Csupa csont-öreg áll~És bókolunk mind a vén
1375 10 | Holdas éjben fehér leplek:~Csont-vitézek kelnek, kelnek,~S fölvonulnak,
1376 7 | Az éjszakába meredünk.~Csontig lefonnyadt a karunk -~S
1377 10 | Hazajárók érkezésit~Régi csontok nézik, nézik -~S tiszteleg
1378 2 | ezüst húron~A bánat játszik csontujjaival.~Száz ezüsthúrú hárfa a
1379 5 | fütyülőnek~Megkaphatod fiatal csontunk?~Halál, halál, nem nagy
1380 4 | piros vitézből csak fekete csontváz.~Csak egy éjszakára küldjétek
1381 1 | elnémult orgonája:~Tört, csorba ágyúk fekszenek sorjába,~
1382 1 | ágyúk újra mennydörögnek,~Csorbult acélok cikázva zörögnek -~
1383 1 | TEMETÉS UTÁN~Hiába! Nem csordult ki könnyem;~Nem gördült
1384 4 | e drága pohárt, zengőt~Csordultig vérrel kezedbe adom:~Öntözd
1385 4 | Mert hú szivekből hiven csorgott~A Hazáért és az Istenért.~
1386 1 | kort, legendás világot.~Csótáros, hódos paripák robognak,~
1387 4 | már ködét.~S acélcsillagok csóvái előtt~Mint lángot fogott
1388 2 | elnyelt már az óceán,~S lopott csóvája kihúnyt bolygóidnak:~A magyar
1389 Elet| mehet!... Ilonka jóakarói is csóválják a fejüket: hogy reménykedhetik
1390 3 | gyászokban fehér lett,~Hanem a csúcsot - mégis csak elérted.~A
1391 3 | virágból.~Boldog vagy-e? S a csúcsról ha lenézel~A völgybe, hol
1392 2 | szerelemmel.~És nem érünk soha csudákat~Ilyen kinyitott szemmel.~
1393 1 | lelkesebben~Megyek utána csüggedetlen én!~Nem bánt a sejtés, nem,
1394 Elet| végtelen gyöngédséggel költője csüggedező szívébe, s ha kellett, férfias
1395 1 | hamuján dideregjen a balga,~Csüggedjen a gyáva a vészbe, viharba,~
1396 6 | vert időnek:~Hitet öntök a csüggedőkbe.~S leszek az öröm száműzöttje:~
1397 4 | Csodálatos szemeddel;~S ha csüggedten halódnám~Szárnyaddal te
1398 8 | mint a lefagyott fagallyak~Csüngnek, és meghalt bennük a remény,~
1399 1 | őszi köd, -~Nem tud az már csüngni tarka szivárványon,~Ki a
1400 4 | most készül: anyakeblen csüngő~Gyermekek is mint férfiak
1401 1 | tartott az a siri álom!~Hogy csüngött a lelkünk a föltámadáson!~
1402 3 | rég learatták~S hogy ne csúfítsa az úri ágyat,~Hitvesül adták
1403 2 | mondani meri.~A végtelenséget csúfolja,~Mert nincsenek csak percei.~
1404 5 | Csinom Palkó,~Kivel annyiszor csúfolkodtunk,~Örülsz, ugye, hogy fütyülőnek~
1405 5 | süvölt -~S fülembe sivít csúfolódva:~Száz halálon s rab éjszakákon~
1406 1 | Melyben az állat öltözik csuhába~S a képmutatás üli orgiáját -~
1407 4 | felhők sürün esőznek.~Szürke csuhát ölt a lengyel határ.~Visztula
1408 6 | Egy bánat rázza leláncolt csuklóink:~Hadak költője hogy ott
1409 2 | nézése.~Sírás tör ott fel, csuklón, rekedten,~Ahol én járok,
1410 3 | Kinek ajakán Lear bánata csuklott,~Ó élet gyásza, szörnyű
1411 4 | szakadjon.~Sose gondoljon~Csunya halálra -~Vidáman él itt~
1412 9 | hosszan bámul.~Ottót egy csúnya reggelen~Vad muszka járőr
1413 7 | dajkált egy ezredéven;~Nektek csurrant bora, méze,~Nekünk csak
1414 5 | emésztő harcom.~Ha oda tudnék csúszni hozzád!~Átfogni vezeklőn
1415 5 | melleden.~Hozzád kellene csúsznom térden.~Szived világit a
1416 2 | küldött. Hát minek jöttem?~Csúszós, köves lesz, tudtam, az
1417 11 | O. Márffy: Palpiti del cuore magiaro nella sua lettera. (
1418 Elet| menyasszonyára. (Erre az időre esik Czebrián grófnő látogatása Krasznojarszkban.)~
1419 2 | arcvonásom~Gúnyos gőggel dacolt vele.~Szemem se beszél poétárul.~
1420 3 | erdő,~Szivem élet-vágytól dagad,~Jer, asszonyom... A koronádat~
1421 2 | szövött ingen~Hullámot vertek dagadó lány-mellek.~S palotás városról
1422 6 | Kutak kiapadtak, férgei dagadtak~Mételyes oduknak.~Ó iszonyú
1423 3 | szánó,~Magasirató, mást dajkáló,~Hivő s pogány egy pillanatban,~
1424 4 | Varsó fölött a gépmadár dalában~ Petőfi lelke jár.~Hurrá,
1425 2 | az álmot, a vágyat -~S dalaim állják őrizve körül~Menyasszonyágyad.~
1426 1 | sose hallott dallam.~S mely dalba öntse, múlt az ihlet óra -~
1427 1 | Csengett fülembe sose hallott dallam.~S mely dalba öntse, múlt
1428 1 | Elhaló hangja zsoltár dallamának -~S láthatlan ajk beszédét
1429 11 | strófák. (Pozs. not. »A dalnok búja«.)~Tifelétek. (Pozs.
1430 2 | Ragad, vezet sziklás úton.~Dalokat élő dal bolondja:~Kinek
1431 10 | szivéhez~Még olyan sokat dalolhatott volna.~Fáradt testét, kopott
1432 1 | véssék,~Magasztaló dalt hadd daloljanak, -~Addig Kossuth nem lesz
1433 4 | Hat lábnyira a föld alatt~Dalolnak a legények.~Hat lábnyira
1434 1 | kikelet.~Ki fog most is dalolni nektek,~Szegény kifakult
1435 4 | léptet, -~Táncos lovak, daloló legények.~Nóta között vidáman
1436 2 | fel a dal.~A te szépséged dalolója lettem,~S száz ezüst húron~
1437 2 | felérkezett.~De addig - dalolok, mosolygok,~Vágyok és érezek.~
1438 2 | hej, igaz, még csengtek,~Daloltak vígan nótás aranyak.~A szeretőd
1439 1 | Dal él szivemben.~S amíg dalom van~Bohó szerelmes -~Szivedben
1440 2 | kísérjen.~Azt akarom, hogy dalomból szivjad~A szint, a szépet,
1441 2 | Templomba lépsz, édes szerelmem.~Dalomnak orgonája harsog.~Nincs képmutató
1442 2 | a sárra nézzetek!~Szűk, daltalan világotokba~Nem vágyik tűzimádó
1443 2 | Jólét, tudás legyen tiétek!~Daltermő álmok szent világa~S Melitta
1444 1 | Május... orgona nyit,~ Daltól zeng a csalit -~ Itt a kikelet. -~
1445 10 | te sose vágytál,~Se cifra dáma szép nyakába.~Mert nemesebb
1446 Elet| leszek. Együtt lakunk a Damjanich-u. 28/a. sz. ház III. emeletének
1447 Elet| öcsém családjáról. Írjatok a dán Vöröskereszt útján! (Egyre
1448 1 | Vidulásom lenne ártatlan danán,~Hogyha gallyaid közt újra
1449 Elet| jövő nagyságát.~Múzsája egy darabig még a szarvasi Zella, a
1450 11 | anthologia volt, néhány más darabja az »összegyüjtött v.-ei«-
1451 Elet| Ilonkának.« (Néhány szép darabjával találkozik olvasónk az »
1452 8 | mesének hinni~A vért, mely dárdák nyomán serked;~Zengeni finom
1453 2 | aki feloldoz.~Szívemnek dárdát szegez a zsoldos.~Zúzmarás
1454 4 | Csak úgy ment el, mint dáridóba,~Anyám sugja: mind visszatér~
1455 4 | pántlikásan ugy bocsát~A pokolbeli dáridóra.~A dáridón már zene zeng:~
1456 11 | és a Jzetekben található dátumokhoz, és Gy. működési helyeihez,
1457 11 | Ne bánts...!« c. gyüjt., Debrecen, 1918. - Svéd: Leffler B.: »
1458 Elet| Itthoni listára felvették.) - Decemberben Gézának is több levegőzést
1459 9 | elhallgatják;~Megsímogatják dédelgetve:~- Ottó, kis árva, névtelen
1460 11 | vonatkozása volt, aminthogy a dekadencia, amit világ-penésznek neveztem,
1461 11 | Olasz: O. Márffy: Palpiti del cuore magiaro nella sua
1462 Elet| Minek részletezzem? Géza délelőtt könyvtárakba járt, délután
1463 4 | éjszakái~Mögöttem lesznek. Délfelé megyek.~Köszöntlek áldott
1464 1 | egy pásztor«~Óh, hányszor délibábként ott lebeg,~Melyért nem retten
1465 3 | paraszt áll barázda-szélen~Délibábot lát: messze hevernek~Szűzkövér
1466 Elet| seregünk október 8-án este délről beért a várkörletbe. Felszabaduló
1467 3 | csak és ez a jó:~A gond denevérét elhessegetem.~Szálljunk
1468 1 | fordulat, ez már a vége -~Dér ült az esküvő szivekre,~
1469 2 | szőlőtövek mellett...~S mikorra dérben didergett a róna,~Levele
1470 1 | fény, mely fönt az iveken derengett,~Jelezte már - az újkor
1471 1 | a fakó, bús madár.~Fényt derit a szürkeségbe,~Csillog,
1472 8 | rongy a testem~S fény nem deriti éjszakámat.~Lesem, lesem
1473 4 | oly szomoru lesz, édes,~Dérlepte tarlón elhagyva feküdni.~
1474 1 | kezem -~S a szó belévág dermedő szivembe:~ Nem emlékezem...~
1475 1 | fagyos szél süvölt;~Szivet dermeszt meg metsző suhogása.~Az
1476 1 | Leszállni érzi az egek derüjét,~Ha nyája közt a gyepszélen
1477 7 | szemedben bizó asszonyok~Derüs hite lobog,~S mosolyogva
1478 2 | riogatná lelketek csöndjét.~Derűsen ég kis léleklámpástok.~Nap-nap
1479 1 | árnyék mind, amerre jár.~Dérvert őszön a szép tavaszt lelopja,~
1480 10 | az út a temetőbe.~Fehér deszkák közt fehérebb sziv:~Az én
1481 6 | Lánggal lobog a redves deszkapárna;~Zúgó melledig ér a vérpiac, -~
1482 2 | rögtön a szivemre.~...Friss deszkaszag áradt köröttem~És zizegett
1483 2 | Gyors szú őrölte már a deszkát~És kuncogtak kis éhes férgek...~
1484 Elet| srapnel-esőtől golyókkal teleszórt dezséri Bielek István hősiesen tovább
1485 11 | Francia: Georges-Philippe Dhas: Počmes Hongr., 2. kiad. (
1486 1 | angyalom?~S bevittelek nagy diadallal,~És boldogok voltunk nagyon.~
1487 7 | Tört fegyvereken valahol~Diadalszekér zakatol.~S hősök fehérlő
1488 4 | ha mind hármat szülnek,~Diadalt itt akkor sem ülhet~ Soha,
1489 4 | könyvem, harcok könyve,~Diadaluton vitézek, vidámak,~S a mi
1490 2 | Beléfonódik szőke hajába,~Nagy, diadémos szőke hajába...~Komoly lorgnettek
1491 Elet| meghalt a bácsi; a két fiú »diákkamrába« megy lakni, s alumneumban
1492 2 | ki sir a harcokon?~Fattyú dicsekszik. Csókolj és ne kérdezz.~
1493 4 | sáncon -~Minden jólélek dicséri az Urat.~ (Augusztus végén.)~
1494 1 | oltár,~Tört békócsörgés a dícsérő zsoltár;~Tépett zászlók,
1495 4 | jónak mondanak.~Lásd, nem dícsértem még meg a szemét,~Melyet
1496 9 | a bakó készen:~Británia dícső nevében~Meghal ma ön, Sir
1497 4 | DICSÕSÉG A MAGASSÁGBAN~Adjátok rám
1498 8 | A DICSÕSÉGES JOBBHOZ~(Hadifoglyok istentiszteletén.)~
1499 Elet| Tábori Ujság nem álmodott dicsőséghez juttatták. A vár helyzete
1500 5 | Mikor a rossz test nagyon didereg.)~- Hát mi hir, bajtárs,
1501 1 | ha lész!~Hűlt kéj hamuján dideregjen a balga,~Csüggedjen a gyáva
1502 6 | pusztaságok?~Ó mennyit kellett dideregnetek!~Puskin nagy lelke, Tolsztoj,
1503 4 | lépkedett, -~Sárban és vérben dideregtem én;~A lőporfüst fojtotta
1504 1 | sirályok.~Hullámhegyeken dideregve libegnek~Zúzott tarajukkal
1505 2 | mellett...~S mikorra dérben didergett a róna,~Levele hullt a venyige-soroknak -~
1506 Elet| elején mind a 6 gyermek difteritiszen esik át a paplakban; édesanyjuk,
1507 11 | tolmácsolásában Londonban I. díjat nyert, mint olyan háborús
1508 Elet| ígéretet kapnom részére egy dijnoksági állás irányában. Nagy Lajos
1509 4 | postával.~Gyere, öreg harcos~Te diktáld, én irom,~Magyarvér tintával,~
1510 Elet| függetlenségi magyar csak dinasztikus, nem magyar érdeket látott
1511 7 | folyóparton;~Gyepes udvarán diófa zöldeljen;~Kocsim elé egy
1512 7 | mind ott lógjon~A hajlongó disz-nyakakban.~Szobrot nekik és virágot!~
1513 3 | suttogás lesz~És nem kinoznak diszharmóniák.~Káromlás, átok oda el nem
1514 6 | Lányok, virágot szedjetek,~Diszitsétek a sírokat.~Nem lesz már
1515 1 | színes tömkelegben,~Kik a divatért bomlanak.~S én arra gondolok, -
1516 3 | érkezésig~És szivem, mint dob verője~Gyermekkézben, ugy
1517 7 | Pihenőre szállnék.~S kövekkel dobál még~Fajtámbeli fattyú.~Tépett,
1518 3 | szaggatok estenden~És rád dobálok.~Türöd-e csak,~Vagy szereted
1519 2 | lányszobádba~Piros tüzrózsákat dobálva~Győztesen benyitott az Élet.~
1520 9 | úgy döngetted a szamárbőr dobját,~Hogy messziről oroszlánnak
|