01-asszo | asunk-bolto | bolyg-dobja | dobna-elvet | elvez-feldo | feldu-fujta | ful-hallg | hallj-huny | hunyo-kalva | kalyh-kiral | kirch-lakas | lakat-magad | magae-meres | merev-nyomh | nyomj-partf | partj-ringa | ringo-sutto | sved-szove | szoit-tiszt | titan-valog | valok-viszo | viszt-zurav
Rész
1521 6 | kenyér,~Mit rabtartói elé dobnak.~Hány éve húzza az igát?~
1522 3 | verője~Gyermekkézben, ugy dobog.~Város, büszke Bácska szíve,~
1523 1 | dobban szívem~S hogy azt dobogja, hogy szeret!~
1524 4 | Várunk sorompóján~Ugyancsak dobol már~A béke-cár sok vadja.~-
1525 10 | fölvonulnak, ahogy illik.~Száll a dobszó sírtól sírig.~Futó szél
1526 3 | igért.~Mi a dalért sár-sirba dobtuk~A dús cselédi bért,~Amit
1527 1 | Koporsód dübörgő fedelére dobva -~Utólszor szíven ütöttek,~
1528 4 | nagy miséje:~Rabló ellenség döghalálát~S a szabadulás szent óráját~
1529 6 | napok: végvári szép sasok~Döghúson pusztultak.~S mely gőggel
1530 7 | halál-virágot?~S most, itt, pulya döglés rontó közepébe~A magyar
1531 6 | temetése~Legyen neki ünnep, -~Döglődő kutyánál aki kutyább sorsra~
1532 4 | veséjét most ne engedd!~Dögrováson a muszka rémség,~Most mi
1533 9 | mi hasznos, mi jó;~És úgy döngetted a szamárbőr dobját,~Hogy
1534 1 | elragadó ár:~Hogy elállja utát~Döntő erejével~A puszta karoknak,~
1535 4 | a hősöket,~Kiket villáma döntöget~S kik már a harcban elpihentek.~
1536 7 | féltek,~Hej, más volt a dörgés, hej, más volt az ének:~-
1537 2 | sántikálva,~Éhes férgekhez dörgölődzni...~Kéjjel gondoltam a halálra.~
1538 4 | hiszen csak majd ma is kijut.~Dörög is már a muszkaszomoritónk -~
1539 1 | holt ágyúk egy perce még dörögtek.~Robaja hallott patkóvágta
1540 4 | zsiványság ellen~A jog nevében dörren egy mozsár,~Emésztő tűzben,
1541 2 | S az orvos szólt kezét dörzsölve:~Két hét mulva már föl is
1542 Elet| megnyugtatóak. Szerelmi dolgokban Géza még velünk szemben
1543 4 | fegyvert és az ásót -~S dolgoznak majd a kancsukások...~...
1544 10 | vérszagú a lég.~Álmodva dőlni a lágy kerevetre~Tömjénszag
1545 6 | szélmalom~Szégyenli hosszu dologtalanságát.~Viskók sövényén szennyes
1546 10 | véres lejtőiről~A napsütött dombokra föl~Már menjenek, már menjenek,~
1547 Elet| Veszélyes hely ez is, de domború mellét kidülleszti, repülő
1548 Elet| feketeszemű, magas, vállas, domborúmellű, magyarruhás ifjú, a kiváló
1549 7 | sikongat.~Füstölgő romján régi dómnak~Szebb, jobb világ épül tovább -~
1550 3 | toronyból látszik,~S mint távol dongó-dongás~Remete kunyhójáig:~Ugy hallatszik
1551 4 | hóban sirvermet ásunk~S bent dorbézol a kancsukásunk.~...»Alexandra,
1552 9 | DOSZTOJEVSZKIJ ÖZVEGYE.~»Mondd nekem, Anna
1553 11 | közli.)~Tiborc is elment.~Dosztojevszky özvegye.~D’Annunzio. (Gy.
1554 9 | tetőled tanúlták:~Hogy csak dőzsölni s kéjbe fulni jó,~D’Annunzio,
1555 11 | Pécsi egyet. kvkiadó). (dr-i ért. értékes »Irodalom«-
1556 3 | terem;~Minden drágakövednél drágább~Az én rongy életem.~Élet,
1557 3 | gyémánt-hegyeket terem;~Minden drágakövednél drágább~Az én rongy életem.~
1558 3 | Itt hagyni minden szentet, drágát,~Asszonyt, búzát, bort,
1559 Elet| Bertalan és Lévai Jenő könyvei drámaian pergetik le az utolsó felvonást.
1560 11 | polnischen Fluren, am Lagerfeuer, Dresden 1915. C. C. Meinhold & Söhne.« (
1561 5 | Sápadt honvéd talpa alatt?~A dróton túl a haza vár, -~Rakott
1562 4 | ÖNKÉNTES~Kezedben, ásó, drótvágó olló;~Ősz fejed fölött kóválygó
1563 6 | menekülők vonatán~Beteg fiának dúdolgatta:~»Nőjj fel, nőjj fel szivem
1564 6 | Halkabban járjon, aki él,~S dúdoljon csöndes éneket.~Messzi sírdombok
1565 3 | tavak tájáról~Halál-szelek dudolnak.~
1566 1 | útra!~- De por belepte, dudva, gaz befutja.~Gyomvert az
1567 2 | BETLEHEMESEK.~Zakatol, zúg, dübörög a város.~Kormos kenyeret
1568 4 | betellett~S a halálágyú düböröghet,~...Csak ne tudnálak szomorunak.~
1569 1 | de itt benn szivemben!~Dühödben halált kiálthatsz reám,~
1570 1 | Forrongó árban, küzdelemben -~Dühödnek árja ám most eltemet:~Hit
1571 9 | vére csörgedez...~II.~A dülőut emelkedett.~Jobbról szük
1572 7 | gyerek, árva gyerek,~Ki ne dugd most gyönge lábad~Ajtó előtt
1573 6 | fergeteg;~Magyar határon dúl a vad sereg.~Isten szemei
1574 1 | visszahívom tűnt korok csodáját;~A dűlő oltárt újra környülállják~
1575 1 | hogy el nem érem -~Hittel dűlök ki majd az út felében!~
1576 3 | virágok,~Miket a lelkem dult őszi parkjában~Ideges kézzel
1577 1 | kis ibolya.~S poéta álmok dúlt kertjében~A hárfák bongó,
1578 6 | Kék Boszporusba és a kék Dunába.~Testvér, Hamburgtól Konstantinápolyig~
1579 11 | Ferenc: Gy. G. Bp. 1932. (Dunántúl, Pécsi egyet. kvkiadó). (
1580 4 | majd szebben kél a mag~S dusabban hajt a hajtás.~Hat lábnyira
1581 10 | ölelsz, elsápad a zsarnok;~Dúsak erében megdermed a vér.~
1582 4 | az árok.~- Nézd már, az ebadta,~Fészkét hová rakta~Sátrunk
1583 4 | Rajta, magyar, rajta!~Az ebanyját, Bálint,~Akkor is így éltünk.~
1584 3 | Aranymezők neki teremnek,~S ebéd után~Havanna-füstnél elmerenghet.~
1585 10 | főurak sora~Ült nála királyi ebédhez, -~S tőle nem kérdezték
1586 1 | tűzz nekem.~Ne kóboroljak ebként utamon,~ Megtörten, hitlenen.~
1587 1 | ezredévnek,~Véres keblében ebmardosta népnek...~És jőni fog a
1588 1 | De majd, ha bánatos lesz ébredésed, -~Az élet tövist rejt ajándékul -~
1589 10 | altatott és mákony)~S most ébredsz frissen és fiatalon~Forradalom -~
1590 2 | gyermekálom~S jaj, átkozott a bús ébrenlét.~A gázoló harci szekér~Kis
1591 3 | Hogy átkozódó ajkam~Egy bús ecset vonásán~Fáradt mosolyra
1592 3 | Csak téged fest a látások ecsetje.~Ahogy ülsz békén. Ahogy
1593 9 | TIBORC IS ELMENT.~(Ujházi Ede halálára)~Tiborc elment
1594 1 | karodba fut,~Amire vágyol, az éden...~Elseprem utadból porszemet
1595 6 | Virágozd fel a nyoszolyát.~Az édenbe megtér már Ádám«...~
1596 1 | megteremtheted~Az istenlelkű ember édenét,~Hol nincsen bíró, csak
1597 4 | fenszóval:~Erdei haraszton~Édes-csöndes álmát~Fegyverben virrasztom.~
1598 6 | cselákok:~Bizony eladnátok~Az édesanyátok.~Miattatok hervadt~Kurucok
1599 Elet| itthoni kiadás jövedelme felét édesanyjának, felét a háború nyomorékjainak
1600 Elet| átka.« -~mondja élőhalott édesanyjára célozva... És:~»Utam magyar
1601 Elet| difteritiszen esik át a paplakban; édesanyjuk, a törékeny asszony végigápolja
1602 Elet| közigazgatási tanfolyamra, hogy édesapjának kedvére tegyen, de az Alsódabas
1603 1 | tudták holtukban is várni~Édesapjukat a - Kossuth katonái!~
1604 4 | Bugó galamb szárnya,~Az én édesemnek~Szép Magyarországba.~Mondja
1605 1 | hagyják~S a kínt, a fájót, édeset -~Szeretném mind elébed
1606 1 | könnyázott kenyéren,~Mik édesíték sivár nappalát.~Egy sima
1607 1 | szabályosak a betűi~És engem édesnek nevez...~Ha tudná, édes,
1608 10 | közt fehérebb sziv:~Az én édestestvérem fekszik.~Mögöttem börtönőr
1609 11 | ének. (»Dr. Ismail Haki effendinek«. aj. a kézir.-ban s az
1610 1 | vigyétek lelketek vásárra!~Az égből jő az, nincsen földi ára!~
1611 1 | hullva:~Anyám, vigyázz rám az egekbe!~Óh, sírna, fájna akkor
1612 2 | Biborba borultan~Látom ujra egemet.~Fényes csillagoknak,~Fehér
1613 2 | vidám,~Kacér kastélyból egértanya -~S hogy nem maradt a régi
1614 6 | Szittya vitézség, germán egészség.~Fusson a hitvány mindig
1615 1 | is!~Bolond vagy, az, mert égeted magad~S még itt a földön
1616 1 | A dalt szivemnek lángján égetem.~S neved az éjben százszor
1617 1 | kivérzi százszor,~(Óh, mint égetnek gyakran a sebek!)~Kinok
1618 Elet| érzett szerelmét, miatta égette el a haragos kis Gizella
1619 7 | Tucatra jár már az ellen -~Eggyel többtől meg nem retten.~
1620 1 | csattoghat, máglyák tüze éghet -~Az Ur erős és én - utamra
1621 1 | az első áldozó,~És el fog égni tán az utolsó -~De addig
1622 1 | Elűzlek, mint a nap az égről~A fényes hajnalcsillagot -~
1623 3 | aranyfolyóban elhalóan~A mi egy-testünk úszna.~
1624 1 | hová megy~Mindennap arra egyaránt -~Óh szive megtelt, hogyha
1625 1 | világot~S lelkét az éggel egybe olvasztád,~Hozsánna néked,
1626 1 | lelketlen érc marad,~Amíg csak egybeforrni nem tanulunk~Lelkének izzó
1627 1 | elgondolkodom.~Elmét a szívvel egybeforrva látom.~Megkap a hang és
1628 11 | RÉSZEKHEZ ÉS A VERSEKHEZ, ~EGYBEN SORRENDES TARTALOMMUTATÓ.~
1629 4 | Kik jártunk a vér mezein,~Egyek leszünk ma, véreim,~E buzgó
1630 2 | lesz: az rútnál rútabb.~Egyenes, tiszta utak hínak~És rovom
1631 Elo | világviharral vemhes békés évtized egyéni és magyar gyengeségeit és
1632 11 | utáni lapokban. - Itteni egyesítését a két leveles résznek s
1633 Elet| Virradás« című hetilapokat egyesítve a »Sopron« című, 48-as napilapot
1634 Elet| szereplője s a Vidéki Hírlapirók Egyesületének választmányi tagja. Megkímélte
1635 Elet| elindításának tervével. Egyetemi és főiskolai hallgatók folyóiratának
1636 2 | megállítani, nagy vágyódó én,~Egyetlenegyet sem merek.~Friss asszonyajkak
1637 9 | az oltár,~Te mindegyiknek egyformán hódoltál.~Londonban angol,
1638 Elet| Lajoshoz, a Fasori Evangélikus Egyház segédlelkészéhez költözik
1639 Elet| evangélikus lelkész, az egyházközség harcos magyarosítója. Édesanyja
1640 Elet| szerint: a hébernyelvi és az egyháztörténeti kollokvium hiányzik.~1903
1641 7 | ezüst, bronz és ólom,~Egytől egyig mind ott lógjon~A hajlongó
1642 11 | később hazakerült példányok egyike, a 10 versre vonatkozólag
1643 1 | hősei csodaszép csatáknak,~Egyiknek a karja, másiknak a lába~
1644 1 | sirjaikból csendesen kiszállnak.~Egyikük a zászlót most is úgy szoritja,~
1645 1 | mint összejöttünk,~És sírni egyikünk se fog.~Hogy lesik majd,
1646 2 | hallgat számon?~Amért szemem egykedvűen~Pihen a gazdagok fogatján,~
1647 1 | S árnyak közt élő voltam egymagam.~Hivő csalódik. Hogy utamra~
1648 Elet| horatiusi névvel emlegettük egymás közt az élénk beszélgetésű
1649 3 | bálakon és hűs templomokban~Egymásé voltunk.~Sosem szerette
1650 Elet| tudták meg, hogy közel voltak egymáshoz. Október 28-án tudtak csak
1651 2 | MÁR...~Nem ártunk már soha egymásnak~Ezzel a szerelemmel.~És
1652 1 | uram...~Sosem beszéltek még egymással,~De tudta, hogy szép hangja
1653 2 | Mert büszke utat jár még egynehány.~S ha téged elnyelt már
1654 7 | nem is ép tizenhárom,~Csak egynéhány Mady-Kovács.~Szobrot nekik
1655 8 | Teremts közöttünk szent, erős egységet.~Hogy látva lássa a halálos
1656 Elet| Most nem a szellem, hanem egyszerűen a női báj fogja meg. A Sopronban
1657 7 | Arany, ezüst, bronz és ólom,~Egytől egyig mind ott lógjon~A
1658 1 | siró, árva kis dalok,~Miket együgyű ajkkal dúdolok:~Koldusraj
1659 Elet| az volt, hogy a testvérek együttmaradjanak s Géza ne kerüljön legénységi
1660 Elet| egy ilyen »félben maradt egzisztencia, firkász« egy nemesi kúria
1661 2 | Mitől remegsz?... Vér? Eh kis hajsza volt...~Virágot
1662 10 | nem kérdezték soha:~Hogy éhes-e és vajjon mire éhes?~Pedig
1663 4 | Betakaródzik~Csillagos éggel:~Éhét elveri~Jó bádog-csajka;~
1664 3 | Vörös frakkunk szárnyát~Éhező mob cibálja.~Hajrá, nemes
1665 2 | rákaparja~Új, szebb csatáknak éhezője:~»Magával küzdve bukott
1666 9 | miért nem hagyja rá felét~Az éhezőkre, a koldusokra?...~- Atyám,
1667 3 | fáztunk, ha ők melegedtek~És éheztünk, mert nem kináltak.~Nézd
1668 4 | szánthat.~S ha feldől is az Eiffel-tornya,~S hullaház lesz Cárszkoje-Szélo,~
1669 1 | zsákkal!«~S az ifjú küzd éj-napon által...~- Ugy-e, bolondos
1670 5 | elfojtottad?~Nem rémítnének fázós éjeid?~S panaszod, vágyad ne keresne
1671 6 | ének hős vérrel iródik.~Éjente, testvér, te is felriadsz;~
1672 1 | galatai rögbe~Kapa vágódik, éjfélbe sürögve.~Marmora parton
1673 1 | Ilyen szerelmes, csöndes éjfelen.~Mikor a kinom éget végtelen -~
1674 1 | vesztett az ég.~Bolondság, ejh! - mondotta - s mégis~Önéltét
1675 1 | De én sugárt küldök ez éjhomályba,~Sugárt, mely bennem istenszóra
1676 5 | szó.~De ragyogó a rabok éjjele,~Ha benne repked ilyen papir-zászló.~
1677 1 | árnyékok összesúgtak~A felhős éjpalást alatt,~Hogy elfogják, ha
1678 8 | erdő.~Halljuk a hivást bús éjszaka-hosszatt -~S nem mehetünk, mert lábunk
1679 1 | a bút örömre váltsa~Rab éjszakából szebb föltámadása!«~S im
1680 2 | És nem lesz fénye többet éjszakádnak:~Az a bánat.~
1681 4 | SÁTORBAN~Már Észak véres éjszakái~Mögöttem lesznek. Délfelé
1682 6 | lányaimat!~Ó Kisenew rút éjszakája!~Ott lett az élet semmivé,~
1683 8 | testem~S fény nem deriti éjszakámat.~Lesem, lesem a csillagirást:~
1684 Elet| ismerkedett meg ennek az éjszakának a rémségeivel. (»Csak egy
1685 2 | Meglepem éjten a leányszobád.~Éjszárnyú pillék alusznak a kertben -~
1686 1 | néz reátok résztvevően,~Ki ejt könnyet felettetek -~Tűző
1687 1 | felhős éjszakámnak.~Remegve ejtem halkan a neved,~Hogy áruló
1688 2 | hárfa a lelkem.~Meglepem éjten a leányszobád.~Éjszárnyú
1689 9 | Hogy fontos hadizsákmányt ejtett.~S Ottó, kis árva hős, azóta~
1690 9 | ajkaim, ti~Csak meakulpát ejtsetek.~Nincs jogotok életre hívni~
1691 11 | Életr. = -rajz. - eml. = -ék. - É. sz. = Élet szeretõje. -
1692 10 | katonát?~Hol volnának az ékek,~S habos selyem-csodák?~
1693 Elet| 1. félév kollokviumokkal ékesen zárul. A 2. félévben, 1903
1694 11 | postakocsiból szárm. orosz lev.-eket közölt. »Azok inspirálták« -
1695 2 | rajtad,~A kis gróf is, lásd, ekét fogott...~S csak ő sirat,
1696 11 | résznek s a »más költ.«-eknek az itteni »Rabságban« c.
1697 11 | Tábori Ujság. - táj. = -ékoztató. - theol. = -ogus, -ogiai. -
1698 10 | nagy Triászban;~Te magyar ékszer sorsát nyerted:~Világ-napfényben,
1699 3 | ÉKSZEREK~Életem ékszer-ládája felett~Éjszaka jöttén~Kutató
1700 3 | Gyöngyvállaidra gyöngysor illene.~De ékszer-ládám~Csak jéggyöngyökkel van
1701 3 | Asszonynak nincs még ilyen ékszere.~
1702 3 | széttépem~És neked viszem áldott ékszerül.~Várj, én úrnőm, a park
1703 3 | tavaszi allén~Dús lombok közt el-eltünik~S kacéran jön újra elébem.~
1704 6 | csahos cselákok:~Bizony eladnátok~Az édesanyátok.~Miattatok
1705 3 | Indiája?~A vágyak yachtja elakadt,~S nem száll már Operenciára?~
1706 1 | folyóján~Az elragadó ár:~Hogy elállja utát~Döntő erejével~A puszta
1707 3 | tűzhalálra érkezett.~Elégni s elaludni,~Ó hiszen ez az élet.~De
1708 10 | Mint fáradt gyermeké, ki elaludt;~Mint gyermeké, kiért anyja
1709 5 | ragyognak.~Feléd sóhajt elámult ajka~A földszintnek s a
1710 5 | aki megcsókol,~Lesz aki elápol.~Ne félj, hogy nem várlak.~
1711 3 | bántott,~Nincs itt minálunk elárultabb.~Kinek nem élet már az élet,~
1712 6 | II.~Árulás földjébe~Akik elástátok,~Meg ne tiporjátok~A kuruc
1713 4 | is igy szenvedjen,~Mint elátkozott szolga-apja?...~Merüljetek
1714 Elet| az intézet kötelékéből elbocsáttatott.~Ekkor apja kívánságára
1715 2 | fojtó hinár lepte meg~S elbóditotta láp virága...~Ösvénytelen
1716 1 | estén, borús magányba’~Ha elborít a kétség árnya~S riadt galambként
1717 9 | szemöldök;~Mikor lefogtad elborult szemét,~Mely minden mélység
1718 4 | marad~És hová kéne, hogy elbujjatok,~Ha idevárnánk - azt a nyugatot!~
1719 7 | lettem a gyűlöletnek.~Mert elbuknak, akik szeretnek,~S gyűlölni
1720 1 | hátha - édes, mondja, hátha~Elbukom a - szigorlaton...~Hozzám
1721 8 | árnyékát kezemnek,~S kutatni: elburkolt mesékben~A régholt bölcsek
1722 1 | Mintha minden este~ Valami elbúsult~ Lelket temetnének?...~Az
1723 2 | Egy percre, míg egy csók elcsattan«~Leányajkon csak ez igaz.~
1724 3 | merre jár,~Kivel életem elcseréltem?~Rágörnyedek az asztalomra.~
1725 3 | bölcs türelmet hordok.~Hogy elcsitul, lám, minden vágyás.~És
1726 1 | Halk esti szellő lágyan eldalol~S viszi szárnyán az éj üzenetét:~»
1727 7 | annyi-annyi százszor:~Mi Eldorádónk - egy akol, egy pásztor,~
1728 7 | volna.~Az ember becsmérli elébb -~Aztán mint virágot ápolja.~
1729 4 | asszonyod, ki mostan is~Kijár eléd a kisajtóba,~Kijár elébed
1730 1 | emberméltóság -~Minthogyha újra éledt volna~A rég letűnt pogány
1731 9 | kegyelmednél.~Atyám, atyám, elég-e ez,~Hogy ez a vak föld felébredjen, -~
1732 2 | beloccsan csolnakomba -~Elégedett akkor vagyok.~Lehettem volna
1733 11 | jegyzeteiben pedig ezúttal meg kell elégednünk azzal, hogy a békebeli verseknél
1734 Elet| Géza Pestről nem tudott eleget tenni vállalt kötelezettségének,
1735 Elo | hisszük: egyszer ki fogjuk elégíthetni részletes könyvészeti jegyzetek
1736 1 | váljon,~Ami könny elfolyt, elégjen a lángon,~Mi égre sirt,
1737 8 | kegyelmet,~Mi bünhödésünk mikor elégled meg?~S ki számon tartasz
1738 1 | üdvösségre~S a vágy alatt szívem elégne,~- Rá hallgatok, azt súgja:
1739 3 | Ki tűzhalálra érkezett.~Elégni s elaludni,~Ó hiszen ez
1740 Elet| festőművész címlapjával«, de elégtelen előfizetés miatt le kellett
1741 10 | Forradalom,~Téged szomjaztunk eleitől fogva.~Tealád ágyaz minden
1742 Elet| napjai, az üt és a fogság eleje ezeknek a verseknek a tárgya.~
1743 1 | boritékot~És olvasom az elejét.~Szép szabályosak a betűi~
1744 Elet| parancsnokságnál elismertetni. Molnár Elek és a magyar fölöttesek célja
1745 Elet| azonban már nem került sor. Az élelem veszedelmesen fogyott. Geöcze
1746 Elet| vártól a szünetben onnan élelmezett tábori seregeket. 1914 november
1747 1 | Engem a harc hiv, hogy elemésszen...~Jer, hívlak én is! Légy
1748 Elet| Gyónon (Pest vármegye). Elemi iskoláit ugyanott végezte.
1749 Elet| 8. honvédgyalogezredbe s elengedte öccséhez a kórházba. Megengedték
1750 9 | koldusokra?...~- Atyám, atyám, ki elengedtél,~Akkor - kétezer év előtt~
1751 Elet| emlegettük egymás közt az élénk beszélgetésű pesti leánykát.
1752 Elet| a felelős szerkesztőség eléréséig a várakozási időt. A drága
1753 3 | lihegve.~Anyám keze hogy eleresztett~S betévedtem a rengetegbe.~
1754 6 | pattan, -~Fehér fiúk csak azt elérjék!~De zúg a golyó szakadatlan...~
1755 Elet| maradt. Június 28-án Géza elernyedésébe belecsördítettek a trónörökös
1756 7 | Friss vért s hitet varázsolt~Elernyedett erökbe.~Ó irgalmas barát,~
1757 Elet| vívódást - a halhatatlanságért. Elérte, - ha csak a »világháború
1758 6 | arcukon nem volt bánat,~Kik elértek már vagy-vagyához~Az életnek
1759 1 | Ezért harcoljon vas kar, éles elme,~Forrjon mi hő vér,
1760 Elet| a magyar »sasok büszke« elesett »várát« a cár megnézte.~
1761 4 | bántsák, -~Gábor angyal élesiti~Csillagos szablyáját.~Föl
1762 5 | Mert bent lehet már, hogy elestem.~Eltámolyogsz a kis szobáig,~
1763 2 | vén kastélyba~Egy darab élet-álom suhan.~Ráncos szemhéján,
1764 3 | rajtunk.~Bús testvérem, az élet-táncból~Mi bitangmódra kimaradtunk.~
1765 2 | itt koldusnak lenni,~Ha élet-ur elkezd remegni~S minden
1766 3 | ormán zöld az erdő,~Szivem élet-vágytól dagad,~Jer, asszonyom...
1767 3 | velem már~S fék nélkül az élet-vonat.~Békés szelid tanyák~De
1768 2 | Egy hajaszálát nem adom.~Életbölcsek, legyetek áldva!~A parton
1769 Elet| csabai fiatal önképzőkör életében. Rell Lajos dr., a tanárelnökünk
1770 2 | vágyva.~Tied se volt s már életedhez kötve~És akkor, érzed, elveszett
1771 1 | fellegekbe?~Vigyázz halandó földi életedre!...«~...És a sötétben máglyák
1772 3 | szemmel, busan térdelek.~Az életemből mit adjak neked?~Én nem
1773 4 | népek nagy istene: Sors.~Életemet, e drága pohárt, zengőt~
1774 3 | adott jogot:~Hogy istenadta életemmel~Játszik a pallosod?~...Soracte
1775 4 | torára.~Ki busan csüng az életen,~Csak annak nyilik ott halálfa.~
1776 Elo | bennük magára.~Gyóni Géza életének regénye orosz fogságban
1777 Elo | összefonódik a békebeli magyarság életével. A kirobbanó világháború
1778 2 | fáradt.~Nyikorog, nyikorog az életkerék,~S messzi mezőről már hangzik
1779 1 | temetőbe.~Ezer kihamvadt életláng felett~Egykedvűn gyújtott
1780 2 | volna okos igás~Én is e bús életmalomban.~Thálesz, vén bölcs, az
1781 6 | hozok néked, asszonyom,~Életnél is fénylőbb ajándék:~Ezer
1782 2 | Csituljon el egy pillanatra~Az életóceán morajja.~Imás csöndjét a
1783 11 | szolgálnak forrásul mind Gy. életrajzához, mind költészetéhez.~Gyóni
1784 11 | István Gy. G. szibériai életrajzát. (Bp. 1927. szerző kiad.) -
1785 Elet| stb. Theológus társa és életrajzírója, Nagy Lajos a Gyóni-Társaságban
1786 2 | Hisz nem veszett el~Az élettörvény, mit ti mondtok.~Való igaz:
1787 4 | egyszer szeretni tudtál,~Az élettől ne várjon többet.~Vigan
1788 10 | Zsellér-robotban bús ina-szakadtak,~Kik életükben csak másnak arattak,~Vérrel
1789 Elet| tanulmányi kudarc... adósságok... életuntság stb. Theológus társa és
1790 10 | Belőletek buzog fel eztán~Minden életvágy és erő,~Kik pilla rezzenése
1791 1 | Igaz csak az éjjel, mely elfed~Előled minden bút, szerelmet -~
1792 1 | porba hullt -~S amint jött, elfeledték szépen~Szegény, szerelmes
1793 1 | virradóra,~Melyben, mi rút volt, elfelejtem.~Mért ostorozzam gyáván
1794 2 | leve -~S egy ritmuson biz elfelejtém,~Hogy ennem is csak kellene.~
1795 1 | virulásból -~Mit bánt, hogy elfelejtenek?~A csönd legjobb halotti
1796 8 | Nem áshat oly sírt, melybe elföldeljen~Bús gyökeréig mártir-vértől
1797 3 | királyi!~De minden könnyet elfogadni~S királyilag sohasem adni:~
1798 1 | felhős éjpalást alatt,~Hogy elfogják, ha hajnalt mutat,~ A sugarat...~
1799 3 | HAJNALBAN A PERRONON~Pirulva, elfogódva,~Mint első asszonyomra,~
1800 11 | 1914 okt. 2. és 5. sz.-a elfogott postakocsiból szárm. orosz
1801 2 | mint egyszer magam -~S ha elfogyott, ha kevés az arany:~Ha-ha!
1802 8 | italt, bár ecet volna!~S elfojtott könnyeim vize~Szivárog csak
1803 5 | Panaszod, vágyad mind-mind elfojtottad?~Nem rémítnének fázós éjeid?~
1804 1 | ujjongásra váljon,~Ami könny elfolyt, elégjen a lángon,~Mi égre
1805 1 | asszony, némán, hidegen -~Elfordulsz, hogyha nyujtom a kezem -~
1806 1 | sír az oltáron a tűz -~Elfut a hőség, hogy szívembe tűz -~
1807 11 | kézir.-ok alapján Gy. G. elgondolásának. (V. ö. Előszó, Életr. táj.,
1808 1 | az íráson,~Az olvasotton elgondolkodom.~Elmét a szívvel egybeforrva
1809 1 | végre célhoz ér?~S amit elgondolsz: megteremtheted~Az istenlelkű
1810 9 | virágok nyiltak.~Jézus csak elgyönyörködött.~- Atyám, de szép is a világod!~
1811 1 | visszatér,~Bús gondolat, mely elgyötör, kisér:~Örök hajszában élve
1812 1 | Mely kőházak falát rágja.~Elgyötört nép rázza öklét~Cifra, fényes
1813 9 | ősvényen~Közelgett búsan, elhagyatva.~Sebeit és gyászát mutatta:~
1814 9 | most~Fegyvert ragadsz és elhagyod a Várost,~Mely megcsúfolta
1815 3 | S egy sötét este mégis elhagytam.~Ragyogó, vidám asszonyhoz
1816 Elo | megjelent fordításokat pedig itt elhagytuk; azokat egy tervbevett »
1817 4 | lesz, édes,~Dérlepte tarlón elhagyva feküdni.~Vén varjú kopog
1818 1 | kínt te ne tudj, ne érezz:~Elhajtom előled a fellegeket,~Fölemellek
1819 1 | szószátyár a lelkiismeret,~Mely elhallgat, ha elhallgattatod!«~S amig
1820 2 | életre ébred.~Kishangú nóták elhallgatnak;~Szegényszagúak szörnyű
1821 1 | éjszakában -~S a méla dalt míg elhallgatta~Lágy, rózsaszirmú nyoszolyán,~
1822 1 | lelkiismeret,~Mely elhallgat, ha elhallgattatod!«~S amig görcsösen szoritja
1823 1 | halkal zsongás támad,~- Elhaló hangja zsoltár dallamának -~
1824 3 | lecsúszva -~S aranyfolyóban elhalóan~A mi egy-testünk úszna.~
1825 1 | templomodban.~Mi benne fény volt, elhamvadt, kiégett. -~- Fáklyát elő!
1826 9 | holt üszke a tűznek,~Mit elhasználtak talján Veszta-szűzek;~S
1827 Elet| Miska« helyes »intézeti« elhelyezéseiért. Mihály is végtelenül kedvesen (
1828 11 | itteni rész elejére való elhelyezésük logikus és megfelel a hazamentett
1829 Elet| érzékenységének és a maga elhelyezetlensége érzésének a szüleményei.
1830 4 | legdrágább ajándéka vagy.«~Igy elhervadni engednéd-e őt,~Ó, én Uram,
1831 3 | ez a jó:~A gond denevérét elhessegetem.~Szálljunk be, szivem, vár
1832 9 | de szép is a világod!~Ugy élhetnék le, mint az álmot,~Kertek
1833 Elet| félbenmaradottsága óta kissé elhidegült testvérek forró ölelésben
1834 7 | őszirózsát őröz.~Téged is elhiv, asszonyom,~Hiszen az ő
1835 Elet| kedves bajtárs csendben elhúnyt. A temetésén (10-én) Géza
1836 7 | csalta.~Zivatarból sivatagba~Elhurcolta láncos falka.~Tárogató -
1837 7 | szolgák.~Szivem kivágták s elhurcolták~S rendelték, hogy sziv nélkül
1838 2 | Zuhanni is gyönyör magasról! -~Elhúznak aggódó sirások...~
1839 2 | Fölemelt homlokkal hogy elibéd jöttem~És mondtam: szeretlek
1840 Elet| szépirodalmi lap (»Színes Lapok«) elindításának tervével. Egyetemi és főiskolai
1841 10 | a sorhoz némán intik,~S elindulnak, ahogy illik:~Szélen káplár,
1842 Elet| az orosz parancsnokságnál elismertetni. Molnár Elek és a magyar
1843 1 | EMLÉKSZEL-E?~Emlékszel-e, hogy eljátszottunk~A ház előtt az udvaron?~
1844 1 | lesz ez a fínom,~Könnyű kis eljegyzési lap.~Aranybetűkkel írva
1845 2 | állok közted és közötte,~Aki eljő, hogy leszakítson.~Mindegy,
1846 2 | Sírnak a közelemben.~Mind eljön, aki egykor szeretett~S
1847 8 | Szerettem volna én is irni~Eljöttéről az uj embernek;~S ódon,
1848 1 | megfogtalak ott a kútnál,~Hogy elkacagtunk is azon,~Mert karjaim közé
1849 9 | istenitett egy lump náció,~Egy elkéjelgett élet alkonyán most~Fegyvert
1850 1 | Igazság.~A gyáva lelkű messze elkerül...~- De hát kinek a sárgomoly -
1851 1 | Örömleső raj körbe üle~És elkerült a bajba messze.~Csalódtam
1852 Elet| A volt theológus t. i. elkerülte a besoroztatást, de 23 éves
1853 1 | MAGAMHOZ~Hányszor, de hányszor elkerülted~Az egyszerű, szerény virágot,~
1854 3 | ácsolom bús verejtékkel.~Jaj, elkészül-e sohanapján~És odaér-e egyszer
1855 2 | koldusnak lenni,~Ha élet-ur elkezd remegni~S minden gyönyört
1856 5 | 23. LEVÉL~A hű komorna elkisér.~Ketten jártok a kihalt
1857 1 | közelg.~És míg a felhőt elkísérem,~Lassan jövünk közelb, közelb.~
1858 5 | Csinom Palkó,~Kivel annyiszor elkomáztunk,~Hát ez lesz, ez lesz csakugyan~
1859 1 | Jókedvet már nem fakaszt.~Elkomorul a kis sugár,~Rezeg, rezeg
1860 6 | Barmai elfogytak, karmai elkoptak~Végvári sasoknak.~Kutak
1861 5 | oly gyötrő az élet;~Ha elküldenéd bánatod,~Hogy átölelje itten
1862 7 | Hajlékot se kértem~S már elküldenének.~Mucsai magyarnál~Mert nagyobbat
1863 Elet| a köteteket nem lehetett elküldeni, csak szótárakat és Göschen-kiadványokat.
1864 Elet| asszonyé, Ilonka-verseken kívül Ella-versekkel bővül s végső elrendezésben
1865 Elet| Különösen fájt Gézának, hogy Ellától nem kap írást. Szeptemberben
1866 1 | birt volna egy se, egy se ellenállni -~Mi vertük volna - a Kossuth
1867 1 | csak én vagyok az Ur!~S ki ellenem a harcot itt felvette,~Kinos
1868 11 | módunkban van előző kiad.-unkat ellenőriznünk. Gy. G. noteszekbe és füzetekbe
1869 1 | Kardosan, mentében,~Mintha az ellenre most mennének éppen -~Hangtalan
1870 Elet| emberek húzzák. Az előtérben ellenséges tűzben ássák a fagyos földből
1871 4 | népek,~Hogy vernénk le ilyen ellenséget?~Ha minket ver, ugye lovam,
1872 Elet| előre tudtak. Az ellenség ellentámadásba ment át. A mieink védekeztek.
1873 Elet| a rég óhajtott szabad, ellenzéki lapra várnia kellett: ebben
1874 5 | leszel hozzám;~A gondolatom ellesed.~S nem tudod, hogy valaki
1875 4 | Kiket bus század baljós vége ellett?~Szent nyugat előtt rajongva
1876 2 | száll felettem.~Az istenképű ellökött kevélyen.~...Jöjj sátán,
1877 7 | Istent adtok a vadaknak,~Hogy ellopjátok a szinarany bálványt.~Mennyi
1878 10 | élén hadnagy...~Hótemetők elmaradnak.~Már az Ural feketéllik.~
1879 1 | gallyaid közt valaha eltöltött,~Elmaradt valahol tőlem az úton...~
1880 3 | szelid tanyák~De messze elmaradtak;~Hiába integettek~Hamvas,
1881 1 | harcoljon vas kar, éles elme,~Forrjon mi hő vér, égjen
1882 Elet| kimerült anya búskomor, majd elmebeteg lesz - egy hosszú életre.
1883 Elet| van rajta, kávéházba is elmegy s zárkózott létére mindenkivel
1884 1 | a másik szólt a csöndben elmélázva:~»Az én világom - nyájas
1885 9 | Apánk, na sajnálj; akik most elmentek,~Örökkévaló jó kvártélyba
1886 2 | talányon -~Ha én megyek, ha én elmentem,~A halálisten kapujából~
1887 1 | úgy szerettem~Borzongva elmerengeni~S ott állt a fán a megfejthetlen,~
1888 1 | éjszakában -~S míg ábrándok közt elmerengett~Szegény poéta szép dalán,~
1889 3 | ebéd után~Havanna-füstnél elmerenghet.~Kék távolok titkukat tárják~
1890 1 | az utca,~Téged tagad, kit elmerített.~S ki föltevé, hogy társát
1891 8 | verandán;~S a mély titokba elmerülni,~Miket a pók szövése hagy
1892 1 | mikor az úton~ Mellettem elmész...~Ugy, ugy szeretnék visszafordulni~
1893 1 | olvasotton elgondolkodom.~Elmét a szívvel egybeforrva látom.~
1894 1 | Szegény kicsi árvám - úgy elmondogatta.~Aztán együtt sírtunk. Akkor
1895 9 | kihajt,~Kopott fejfámon elmosódó írás~Bolygó vándornak ezt
1896 4 | elvégeztem~Minden dolgát az elmulásnak.~Felgyújtottam lelkem csillárját,~
1897 1 | fátyol -~Megvéd kinosabb elmulástól~Tört szivet, - fakó levelet...~
1898 1 | asszonyok...~Még most is élne mosolyod!~Jólelke vesztett
1899 1 | szabadság...~S a szent csaták elnémult orgonája:~Tört, csorba ágyúk
1900 8 | Merengni egy művészi képen,~S elnézni árnyékát kezemnek,~S kutatni:
1901 Elet| maradt, tanárai jó emberek, elnéző türelemmel vártak a kollokviumra.
1902 Elet| a tízéves Gyóni-Társaság elnöke), meg a Thomay-testvérek
1903 8 | hullánk.~Kiáltó szavunk elnyeli a távol,~Oly messze estünk
1904 2 | még egynehány.~S ha téged elnyelt már az óceán,~S lopott csóvája
1905 1 | ember~Eszmélni kezd... s az elnyomóval szemben~Megáldja azt, aki
1906 4 | Megcsókolom az anyám arcát,~Élő-halott régen szegény.~Szeméből,
1907 Elet| 1940 november 6-án tartott előadásában a legnagyobb határozottsággal
1908 Elet| látogatásáról érdekes és megnyugtató előadást és külön biztatást hallgattunk,
1909 11 | aj. a kézir.-ban s az előbbi kiad.-ban.)~Halottak napja. (
1910 Elet| is megjön: Zella. Poéta elődje az önképző körben Gyökössy
1911 2 | tépázza, cibálja,~Tudom, elönt mosolygó, bús harag.~És
1912 1 | szabad. S könnyem, érzem elönti~ Bús szempillámat.~Valami
1913 1 | Vigyék tehozzád. Párnádon elöntve~Legyen veled örökre, mindörökre.~
1914 11 | ld. az Él. rjzi táj.-ban. Előfiz. felhívások gyüjtése útján
1915 Elet| címlapjával«, de elégtelen előfizetés miatt le kellett mondania
1916 Elet| megjelent. Előkészítés, előfizetők és anyagiak hiányában azonban
1917 Elet| bölcsőm átka.« -~mondja élőhalott édesanyjára célozva... És:~»
1918 1 | rózsával és babérral~Jöttek az élők, gyászba, csendbe:~Kis árva,
1919 2 | orgiás ünnep!~Egyszerre mind előkerülnek,~Kiket szent félés visszatartott.~
1920 Elet| megindult, naponta megjelent. Előkészítés, előfizetők és anyagiak
1921 Elet| főlevéltáros segítettek rajta előlegezéssel. S főképpen az isteni Gondviselés,
1922 8 | kivánok,~S a lámpát nemsoká eloltom.~Engem került és itt hagy
1923 1 | Vésszel tele tenger;~Hogy eloltsa tüzét~Két szomjas ajaknak,~
1924 Elet| fogolytárs »Julisának« hozzá elolvasásra vitt levele tette: elég
1925 1 | félj! Jövök!~Bár dőljön előmbe~Habbal tele forgó~Örvénye
1926 Elet| verseké is.~Eleinte seregeink előrenyomulnak. Szeptember 9-10-én volt
1927 9 | megjegyezni jó:~E piszkos sárgömb élősködőjét~Nem teszi sassá semmi repülőgép;~
1928 1 | függöny nyilásán át~Szomorúan eloson.~Aztán újra rám borul a~
1929 11 | levelét (Gy. G. Rabs. c. köt. előszava. Bp. 1919. Ath.) - Balogh
1930 7 | szekrényből, mit por lep el,~Előszedi selyem ruháját.~Tarlott
1931 1 | fátyol lefele szememrül.~Eloszló ködből, mit szemem elébe~
1932 11 | elgondolásának. (V. ö. Előszó, Életr. táj., Lk. a K.ról
1933 Elo | ELÕSZÓ.~A magyar költészetnek egyik
1934 11 | részbe való áttételét az Előszóban jeleztük. - Az itteni »Lev.-
1935 2 | remegni~S minden gyönyört eloszt vezeklőn:~Mikor én egyszer
1936 1 | Isten sugarát: a hitet, az élőt.~Hogy éget is? Tűz az! S
1937 Elet| kocsikat emberek húzzák. Az előtérben ellenséges tűzben ássák
1938 1 | ELÉGIÁK~I.~Előveszem, óh hányszor egy nap~Egy
1939 11 | versek jzeteiben.)~Ford. Előzően egyes verseket fordítottak
1940 11 | okt. 26.)~Anyám. I-IV. [Az előzőhöz fűződő sorozat, 1902-3.]~
1941 11 | M-kéé, de Amálka és más előzők verseiből is akad benne.~(
1942 1 | akkor engem?~Azt hittem: elperzsel az arcod -~Őrült vágy vívott
1943 4 | csókoltam réges-régen,~Mert elrabolt a cár parancsa -~Figyelj
1944 1 | árnyék, mely ágyához ült~És elrabolta legszebb álmait.~Ott volt
1945 1 | néha-néha~S a féktelen vágy elragad -~Szeretnélek keblemre vonni,~
1946 1 | lárma~S már-már meg újra elragadja~A vad tömegnek áradatja...~
1947 1 | forgó~Örvénye folyóján~Az elragadó ár:~Hogy elállja utát~Döntő
1948 1 | neved az éjben százszor elrebegve~Hamvát rábizom az éji szelekre:~
1949 1 | Csodatévő hitről szépen elregél...~Csak ott lent zúg a szentséget
1950 1 | sejtve élt csak, mélyen elrejtetten,~Az eszményt íme benne meglelém,~
1951 1 | felebarát.~Óh, azt a könyvet jól elrejti ő -~S nem retteg, hogy a
1952 Elet| Ella-versekkel bővül s végső elrendezésben szabadkai kiadásra vár. (
1953 9 | A sóhaj, mely melletted elröpült,~Áldást vagy átkot hörgött
1954 10 | leánya.~Akit te ölelsz, elsápad a zsarnok;~Dúsak erében
1955 1 | megszólítá: uram...~Csak elsápadt a bus poéta~És félrefordult
1956 3 | takartam,~Lebbenni látom~És elsápasztja mosolygó ajkam.~Ó régi,
1957 1 | Amire vágyol, az éden...~Elseprem utadból porszemet is.~Leszórom
1958 Elet| tekintettel a hatóságnál is elsímitották a dolgot. Tovább dolgozott
1959 1 | ábránd!~Ki ápolt, az majd elsirat.~A szemfedőd lesz ez a fínom,~
1960 5 | perc és odakergeti,~Hol elsirhasson bántalmat, keservet.~Jaj
1961 1 | ami neked értetlen ének,~Elsirom a bánatos éjnek...~
1962 4 | Paraszterőnek kell megvédeni.~Mert elsodorja véres áradat,~Ki vérengzők
1963 2 | lorgnettek bólintva nézik,~Míg elsuhannak a függönyön át...~És csókzenére
1964 1 | MÉG NEM TUDOM~Sietve elsuhansz előttem~- Eltűnő árnyék
1965 2 | Kacagott a halál apródja~És elsuhant a szívem mellett...~S az
1966 1 | Amit oly vágyva vágytam elsusogni,~Elhal a vallomás is ajkamon -~
1967 4 | fényesség támad -~Ahogy elsuttogják:~Jó Istenünk, védd meg az
1968 8 | vadja~Kezét és lábát tövig elszaggatja.~S ha temető lesz már a
1969 5 | bágyadt, -~Mégse tudnék én már~Elszakadni tőled.~Vad Szibériába~Láthatsz
1970 5 | boruljon,~S áldva megáldja elszakadt felét?~Rongyban, ahogy van,
1971 1 | Levél volt, lehullt, elszáradt örökre~S rátaposott az álorcás
1972 2 | Ha nem segitsz, a férgek elszáritnak.~Most, most itass meg sugáritalodból.~
1973 9 | Szólt és a véres hóhérkézben~Elszenderűlt Sir Roger Casement.~ (1916.)~
1974 1 | ajándékul -~Ha tiszta lelked elszorulni érzed,~És a szemedbe fájó
1975 1 | kék-kartonruhás leány.~S úgy elszorult a szíve akkor,~Majd megfojtotta
1976 10 | megnyujthat,~Ha imád hozzá eltalál.~Asszony, találsz-e hozzá
1977 5 | lehet már, hogy elestem.~Eltámolyogsz a kis szobáig,~Amelyben
1978 1 | utamra~Ha rózsa hullt is, eltaposták;~Hogy az nagy itt csak,
1979 3 | messzilángú,~Hogyha poéta élte.~S ha fáklyacsonkját egyszer~
1980 2 | fekszik, az asszonyrikatást~Éltében sem szerette.~Vig asszonypajtás,
1981 5 | Rab fejem fölött tél, nyár eltelik.~Meddig leszek még, mondd,
1982 1 | csengett.~»E könyvet itten eltemethetik.~Az ige, mely abban letéve
1983 5 | féltél?~Nem bánt az, akit eltemettek...~18. LEVÉL~A kórház most
1984 1 | befordult ott a sarkon,~Eltépelődve bús magán -~Selyemsuhogva
1985 11 | kutató, ha most itt-ott eltérést talál az itth. kiad.-okhoz
1986 6 | Turgenyew -~S ha már a gazok elterültek holtan -~Ti jöttök majd
1987 8 | mint a gyermek este,~Ki eltévedt s a sötétben figyel,~Anyjához
1988 1 | Tisztátlan lábbal, hogyha eltiporta,~Tapsolt, ujjongott a szennyes
1989 8 | lásd, erre szánt az ellen.~Eltipró árja zúdul ránk veszetten.~
1990 1 | rejtekit,~Nekik szólt itt az eltitkolt sóhaj.~Ölelkező lomb sugva
1991 1 | Ami gallyaid közt valaha eltöltött,~Elmaradt valahol tőlem
1992 1 | isten-irás,~Melyet örökre eltörölni törtek -~A lélekből az kitörölhetetlen:~
1993 1 | alkotó,~S az isten-írás eltörölt helyébe~Felírta álnok lelkének
1994 4 | ebanyját, Bálint,~Akkor is így éltünk.~De kuckóban kuksolókkal~
1995 1 | eszmény rohanó felhőkön,~Ködös éltünkre sugárt permetez.~Hogy pásztor
1996 5 | vihogó szörnyű szörnyek~Eltüntek, bújtak alázottan.~Őrangyal,
1997 5 | halál-kép.~Őrangyal; ki eltüntél nyomtalan -~Ha rádtalálnék!~
1998 1 | Sietve elsuhansz előttem~- Eltűnő árnyék az úton -~Kerülsz-e,
1999 1 | panaszos bú van;~Szép csöndben elül hárfájára,~A kis bokorra,
2000 2 | duzzadt.~Ki sem önthettem, már elüzött~Szemforgató farizeushad.~
2001 11 | Még ha egy versem irodalmi élűnek látszott is, annak sem csupán
2002 3 | Kóbor ebek bokámba marnak,~Elűz gazdám, a gazdag élet.~Én
2003 1 | Varázsos kép, búcsúzni kell!~Elűzlek, mint a nap az égről~A fényes
2004 1 | meggyalázott Isten képibe...~- Elűzte akkor. De azóta, éjjel,~
2005 1 | van miközöttünk -~S hogy elválasszon, összefog...~Elválunk majd,
2006 1 | elválasszon, összefog...~Elválunk majd, mint összejöttünk,~
2007 1 | elgyötör, kisér:~Örök hajszában élve élni,~ Harcolni semmiért.~
2008 Elet| Pozsonyba visszatérve elvégezte a korrektúrát a Wigand-nyomdában
2009 4 | SZOMORUSÁGOD~Magammal én már elvégeztem~Minden dolgát az elmulásnak.~
2010 4 | Betakaródzik~Csillagos éggel:~Éhét elveri~Jó bádog-csajka;~Tükörnek
2011 4 | nem engedte, hogy e versek elvesszenek, hanem az Itélet istenét
2012 5 | Lovik-novellát.~A szenvedésük elveszed,~S a magadé is, lásd, megenyhűl.~
2013 Elet| reménykedőt. (Arra gondolt, elveszi Őrangyalt, ha hazajön.)~
2014 2 | Ha már tied volt s akkor elveszited.~Nem bánat az, ha csókolt
2015 5 | győznöd,~Hogy végre mégis elveszítsd~Te egyetlen, halavány hősnőd...~ (
2016 8 | gyermeket,~Ó, még többet is elveszítsenek?~Dicsőséges Jobb, amelyet
2017 Elet| gondolatok kínozzák, s azt hiszi: elvesztette őt. (Csak később tudta meg,
2018 8 | bánat klastromában,~Kik elvesztettek férjet, gyermeket,~Ó, még
2019 2 | Tudjuk, ha hálójába von,~Elvesztjük mindenünket.~Kell neked
2020 4 | palástom,~Amelyet egykor elvetettem,~A fegyvert most lábhoz
|