01-asszo | asunk-bolto | bolyg-dobja | dobna-elvet | elvez-feldo | feldu-fujta | ful-hallg | hallj-huny | hunyo-kalva | kalyh-kiral | kirch-lakas | lakat-magad | magae-meres | merev-nyomh | nyomj-partf | partj-ringa | ringo-sutto | sved-szove | szoit-tiszt | titan-valog | valok-viszo | viszt-zurav
Rész
2021 5 | imádna, aki meglát.~Ugy élvez a szegény szemük,~Mint egy
2022 1 | verte tőrt,~S a hosszan élvezett örömpohár~Már jajba csörren,
2023 3 | félre-félre tollak,~Hogy tovább élvezhesselek.~Karcsú ezüst királyi serleg,~
2024 Elet| rendesen együtt töltöttük. Géza élvezte a fővárosi életet s a művelődési
2025 2 | Egy vázában az ő virágja.~»Elviszem a Gitta nászára.«~S apó
2026 Elet| a mi főparancsnokságunk elvonta a vártól a szünetben onnan
2027 1 | bele -~És képre kép kél, - elvonul előtte~Egész áthajszolt,
2028 1 | zörögnek -~Szemem kigyúlad: elvonulni látok~Régi regés kort, legendás
2029 8 | csak egyre nő a távol,~Mely elzár tőled, áldott házfedél.~
2030 3 | Ezüst serleggel a kezemben~Elzengem-é még a mámor dalát?~Ó küldd
2031 9 | eltemetve.~Ottó, kis árva ember-bimbó,~Mi lesz veled a rengetegbe?~
2032 9 | felébredjen, -~Mikor ma is még az emberben~Vadállat vére csörgedez...~
2033 2 | Pirámishordó szolgahad.~Embercsonttal telik az árok,~Vért isznak
2034 11 | népf. h. gy. e., M. főhgy embere. Ő irányítja a kiad.-t.)~
2035 4 | Dicsőség a magasságban, -~S az emberekhez jóakarat...~S hol áldott
2036 1 | Ember vegyen bosszút az emberén!~Mit ember vág, mért rójam
2037 9 | ezt kimondta~Tán tizéves emberfióka,~S az Én nevemmel közeleg.~-
2038 2 | bezárul~A szennyes, könnyes emberfolyam.~A lelken régi pásztorzsoltárok,~
2039 2 | Keserű, sok nagy vonaglásom,~Emberharc, bánatok szele~Megérzik
2040 Elet| Segítségért kiált Istenhez, emberhez, környezetéhez, sőt hazafelé
2041 1 | keresném~Az örök szépet, örök emberit -~Csak tévelyegnék érthetetlen
2042 1 | porba~A meghurcolt jog, emberméltóság -~Minthogyha újra éledt
2043 3 | Titkát kitárta már két emberöltő~S kincsüket is a mesés indiák.~
2044 2 | Lelkem tüzes napáldozatnak,~Emberség, oltárodra tettem,~S korom
2045 Elo | szenvedésnek és hitnek, az igaz emberségnek és igaz magyarságnak ez
2046 Elet| hazafiúi szeretet és az emberszeretet, a bajtársiasság és a vigasztalás
2047 2 | lángnyelvek,~Hogy kiégessék az emberszívből~A bűnt, a szennyet...~Templomok
2048 2 | Fáradt lángnyelvek -~Az emberszívek helyén vak, üszkös,~Tátongó
2049 7 | világot.~Vérrel mosatta, drága embervérrel,~Ó, Krisztusoknak kiontatott
2050 Elet| Damjanich-u. 28/a. sz. ház III. emeletének egyik utcai albérleti szobájában,
2051 3 | aranyfátyolt~A szerelem emelget.~Gyönyörü ez az este.~Ha
2052 4 | halódnám~Szárnyaddal te emelj fel.~Őrangyal, fehér szárnyú,~
2053 10 | Ti kevély kardotok~Úgy emeljétek fel~Békesség-szegésre:~Isten
2054 9 | csörgedez...~II.~A dülőut emelkedett.~Jobbról szük csapás vitt
2055 7 | irgalmat,~Ha én akkor föl nem emellek.~Ne sirj, ne sirj, - igy
2056 1 | zúg a vergődők morajja,~Emelt fővel csak ő áll egymaga.~
2057 4 | borzasztó szinét,~Hozzá emeltem csüggedt lelkemet~És láttam
2058 9 | ijedten.~De a nagyobb hangját emelve:~»Dicsértessék a Jézus« -
2059 2 | Jól vetve a fejetek alja~S emésztetek. Mi kell tovább?~Mért mocskoljátok
2060 2 | Ne tudd, hogy mérges kór emészti rég,~Ne tudj a kinrul.~Ne
2061 1 | áldott ajk~Egy nevet sírva emleget;~Érezni azt, hogy érettünk
2062 Elet| ahogy horatiusi névvel emlegettük egymás közt az élénk beszélgetésű
2063 Elet| szűkebb társaság az otthont emlegetve, nevet és sír együtt egy
2064 3 | lelkem sötét szobájában~Emlék-hárfának zeng zenéje.~Szólok hozzá:
2065 3 | homlokomra~Reviczky ligetében,~Jó emlék-takaró még~Hideg estén a szivre,~
2066 Elet| Géza gyöngybetűs kéziratos emlékalbumához, (a kiadatlan) »Erzsike
2067 11 | küldöttje~Öreg házban. (Mke emlékei, későbbi gyüjtés.)~Sötétség~
2068 3 | bántsd őket.~Forró poéta-álom~Emlékeinek adj helyet szobádban.~Majd
2069 10 | KEZÉBEN.~~Jó Mihályom~áldott emlékének...~ Szibéria, 1917.~
2070 5 | LEVÉL~Az a nagy csönd... Emlékezel?~Azt hiszed: ez a halál
2071 5 | titkolják a szőnyegek;~Róla emlékezik a pamlag, -~És te már meg
2072 9 | S lám, lám, még most is emlékeznek~Hálás gyümölcsük izesebb
2073 1 | temetői csöndbe...~Mintha emlékeznék régi, regés korrul...~Honvéd-temetőben
2074 2 | fogott...~S csak ő sirat, ha emlékezőben~Végigsimítja vén homlokod.~
2075 4 | csak egy éjszakára,~Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.~ Csak
2076 Elet| Miskát« is. Kézirata a grófnő emlékkönyve, és a »Levelek a Kálváriáról«
2077 11 | egy rajzos, sokszorosított emléklapra a tanító-póttart.-ok karácsonya
2078 Elet| asszonynak ezt írja: »,Annak az emlékpénznek évfordulója napján, melyet
2079 1 | Koszorúja lehullt, csak emlékszalagja~S jeltelen fejfája áll a
2080 1 | szomjas ajkkal ujra kérdezem:~Emlékszel-é a csókos éjszakára?~ Mit
2081 11 | Rákosi Jenőnek szibériai emlékül« [ajánl.])~Baky testvérnek. (
2082 Elet| semhogy feltárja a valót. Már említett soproni barátain kívül Rábel
2083 3 | anyaföldem~Termő erőjét, emlői hamvát~Ur-szeretői rég learatták~
2084 6 | Szivd el, szivd el sovány emlőmet.~Apádnak és bátyáidnak~Bosszúlója~
2085 11 | 6. - Pozs. theol. ünn.-en szavalta 19.-én. [Nym. Hdó])~
2086 9 | árva hős, azóta~Szibériában énekelget.~Hazátlan foglyok elhallgatják;~
2087 3 | összebújnak~S megbékült szivvel énekelnek:~Dicsőség légyen, hallelúja~
2088 8 | ki,~Zsoltárod alig merjük énekelni.~Magas kerítés mi utunkat
2089 Elo | szenvedő és hazavágyó katona énekelt; azon a szép, tiszta hangon,
2090 Elo | magyar vitézi erényeket énekelte, aki a »rabmagyar«-okat
2091 7 | más volt az ének, amit énekeltek:~- Jó magyar, hű magyar,
2092 11 | Magda E. főhgy. dallamára énekelték a fogságban.)~Zúg az ítélet
2093 3 | szép szüzleány volt,~Akiről énekeltem.~Én csak búsan szerettem.~
2094 4 | szoritsd még,~Rontsunk reájuk énekelve!~Velünk az Isten s minden
2095 1 | Terólad írom legszebb énekem!~De te ne tudd meg azt soha,
2096 6 | Testvérebb testvért magyar énekesnél.~Hadd szorítom meg árva
2097 6 | aki él,~S dúdoljon csöndes éneket.~Messzi sírdombok fejinél~
2098 9 | Csörren a kopek kalapjába,~Ha énekli a »Wacht am Rhein«-t~S hogy »
2099 7 | Sirjában forog Hellász éneklője,~Kit messze üzött a szabadság-éhség.~
2100 1 | előtte hősök büszke sergi~Enéltük adták inkább, mint a kart;~
2101 11 | ogus, -ogiai. - tört. = -énet. - újs. = -ság. - ut. =
2102 9 | Miért csak este? és hogy enged~Titeket este az anyátok?~...
2103 5 | vagy szent öröm?~Az ajkad engedelmes lesz-e,~Hogy kiejtsd becéző
2104 3 | mit beszélnek.~És mért is engedem,~Hogy fürkésszék az orcám.~
2105 5 | vendégsereg~Körülállnak s nem engedik,~Hogy egyedül legyek veled.~
2106 8 | fecskefészket,~Mi hajlékunkat engednéd a vésznek?~Uram, szájunkat
2107 4 | ajándéka vagy.«~Igy elhervadni engednéd-e őt,~Ó, én Uram, kit jónak
2108 2 | csigázott, igázott testek~S utat engednek három kis tömzsi,~Piros
2109 4 | előttem és fölöttem járt s nem engedte, hogy e versek elvesszenek,
2110 10 | bújni,~De te legdrágább nem engedted.~Hazaviszlek apánk ölébe,~
2111 Elet| karikatúra versben meg van engedve. Komoly és tréfás verseire
2112 Elet| írt atyjának egy hálás, engesztelő levelet, bocsánatát kérve,
2113 8 | és az asszony -~Kicsoda énnékem az asszony?~Elérhetetlen
2114 Elet| összezsugorodott hetilappá, s Gyóninak ennél a kis lapnál már nem jutott
2115 2 | ritmuson biz elfelejtém,~Hogy ennem is csak kellene.~S Melitta
2116 1 | gyümölcsöd -~Tudod, jóizűn már enni nem tudom -~Ami gallyaid
2117 3 | városokba!~Ó melyik ád még ennyit!~Sebaj, mehetünk, vonatom.~ (
2118 3 | szaladnak.~Hol a kert, melyben énreám vár~Pihenő pázsit, tiszta
2119 2 | szerenád.~II.~Azt akarom, hogy énrólam álmodj~A rózsaszagú, mámoros
2120 7 | vérért tőrbe visz, -~Ha entestvérünk lenne is.~ (Krasznojarszk,
2121 10 | órában kiürítem.~Itatja énvelem az Úr~Sok szennyes óra rút
2122 2 | betlehem-játék,~Mint az enyémben. S lesztek ti is majd,~Bús,
2123 Elet| Asszonyaiktól nincs hírük, az enyémeket már rendesebben kapják.~
2124 10 | öreg majd a sarokban~Irom enyésző könyvemet.~Mert Ti vagytok
2125 1 | a bűn leánya,~Ki másutt enyhet, nyugtot nem talál?...«~
2126 9 | szaga,~Mely sajgó szomját enyhitette.~S nézett, nézett a fegyverekre,~
2127 5 | bátoritón szólsz szegényhez.~Enyhitő kezed aki érzi~Bús homlokán,
2128 1 | szenved égő vágytól,~S nincs enyhülés, nincs balzsamír;~Érezni
2129 1 | hogy arcán megcsillannak~Az enyhülő sziv könnyei -~Nem holt
2130 Elet| képzőművészeti akadémiára, magam az Eötvös-kollégiumba készülünk. Szétszóródunk.
2131 5 | temetés,~Csak új várás, új epedés.~Nem új, halálos fájdalom,~
2132 1 | szememben.~Láttál egy csókodért epednem.~- Ugye nevettél akkor engem?~
2133 1 | rapszódiába’~Az édes, lázas, epedő szerelem...~Jer, jer! Szeress!
2134 1 | tájra.~Az éj szerelmesét epedve várja.~Ahogy kiszáll a kerti
2135 1 | fám, most már nem kell az eper.~Lombjaid között szőtt tündérrege,
2136 1 | csapástól,~Ki lelki vágyból épít lelkeket;~S bár tüske tépi,
2137 1 | szeretet?~S e bús lapokra épited hited,~E könyvre, melyet
2138 Elet| még innen is. Majd rövid epizódszerelme a Proszvimmer- (ma Gyóni)-
2139 1 | Hogyha gallyaid közt újra eprészhetnék,~Minden leveledet, de megáldanám!~
2140 1 | se találom,~Mint egykor eprészve gallyaid között -~Hol annyiszor
2141 4 | Hogy élek még, ó hihetetlen épség.~Hogy hall e fül és látnak
2142 4 | És a vad Észak, melyet épülésül~Rajzoltatok, már rothadt
2143 1 | világnak~A régi hamván kell épülnie!~Pokol nekem csak a sötét
2144 Elet| kiépített, vagy csak akkor épülő erődítéseken, főképpen a
2145 10 | báránya.~Vágóhidja akkor épült~Ezerötszáz-huszonhatnak.~
2146 4 | fohászkodnak érted.~Féltő éraelemmel most borulok rájok:~Én kicsi
2147 4 | tömjéne.~Orgonánk: ezer érc-torok.~Ez az Itélet nagy miséje:~
2148 1 | fönséges akkordra~Megnyilik az ércajkú orgona,~Mikor nem lesz majd
2149 1 | soroknak -~Poros felhőben ércsarkantyú villan.~Patkók robaja lehat
2150 1 | százezer ajak,~Csodás alakját érctáblákba véssék,~Magasztaló dalt
2151 Elet| rosszkedvű volt és - Micike sem érdekelte már. Beiratkozott a II.
2152 11 | a fogság verseinél egyes érdekességek odajegyzésére szorítkozunk.~
2153 Elet| dinasztikus, nem magyar érdeket látott a »provincia« idecsatolásában.~
2154 11 | érzelmi története, múzsái és érdeklődési körei tekintetében ld. az
2155 Elet| néhány verse pesti és erdélyi lapokban is megjelent. Minek
2156 3 | édes.~Ha szivem fogná... Erdőben, ködben~Futok halálig, futok
2157 4 | Köszöntlek áldott róna, erdőnk fái~S vértől pirosló kincses
2158 4 | bugnak a hegyek;~Látom: az erdőt lángok lobogózzák.~Látom:
2159 6 | szakadatlan...~Tízezer élet ere pattan~S Klió uj aranylapra
2160 Elet| Gézát biztatta meg október 1-ére. Addig Geleji Frigyes tanító
2161 10 | elsápad a zsarnok;~Dúsak erében megdermed a vér.~Tárnák
2162 Elet| Áchim-család valószínűleg török eredetű. Gézáék ága a XVIII. században
2163 Elet| Gézának kedvére valóbbat eredményezett: 1910 őszén a Soproni Napló-hoz,
2164 8 | Ki mondja meg: a rontás ereje~Holnapra kelve kit fektet
2165 Elet| sorstragédiájának a csirája, erejének és gyöngeségének a magyarázata.~»
2166 1 | Hogy elállja utát~Döntő erejével~A puszta karoknak,~Melyek
2167 5 | szobában várok rád.~Félve érek a régi székhez.~A régi helyén
2168 10 | sírig sír utánatok a lélek.~Érek-e még egy áldott menedéket,~
2169 Elet| szívébe, s ha kellett, férfias eréllyel adogatta vissza önbizalmát
2170 2 | küzdött, átkozódott~A hazug erény sápadt ajka.~Halványvirágos
2171 Elo | megállott s a magyar vitézi erényeket énekelte, aki a »rabmagyar«-
2172 1 | illattól bódultan,~Hol aki erényes, szemetet seper.~Könnyes
2173 1 | fészkit rakta~A vadszőlős eresz alatt.~És minket is befont
2174 1 | hogy megállok a kis háznak~ Ereszében,~Úgy érezem: a templomot~
2175 5 | most mindig a füledbe.~Az ereszről jégcsap szakad le~S széthull
2176 3 | hegyek orma,~A földem nem ereszt.~Cézár, énnekem asszonyom
2177 10 | Most roppannak a roppant eresztékek;~Most bomlanak a bárgyú
2178 7 | teritékre.~Hősök vérén ami érett,~A gyümölcsöt leszednétek.~
2179 3 | Forróölű, dalos, szelid.~Te éretted jaj, hogy áztassam~Könyűvel
2180 Elet| Békéscsabára hívtam tízéves érettségi találkozónkra augusztus
2181 1 | emleget;~Érezni azt, hogy érettünk száll~A vágy, a sóhaj s
2182 9 | mely kezét általfúrta,~S érezte azt a szomjúságot.~Megcsapta
2183 1 | kedvesem -~Csak a nyarat éreztük akkor~S haladtunk szótlan,
2184 1 | Gyötréstele kínt te ne tudj, ne érezz:~Elhajtom előled a fellegeket,~
2185 1 | lent -~Te fent kerestél érhetetlent~S most minden átkos, mostoha.~
2186 1 | selymes, lágy kezek.~Az érintés a szivemig hat,~Selyemhajszálak
2187 Elet| Petropaulovszk (okt. 21.) és Omszk érintésével a hó végén értek utolsó
2188 2 | visszaadni~Az Ő kezének érintésit;~Fényes szeme szivemre nézett -~
2189 7 | Sóhajtása arra tévedt:~Csak ne érje kint az este.~Észak felől
2190 2 | fénye csodás.~S virágos erkély homályos mélyén~Rázendül
2191 10 | Napos tetők, futó-rózsás erkélyek,~Melyekre föl-fölsóhajtoztam -~
2192 3 | boldogot?~Öt perc még az érkezésig~És szivem, mint dob verője~
2193 10 | fehér a mezőség.~Hazajárók érkezésit~Régi csontok nézik, nézik -~
2194 Elet| hittük, hogy öccse későn érkező halálhírével tévesztik össze,
2195 4 | megtartják néktek a világot:~Erkölcsben tiszták, harcban óriások,~
2196 Elet| a csirája.~A szép kötet erkölcsi eredménye néhány meleg,
2197 1 | térdepel.~Vad szitkát hallja »erkölcsös« tömegnek,~S az Urat látja,
2198 4 | szerelem és szépség~Magját érlelik messzi vérmezők.~Fölszállok
2199 2 | vére~Nem féltene, s magamat érne~Bosszújával átok és vétek.~
2200 Elet| unokáján kívül azt is meg adta érnie a jó Isten, hogy Géza rendes
2201 7 | SZÉP ERNÕ LEVELÉRE~Ó kedves gyógyszeres,~
2202 3 | lámpáson,~Most gyászfekete ernyőt hordok.~Ajkam és szemeim
2203 1 | halt mulhatatlanúl.~Gyarló erőddel mit törsz fellegekbe?~Vigyázz
2204 Elet| kiépített, vagy csak akkor épülő erődítéseken, főképpen a katonai körvasúton.
2205 Elet| tovább intézkedve, tartja az erődöt. Gyóni másokkal együtt vállalkozik
2206 7 | hitet varázsolt~Elernyedett erökbe.~Ó irgalmas barát,~Ha láttad
2207 2 | VIRÁG-IMÁDSÁG~Most süss reám, erőfakasztó csillag.~Virágfejem most
2208 Elet| majdnem mindegyik vitézi erőfeszítése. 1915 januárja csendesebb
2209 3 | föld, én anyaföldem~Termő erőjét, emlői hamvát~Ur-szeretői
2210 2 | tajtékos tarajját.~Küzdő, erőlködő sajkáit~Hullámkorbácsok
2211 Elo | magyar vitézségnek, a magyar erőnek.~Élete és pályája csupa
2212 8 | virraszt és bánat.~S mit búsult erőnk annyiszor kivédett,~Fekete
2213 10 | Mutassa meg majd, - ha erőre kaphat, -~A gróf uraknak,
2214 2 | egy üdvösséges pillanatra~Erősebb volt a csók hatalma~Gőgös,
2215 4 | fránya franciások,~Kis erótikák, tucatóriások?~Csörög-e
2216 Elet| megint nem vizsgázott; Nil erről szóló felvilágosító levele
2217 2 | elégedettség,~S amit adhat tömött erszénytek:~Nagy házba sok fény, csöpp
2218 3 | A kezünk titkos beszédét érted-e?~Hogy vallanak a hajló keskeny
2219 Elet| Maga is lelki, szellemi értékek forrása, ír a Naplóba, Bácskai
2220 Elet| tanítványukról, mint költőről való értékelései igen becses adalékai a Gyóni-irodalomnak
2221 Elet| eredménye néhány meleg, értékelő méltatás volt, anyagi tekintetben
2222 11 | egyet. kvkiadó). (dr-i ért. értékes »Irodalom«-közléssel.)~A
2223 Elet| német verset ír; a képlet értelme: nem jön a megváltó - levél.
2224 Elet| tolvajnyelvű értesítéseim értelmét; pl. »a kis Miska« szerepel
2225 Elet| homályosan - értesült az én képes értelmű leveleimből.)~Krasznojarszkban
2226 1 | Ha már az eszményt ki sem értené meg.~Óh, éltető nap - tiszta
2227 1 | E tiszta nyelvet hogyne értenéd!~Ez egyszerű könyv mindenik
2228 Elet| Találgatják tolvajnyelvű értesítéseim értelmét; pl. »a kis Miska«
2229 Elo | jegyzet-részt is csatolunk. Abból értesül az olvasó és a kutató az
2230 Elet| együtt vállalkozik arra, hogy értesülést hoz az erőd helyzetéről,
2231 1 | méhe, lepke~Mért sirdogálna értetek?~Hogy ősz borult a kikeletre?~
2232 1 | szeret -~S mint már magától értetődik:~Hogy én is, én is hű legyek.~
2233 9 | Grigorjevna:~»Ő mindent értett s mindent megbocsátott.«~ (
2234 1 | együtt sírtunk. Akkor nem értettem.~Csak mikor - karomba fogódzva -
2235 1 | emberit -~Csak tévelyegnék érthetetlen eszmén,~Amelynek nincsen
2236 1 | terhivel.~Még ott mormolja érthetlen imáját~Az öntudatlan fetrengő
2237 11 | katonaköltő írta. 1912-ben érthető volt antinilitarizmusa.
2238 1 | neved,~Hogy áruló szellő se értse meg.~Csak úgy reppenjen
2239 1 | Csak visszarebbent, sosem értve meg, -~Levél volt, lehullt,
2240 3 | Az enyém - tüzes lüktető erű -~Beszél: »szeretnék gyónó
2241 2 | Ezzel a szerelemmel.~És nem érünk soha csudákat~Ilyen kinyitott
2242 2 | bukom.~Kell, hogy nap-napra érütését~Számlálja itten mindenegy?~
2243 2 | asszonyszavak.~És jéghideg arcomhoz érve~Fagyottan aláhullanak.~Jégember
2244 5 | sápadt fényeket látsz.~Ó érzed-é e szemek szomját?~Bús pásztortüzek
2245 Elet| és bajok iránt felgyúlt érzékenységének és a maga elhelyezetlensége
2246 11 | válogatta össze. A köt. érzelmi története, múzsái és érdeklődési
2247 Elet| a maga elhelyezetlensége érzésének a szüleményei. A korrektúrát
2248 1 | Addig - kiáltsa bár csinált érzését~Ország-világgá százezer
2249 Elet| társadalmi ízű költeményén is érzik az ihletése. Leginkább pedig
2250 3 | vagytok,~Ködben is rózsát érzők,~Míg más ölébe hullik~Az
2251 Elet| dolgozott a Hiradónál és írta Erzsikéhez a szebbnél szebb verseket.
2252 Elet| ottnyaraló sógornőjével, Erzsikével, a legbájosabb »Lalagé«-
2253 Elet| segítségére. Nádasy 1911/12-es soproni igazgatása alatt
2254 6 | térdeplésben~Lássátok szegény esdeklő rabot.~Magyar tanyákon zúg
2255 2 | Gondold, hogy azt a percet esdi még,~Mikor fejed fejemhe’
2256 3 | kőszivű,~Nem látja meg már esdő arcom~És csókja nélkül hullok
2257 11 | örökölt (s G. nagykorúságával esedékes) részvények ára tette lehetővé
2258 7 | virágnak, aki voltál -~Asszony, esendő, árva lélek,~Mi lesz, mi
2259 10 | más,~Csak kulcsolt kéz, esengő sirás:~Lesirni az Irgalmasságot.~
2260 1 | sírokra -~Imában vígaszért esengve.~S üres szívvel hogy meghuzódtam~
2261 2 | Jósorsotok beültetett,~Az én esés-keléseimen~Ti csak nevessetek.~Jól
2262 1 | porba hullanak~A repdeső, esetlen szárnyasak.~Nézd, nézd,
2263 Elet| belecsördítettek a trónörökös párra esett lövések. Július 31-én általános
2264 1 | a jó Isten a tudója.~És esküdtek örök hűséget,~- A régi nóta
2265 4 | tesznek.~Vidd a világba esküjét~Ujév hajnalán ezreiknek.~
2266 7 | hozzád;~Nem érnek itt az esküvések.~Kivülem nincsen bizonyosság.~
2267 1 | már a vége -~Dér ült az esküvő szivekre,~A fűszálra, a
2268 Elet| boszniai szenvedés és a mi esküvőnk megint menedéket biztosítanak
2269 1 | Valami ájtatos szegezte.~Esőbe, hóba korhadt fája,~Nap
2270 4 | véres hadak utján,~Sürü gond esője záporosan hullt rám.~Fehér
2271 3 | békés, néma szántók~Lassú esőre várnak.~Az én utam két sorban~
2272 4 | ÕRSÉGEN~Sötét felhők sürün esőznek.~Szürke csuhát ölt a lengyel
2273 Elet| szigorú, de jóságos agglegény esperesnél, Áchim Ádámnál lakik az
2274 7 | borítsa és gyalázat.~S ne essen meg soha-soha~Szive rajt
2275 4 | a muszka rémség,~Most mi esszük meg, nem a tetvek.~Hóhérpalástját
2276 5 | akkorát,~Mit eszel holnap estebédre?)~Még egy nap... A bús angyalát,~
2277 4 | imára kulcsolják,~Rája az estében nagy fényesség támad -~Ahogy
2278 4 | szivekre, szép szemekre~Öreg estéd szép álmot hintsen;~Magyar
2279 Elet| soproni irodalmi kör műsoros estéi utáni vacsorákon és a városi
2280 11 | soproni Frankenburg-kör okt.-i estéjén. A »Sopron« c. lap 1912
2281 4 | könyvem, és beszélünk~Öreg estéken ősi asztal mellett~Véres
2282 1 | Lelket temetnének?...~Az esteli szellő ott is olyan, mintha~
2283 1 | sóhajtáskép~ Rezdülne, rezegne~ Az estéli csöndbe?~
2284 8 | De jaj, jaj, én közébe estem,~Bus ragadozás tébolyának.~
2285 1 | Vidáman telne most is esténk,~És téged mindig nem keresnénk.~
2286 9 | ajka,~Hozzám fohászkodik esténként,~De pénzért már a kis testvérét~
2287 2 | hagyd, Nap, hogy csak fojtó estig éljek.~Sugarazz énrám, halványra,
2288 3 | az égre.~Egy-két tavaszi estnek~Omló bordó bársonya,~Mely
2289 8 | elnyeli a távol,~Oly messze estünk Tőled és hazánktól.~S már
2290 11 | M-ke = Micike. - not. = -esz. - Ny. Hdó. = Nyugatmagyarorsz.
2291 1 | törten, hazatérten~ Bús északi fény.~És bágyad a sugár,
2292 4 | Halljátok ime s megtartsátok észbe~Koraszült kornak sok kis
2293 1 | kacagni a vén zongorát.~És észbontó kép jő: a bűn leánya~Kiűzve
2294 5 | ne harapj akkorát,~Mit eszel holnap estebédre?)~Még egy
2295 2 | lesz.~Ezer szem néz, mint eszelősre~És úgy szánnak a mosolygások,~
2296 Elet| vérszegénység.) 19-én Géza kéri, eszközöljük ki, hogy Mihályt semleges
2297 1 | meghurcolt, a meggyalázott ember~Eszmélni kezd... s az elnyomóval
2298 1 | tévelyegnék érthetetlen eszmén,~Amelynek nincsen megfejtése
2299 2 | lángjába...~S nem is venném észre:~A szivem verése~Egyszerre
2300 1 | virágot,~Ha az útszélen - észrevétlen -~Szeretni, - nem pompázni
2301 5 | Egy hét mult el? vagy egy esztendő?~Egykedvűn jársz a képem
2302 5 | Wesselényi Helénája.~Rab esztendők tűrő szerelmét~Őrzi szelid,
2303 5 | Ismered.~Bús útjain e rémes esztendőknek~Találkoztatok; beszélt is
2304 5 | hallgatni annyi ideig?~Egész esztendőn egy betűd se láttam.~Rab
2305 Elet| gyerek« számára. A vegetáló esztendőnek bájos emléke pedig 4 darab
2306 6 | kézzel rombolna széjjel~Ezer esztendős szent oltárakat.~Kunság
2307 5 | Rabtársat hoznak. Uj fogoly.~Egy esztendővel később jött utánam.~A szemét
2308 Elet| kiváló alapot ad a kitűnő eszű Gézának mindenben. A poétákat
2309 1 | hangulat.~A fecske hozta-e eszünkbe,~Vagy úgy támadt önkénytelen:~
2310 4 | hogyha porló testünk~Bús étek lesz is vércsék lakomáján.~
2311 Elet| megy lakni, s alumneumban étkezik.~Vajda Péter szarvasi iskolája
2312 3 | meseszép nő,~Aki bent ül az étkezőben?~Én sírtam, hogy nem nézett
2313 4 | bornyu-zugba,~Ha egér meg nem ette.~- Budai portámra~Ha betévedsz
2314 4 | Vezúv,~S fején táncol vén Európa:~Idők végéig mégis úr lesz,~
2315 9 | lobban.~Táncol, viháncol Éva-vére;~Apát keres erős fiának.~
2316 Elet| FERENC dr.,~a budapesti evang. gimnázium tanára.~
2317 Elet| megszünt. Gyóni 1908 március 1-ével a maga szakállára folytatta,
2318 10 | magyar voltam;~Két öreg évet szenvedtem a frontban;~Muszkával,
2319 7 | pusztázó gondolatba~Harminc évét ujra éli.~Hír, dicsőség
2320 11 | születési és halálozási évfordulókhoz kapcsolódó újság- és folyóirat-cikkek
2321 Elet| barátságuknak.~Az 1908/9. évre Gézának újra fel kellett
2322 1 | a fátyolt, mely jövendő~Évszázadok sápadt arcát fedi.~Nézd,
2323 8 | adod,~Hogy értünk volna tiz évszázadot?~Hisz, mint az árnyék tünnek
2324 6 | Mindentúdó Jehova tudja.~Egy évszázadra visszalát~S szíve a bánat
2325 Elo | világviharral vemhes békés évtized egyéni és magyar gyengeségeit
2326 Elet| Krasznojarszkban. Gyóni ezekben a tavaszi napokban kezdte
2327 Elet| már valóságos nyomorgás. (Ezeket olvassuk Richly Rezső egyik
2328 3 | FÜGGÖNYT LEERESZTEM~Mi közöm ezekhez~S mi közük nekik hozzám:~
2329 Elet| az üt és a fogság eleje ezeknek a verseknek a tárgya.~Itthon:
2330 2 | mert szenvedők.~Lépj be! Ezektől nem kell félned.~A szivem
2331 10 | báránya.~Vágóhidja akkor épült~Ezerötszáz-huszonhatnak.~Kalocsai nagy templomba~
2332 11 | kiad.-okhoz képest. (Az ezirányú nyomokat ld. az egyes versek
2333 Elet| Csak egy éjszakára.«) Öccse ezrede, a besztercebányai 16-os
2334 Elet| sikerült a 8. honvédgyalogezred ezredesének Gyóni Géza 1915 március
2335 Elet| os népfölkelők megapadt ezredét. A testvérek csak az első
2336 7 | dús ölében~Ott dajkált egy ezredéven;~Nektek csurrant bora, méze,~
2337 1 | égett~Izzó keblében egy bús ezredévnek,~Véres keblében ebmardosta
2338 Elet| De Hift főorvos és Bóna ezredorvos szavára kiment a kórházba.
2339 1 | Mert im, egyszerre népek ezrei~Ébredő hittel környülállják~
2340 4 | világba esküjét~Ujév hajnalán ezreiknek.~Hapták, Szilveszter, már
2341 7 | rabolt aranyját~Rabszolga ezrek vérével mostátok.~Mennyi
2342 1 | utánam -~És jőni fognak mégis ezren bátran!~Kondulni fognak
2343 11 | könyvnyomdájában. Przemysl. Ezres példányszámban 10 sorozatot
2344 2 | ezüsthúrú hárfa a lelkem.~Száz ezüsthúron cseng fel a dal.~A te szépséged
2345 1 | kalapjába - fillért, vagy ezüstöt -~Könnyes szemmel mondja
2346 3 | Fönt járt a Hold, a nagy ezüstöző.~Halk hárfák hangját küldték
2347 11 | Pozs., 1903 febr. - »N. F.-hez: - „A pásztor és a
2348 1 | Mint a kerítés alján a faág,~Mit szárazon hagyott az
2349 1 | búsan, törődötten,~Zúzmarás faágak zörögnek fölöttem,~Csikorog
2350 6 | új bimbója~S uj ezeréves fába hajt.~És zeng a dal, zeng
2351 7 | vesszőt küld ki a napfényre?~Fában, gyökérben, földben, föld
2352 1 | Megváltó keresztje.~Két durva fából hevenyében~Valami ájtatos
2353 8 | Karjaim, mint a lefagyott fagallyak~Csüngnek, és meghalt bennük
2354 5 | és merre járt és hol van.~Faggató szemem a szemébe néz:~Pajtás,
2355 1 | Kőszent ajkán a rideg fagy fölenged,~A karját mintha
2356 2 | Jöjj, melegíts fel.~Tél fagya szállott~Mosolygó arcra.~
2357 Elet| hónap volt: Tengődés, éhség, fagyások odakünn. - Január 8-án Áchim
2358 1 | szenvedély nekül~Folyt a fagyasztó, szaggatott beszéd...~Alkonyult.
2359 6 | hajt.~És zeng a dal, zeng fagyba, hóba;~Mégis megáldja a
2360 4 | éjszakáin, füstölgő falvakon, fagyban és sárban, ostromlott várban,
2361 6 | küldött a magyar róna:~Hóból, fagyból és mindenünnen~Kikel őslelkük
2362 2 | És jéghideg arcomhoz érve~Fagyottan aláhullanak.~Jégember én -
2363 9 | haltak.~Lehajolt rájuk: Fáj-e, fiaim?~És mosolyogva feleltek
2364 3 | ébreszt fel~Minden nap új fájásra.~Csak messziről csilingel~
2365 1 | hogy szivünkbe’~Egész világ fájdalma van...~II.~Mert jön idő,
2366 1 | köritenék,~Szeretne felkiáltni fájdalmába, -~De zúg körötte siketítő
2367 4 | kutyám, üvöltsd fel az egekre~Fájdalmadat. Barátként hallgatom.~S
2368 Elet| betegként. Húsvét vasárnapján fájdalmasan panaszkodik Ella asszonynak
2369 1 | rágja...~Mit látják ők a fájdalomnak~Izzó tüzében kiégett szivet,~
2370 1 | S megrendül a keble égő fájdalomtul...~Bús éjféli órán a harang
2371 9 | Játék-halál, csak rongy-élet fájhat.~Apánk, na sajnálj; akik
2372 4 | Földünkre a fogát~Akkor is fájlalta;~Akkor is csak azt feleltük:~
2373 1 | rám az egekbe!~Óh, sírna, fájna akkor is szivem -~Csak ezt,
2374 10 | elmerültek s mégis újra fájnak.~Napos tetők, futó-rózsás
2375 3 | virág,~Ó mennyit kellett már fájnod,~Mig megszólaltattad~Lelkünket:
2376 1 | nem hagyják~S a kínt, a fájót, édeset -~Szeretném mind
2377 4 | békét akart.~De gyilkos fajta s minden fajtalan~Sötét
2378 4 | De gyilkos fajta s minden fajtalan~Sötét haraggal fente rá
2379 3 | áldozom.~Hol jártam, sírtam, fájtam,~Mig újra rádtaláltam,~Ne
2380 7 | szállnék.~S kövekkel dobál még~Fajtámbeli fattyú.~Tépett, riadt hattyú,~
2381 1 | A fekete felhő sírva fakad rája,~Hullatja a könnyét
2382 9 | ajkamon~Csak mérgezett csókok fakadnak...~- Sápadt, keserű ajkaim,
2383 Elet| Kedves, levelekbe írt versek fakadtak belőle.~1904 őszén visszament
2384 3 | miénk~S aligha még rózsát fakasszon.~Mert dölyfös és kegyetlen
2385 1 | Meleg szívekből könnyet fakaszthat -~Csak rossz, ha nincsen
2386 4 | szolga,~Zúgasd meg a kárpáti fákat;~Rengő selyemből vesd meg
2387 11 | 1.]) III. (Pozs. not. »Faképnél.« Pozs., 1903 márc.)~Piroskának. (
2388 5 | sirdombot.~Fölötte tákolt fakereszt,~Alatta zúzott férficsontok.~
2389 1 | föltámadása!«~S im messze virrad. Fáklya kialszik.~Tárogatóban lágy
2390 3 | Hogyha poéta élte.~S ha fáklyacsonkját egyszer~A síri ürbe ejti,~
2391 1 | jár és én magam vagyok.~A fáklyafény inogva végsőt lobban -~Állok,
2392 3 | vidáman~És megcsóválom fáklyám~Előtted is városom.~Sustorgva
2393 3 | Határtalan szép vágyaidnak.~Fáklyás nagy tüzek babonását~Már
2394 1 | elhamvadt, kiégett. -~- Fáklyát elő! Én félem e sötétet.~
2395 5 | Hányszor is hullt lombja a fáknak?~A park útján kavics ropog;~
2396 2 | a mult.~Viszi magával a fakult~Sok vérszegény leányemléket.~
2397 1 | ősz borult a kikeletre?~S fakultok rózsalevelek?~Fényben, örömben
2398 11 | k. másolt tartalmát egy faládika kettős fenekébe rejtve. (
2399 5 | elgyötrött fejemnél.~Börtönöm falain már az árnyak~Nem rád leső
2400 2 | Pókhálós, hámlott, repedt falakról~Szomorún néz rám sok törött
2401 1 | nedves, kormos pincebolt falán.~Sötéten kelnek lomha árnyéktestek~
2402 1 | itt a nyomor,~Mely kőházak falát rágja.~Elgyötört nép rázza
2403 2 | jobban csábitott vizednél~Falernum lángszinű leve -~S egy ritmuson
2404 1 | besötétül.~Szél rázza fölötted a falevelet -~Jer, én életem osztom
2405 1 | szivekre,~A fűszálra, a falevélre.~
2406 10 | Isten kegyelméből~Ölje, falja egymást~A nyomorgók hadja!~
2407 2 | nem hiszem. Kérész bolygók falkája~Míg fénysörényed tépázza,
2408 1 | Kicsi kerted puszta már.~Falombja közt, tudom én jól,~Nem
2409 2 | Imádságkezdés int fehér falon~És mellet veret főhajtó
2410 Elet| folytat Tscheikkal. 15-én a falra írja »A halál igazságot
2411 2 | csipedni és jóllakottan~Faltőbe ülni s egy huzamost~Szunnyadni
2412 4 | éjszakáin~Fiai fölött égtek a faluk.~Szent öreg úr, néhai pásztor~
2413 4 | Szilveszter, öreg szolga,~S fehér falukban ahány árva~Zsoltáros szivvel
2414 4 | hegyek.~A dombon, melyről falum látszik,~Könnyel köszöntöm
2415 1 | ha akkor a zsivajból~Kis falumba be-betérek -~Úgy örül a
2416 Elet| Gézának megfelelő barát ott falun. Néhány Gyóni-vonatkozású
2417 Elet| lengyel várost körülfogó falvaknál kiépített, vagy csak akkor
2418 4 | hajszás éjszakáin, füstölgő falvakon, fagyban és sárban, ostromlott
2419 1 | temetni tanultam -~Lásd, öreg fám, most már nem kell az eper.~
2420 1 | elmerengeni~S ott állt a fán a megfejthetlen,~A rejtélyes
2421 1 | kiszáradt fáról;~Viharverte fának szomorú sorsáról...~A fekete
2422 1 | boldogságunk van alatta:~Virágzó fánkról kis testvérvirág~S egy szentnek
2423 3 | én asszonyom...~S a fehér fantóm elszáll menten,~Hová lettél,
2424 1 | hárfájára,~A kis bokorra, kerti fára -~És kedvesét, a szőke holdat~
2425 5 | Máriáknak,~Akiknek szíve el nem fáradott~A reménységben és az imádságban,~
2426 2 | megbocsátom.~Jertek azért, kik fáradtak vagytok.~Sírása enyhít mindig
2427 7 | Mennyi hazugság, mennyi farizeus!~Ti voltatok az Irás terjesztője?~
2428 2 | már elüzött~Szemforgató farizeushad.~Ijedt, megdöbbent sikoltása~
2429 5 | födi be véres nyomát~Rút farkasnak, magányos szánnak.~14. LEVÉL~
2430 1 | nyájnak -~Óh, mert az úton farkasok tanyáznak.~Keskeny az ösvény,
2431 3 | Álmos komondor kikisér farkcsóválva,~A falu alszik. Jó mély
2432 4 | szomorkodj, Bálint,~Itt a magyar farsang:~Lengyel hegyek havas ormán~
2433 Elet| támogatják. Majd Nagy Lajoshoz, a Fasori Evangélikus Egyház segédlelkészéhez
2434 1 | sivár, haldokló világon~S a fásult szivek legmélyére vágjon!~
2435 1 | hidegen.~Tán, hogy titeket fátylába takarjon~ Emlék, - szerelem?...~
2436 6 | Olyan szelid nem volt soha.~Fátylánál nem volt szentebb fátyol,~
2437 3 | kacéran jön újra elébem.~Fátyolán át, mindenen át~Látom, látom
2438 7 | vackainknál estelen~Selyem fátyolban megjelen~Termő ölű, szent,
2439 2 | Álmodoznom felőled,~Csak sohase fáznám~Árnya borulásán~Csúf fekete
2440 2 | Lilaruháju orgonabokrok~Takarják fázó, rozoga testét.~Ilyen rikitó
2441 1 | szürke porba mászik...~»Én fázom tőle« - szólt halkan a másik,~
2442 5 | elfojtottad?~Nem rémítnének fázós éjeid?~S panaszod, vágyad
2443 3 | jajgattunk, ha muzsikáltak.~Mi fáztunk, ha ők melegedtek~És éheztünk,
2444 5 | is. A kórház terme~Friss februári naptól fényes.~Szeliden
2445 5 | félj,~Ne félj, a holtak nem fecsegnek...«~S látom, hogy öledbe
2446 1 | a csicsergő hangulat.~A fecske hozta-e eszünkbe,~Vagy úgy
2447 8 | ki számon tartasz minden fecskefészket,~Mi hajlékunkat engednéd
2448 2 | regés avarnak.~A munkás fecskék új fészket raknak,~S ha
2449 1 | nincsen csattanója.~III.~A fecskepár a fészkit rakta~A vadszőlős
2450 1 | jóbarátok~Koporsód dübörgő fedelére dobva -~Utólszor szíven
2451 2 | álomasszonyt,~Selymével lágyan az fedez be~S csókol, csókol, míg
2452 1 | kő,~Zöld bársonyával moha fedte be.~Halott lakóján élő szemfedő~
2453 10 | rajtam koldus-ruha rongya;~Fegyházban is most tiszta ingem volna,~
2454 7 | drága nő mesél, mesél:~Tört fegyvereken valahol~Diadalszekér zakatol.~
2455 6 | hullott a golyója~Gyilkos fegyvereknek.~Mint a sebes zápor úgy
2456 9 | enyhitette.~S nézett, nézett a fegyverekre,~Minthogyha álmot látna
2457 Elet| végeznem, mert Gézát behívták fegyvergyakorlatra.~A volt theológus t. i.
2458 7 | e tépázott madár,~Tört fegyverünkhöz visszajár.~Felakadt üveges
2459 7 | nekünk az élet mit igér?~Tört fegyverünkön valahol~Még harc szekere
2460 7 | üveges szemünk -~S tört fegyverünkre rálelünk.~Tört fegyverünk
2461 2 | mosna, mosna egy szívet,~Fehérebben nem ragyoghatna,~Mint a
2462 1 | FALU~I.~Van egy falu, - fehérfalú~Templom van a közepében.~
2463 3 | gondolatomra.~Az arca olyan fehérfényes,~Minthogyha hóra süt a nap~
2464 2 | szűzek, szépek, jószivüek,~Fehérkarúak, mint a nyárfa béle...~Ilyen
2465 5 | katona...~Szibéria hava fehérlett,~S gondoltad: nem látsz
2466 7 | hű regimentek?~Hej, merre fehérlik szent testük, a drága?~Nem
2467 7 | Diadalszekér zakatol.~S hősök fehérlő csontja már~Szabad hazában
2468 2 | nyult már karom, az ölelő,~Fehérült arcodon a vágyak rózsája~
2469 4 | lódult meg az agyvelő~A világ fejében.~Földünkre a fogát~Akkor
2470 9 | mi hasznos, mi jó;~Kopasz fejeddel és kopár sziveddel~Tyrtaeus
2471 7 | vérzik a bitó~És rajt a Jóság Fejedelme?~Nem, nem, nem!... lelked
2472 4 | ivadékán~Istennyila voltunk.~Jó fejedet, Bálint,~Akkoron se törted:~
2473 7 | gyerek, árva gyerek,~Huzd fejedre paplankádat.~Gyönge ajkad
2474 2 | percet esdi még,~Mikor fejed fejemhe’ símul...~Ne tudd, hogy
2475 5 | Mely itt lóg elgyötrött fejemnél.~Börtönöm falain már az
2476 7 | átokkal száll a bérgyilkos fejére.~Átokkal száll rád, kufárok
2477 5 | leszakad a vén bú;~Deres fejéről leolvad a tél;~Börtön nyílásán
2478 2 | nevessetek.~Jól vetve a fejetek alja~S emésztetek. Mi kell
2479 11 | Szerzőiknek hálás köszönetemet fejezem ki. - Guly. részben tőlem
2480 Elet| leveleimből.)~Krasznojarszkban fejezte be 1915 végén a Kálváriás
2481 1 | gyümölcsöt hozó fa,~Zöld leveles fejfa egy század felett -~Tizenkilenc
2482 8 | lesz már a világ végig,~Fejfáink is a szabadságot védik.~
2483 1 | emlékszalagja~S jeltelen fejfája áll a termő nyárnak.~Itt
2484 10 | Gyász-dobokat halkan vernek.~Magyar fejfák fölneszelnek.~Süppedt sírok
2485 9 | fűve amelyen kihajt,~Kopott fejfámon elmosódó írás~Bolygó vándornak
2486 6 | éneket.~Messzi sírdombok fejinél~Ma ezer gyász-szobor mered.~
2487 Elo | súlya nehezedik. Ifjúsága, fejlődő férfikora szorosan összefonódik
2488 1 | EPISZTOLA~Nemes problémát fejtegetsz, barátom,~Való s szín ömlik
2489 Elet| jóakarói is csóválják a fejüket: hogy reménykedhetik egy
2490 1 | Vándormadár vonult~ A fejünk felett.~És azt gondoltuk
2491 3 | Gyorsan rohan velem már~S fék nélkül az élet-vonat.~Békés
2492 2 | éhes,~Édes testvér lesz a fekélyes~S a szolgalánc-vájott sebet~
2493 7 | öl naponta~Fekete bányák fekélyosztó mélye.~Mennyi hazugság:
2494 3 | még szűkebbre fogta rajt a féket.~
2495 1 | búg a felhőkig,~Lobogók, fekete-pirosak, lehajolnak,~Köszöntik urát
2496 5 | nézlek:~Mily csodaszép vagy feketében...~12. LEVÉL~Ablak előtt
2497 5 | várok még, és mire vársz még~Feketefátylas fehér asszony?~Ép vagy-e
2498 3 | Sötétben is, lám, rátalál~Feketeleples asztalomra.~Régi lomok,
2499 10 | elmaradnak.~Már az Ural feketéllik.~Volga és Don ködhidat rak;~
2500 5 | csattanás... és a gödörbe~Feketén omlott be a föld.~Gondoltam:
2501 Elet| Szétszóródunk. A széparcú, tüzes feketeszemű, magas, vállas, domborúmellű,
2502 10 | Babylonban akik még laktok,~Feketeszívű emberek,~S testvért testvérre
2503 1 | Lásd hogyan szaladgál~A fékevesztett szárnyas gondolat.~Alig
2504 1 | orgonája:~Tört, csorba ágyúk fekszenek sorjába,~Ahogy a végső fönséges
2505 8 | mint szemfedő borul ránk,~Fekszünk alatta, mint a saját hullánk.~
2506 1 | Mondhatlan kín tép néha-néha~S a féktelen vágy elragad -~Szeretnélek
2507 8 | ereje~Holnapra kelve kit fektet bele?~Ó, minket is; lásd,
2508 4 | Dérlepte tarlón elhagyva feküdni.~Vén varjú kopog szikkadt
2509 6 | soha.~A sirban hercegnők feküdtek, -~Éjféli szél zúgott a
2510 3 | Akarom vagy se: járva, állva, fekve~Csak téged fest a látások
2511 Elet| tüdősök« pavillonjába, nem fekvő betegként. Húsvét vasárnapján
2512 4 | kivágta.~Jobb lesz nekem a te fekvőhelyed -~A kicsi fiad ne várjon
2513 7 | fegyverünkhöz visszajár.~Felakadt üveges szemünk;~Az éjszakába
2514 1 | Már áll a lant a szögre felakasztva,~Iratlan nóták, Isten veletek!~
2515 7 | eljött végre -~Hallja, hallja félálomba.~Sajgó évek drága bére,~
2516 Elet| reménykedhetik egy ilyen »félben maradt egzisztencia, firkász«
2517 Elet| otthoni álomkórossága és félbenmaradottsága óta kissé elhidegült testvérek
2518 1 | máglyalángot:~A te sugárod nyomán felcsapót,~És körötte a sápadt tömeget:~
2519 1 | lombokat.~A perzselő tűz felcsapott a szívbe~És izzóvá lett
2520 4 | szántó vasa szánthat.~S ha feldől is az Eiffel-tornya,~S hullaház
|