01-asszo | asunk-bolto | bolyg-dobja | dobna-elvet | elvez-feldo | feldu-fujta | ful-hallg | hallj-huny | hunyo-kalva | kalyh-kiral | kirch-lakas | lakat-magad | magae-meres | merev-nyomh | nyomj-partf | partj-ringa | ringo-sutto | sved-szove | szoit-tiszt | titan-valog | valok-viszo | viszt-zurav
Rész
3021 1 | egy útszéli rögbe~S imába ful el végső sóhajod...~
3022 1 | egy útszéli rögbe~S imába fúl el végső sóhajod...~
3023 4 | testvérünk lett a számum,~Melyben fuldoklik már a brit betyár -~A sivatagok
3024 1 | látod a hangos jajgatásban~Fuldokló szivek ujjongását...~Szemökben
3025 4 | mazuri lápon~Maga zsirjába fullad már a szlávság!~Látod-e,
3026 9 | Hogy csak dőzsölni s kéjbe fulni jó,~D’Annunzio, mohó D’Annunzio.~
3027 Elet| béke«. - De 13-14-én éjjel furcsán viselkedik, végrendelkezik.
3028 4 | össze~Biboros ágyban bomlott fúriák -~S a rémüvöltés újra fölébressze~
3029 1 | rónára.~Könnyben úszik a föld fűszála, virága~S megrendül a keble
3030 1 | ült az esküvő szivekre,~A fűszálra, a falevélre.~
3031 5 | ünnepet!~(Jó kívánsággal kell fűteni itten,~Mikor a rossz test
3032 3 | utam, halál alléja,~Mióta futlak már lihegve.~Anyám keze
3033 1 | forditja, bárhová tekint.~Futna előle, óh, de hallja hangját:~»
3034 1 | lidércfény világa,~Rajongók futnak oktalan nyomába~S letörve
3035 2 | egyszer:~Csak csóktalan futnék tova.~
3036 2 | késő is tán~A csókodért futnom maholnap.~A jobb futók előbb
3037 10 | Száll a dobszó sírtól sírig.~Futó szél se zördit gallyat.~
3038 10 | újra fájnak.~Napos tetők, futó-rózsás erkélyek,~Melyekre föl-fölsóhajtoztam -~
3039 10 | katlanon,~Forradalom,~Te fűtöd: Isten égő csipkebokra.~
3040 7 | csattant;~Mikor ezer ördög fűtött ezer katlant;~Mikor rémült
3041 2 | futnom maholnap.~A jobb futók előbb csókolnak~S én, haj,
3042 1 | Csak nézek rád, titkon, futón.~De hogy nagyon, nagyon
3043 2 | Ha láttad volna, hogy futottak,~Mint a pokol Isten nevére.~
3044 1 | én is. Bolygó fény után~Futottam én is vakként, oktalan -~
3045 1 | árnyék az úton -~Kerülsz-e, futsz-e, félsz-e tőlem -~ Még nem
3046 9 | vagy idegen árok~Bús sirom fűve amelyen kihajt,~Kopott fejfámon
3047 5 | S magad, bús ősz szomorú fűze -~Lennél a dal koszorús
3048 7 | öklöt ráz mögöttem~Szájas fűzfa-jankó.~Amit én megusztam,~Véres
3049 11 | Anyám. I-IV. [Az előzőhöz fűződő sorozat, 1902-3.]~Világgyülölet. (
3050 11 | Ujs. febr. 12.: »Bisothka Gáborné úrnőnek« - B. H. máj. 16. -
3051 2 | Mind körülszáll, becéz, gagyog~S kedvembe jár, mint nagy
3052 8 | hajdan,~Olajág-hordó hófehér galambban.~Hogy hinni tudjuk, mint
3053 3 | is megdermed~Virághordó galambja~Álmomnak és álmodnak.~Sose
3054 1 | elborít a kétség árnya~S riadt galambként megremeg hitem,~Ha hallom,
3055 2 | mezőkre, kövér kalászba.~Fehér galambom... az se marad...~Fényes,
3056 1 | hallszik.~Marmora parton, galatai rögbe~Kapa vágódik, éjfélbe
3057 Elet| birtokában 67 levél van a galiciai várból. Az első ostromig
3058 7 | pusztuló liget~Lecsüggedt gallyai,~Miken aszály után~Végig
3059 7 | Ki pattant rügyet a fa gallyán?~S a sebzett törzs, a bús
3060 3 | szállott emlék tavára,~Hattyus gályája~Örökre ott ring ezüstös
3061 1 | máglyatűzön izmosul az eszme!~Gályára lép, igaz, ki jő utánam -~
3062 1 | nézd, nézd ottan az iromba gályát -~A nagy koporsót most te
3063 3 | lázongások~Békétlen, tüzes garabonca?~És hol vannak a kék hegyek,~
3064 7 | nesze, rakd fel, hősi magyar gárda!~Mikor gránát bőgött, mikor
3065 Elet| Barátja, a segédjegyző, Garzó Sándor ügyes rajzoló; készít
3066 4 | Maradj, kutyám, és ne félj új gazdádtól,~Aki megosztja szörnyű gyászodat.~
3067 1 | szegénynek,~Vagy ő miért nem gazdagságra!?«~S az ifjú lenn csak várja,
3068 3 | ebek bokámba marnak,~Elűz gazdám, a gazdag élet.~Én bús utam,
3069 4 | Rogyó lábad a mély hóba gázol?~S hátad sajog még a kancsukától -~
3070 3 | takar.~Most szököm hozzád. Gázoltan, bénán~Roskadjon más itt
3071 7 | jajgat~Hittérítéstek üvöltő gazságán:~Láthatlan Istent adtok
3072 9 | és nyerit szegény,~Kiélt gebéből nem lesz harci mén.~Kopasz
3073 Elet| meg október 1-ére. Addig Geleji Frigyes tanító szerkesztő
3074 6 | Szibéria fagyától dermedt,~S gémberedett karjai közt~Holtan feküdt,~
3075 Elet| élelem veszedelmesen fogyott. Geöcze Bertalan és Lévai Jenő könyvei
3076 11 | Stockholm, 1926. Francia: Georges-Philippe Dhas: Počmes Hongr., 2.
3077 Elet| közvélemény.~A németeket Novo Georgievszknél átkarolták, a mi főparancsnokságunk
3078 2 | ITTHON.~Boglyakemencés, gerendás szoba,~Fakó Luther-kép,
3079 5 | mint álom.~Ásó feszíti a gerendát -~Halleluja! az eget látom!~
3080 4 | éjszakára küldjétek el őket;~Gerendatöréskor szálka-keresőket.~ Csak
3081 1 | most is a szőlőlugasba.~Dús gerezdek helyén kopár vesszők állnak,~
3082 10 | szikláinál,~Tarajos, ives hegy gerincén~Felhőlovam büszkén megáll.~
3083 9 | anyám ne lenne?~Az én anyám Germánia!~...S ujra rágyujt a »Wacht
3084 9 | névtelen hős~»Hadifogoly« Germániábul.~Hét éves s minden fényes
3085 5 | kérem~S tud az, ha akar, még germánul is.~- Hát lefordítsuk, kérdem
3086 Elet| Géza gyermekéről, »a kis Gézá«-ról, akit »intézetbe« adtam.
3087 Elet| igazgatása alatt szerette meg Gézában a színészeken lendíteni
3088 Elet| aranyszőke: nagyon beleszeretett Gézánk. Nagy-nagy szerelem lett
3089 Elet| Alsódabas és Vidéke fejjel Gyóni Gézával szerkeszteti. Géza örül,
3090 2 | Békesség-áldás, boldog hála...~Ah! Gipszangyalok sose láttak~Hálás, szent
3091 Elet| a testvérei, Mariska és Gizike egy új barátnőjüknek mutatták
3092 6 | a temető.~Arcán a bánat glóriája -~Holdfényes arcát most
3093 11 | Schnitzer, S. Mehring, H. Glücksmann, Vészi J., Somogyi P. ford.). -
3094 5 | gyönge kézcsuklóid.~Szemem gödréből forrón buggyan~Rab éjszakák
3095 2 | Úgyis mihamar elér titeket.~Gömbölyű, gyönge kis kezetekben~Összetörik
3096 2 | karója.~Hej, lányok, szűzek, gömbölyü bokáknak~Ezüst csatokkal
3097 4 | szintén~Az öreg itcésnek:~Jó gönci hordókra~Uj csapokat véshet.~
3098 4 | nekünk.~Hamar befogni a Göncöl-szekérbe:~Egy-két órára otthon lehetünk.~
3099 4 | SÁNCON~- Látod, pajtás, a Göncöl-szekerét?~Rudja mutatja a hazai tájat.~-
3100 1 | Hozzája simultam jobban, görcsösebben.~A lombok suttogva hajlongtak
3101 1 | elhallgattatod!«~S amig görcsösen szoritja kezében~Az Irást,
3102 1 | csordult ki könnyem;~Nem gördült végig nagy cseppekben,~Fényes,
3103 2 | vallom, hogy a hátam~Nem görnyedt s mellem nem zihál.~Bár
3104 1 | lázbeteg leány.~Gondtól görnyedten, halotthaloványon~Egy fiú
3105 2 | talyigáknak hogy kitér!~Görnyedve, sirva, imádkozva~Ődöng
3106 1 | nem sírtam sárrá a fagyos göröngyöt,~Mellyel e jóbarátok~Koporsód
3107 Elet| elküldeni, csak szótárakat és Göschen-kiadványokat. A przemysli kötet itthoni
3108 4 | esküdne mind-mind,~S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,~Hogy
3109 7 | GÕGÖS HUNNIÁBAN~Gőgös Hunniában~
3110 2 | bókolunk mind a vén rozsának.~Gőgösen int... S mi úgy örülünk~-
3111 1 | rátalált magára.~S felel a gőgre szelidség szavával~S szavát
3112 7 | Nincs már szivembe kín.~A Golgotán túl rózsák lengenek, -~S
3113 7 | ölt a messiási vágy,~Mely golgotát járt annyi-annyi százszor:~
3114 Elet| oroszok. A srapnel-esőtől golyókkal teleszórt dezséri Bielek
3115 4 | gyomrát vágnák,~Robbanó golyónak mikor fénye támad~S véres
3116 2 | halál apródjával,~Egy kis golyóval sugdolódzott.~Te nyitod
3117 9 | Hét éves s minden fényes gombot~Őszinte szivből s hosszan
3118 Elet| vezércikk nem a segédszerkesztő gondja, a többiben meg már nagyon
3119 6 | mennek. S a templom előtt~Gondjaik alatt a földig hajolnak.~ (
3120 1 | álság vert tanyát magának,~A gondok arra nagy ritkán ha járnak.~
3121 2 | büszkén, szabadon,~Nem buta gondoktól földre nyügözötten.~Halavány,
3122 3 | s az asszony válla.~Száz gondola suhan a mélyben~S az asszony
3123 3 | az enyémet várja.~Fehér gondolám vérrel festem~És ácsolom
3124 Elet| kap. Tesz-vesz, de a halál gondolata megmarad. 14-15-én éjjel:
3125 3 | látom magamat~Születő szűz gondolatában.~Szivéből piros vércsöpp
3126 Elet| Cézár, én nem megyek!« gondolatának a csirája.~A szép kötet
3127 7 | szél, a téli.~Rab pusztázó gondolatba~Harminc évét ujra éli.~Hír,
3128 9 | titkok országában~Martirjai a gondolatnak.~Szláv Krisztusok kinszenvedése~
3129 Elet| vigasztaló sort, rossz gondolatok kínozzák, s azt hiszi: elvesztette
3130 5 | gyöngéd leszel hozzám;~A gondolatom ellesed.~S nem tudod, hogy
3131 3 | ismeretlenül~Igent mond egy gondolatomra.~Az arca olyan fehérfényes,~
3132 5 | börtönöm?~S ami elfog a gondolatra:~Aggódás-e vagy szent öröm?~
3133 6 | ölelsz nőt és gyermeket,~Gondolj majd néha bús Szibériára!~
3134 9 | Hogy messziről oroszlánnak gondolják;~És ugy forgattad a pojáca-tógát,~
3135 4 | szive~Meg ne szakadjon.~Sose gondoljon~Csunya halálra -~Vidáman
3136 2 | ej, mit bánom én,~Mit gondolnak rozsdás agyak?~A kályhasut
3137 1 | súgja, hogy te is épen~ Arra gondoltál.~
3138 1 | A fejünk felett.~És azt gondoltuk akkor, édesem,~Míg hulltak
3139 2 | se vetettem.~Sarlóval a gondosak majd vidoran~Indulnak a
3140 Elet| lelki prófuntjáról is gondoskodni tud, csak győztes lehet!«
3141 9 | minden bokor.~Atyám, hisz te gondoskodol~Jólétéről itt minden vadnak!~-
3142 3 | térdemet.~Cézár, ki visel gondot rájuk,~Ha gőgöd eltemet?~
3143 3 | és ez a jó:~Úr lenni s a gondra fütyülni vidáman.~Ó szép
3144 1 | lehelte tán -~Miért nem voltál gondtalan, vidám,~Mint a divatos asszonyok...~
3145 1 | a bűnös, lázbeteg leány.~Gondtól görnyedten, halotthaloványon~
3146 5 | közül kitörültek,~S ki a gőzölgő csatatérre~Csak fájó, fájó
3147 7 | kénes, keserű szaga~Hányszor gőzölgött már torkomban, -~És rád
3148 4 | tükrébe,~Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,~Hogy sirva sikoltsák:
3149 7 | Szörnyű sok kárt tettek Grácban,~Hol a szél is csak azt
3150 11 | Egyes versek ném. ford.: Gragger R. »Anthol. Hung.«. Insel
3151 4 | Csak egy éjszakára:~Mikor gránát-vulkán izzó közepén~Ugy forog a
3152 11 | versből az a 7, amely a grnő köt.-ében még nem volt benne.
3153 11 | köt. Rostyné Forgách Ilona grnő-féle kézir. »más költ.-ei«, meg
3154 11 | I. r.-e tehát a Forgách grófnő-féle kézir. leveles része (1915
3155 11 | kveiben.)~Egy gyöngéd lelkű grófnőhöz.~Isten kegyelméből.~Üzenet
3156 10 | EGY GYÖNGÉD LELKÛ GRÓFNÕHÖZ~Irtózik már a vértől, drága
3157 10 | mit vétettem?~Püspököt, grófot hisz én süvegeltem,~Hisz
3158 2 | SÖTÉTSÉG~Tétlen gubbasztok vak sötétben,~Hajnalt nem
3159 2 | járnék.~ *~Becéző, búgó, halk gügyögésre,~Mesemondásra durva az ajkam,~
3160 1 | halotthaloványon~Egy fiú guggol ágya oldalán.~A szomszédból
3161 2 | alján vidám, erős lányok~Guggoltak szerte. Piroslott a szájuk.~
3162 3 | messze hevernek~Szűzkövér gulyák, szűzkövér rendek.~Vasizmos
3163 2 | acélos,~Bátor szemében gúny, nem alázat.~És nőni kezdtek -
3164 1 | moraja szívet renget~És gúnykacaj közt kél a dölyfös szózat:~»
3165 2 | rámcsapott jeges szárnya~Józan, gunyos hitetlenségnek.~Megint csak
3166 1 | viszi a konc zsirossát;~Hogy gunyra ébred itt az álmodó~És szitkot
3167 2 | BÖLCSEKHEZ~Csak vágjátok a gúnyt arcomba!~Ez jól esik s illik
3168 4 | zug;~Nagydob szavát ágyú gurítja.~A dáridón vár táncosom~
3169 2 | éhesek már meg-megállnak...~Guritják már, én fehérségem,~Az aranyat
3170 1 | az álorcás tömeg.~Szivek gurultak szerteszét a porba, -~S
3171 Elet| jövet lakótársa, Kirchknopf Gusztáv vérben, aléltan találta.
3172 Elet| többiben meg már nagyon gyakorlott. Egy-egy aktuális politikai
3173 Elet| beállt a jegyzői irodába gyakornoknak. Barátja, a segédjegyző,
3174 Elet| alsódabasi szolgabírói hivatalban gyakornokoskodott. Az Alsódabas és Vidéke,
3175 Elet| Ezért az 1907/8. évben újra gyakorolnia kellett. Ezúttal az alsódabasi
3176 1 | százszor,~(Óh, mint égetnek gyakran a sebek!)~Kinok tüzében
3177 7 | léptét~Gyász borítsa és gyalázat.~S ne essen meg soha-soha~
3178 2 | Futunk az uton, ki kocsin, ki gyalog.~Fáradt az igás s az ember
3179 Elet| édesapja egyenesen az én gyámságomra bízta, hisz nemsokára sógora
3180 4 | Valamennyi kontrás~Gyantázván gyantázhat,~Mert a vicispán is~Táncol
3181 4 | prímásnak:~Valamennyi kontrás~Gyantázván gyantázhat,~Mert a vicispán
3182 5 | rút féreg-tanyán~Teremhet gyanú, ilyen szennyes.~És te tiszta
3183 Elet| felvilágosító levele után a gyanútlan »gyám«-nak kellett otthon
3184 Elet| a Kiskunsági Hiradót úgy gyarapítja, hogy a dabasi járás közönsége
3185 1 | halált halt mulhatatlanúl.~Gyarló erőddel mit törsz fellegekbe?~
3186 10 | Kriptabontó Szent György éjén~Gyász-dobokat halkan vernek.~Magyar fejfák
3187 7 | napjaid~Bálványoltárra vidd,~S gyász-füst csavarja orrod és szemed.~
3188 7 | temetőhöz.~Karján lobog a gyász-szalag;~Kezében őszirózsát őröz.~
3189 4 | anyámasszony;~Ünneplő ruhának~Gyász-szint se varrasson.~Mire a Mátrában~
3190 6 | sírdombok fejinél~Ma ezer gyász-szobor mered.~Ezer menyasszony
3191 5 | sir, sir: már elég;~Elég a gyászból és panaszból,~S keresed,
3192 10 | nevet.~Lent botorkál a gyászcsapat;~Betegsziv, rabság, gyászfogat -~
3193 4 | előtt~Mint lángot fogott gyászdrapéria~Hasadozott a végtelen sötét.~
3194 1 | lángol,~Szomorú arcán nincsen gyászfátyol,~Sápadt eget lángszíne bevonja:~
3195 3 | a véres lámpáson,~Most gyászfekete ernyőt hordok.~Ajkam és
3196 10 | gyászcsapat;~Betegsziv, rabság, gyászfogat -~S öröme van a pacsirtának.~
3197 3 | Megfürdetni a szivem~A gyásznak harmatában.~A szivem, melyre
3198 4 | gazdádtól,~Aki megosztja szörnyű gyászodat.~Üvölts, kutyám, üvöltsd
3199 3 | vezekelnie.~Barna hajad a gyászokban fehér lett,~Hanem a csúcsot -
3200 7 | otthon.~Kereszt alján hadd gyászoljon~Faluszéli bús Magdolna.~
3201 5 | megszakad a szíved,~Mikor a gyászoló szobában~Az arcképemről
3202 2 | gyásza sosem igazabb~S nem gyászoltabb a régi,~Minthogyha csókját
3203 8 | hiába kérdem.~Kereszt alatt, gyászom alatt~Meg-megcsuklik elgyötrött
3204 3 | szörnyű temetés,~És minden gyászon minden könnye hullott,~A
3205 5 | tarthat tovább -~És véget ér a gyászos élet.~(Pajtás, ne harapj
3206 4 | leple.~Lengyel dombon áll a gyászpompa:~Őszi virág, véres virág,~
3207 2 | liliomok.~S örök sirásra, örök gyászra~Jött vissza csak a leányotok.~
3208 3 | de sokszor is vert,~Míg gyászrakongó órán~Halottlepő lepellel~
3209 5 | halott, csak szürke rab.~Nem gyászruha, nem temetés,~Csak új várás,
3210 1 | melyet megtép a förgeteg.~Ott gyászruhában özvegyek jajongnak~S a gyermek
3211 4 | őszig,~Amíg te, kedves, gyászruhádat varrnád~És néha-néha arcképemet
3212 3 | Város, város, mi vár benned?~Gyásztorok, borús szerelmek,~Vagy nehány
3213 1 | elfelejtem.~Mért ostorozzam gyáván az eget?~Ember vegyen bosszút
3214 2 | szerelmek.~Vér látásán irtózó gyávát~A magam keze vérezett meg.~
3215 4 | lát,~Vasizmú hősök verik a gyehennát,~Mely odvaiból zúgva tör
3216 10 | prémek,~Fűszeres illatok!~S a gyémánt függők, brilliáns nyakékek,~
3217 3 | Mit bánom én Hispániát,~Ha gyémánt-hegyeket terem;~Minden drágakövednél
3218 4 | szegény.~Szeméből, a drága gyémántból~Kihült a régi égi fény.~
3219 10 | nyakába.~Mert nemesebb minden gyémántnál~A fény, amelyet jótevőn
3220 9 | nyitott asszony-szemek~Mint gyémántok a bársony tokban~Égnek,
3221 5 | királynak~Arany a pálcája,~Gyémántos a trónja -~Édes uram, sápadt, -~
3222 Elet| 17-én, mint előbb Géza a gyengélkedő Mihályról, most Mihály írja,
3223 Elo | évtized egyéni és magyar gyengeségeit és vágyait »szomorú szemmel«
3224 5 | tolvaj, aki ott áll,~Mikor gyengévé tesz a gyász;~S egy istenasszonyt -
3225 2 | hátul maradtam lustán.~Gyepágyakon lepett a hajnal...~Ó szép
3226 1 | zendül a szél trencséni gyepen,~Rákóczi hada repül ott
3227 4 | lehánytatok minden józan gyeplőt;~Gúnyos mosolygók ideálra,
3228 1 | derüjét,~Ha nyája közt a gyepszélen pihen.~Szivében hála, szemében
3229 4 | levelem~Repülő postával.~Gyere, öreg harcos~Te diktáld,
3230 3 | barázda.~Minden nyárvégen gyérebb az asztag.~Eb, aki bánja.
3231 5 | mondom a szót, mely mint gyerek-sirás~Buggyan föl rongyolt, keserű
3232 4 | lábnyira a föld alatt~A mécsek gyéren égnek.~Fölöttünk egyre szántanak~
3233 3 | szelidnek, szépnek,~Az ajkad gyermekajka,~Min szó még nem repült
3234 1 | lelkednek fénysugára.~Míg gyermeked végét lehelte tán -~Miért
3235 2 | Szöges korbácsát nekieresztve~Gyermekeit csak veri az élet.~Sírva,
3236 2 | legyen!...~De fehéringes gyermekem~Reggelre úgy találtam holtan.~
3237 3 | távoliak minden dolgok.~S a gyermeken, ki tegnap voltam~Ma már
3238 Elet| be a kötetről, mint Géza gyermekéről, »a kis Gézá«-ról, akit »
3239 4 | vetette, az arassa le.~A gyermekért, kit anyja méhe hord még;~
3240 4 | Koszorut köt ifjú fejemre,~S ki gyermekét a széltől óvta,~Most pántlikásan
3241 1 | feljöttünk,~Támadt fájó érzés gyermeki keblemben -~Hozzája simultam
3242 4 | fölébressze~Süket szivükben a gyermekimát:~Miatyánk, Isten, ki vagy
3243 3 | szivem, mint dob verője~Gyermekkézben, ugy dobog.~Város, büszke
3244 Elet| termelő híres iskola a már gyermekkorában megnyilvánult verselési
3245 Elet| iskolába. Innen ered velük való gyermekkori és örök kapcsolatom. 1896
3246 2 | Felhőformán verődnek.~S én még gyermekmódra,~Értük nem aggódva~Álmodozom
3247 1 | lelked úgy hiányzik.~És öt gyermeknek a szivébe~Nem volna most
3248 Elet| hajlamot neveli benne. A gyermekszerelem is megjön: Zella. Poéta
3249 2 | Ilyen piros szájjal oda gyertek!...«~S tovább ment Gábor...
3250 1 | ajtajában.~Az oltárképen gyertyafény lobog.~S szelíden, hiva,
3251 1 | felett~Egykedvűn gyújtott gyertyát, mécseket~A sírok vén, mogorva
3252 2 | Komoly dolog.~S szól: »Gyerünk. Hol az a lány?«~
3253 7 | áldottak a véres kések.~Gyilkolni tanít minden zsoltár.~Szivem
3254 10 | süvegeltem.~Rablógyilokkal ha gyilkoltam volna, -~Nem lógna rajtam
3255 7 | neveljen fel~Boldog alvók gyilkosának?~Árva gyerek, árva gyerek,~
3256 4 | kereszt~S száz ágyuszó a gyilkosokra.~Széttakarom a véres ponyvát,~
3257 7 | küld ki a napfényre?~Fában, gyökérben, földben, föld alatt~Mindenütt
3258 8 | melybe elföldeljen~Bús gyökeréig mártir-vértől ázott,~Anyatejen
3259 7 | pusztában~Sáskán sinylett és gyökéren;~Bujdosók közt, haloványan,~
3260 9 | lelkébe a zavarosba~Már gyökeret bocsát a vétek.~Jézus, Jézus -
3261 Elet| elődje az önképző körben Gyökössy Endre. Íródnak a »szarvasi
3262 2 | vénleány-ágyon.~Fehér és gyömbölyű a vállad,~S rengő csipőid
3263 2 | az életi vásár,~Gyönge a gyöngébbet löki odébb.~Vézna, csigázott
3264 Elet| asszonya« csepegtette végtelen gyöngédséggel költője csüggedező szívébe,
3265 Elet| négyet tart számon. - Mihály gyöngélkedik október végén, novemberben
3266 Elet| önbizalmát a születésénél fogva gyöngeség és erő között himbálózó
3267 6 | és gyűlöl a barbár,~Mert gyöngeségen sohasem értek.~S mert ravasz
3268 Elet| sorstragédiájának a csirája, erejének és gyöngeségének a magyarázata.~»Harcokra,
3269 4 | vezeklésemet,~Csak őt tekintsd, a gyöngét, szomorut,~Aki sohase vétett
3270 8 | Hogy vak pártosság épp most gyöngitse meg,~S amelynek hiján annyi
3271 1 | árnya is már bétakar...~Gyöngülő hitben idézünk nagy szellem,~
3272 10 | TOMPA (1817-1917.)~Középső gyöngy a nagy Triászban;~Te magyar
3273 Elet| készít 3 szép címkeretet Géza gyöngybetűs kéziratos emlékalbumához, (
3274 2 | magtalan.~...Fehér gázlángok gyöngye lepereg.~Keleten az ég már
3275 10 | Mely vándorok elé világit.~Gyöngyért rajongnak a bolondok.~Áldott
3276 2 | messziről jön.~Karjai, válla gyöngyfehérek.~Leül mellém és halkan mondja:~
3277 1 | siratja,~Ragyog a füvön gyöngyharmatja...~S izzó fejem kezemre
3278 10 | panaszt?~Gyémánt-függős kis gyöngykagyló-füleknek~A jajszó csúf zene.~Csak
3279 3 | csillogó sorát~Gyöngyvállaidon gyöngyként hordanád?~Smaragd nyakék
3280 10 | csak az esték~S gyönyört gyöngyöznek csak az éjszakák.~Hervasztni
3281 3 | kincseket.~Gyöngyvállaidra gyöngysor illene.~De ékszer-ládám~
3282 2 | Fehér gázlángok, mint a gyöngysorok~Ragyognak rajt s most imádóit
3283 7 | tinektek;~Tietek volt minden gyöngyük,~A mienk csak sirgöröngyük!~
3284 3 | könnycseppek csillogó sorát~Gyöngyvállaidon gyöngyként hordanád?~Smaragd
3285 3 | gyüjtöttem drága kincseket.~Gyöngyvállaidra gyöngysor illene.~De ékszer-ládám~
3286 7 | kitárja,~Ki kényszeriti rá a gyöngyvirágra?~Ki pattant rügyet a fa
3287 Elet| tartalmaz. Baky István, gyönki tanár, csererokkant bajtársuk
3288 5 | a halom-szélen,~Síromból gyönyörködve nézlek:~Mily csodaszép vagy
3289 1 | várnak~Édes, sohsem érzett gyönyörök -~Ahova viszlek, az élet
3290 2 | Nekem az idő mostohám csak.~Gyönyörös, forró, szép óráit~Tékozló
3291 2 | Koldusnak illik: álom, ének -~Gyönyörrel tartom én a fülem~Diadalmas
3292 2 | áldja most is jobb felét~Gyönyörtől telten.~Gondold, hogy azt
3293 9 | rajokban kik előtte szálltak.~Gyönyörübb rendje régen nem akadt~Sovány
3294 4 | Ki mondja néki eztán: »Gyönyörüm,~Az ég legdrágább ajándéka
3295 3 | Bánatok, bűnök és borok.~A gyönyörüség került engem~És most igéri
3296 1 | megkötözze~ A szárnyamat.~Gyötörnek édes álmodásban,~Ugy meggyötörnek
3297 1 | Halovány képe~Maga az élő gyötrelem.~Csak odahullt a fa elébe~
3298 5 | áldott, szomorú,~Tenger gyötrelmet, tenger poklot bír el;~De
3299 1 | onnan a könny, a sóhaj.~Gyötréstele kínt te ne tudj, ne érezz:~
3300 1 | csókodra,~Egy ölelésedre -~Gyógyító balzsamra~Erre fájó sebre.~
3301 9 | kétezer év előtt~Hogy gyógyitsam a szenvedőt,~Ma sincsen
3302 5 | esték!~Ó balatoni esték,~Gyógyitsátok a lelkét,~S te, tó tündére,
3303 7 | SZÉP ERNÕ LEVELÉRE~Ó kedves gyógyszeres,~Ki jószagú boltodban~A
3304 4 | nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,~Robbanó golyónak
3305 1 | belepte, dudva, gaz befutja.~Gyomvert az útad, meggyötört Igazság.~
3306 Elet| értékelései igen becses adalékai a Gyóni-irodalomnak e korral kapcsolatban.~Szépen
3307 Elet| Szomorú szemmel (1909)« című Gyóni-kötet. 1904-től 1909 elejéig termett
3308 Elet| legragyogóbb, legforróbb békebeli Gyóni-kötettel, az »Élet szeretőjé«-vel. (
3309 Elet| relikviái hazamentője, a tízéves Gyóni-Társaság elnöke), meg a Thomay-testvérek
3310 Elet| életrajzírója, Nagy Lajos a Gyóni-Társaságban 1940 november 6-án tartott
3311 Elet| festmény s egy szép hozzá írt Gyóni-vers az emléke barátságuknak.~
3312 Elet| kötet megjelenése után új Gyóni-versek jelennek meg. A kirepült
3313 Elet| barát ott falun. Néhány Gyóni-vonatkozású festmény s egy szép hozzá
3314 Elet| fújnak Oroszországban. Ez Gyónin is megérzik, de csak a régi
3315 Elet| meg, hogy Forgách grófnő Gyónitól leveleket hozott karácsonyi
3316 3 | erű -~Beszél: »szeretnék gyónó csöndes este~Hajad közt
3317 2 | Kezdődött furcsa sürgés-forgás.~Gyors szú őrölte már a deszkát~
3318 3 | és megtorpan~Paripám, a gyorsvonat.~Babérral vagy könnyesővel~
3319 1 | árnyékon, tudod édes,~ Csak győz - a fény.~
3320 1 | majd szélnek zendülése,~A győzedelmes, fényes ünneplésre,~Mikor
3321 8 | nyomán serked;~Zengeni finom győzedelmet,~Mit ember vivott önmagába,~
3322 4 | rugat,~S harsogni hallok győzedelmi hurrát.~Mindennap uj csodára
3323 5 | senkit,~Csak egymást boldog győzelemben.~A hegedűk szerelmünk zengik.~
3324 9 | Minden fényével minden győzelemnek~Fölérne egy zug korzikai
3325 4 | lovunkról lelopta a nyerget.~Győzelemre is hajszol a hóhér,~Aki
3326 4 | cári gazság,~Egy fegyver győzhet csak: az Igazság;~ S az
3327 5 | világrész és két szív harcán~Győzhetnek-e a sóhajok?~Vagy jobb, ha
3328 4 | muszka, mint a sáskafészek -~Győzitek-e, gyönyörü vitézek?~- Ha
3329 4 | ennyi véres harcon.~Ó hogy győzni tud minden vész felett~Egy
3330 5 | éjszakákon~Azért kellett vacogva győznöd,~Hogy végre mégis elveszítsd~
3331 7 | hite lobog,~S mosolyogva győzöl a lidérceken,~Asszony-bajtársam
3332 4 | sose lesz itt béke;~Ha nem győzünk, a világnak vége.~A többi
3333 4 | gyönyörü vitézek?~- Ha nem győzzük, sose lesz itt béke;~Ha
3334 11 | Huss R. »Ne bánts...!« c. gyüjt., Debrecen, 1918. - Svéd:
3335 11 | ban. Előfiz. felhívások gyüjtése útján adódott ki. A »pozs.
3336 11 | tőlem származó adatai azóta gyüjtött adataimmal természetesen
3337 3 | mit adjak neked?~Én nem gyüjtöttem drága kincseket.~Gyöngyvállaidra
3338 2 | Villámos felhők fenyegetve~Csak gyüljenek a magasokban,~Mikor két
3339 4 | mint az urak arca,~Kik most gyülnek tivornyás harcra.~Vörös
3340 2 | szemétre!~Legyünk sokan. És gyülöljünk erősen!~Tudunk mi még. A
3341 2 | vétek.~Szeretném, hogyha gyülölnének.~Kegyetlen kedves, gőgös
3342 10 | arany-trágya,~Valahol gyülik gyülölt garmadába -~Te kelsz belőle
3343 3 | más ölébe hullik~Az ért gyümölcs s a teljes~Virág, a legvirágzóbb.~
3344 9 | mentén a fügefák~Dús ága ép gyümölcsben állt.~Kínálták, himbálódzva
3345 6 | Testvértitánok, érik már nektek~Jövő gyümölcse: áldott színarany.~
3346 9 | adott a kimerültnek.~És gyümölcsétől felüdült lett~A vándor,
3347 1 | rázd koronádat! Ne kínáld gyümölcsöd -~Tudod, jóizűn már enni
3348 3 | Pihenőt ád minden bitangnak.~Gyümölcsös ágak messze intnek~S ha
3349 10 | bús örökség:~Boldogasszony gyümölcsössét~Régi őrség ujnak adja.~Boldogasszony
3350 9 | most is emlékeznek~Hálás gyümölcsük izesebb lett. -~Gondolta
3351 3 | lomok, bánatok között~Kutat gyürüs, halovány ujja.~Régi lomok,
3352 11 | Gy. G. = Gyóni Géza. - gyûjt. = -emény. - hírl. = -ap. -
3353 3 | világot~A mi szemünk lángjai gyújtnak,~Bús testvérem, te mindig
3354 1 | Világosság kell? Hát majd gyujtok én!~Leoldom im a fátyolt,
3355 1 | életláng felett~Egykedvűn gyújtott gyertyát, mécseket~A sírok
3356 1 | szólt a költő:~ Nézd, ott gyúl ki messze.~Vakitó fénye
3357 Elet| evangélikus lelkész temette, Zalán Gyula országgyűlési képviselő
3358 Elet| 1900/01, 1901/2) alatt gyűlnek a versek, készül egy új
3359 6 | a tolvaj tengeri kalmár.~Gyűlölet-tenger száz örvényére~Gőggel tekint
3360 11 | Przemysl megvételéről.~Óda a gyűlölethez.~Mikor mondom már?~Puskin
3361 6 | ÓDA A GYÛLÖLETHEZ~Véres szemekből vörös virágok~
3362 6 | szittyák, hősi germánok,~Ős gyűlölködők sok száz év alatt,~Végre
3363 2 | vánnyadt, véreres...~Nem, nem gyűlöllek, beteg, céda lány.~Aranyon
3364 7 | elbuknak, akik szeretnek,~S gyűlölni tanít minden oltár.~Szivem,
3365 1 | VILÁGGYÛLÖLET.~A poéta:~...Igen! Gyűlölöm a világot,~Mely az örvény
3366 6 | Tépjétek össze, erdei vadak,~Ki gyűlölt kézzel rombolna széjjel~
3367 3 | három...~Aludni kéne... S gyűrt-vetett párnámon~Behunyt szemem
3368 1 | Megtörten, hitlenen.~Mondd: gyűrű vagyok a vizen,~Mely célodat
3369 3 | kezed nézed: hogy a vékony gyűrűk~Mitől haloványak...~
3370 Elet| már alakulóban levő orosz gyűrűn verekedte át magát, parancs
3371 2 | elfogyott, ha kevés az arany:~Ha-ha! kirúgod... Rúgd csak a
3372 2 | áldom a bukó Napot,~S a hab beloccsan csolnakomba -~
3373 4 | szolga-apja?...~Merüljetek a jeges habba!~Ha pokol is - orosz mennyország:~
3374 1 | Jövök!~Bár dőljön előmbe~Habbal tele forgó~Örvénye folyóján~
3375 3 | csak búsan szerettem.~Most habfehér szoborba,~Vénusztestü szoborba~
3376 4 | Amerre zug a Dnyeszter habja,~Merüljetek egy léken abba.~
3377 7 | alján vár a karcsú csónak.~Habok ringása de jó altatónak,~
3378 11 | szerzője maga is résztvett a háborúban.)~Petőfi lelke. (Táb. Ujs.
3379 4 | az életért vívott szent háborúnk ezer halálos szépségében
3380 1 | forró kezembe~Csak félve habozón veszem.~Amit oly vágyva
3381 2 | városban~Ilyen nyakakra habselymek tapadnak.~Esőben ázik hófehér
3382 3 | került engem~És most igéri habzó italát.~Ezüst serleggel
3383 2 | Kedvedre volna néked ez a had?~Én nem hiszem. Kérész bolygók
3384 1 | trencséni gyepen,~Rákóczi hada repül ott sebesen, -~A vén
3385 10 | Ami erőt öltem~Pusztító hadakba:~Nyomorgó magának~Minden
3386 7 | Vérnyomos utján vándor hadaknak~Merre szakadtak a turán
3387 7 | virágot,~Mert szép volt a hadi-játék.~Magyar virtus? Lári-fári!~
3388 11 | megnyilatkozásai és Molnár K. cikkei.~A hadifogoly-élet bővebb megismeréséhez ajánlatos:
3389 Elet| Krasznojarszkban.)~Legjobb barátai a hadifogságban a régi przemysliek közül
3390 1 | hódos, büszke ménen,~Mint a Hadisten küldötte, kevélyen~Tekintve
3391 9 | jelentette,~Hogy fontos hadizsákmányt ejtett.~S Ottó, kis árva
3392 10 | falja egymást~A nyomorgók hadja!~Csak mi-szent-felségünk~
3393 Elet| terjesztő Piacsek Kamillal, Rátz hadnaggyal és Jakobovitscsal, aki tréfás,
3394 Elet| búcsúzás, cigányos tivornya... hadnagy-vetélytárs... fekete vagy sárga kardbojtszál
3395 Elo | egyszerű közlegény szolgált a hadseregben. Sorsa az ostromzár alatt
3396 6 | vér az ágya, testvér.~S Hafíz utóda kincsért se találhat~
3397 2 | jaj... hogyha meredekre hágok, ~- Zuhanni is gyönyör magasról! -~
3398 1 | Mely az örvény szélére hágott,~Melyből minden, ami nemes,~
3399 1 | Im három század bérceire hágva~Nem szűnő hittel kiáltom
3400 1 | Nagy, szent örökség, ezt hagyá miránk,~Ezért harcoljon
3401 11 | c. a.: »Egy római katona hagyatékából. 1912.« - N. L. szerint
3402 8 | Jobb, amelyet alkottál,~Nem hagyhatod, hogy rom legyen az oltár.~
3403 1 | hallatta ébredő neszét.~Hagyj el! Ne szeress!~A vidám
3404 1 | A vágyakat, mik el nem hagyják~S a kínt, a fájót, édeset -~
3405 2 | átok.~Sátánhoz állni igy hagyjátok~Imák és álmok babonását.~
3406 2 | beteg, gúnyos istenem,~Hagyjuk fehéren azt a házat.~
3407 Elet| drága asszonyt ott kellett hagynia, a rég óhajtott szabad,
3408 1 | marad.~Rózsát a porba nem hagysz ezután se, -~Habár számodra
3409 3 | mint a selymet?~Szivedhez hagysz-e utat szegényeknek -~Vagy
3410 4 | dobtad, Gorkij önkéntes?~Hová hagytad Nyomor-országot?~Hallod,
3411 1 | az nem volt már...~ Hol hagyták?... Lerakták...~Hej, de
3412 2 | JAIRUS LEÁNYA~»Miért nem hagytatok aludni?~Szépen kezdődött
3413 1 | Fényes, hosszú barázdát hagyva~Fakó, halavány arcomon.~
3414 4 | már a muszkaszomoritónk -~Hahó! hajnallik. Jó reggelt fiuk!~ (
3415 5 | Egy rózsám ott volt a hajában.«~25. LEVÉL~Elképzelted
3416 5 | hajadba, látod.~Oly szépek a hajadban, - és~Mit tudja ő Szibériában!~...
3417 2 | egy madárfiókra leltem.~S hajadonfőtt, kitárt karokkal~Míg áldom
3418 2 | Titokoldó madárajkkal~És hajadra és karodra~Ejti első harmatcsókját,~
3419 4 | járni~S a sir füvét, mint a hajamat szoktad,~Gyöngéd ujjakkal
3420 9 | korzikai parkban -~Csak ősz hajammal játszhatnék a gyermek,~A
3421 2 | Suhogó szél lengett lobogó hajamon,~Fölemelt homlokkal hogy
3422 3 | hangját küldték a szelek~S hajára halkan hullt a fényeső.~
3423 2 | fanyar bölcseségtekért~Egy hajaszálát nem adom.~Életbölcsek, legyetek
3424 5 | híján, kifakult a képe;~S haját kikezdte itt-ott a zimankó.~
3425 1 | Irígylem a szellőt, mely hajával játszik,~Irígylem a lombot,
3426 4 | engem barmok vályujáig~S hajcsárt rendeltél urnak én fölém.~
3427 2 | Hát... a rabtartó kővel hajigált.~Nem fáj már, nem. A vánkosunk
3428 8 | ölében ősi templomodra~Csóvát hajitni készen áll a csorda.~Mint
3429 Elet| fejlődött társadalmi reformátori hajlam bújt elő lelkéből; a nemzeti
3430 Elet| megnyilvánult verselési hajlamot neveli benne. A gyermekszerelem
3431 1 | ki már nem várja,~Hogy hajlanak utára rózsák;~A vak, kinek
3432 5 | meglát a sétálók közt,~Mély hajlással köszön neked.~Tán nem is
3433 3 | vár~Pihenő pázsit, tiszta hajlék;~Hol az asszonyom édes melle,~
3434 8 | minden fecskefészket,~Mi hajlékunkat engednéd a vésznek?~Uram,
3435 10 | Börtönudvarból zöld mezőn~Hajlik az út a temetőbe.~Fehér
3436 2 | mosolyogva:~Azt álmodtad, én hajlok rád.~S mikor fényes utca
3437 7 | egyig mind ott lógjon~A hajlongó disz-nyakakban.~Szobrot
3438 1 | Jelezte már - az újkor hajnalát...~
3439 3 | Csak nézd meg az arcomat.~Hajnalból éjszakába~Gyorsan rohan
3440 1 | előtt az esti hangulatban~A hajnalcsillag ragyogása jár,~Azon csüng
3441 1 | a nap az égről~A fényes hajnalcsillagot -~Habár a fájdalom terhétől~
3442 4 | muszkaszomoritónk -~Hahó! hajnallik. Jó reggelt fiuk!~ (Pikulice,
3443 3 | halkan hullt a fényeső.~Kéken hajnallott. Utolsó csókra hajlott.~
3444 2 | Álomkincsek halomba hordva.~És hajnalonként, áldozáskép,~Dal fonódik
3445 1 | hogy: hó, messze mentél!~Hajnalpirt zengesz sápadt naplementnél!~
3446 4 | alja,~Kesely lovunk odavisz hajnalra.~S mire a nap hetedszer
3447 8 | remény,~Hogy újra termő hajnaluk hasadhat~S körül fonódnak
3448 9 | az élet és a vám.~Rakott hajó az oceánon~Csak partjainkra
3449 1 | Ölelkező lomb sugva biztatott:~Hajolj szívemre te is, édesem,~
3450 6 | Gondjaik alatt a földig hajolnak.~ (Inza, 1915.)~
3451 5 | naptól fényes.~Szeliden hajolsz a betegre~És bátoritón szólsz
3452 1 | vészre kiáltva,~Rémítve hajósát reccsenjen a bárka,~Vad
3453 1 | csalóka remény -~Mint árva hajósnak, törten, hazatérten~ Bús
3454 Elet| hangolja Gizella gyönyörű hajsátoráról. A soproni irodalmi kör
3455 1 | mely elgyötör, kisér:~Örök hajszában élve élni,~ Harcolni semmiért.~
3456 5 | hosszú éj... és reggelig~Egy hajszál megint hófehér lett.~Szállnak,
3457 4 | nyavalyák közt, észak vészes és hajszás éjszakáin, füstölgő falvakon,
3458 4 | a nyerget.~Győzelemre is hajszol a hóhér,~Aki otthon láncra
3459 1 | ajkára vevé:~Rabláncon százat hajtanak belé.~Mezítlen testen vérig
3460 4 | a mag~S dusabban hajt a hajtás.~Hat lábnyira a föld alatt~
3461 1 | borús estelen.~Örvendve hajtod bús nyakad igába,~Ha kis
3462 9 | porba!~S ha porba szállsz, hajts te is térdet;~Egy úr parancsol:
3463 1 | temetőbe,~Ezt a tépett zászlót hajtsuk meg előtte:~Hadd lássa,
3464 3 | Halottasinge övez,~S fejet hajtunk már, mikor a piac~Koszorúz,
3465 1 | tódul a tömeg,~Mely űzve, hajtva áldatlan bosszútul~A mestert
3466 1 | POÉTASORS~Hosszú hajú, bohó poéta,~Fülig szerelmes
3467 11 | Turáni ének. (»Dr. Ismail Haki effendinek«. aj. a kézir.-
3468 1 | elhagyott,~A mi titkunkkal hal meg csöndesen.~Jer, jer
3469 7 | már~Bennünk a holtak lelke hál,~Mert holt bizony, aki igy
3470 3 | szép halottja van.~Halkan haladj a bánatsátor mellett,~Melyben
3471 4 | szivárvány-hidján amerre haladt,~Gránátok fujták a füst-glóriát.~
3472 9 | országutja;~S akik előttem itt haladtak,~Sötét titkok országában~
3473 1 | a nyarat éreztük akkor~S haladtunk szótlan, csöndesen.~Még
3474 4 | Amelyben akkor az utolsó álom,~Halál-bánatos végső drága rim,~Tehozzád
3475 3 | parancsa nem kegyelmez.~Kell a halál-cseléd.~Már összeszedtem kis cókmókom.~
3476 3 | paskolja ár.~S engem a halál-dáridóra~Cézár parancsa vár.~Itt
3477 9 | nem akadt~Sovány mezőkön a halál-kaszának.~Tiborc megállt a véres
3478 5 | agyam~Szülötte mind e torz halál-kép.~Őrangyal; ki eltüntél nyomtalan -~
3479 8 | Tébolyult bolygón kong a halál-óra,~És megnyilott a népek koporsója.~
3480 7 | Ha keblén viselte, mint halál-virágot?~S most, itt, pulya döglés
3481 4 | szóljon: minden betellett~S a halálágyú düböröghet,~...Csak ne tudnálak
3482 9 | TIBORC IS ELMENT.~(Ujházi Ede halálára)~Tiborc elment a fiai után,~
3483 4 | életen,~Csak annak nyilik ott halálfa.~Ki már megitta víg borát~
3484 4 | mi nem felejtünk,~Mikor a halálgép muzsikál felettünk;~Mikor
3485 1 | bátran!~Kondulni fognak a halálharangok;~A gyönge sír - de hallod
3486 Elet| hogy öccse későn érkező halálhírével tévesztik össze, csak július
3487 4 | ahogy szoktad.~Hallik már halálhördülése~Óljukba pörkölt vadkanoknak.~
3488 2 | hangzik elénk~Pengése, jaj, a halálkaszának.~Futunk feléje. Csupa csont-öreg
3489 4 | aki itt~Kibékitettél a halállal.~ (Siedliska, okt.)~
3490 4 | Virágos, hetyke csákójáról~A halálmadár messze reppen.~S ki a Szent
3491 4 | Rohadjon el szájában méze:~Ki halálod és e vértengert~Fehér cárok
3492 11 | helyeihez, a születési és halálozási évfordulókhoz kapcsolódó
3493 10 | Mondd meg nekik: előbbvaló~Halálraszánt sok cselédem.~Nagymisét
3494 Elet| 17-e tájt. 20-án Mihály halálsejtelmes levelet ír a feleségének. -
3495 3 | sötét hegyek.~Bús fürtnek a halálszüretre~Cézár, nem mehetek.~Nekem
3496 4 | Ijesztő rémnek, csüggedt halálvágynak.~Virágos, ékes szentelt
3497 4 | megharcoltad már a harcot.~Halántékod piros sebét~Megitatom forrás
3498 3 | lázasmohón~Ajk ajkat keresne.~S halántékodtól hófehér bokádig,~Mig mámorban
3499 1 | kérkedve, büszke magatok!~Hálát is néki, jó »Kossuth apánknak«.~
3500 5 | de oly szép a szemük.~(Hálátlan idő ha mindent lerombol,~
3501 4 | szittya:~Ezek tudnak még halberdót kiáltni!~Két Isten ökle~
3502 1 | Csöndben legyünk. Lásd, haldokol a nyár.~Virágeső várt nemrég
3503 6 | jegyzi:~Ki ott halt meg, mind halhatatlan.~II.~Árulás földjébe~Akik
3504 Elet| legnagyobb magyar költője« halhatatlanságát is - de irtózatos szenvedések
3505 3 | Litvák.~A szomszédban: a Halhatatlanságban,~Melynek ágyát te vetetted
3506 Elet| ostromot, a vívódást - a halhatatlanságért. Elérte, - ha csak a »világháború
3507 5 | hullott a vak gödörbe.~Hová halhattak a jajok?~Szemem befúrom
3508 1 | Vígy messze innen engem~Ne haljak itt meg; - vígy, vígy innen
3509 4 | huzza;~Rémlátás réme ne háljon vele.~Csodára keljen áldott
3510 2 | Tóparton alvó petuniák.~Muzsika halkul... szél kel a parkbul...~
3511 4 | ó hihetetlen épség.~Hogy hall e fül és látnak e szemek,~
3512 9 | cseles D’Annunzio,~Mit hallat rólad még a táviró?~D’Annunzio,
3513 3 | dongó-dongás~Remete kunyhójáig:~Ugy hallatszik csak hozzám~Kacajuk s keringőjük.~
3514 1 | bent a fák megül~Az est hallatta ébredő neszét.~Hagyj el!
3515 1 | panaszos ének, -~Én mondom, halld, neked beszélek:~Szeretlek,
3516 3 | énekelnek:~Dicsőség légyen, hallelúja~Az áldott Hazugság-istennek,~
3517 Elet| Besztercebánya felől való hallgatás aggasztja őket. Később már
3518 Elet| mint én, a ti általános hallgatástok miatt.~A márciusban kezdett
3519 2 | Hogy hallgatott, ó, hogy hallgathatott!~Az élet fülét mindhiába~
3520 7 | fergetegbe.~Rab pusztázó úgy hallgatja:~Elveszett-e, elveszett-e?~
3521 3 | a hídon.~És ólmot öntök hallgató fülembe,~Mert esti csöndben
3522 Elet| tervével. Egyetemi és főiskolai hallgatók folyóiratának tervezte.
3523 1 | hát, hogy az imáját~- Nem hallgatták meg odafenn...!~
3524 Elet| előadást és külön biztatást hallgattunk, ott már nagy volt a baj.
3525 1 | Elhallgatott. És pelyhes fészkén~Hallgatva ült meg egy kis csalogány.~
|