01-asszo | asunk-bolto | bolyg-dobja | dobna-elvet | elvez-feldo | feldu-fujta | ful-hallg | hallj-huny | hunyo-kalva | kalyh-kiral | kirch-lakas | lakat-magad | magae-meres | merev-nyomh | nyomj-partf | partj-ringa | ringo-sutto | sved-szove | szoit-tiszt | titan-valog | valok-viszo | viszt-zurav
Rész
5529 10 | Saját porkolábom~Magammal lakatja.~Isten kegyelméből~Boldog
5530 8 | tovább a barmok utján.~Lakatlan, végtelen a puszta~S naptalan,
5531 10 | százezret vertem~Keserű lakatra:~Most a torony-börtönt~Saját
5532 Elet| két fiú »diákkamrába« megy lakni, s alumneumban étkezik.~
5533 2 | szúró félszemével,~Ha vig lakó kér egy kicsiny helyet benn.~
5534 10 | mi-szent-felségünk~Nebánts-virág-házát~Lakodalom lakja!~Isten kegyelméből -~
5535 1 | bús nyakad igába,~Ha kis lakodban fénye megjelen...~S a másik
5536 6 | Idegen csillag fenséges lakói -~Ti sem tudnátok itt csak
5537 1 | mikéntha másvilági élet~Lakója volnál, búsan, csöndesen.~
5538 1 | bársonyával moha fedte be.~Halott lakóján élő szemfedő~A jó anyának
5539 4 | Bús étek lesz is vércsék lakomáján.~Uzsoki-hágón leverjük a
5540 3 | Száguldva elérni a dús lakomákhoz.~A vállunkon ma selyemtakaró.~
5541 7 | Bukarestig.~Keserű lesz lakomátok, -~Dögmadarak, meglássátok.~ ~
5542 2 | ott fenn undorodtam,~Most lakomázni hozzám értek...~- Megcsaltál,
5543 7 | Sóvárogni egy tisztább lakot,~Hol nincs gonosz sziv,
5544 Elet| követett el. Templomból jövet lakótársa, Kirchknopf Gusztáv vérben,
5545 Elet| évben Vidovszky Bélával laktam. Megismerkedtünk Nillel,
5546 10 | megbocsáttatott.~Babylonban akik még laktok,~Feketeszívű emberek,~S
5547 5 | hir a hazában.~Egy várost laktunk. Ismered.~Bús útjain e rémes
5548 Elet| Erzsikével, a legbájosabb »Lalagé«-val, ahogy horatiusi névvel
5549 10 | rajongnak a bolondok.~Áldott a lámpás, amely beragyogta~A bús
5550 3 | vártam hiában.~Szivem, mint lámpását az őr,~Vonat elé messze
5551 3 | dolgok.~Szivemen, a véres lámpáson,~Most gyászfekete ernyőt
5552 8 | csendes jó estét kivánok,~S a lámpát nemsoká eloltom.~Engem került
5553 Elo | Budapest (Franklin.-T. nyomd., Lampel bizom., 1909.) - 3. Élet
5554 Elet| Utóbbi árulgatta Gyóninak a Lampel-cég bizományában megmaradt s
5555 9 | rablott trónrúl.~Jön óra és láncát lehányja~A Nilus és a Himalája~
5556 1 | letéve van,~Lerázza majd a láncokat magáról~S megfényesülve
5557 7 | láncos falka.~Tárogató - láncolt kézben!~Rab pusztázó, -
5558 9 | A tengert is mi tartjuk láncon.~Fa nem nőhet, fű nem teremhet,~
5559 7 | Zivatarból sivatagba~Elhurcolta láncos falka.~Tárogató - láncolt
5560 4 | hajszol a hóhér,~Aki otthon láncra ver egy szóér.~Szembe velünk
5561 2 | ajtót őrzi~A büszkeségem lándzsaéle.~Néhány él benne, magamfajta,~
5562 10 | Forradalom,~Nyomornak s fénynek lánghajú leánya.~Akit te ölelsz,
5563 2 | Táncolna, nevetne~Szemem forró lángjába...~S nem is venném észre:~
5564 3 | most világot~A mi szemünk lángjai gyújtnak,~Bús testvérem,
5565 1 | végtelen -~A dalt szivemnek lángján égetem.~S neved az éjben
5566 1 | kékes ködbe veszve:~Izzó lángkéve, ontja sárga fényét,~Vad
5567 1 | Megcsapja lelkem is lobogó lángod~Örök, élő tűz, szellemszabadság!~
5568 2 | lett a »mindhiába«.~Könny, lángolás, hivés, imádság~Megint nem
5569 2 | csókol, éget,~Ameddig szítja lángomat«~A férfi-ajkon ez igaz csak~
5570 1 | könny elfolyt, elégjen a lángon,~Mi égre sirt, a bút örömre
5571 1 | gyászfátyol,~Sápadt eget lángszíne bevonja:~Minthogyha nem
5572 2 | csábitott vizednél~Falernum lángszinű leve -~S egy ritmuson biz
5573 10 | amelyet jótevőn áraszt~Szelid lángú családi lámpa.~Téged a lámpa
5574 6 | ki rátok, amerre mentek;~Lángvirágai vad gyűlöletnek.~Hej, ősi
5575 2 | világa~S Melitta él, zeng lantomon.~Minden fanyar bölcseségtekért~
5576 3 | szent akarattal~Engem váró lány-csodák?~Város, város, büszke terek,~
5577 2 | ingen~Hullámot vertek dagadó lány-mellek.~S palotás városról hej
5578 2 | Napisten összevonja -~S az Éj lánya holdvilágnál~Csillagot varr
5579 6 | kaftánba.~- Ne bántsátok lányaimat!~Ó Kisenew rút éjszakája!~
5580 2 | megtisztulni~Egy tiszta, tiszta lányért.~
5581 2 | muskátlik, ménták~Szőke, szép lányfejet köritenek...~Bűn-e, ha megálltam?
5582 11 | Vke, 1907 máj. 26. »Egy lányhoz.«)~Virág-imádság. (Kézir.
5583 6 | hómezőbe ássák?~Fátyolos lánykák szeme könnyben ég;~Lelkük
5584 6 | fátyolos lányka.~Fátyolos lánykánk öleljük-e még?~Vagy sírunkat
5585 2 | termen halk csendüléssel~Lánynevetés nesze surranik át.~Most
5586 2 | Asszony leszel, ne félj kis lányom,~Nem fogsz hervadni, kicsi
5587 1 | bátoritva, lágyan~Néznek a lányra az apostolok.~Ott áll közöttük
5588 2 | hatalma~Gőgös, szemérmes lányságodnál.~Ó, ne sirasd! Egy pillanatra~
5589 2 | sápadt ajka.~Halványvirágos lányszobádba~Piros tüzrózsákat dobálva~
5590 2 | felhőrongyra;~Magadra zárt lányszobádban~Míg percegve huny a lámpa -~
5591 2 | lepte meg~S elbóditotta láp virága...~Ösvénytelen sötétbe
5592 7 | Vizbe se mártom a fehér lapátot.~Vén füzek alján a folyó
5593 Elet| 11-iki és 13-iki tábori lapja: Isten iránti hála s Őrangyal
5594 Elet| Naplóba, Fenyves Ferenc lapjába is adnia verset, meg a szabadkai
5595 Elet| verseire van hely a saját lapjában; szabad a Bácsmegyei Naplóba,
5596 Elet| Napló-hoz, Röttig kiadó lapjához került. Végre egy fizetéses
5597 Elet| mellét kidülleszti, repülő lapjai tele vannak bizakodással,
5598 Elet| győztes lehet!« Karácsonyi lapján Ella asszonynak ezt írja: »,
5599 Elet| távozott a Soproni Naplótól. A lapkiadó felmondott neki, mert kelleténél
5600 Elet| 1-én ezt írja nekünk: »A lapokból láthatjátok, hogy dalolva
5601 1 | csak a szeretet?~S e bús lapokra épited hited,~E könyvre,
5602 Elet| Ella asszonynak repülő lapon írja: A pikulicei család (
5603 4 | Látod-e, lengyel,~A mazuri lápon~Maga zsirjába fullad már
5604 7 | hadi-játék.~Magyar virtus? Lári-fári!~Akkor hős a Mollinári,~
5605 5 | jártam.~Ablakon át hallod a lármát:~Rab katonák mennek a sárban.~
5606 1 | benne -~Baja bár száz, sosem lármáz -~Rábízza a jó Istenre...~
5607 1 | alatt.~És minket is befont lassacskán~Az a csicsergő hangulat.~
5608 4 | vihar földjén csak egyet is lássak.~De hol vagytok haj? Merre
5609 6 | éjben, bús térdeplésben~Lássátok szegény esdeklő rabot.~Magyar
5610 3 | Ahogy ülsz békén. Ahogy lassu ivben~Karod mozditod lágyan
5611 9 | már sötétbe tüntek.~Jézus lassudan ment tovább.~Mécsvilág gyúlt
5612 2 | hoznak rám szerelmek.~Vér látásán irtózó gyávát~A magam keze
5613 2 | szemem sötétben~Szokott látáshoz. Csak lassan vetem fel.~
5614 3 | fekve~Csak téged fest a látások ecsetje.~Ahogy ülsz békén.
5615 5 | szerelmünk zengik.~A páholyokból látcsöveznek.~S arcom fölgyúl... Most,
5616 4 | Ha rá-ráriasztunk,~Nem láthatja táborunk.~- Várunk sorompóján~
5617 Elet| írja nekünk: »A lapokból láthatjátok, hogy dalolva értük meg
5618 Elet| saját veszteség is nagy: látható 9-én nappal. (Lévai J. przemysli
5619 3 | megátkozni szörnyen!~(Hol láthatott igaznak,~Hogy átkozódó ajkam~
5620 5 | Elszakadni tőled.~Vad Szibériába~Láthatsz nőstény-farkast,~Ahogy támogatja~
5621 1 | De bent szú rágja...~Mit látják ők a fájdalomnak~Izzó tüzében
5622 4 | vörösben~Lengyel hegyek orma.~Látlak-e még egyszer~Szülőfalum tornya?~
5623 7 | kórházba.~Ó irgalmas barát,~Ha látnád, hogy kapott~Szivéhez itt
5624 10 | lobogni ifjuságom...~Ha most látnának, tudom megkérdeznék:~- Ki
5625 Elet| ciklusait.~1915-16 fordulóján látogat Rostyné Forgách Ilona grófnő
5626 Elet| időre esik Czebrián grófnő látogatása Krasznojarszkban.)~Legjobb
5627 Elet| van. Pesti, hozzánk való látogatásai megnyugtatóak. Szerelmi
5628 Elet| főnöknő húsvéti szibériai látogatásáról érdekes és megnyugtató előadást
5629 3 | távolba nézők,~Közelben mit se látók:~Az én szemeim vagytok,~
5630 6 | még haramja?~Álljon elő a lator!~Ezer évig mindig űzve,~
5631 Elet| dinasztikus, nem magyar érdeket látott a »provincia« idecsatolásában.~
5632 7 | elveszett-e?~Buda tornya alig látszó -~S hallod-e, hej, rab pusztázó,~
5633 5 | keserűk, maróak:~Pajtás, láttad-e?... (A szó elakad.~Nem,
5634 4 | hete lesz már:~A napot se láttuk.~Azt se tudjuk, hol kel
5635 3 | csak siró arcot látni:~Csúf látvány lehet, nem királyi.~Dús
5636 4 | fenekedett.~Most összecsapott a lávafolyam -~Seregek ura, igazságos
5637 1 | acél, páncélja óvja.~S a láz, a csókok éjjelén~Nyugtom
5638 1 | vígasztalan,~S kishitű lázadjon ellened -~Szívemnek Hozzád
5639 2 | hallgatott.~S ki holtában is lázadott:~A halálisten kapujában~
5640 2 | télálmú éjek~Asszonykereső lázak után~Telerajzolták a nagy
5641 7 | ajtóit.~Rab pusztázó, szegény Lázár,~Hír, dicsőség készen vár
5642 7 | dicsőség mig kerültél,~Lázár-élet keserüjét~Rab szájában ujra
5643 3 | este~Hajad közt hálni, míg lázasmohón~Ajk ajkat keresne.~S halántékodtól
5644 3 | térdeltem hűs márványán lázba.~Rózsalevélpapucsát megcsókoltam~
5645 5 | öledbe esik~Fáradt feje a lázbetegnek.~»Madonna«... hallom, hallom,
5646 5 | alhat-e, mondd, a véred?~Vagy lázít már, hogy ifjúságod~Egy
5647 1 | letarolt vidéken.~A szív - az lázong még - de már törött.~Utamba
5648 3 | vonzza?~Hol van a büszke lázongások~Békétlen, tüzes garabonca?~
5649 1 | ontja sárga fényét,~Vad lázra szitja balgák lomha vérét.~
5650 2 | míg egy csók elcsattan«~Leányajkon csak ez igaz.~S ne is kívánd
5651 Elet| egy gyóni szőlőbirtokos leányának. Novellairogató leány volt,
5652 2 | a fakult~Sok vérszegény leányemléket.~
5653 Elet| élénk beszélgetésű pesti leánykát. Gyönyörű, ártatlan, hosszabb,
5654 3 | szép szűzleányok.~Sápadt leányok tűje~Nyomában vérük serked.~
5655 1 | Ha tudná, édes, szép leányom,~Milyen keserű nékem ez.~
5656 2 | gyászra~Jött vissza csak a leányotok.~Mert nem tudjátok visszaadni~
5657 2 | lelkem.~Meglepem éjten a leányszobád.~Éjszárnyú pillék alusznak
5658 1 | látta~A szép kartonruhás leányt.~Egyszer - hogy, hogy nem -
5659 3 | a komédiás.~Kinek ajakán Lear bánata csuklott,~Ó élet
5660 3 | emlői hamvát~Ur-szeretői rég learatták~S hogy ne csúfítsa az úri
5661 3 | Amibe síró szivem takartam,~Lebbenni látom~És elsápasztja mosolygó
5662 1 | Zászlók foszlányát szellő se lebbenti,~S kik itten álltak, nincs
5663 1 | kis papírra~Valaki csak leborul sírva...~
5664 10 | csipkebokra.~Szent arcod előtt leborulok térdre -~Távoli bús nép
5665 2 | nagybúsan könny szökött elő.~Leborult a lelkem imazsámolyára:~
5666 Elet| költeményeit adja elő. A leckekönyvben az 1. félév kollokviumokkal
5667 Elet| felében sincs bejegyezve leckekönyvébe kollokvium.~1904 nyara.
5668 Elet| Akadémia lezárja Áchim Géza leckekönyvét: az intézet kötelékéből
5669 Elet| Június 17-én azonban a leckekönyvi záradék szerint: a hébernyelvi
5670 7 | bárhogy festik.~Megrázkódik s lecsap rátok -~Dögmadarak, hova
5671 1 | Selyem hajad kibontogatnám,~Lecsókolnám a két szemed -~És hallanád,
5672 7 | olajától, -~Mint pusztuló liget~Lecsüggedt gallyai,~Miken aszály után~
5673 4 | önkéntes?~Csapzott vén hajad lecsüng már vállig!~Véres szemedből
5674 2 | alja.~Bent csak az Úr állt. Lecsüngő jobbját~Egy állat nyalta...~
5675 2 | kapok.~S fele utában karom lecsuklik.~Ej, alhatunk még, fiatalok!~
5676 5 | szárnyad,~S a kétség szeme lecsukódott.~Éjféli vihogó szörnyű szörnyek~
5677 3 | ez az este.~Aranyfátyol lecsúszva -~S aranyfolyóban elhalóan~
5678 3 | Aztán fáradtan a kezed leejted.~Mint kinyilt nárcisz hull
5679 6 | mint a fátyol,~S könnyen leejti mind a nő...~- Tudod a dalt
5680 8 | házfedél.~Karjaim, mint a lefagyott fagallyak~Csüngnek, és meghalt
5681 11 | harctéren akartam harcolni. Itt lefegyvereztek - s ha az irodalomban hasonlót
5682 2 | csókollak,~Bársonykarod úgyis lefejtem én,~És nem lel nálad a hasadó
5683 1 | visszacsendül~És hull a fátyol lefele szememrül.~Eloszló ködből,
5684 11 | Debrecen, 1918. - Svéd: Leffler B.: »Ungers Lyrik. Stockholm,
5685 1 | tudom, mit érezek.~Szemem lefogják selymes, lágy kezek.~Az
5686 9 | rándult a bus szemöldök;~Mikor lefogtad elborult szemét,~Mely minden
5687 1 | itt vagy, jól tudom,~De oh lefogva tartja selymes újjad~És
5688 7 | éjszakába meredünk.~Csontig lefonnyadt a karunk -~S ó, még ölelni
5689 5 | még germánul is.~- Hát lefordítsuk, kérdem felüdülve.~Mondja
5690 Elet| sógornőjével, Erzsikével, a legbájosabb »Lalagé«-val, ahogy horatiusi
5691 Elet| megoldani: - Május elején Mihály légcsőhuruttal 40 fokos lázban a kinti
5692 1 | itt, te gyötrő igaz álmok~Legédesb álma, itt vagy mellettem,~
5693 1 | köröttünk tisztán szólott~A legékesebb vallomás.~A kis kerítésen
5694 10 | szőtte-szőtte~Végszámra a legenda-selymet, -~S koldus-magának kimenőre~
5695 6 | talizmántok~S új századoknak legendákat ad.~Gyűlöl a frank és gyűlöl
5696 6 | pompás férfi mind,~Kikről legendát sző a tél.~Szemük a sirból
5697 6 | fel, szivem virága,~Erős legény légy, mint a szálfa,~S erős
5698 11 | honvéd testamentuma. (A legénys. foglyok állapotát ld a
5699 Elet| együttmaradjanak s Géza ne kerüljön legénységi földbarakba, vagy éppen
5700 1 | Szeretlek, mint a sas a léget!~Szeretlek, bár tudom, hogy
5701 6 | elpihentek -~S halottak közt a legfehérebb:~Az enyém is, mint a kísértet~
5702 4 | a szem,~Mely jóságodnak legfényesebb tükre?~Nem kértem, Uram,
5703 Elet| irodalmat a legragyogóbb, legforróbb békebeli Gyóni-kötettel,
5704 11 | vonatkozólag pedig mindig a leghitelesebb forrás. Előző soraimból
5705 1 | sivárnak.~- Nem jól fekszel a légi párnán?...~A poéta:~(Csak
5706 Elet| költeményén is érzik az ihletése. Leginkább pedig a Soproni Napló ú.
5707 1 | Nekem az a kicsiny haza~Legkedvesebb menedékem.~Csendszerető,
5708 Elet| Ádámka június 10-én meghal, a legkisebbet, Piroskát akkoriban választják
5709 Elet| Stromp László állott szívéhez legközelebb; Kovács Sándornak, Masznyik
5710 1 | világon~S a fásult szivek legmélyére vágjon!~A hit, az oltár
5711 Elet| ez a szellemi tekintetben legmúzsább múzsa ajándékozta meg a
5712 4 | önkéntes!~Ott voltál, hol a legnagyobbak -~Igazság pajzsát hová dobtad,~
5713 1 | én is!~S nélküled - óh a legnyomorultabb~Ezen a földön én vagyok
5714 Elet| meg a magyar irodalmat a legragyogóbb, legforróbb békebeli Gyóni-kötettel,
5715 1 | ellen, - csak előre megy.~A legsötétebb zordon éjszakán át~Szava
5716 5 | te, tó tündére, védd meg~Legszomorúbb nővéred.~23. LEVÉL~A hű
5717 11 | miatt azonban itt csak a legszükségesebbeket közölhetem.~Kutatóknak alapul »
5718 11 | benne. A szerelmes versek legtöbbje hát M-kéé, de Amálka és
5719 5 | lesz, ez lesz csakugyan~A legutolsó áldomásunk?~Halál, halál,
5720 1 | ütötted!~Én voltam a gyermek.~Légvárakat szőttem -~Romokba hevernek.~
5721 3 | gyümölcs s a teljes~Virág, a legvirágzóbb.~Én ajkam, kacagónak~Mért
5722 3 | szivvel énekelnek:~Dicsőség légyen, hallelúja~Az áldott Hazugság-istennek,~
5723 3 | egyszer kapzsi kincsed,~Legyúrni egyszer a nagy Nincsent.~
5724 9 | hősök fönségesen haltak.~Lehajolt rájuk: Fáj-e, fiaim?~És
5725 1 | Rózsát felvenni hogyha lehajoltam,~- Le nem szakítnék tőrül
5726 10 | menedéket,~Ahol a fejem lehajthassam?~Bús hegedű, altass el lassan:~
5727 1 | Izzó fejed egy szirtre lehajtod,~Nevem az éjben százszor
5728 1 | mostan emlékezni rád.~Fejem lehajtom. A virág befed -~ És sír
5729 9 | trónrúl.~Jön óra és láncát lehányja~A Nilus és a Himalája~S
5730 4 | rajongva térdeplők,~Kik lehánytatok minden józan gyeplőt;~Gúnyos
5731 1 | ércsarkantyú villan.~Patkók robaja lehat a poriglan.~Aranykantáros,
5732 7 | Hogyha a nemzetét előbb lehazudja?~Most, mikor öt fronton
5733 4 | messze tőle,~Mikor megérzi leheletjét.~Undorodjon tőle a kedves,~
5734 1 | fel érte,~Bűnös csókját leheli rá a kézre~S imádja, áldja
5735 9 | mellett.~Mienk a tér és a lehellet.~Csöpp szolgájaként ilyen
5736 1 | mellettem,~És érzem édes hűs lehelleted...~- - Felébredék...~Hűs
5737 1 | Hajad kibontva leng utánad,~Lehelletedre illat támad...~S már itt
5738 1 | ítélő harsonája -~Halált lehellő ajkukon fagyott...~Éjfélre
5739 1 | fénysugára.~Míg gyermeked végét lehelte tán -~Miért nem voltál gondtalan,
5740 3 | Vénusztestü szoborba~Csókok vágyát leheltem...~Szabad-e még szeretnem?~
5741 5 | oldaladnál,~Ha én, ha én nem lehetek -~Amikor mindent odaadnál,~
5742 Elet| ez a pusztító ágyútűzben lehetetlen. Ekkor ismerkedett meg ennek
5743 Elet| fényképeit«, de a köteteket nem lehetett elküldeni, csak szótárakat
5744 10 | kerevetre~Tömjénszag nélkül lehetne-e még?~Illatszert is kell
5745 5 | hegedűlne,~Ha én is ott lehetnék.~Ó balatoni esték!~Ó balatoni
5746 Elet| fővárosi életet s a művelődési lehetőségeket. A tanfolyam záróvizsgáin
5747 11 | esedékes) részvények ára tette lehetővé a köt. megjelenését. 1904-
5748 4 | Göncöl-szekérbe:~Egy-két órára otthon lehetünk.~Mint a sárkányok, Ugy rohantak
5749 5 | Rongyban, ahogy van, elébe lehulljon~S csókkal fizesse minden
5750 3 | Beszökni árnyas barna éjbe,~Lehullni, jaj, másnak ölébe;~Ne lássalak,
5751 1 | árnyék suhan tova...~A lány lehunyja fáradt szempilláit,~Arcát
5752 1 | gallyat himbálna.~Szemem lehúnyom... Csöndbe várva várok~Jótékony,
5753 3 | himbáló csípőd vonalát,~S lehunyt szemmel menjen utánad,~Mint
5754 2 | Álmodozom felőled.~Szememet lehúnytam...~Biborba borultan~Látom
5755 1 | szólt halkan a másik,~Lehunyva fáradt álmodó szemit.~És
5756 1 | itt az ember?«~II.~Lelkén lehúzó lánc nehéz terhével,~A lélekvásár
5757 4 | önkéntes?~Öreg vállad a fegyver lehuzza -~S füledbe sir a nagy orosz
5758 1 | Még tört a teste, lánc lehúzza lelkét,~Az őrült ár ragadja
5759 11 | Anthol. Hung.«. Insel Verl., Leipzig, 1923. - Huss R. »Ne bánts...!«
5760 1 | Maradt örökre mélyen, leiratlan.~Jobb is. Mely elszállt -
5761 11 | kölcsönkapott przli pldnyból leírt versekkel. Ebben a könyvünkben
5762 10 | diadalmas hadakat.~Kárpát véres lejtőiről~A napsütött dombokra föl~
5763 4 | Dnyeszter habja,~Merüljetek egy léken abba.~Halál hulláma lágyan
5764 9 | harsogott rám;~Egy katona leköpte orcám, -~Mikor szeliden
5765 1 | fény mellett az árnyat nem leled -~S hogy orvul hányszor
5766 4 | pásztor~Sirja tövében pihenőt lelek.~Beszélek néki népe tavaszáról,~
5767 Elet| délután testben a tanfolyamra, lélekben az irodalom berkeibe; a
5768 1 | örökre eltörölni törtek -~A lélekből az kitörölhetetlen:~Isten-kezével
5769 2 | csöndjét.~Derűsen ég kis léleklámpástok.~Nap-nap töltitek, pontosan
5770 Elet| és erő között himbálózó léleknek. Lakásadónői, az igazi soproni
5771 Elet| hogy megőrül; hallucinál, lélektani beszélgetést folytat Tscheikkal.
5772 2 | a partfokon,~Fele megyek lélekvesztőmben,~S ha tán lidércfény - úgy
5773 5 | Csöndes a börtön... Csak lélekzet hallik.~Nézi a földet az
5774 9 | imámat imádkozza;~S csöpp lelkébe a zavarosba~Már gyökeret
5775 Elet| reformátori hajlam bújt elő lelkéből; a nemzeti alap nála megmaradt.~
5776 1 | itt közöttünk járna~Alvó lelkednek fénysugára.~Míg gyermeked
5777 1 | csapástól,~Ki lelki vágyból épít lelkeket;~S bár tüske tépi, ág kivérzi
5778 5 | perc hosszú bánat írja.~Lelkembe, mint a kút vizébe nézek:~
5779 4 | urnak én fölém.~S mikor lelkemben szent rózsáid nyiltak,~Senyvedni
5780 1 | Párnámra hajtom bus fejem,~Lelkemre mintha galamb ülne,~Te édes
5781 Elet| végzettragédia örvényébe.)~Lelkendező leveleket kapunk a találkozásokról.
5782 4 | a szent nőt,~Aki elébem lelkendezve jő.~Karját karomba büszkén
5783 1 | testbe, földre költözött,~S lelkére ráborult az éjjel...~IV.~
5784 1 | Óh, csak vezessen! Mindig lelkesebben~Megyek utána csüggedetlen
5785 1 | avarnak~Irtatlan útját némán, lelkesen.~Ebek hízelgőn a szívembe
5786 Elet| nyomdája (néhány jóízlésű író lelkessége folytán) egy gyönyörű képes
5787 11 | e versekre és nagyszerű lelkességével odajuttatta őket tulajdonosaik:
5788 1 | hangját:~»Csak szószátyár a lelkiismeret,~Mely elhallgat, ha elhallgattatod!«~
5789 10 | EGY GYÖNGÉD LELKÛ GRÓFNÕHÖZ~Irtózik már a
5790 6 | lánykák szeme könnyben ég;~Lelkük verdesi börtönünknek rácsát.~ (
5791 3 | fájnod,~Mig megszólaltattad~Lelkünket: a magyar álmot.~Kis sárga
5792 1 | össze-vissza, -~Vállukról lelógott a koldustarisznya...~Úgy
5793 1 | Dérvert őszön a szép tavaszt lelopja,~Kóbor boldogság a nyomába
5794 4 | főrabló kerget,~Ki lovunkról lelopta a nyerget.~Győzelemre is
5795 10 | pacsirtának.~A nyári égben most lelt társat:~Ujjongó csókkal
5796 1 | Hogy üdvödet itt meg nem lelted,~Magad vagy annak csak oka.~
5797 2 | bokra,~Hol egy madárfiókra leltem.~S hajadonfőtt, kitárt karokkal~
5798 9 | hódoltál.~Londonban angol, Lembergben zsidó,~Csak feljebb szálljon
5799 2 | Lihegek-lógok ég s föld között.~Lemenni gyáva, feljutni gyönge -~
5800 3 | Nagyon-nagyon szeressen~És mindenről lemondjon,~Ki uralkodni készül~Ezen
5801 3 | nagyon-nagyon szeret~És mindenről lemondott:~Hirt és bért porba vágott,~
5802 Elet| Tscheikék meglátogatták: lemondtak róla. (Téboly. Szervezete
5803 2 | Jó volna térdrehullni.~Lemosni könnyet, sárt, vért.~Jó
5804 Elet| meg Gézában a színészeken lendíteni akaró színházi kritikust
5805 3 | vagy-e? S a csúcsról ha lenézel~A völgybe, hol a mult folyója
5806 7 | partot mos a folyó;~Nincs lenézett zsidó, paraszt;~S könnyet
5807 3 | Fáraó, lásd úribb volna~Lenézni vidám boldogokra.~Szétszórni
5808 1 | bársonnyal terítve,~Szellő se lengeté a lombokat.~A perzselő tűz
5809 6 | tavasz jön; a virág-zászlót~Lengetik már a szép magyar fák.~S
5810 2 | A VÉTKÜNK~Suhogó szél lengett lobogó hajamon,~Fölemelt
5811 Elet| július-augusztusi újságok ismertetik a »Lengye1 mezőkön« c. kötet 3. (itthoni)
5812 5 | bús ősz szomorú fűze -~Lennél a dal koszorús szűze;~Ki
5813 9 | engem?~Atyám, e földön urnak lennem~Hát sohasem szabad nekem?...~...
5814 Elet| öregnél villámhárítónak lennie.~Az iskolai évnek mégis
5815 2 | ajtót nyitja~A mosolygó lenszőke Gitta...~Igaz, hisz tőle
5816 2 | A vén agár is szalad ám.~Lentről a macska oldalog.~Apó nevet...
5817 1 | reszket a vizen.~Isten - lényednek egy sugára -~ Te vagy a
5818 4 | S mire a nap hetedszer lenyugszik,~Varsovában nem isznak több
5819 5 | már.~Csak gyászát az idő leoldja:~Örömre villan két bús szempár.~
5820 1 | kell? Hát majd gyujtok én!~Leoldom im a fátyolt, mely jövendő~
5821 8 | nem mehetünk, mert lábunk leolmoztad.~Mi pártoltunk el? vagy
5822 5 | a vén bú;~Deres fejéről leolvad a tél;~Börtön nyílásán a
5823 7 | Vén szekrényből, mit por lep el,~Előszedi selyem ruháját.~
5824 1 | kínzó súlya könnyebb.~S lepattanó lánc csörgésébe mintha~Csodatévő
5825 7 | gyász ma ünnepel.~Vigyázva lépdel a szobán át.~Vén szekrényből,
5826 1 | mester. Vállán egyszerű lepel.~S kinek hite száz igazéval
5827 3 | gyászrakongó órán~Halottlepő lepellel~Jártak fel sírjaikból~Régi
5828 Elo | csupa romantika. Már első lépéseire is az élet és irodalom felé
5829 2 | maradtam lustán.~Gyepágyakon lepett a hajnal...~Ó szép volt
5830 2 | lelkek ők, mert szenvedők.~Lépj be! Ezektől nem kell félned.~
5831 2 | ravatalomat~Könnyes virág ne lepje.~Ki itt fekszik, az asszonyrikatást~
5832 4 | S ha álmodik, varangyok lepjék;~Sebesedjen ki lázban bőre,~
5833 2 | Hogy merre nézzek, hova lépjek:~Majd csak én kémlelem.~
5834 1 | Falánk bogár, a méhe, lepke~Mért sirdogálna értetek?~
5835 4 | Szivárvány-hidján lassan lépkedett, -~Sárban és vérben dideregtem
5836 10 | nyílik.~Holdas éjben fehér leplek:~Csont-vitézek kelnek, kelnek,~
5837 7 | elhangzott a Rajta,~S nyakadra lépnek az uj Nibelungok.~ (Krasznojarszk,
5838 9 | megállt s bevárta őket.~A fiúk lépte sietőbb lett.~- »Valaki
5839 1 | Egy asszony ült benne.~Lépteim zajára úgy sugárzott arca,~
5840 1 | a porhanyó földben~Fürge lépteimnek mindig nyoma maradt,~Főlehajtva
5841 4 | hidján alkonyi csöndben~Kongó léptekkel egy katona jár.~A hidon
5842 5 | ott találnak.~A fürdőből léptél ki épen~S most öltöd fel
5843 7 | apámat,~Rabló népség minden léptét~Gyász borítsa és gyalázat.~
5844 1 | Jött egy hadnagy, dübörgő léptű,~S a kardja csörömpölt nagyon.~
5845 1 | már...~ Hol hagyták?... Lerakták...~Hej, de megbecsülték
5846 1 | mely abban letéve van,~Lerázza majd a láncokat magáról~
5847 2 | Gondoljátok: felfele indult~S most lerohan.~Gondoljátok... ej, mit
5848 5 | Hálátlan idő ha mindent lerombol,~De Istenemre, nem bir ővelük.)~
5849 Elet| sok a temetés. Az ágyúk leromlottak, a lőszer fogytán. 17-én
5850 10 | voltam,~Ilyen hitvánnyá mégis leromlottam.~Én édes erőm, Uram-Isten,
5851 4 | Hogyha sebesülten, hogyha lerongyoltan,~Győztes szép katonám~Csak
5852 5 | tárogatóra;~S kiket rettegve les az asszonyuk;~Az asszonyuk,
5853 1 | Ha ki dalát az Istentől lesé el,~Az nézhet szembe napvakító
5854 1 | Ravasz ellenség várt titkos lesen.~Rózsát felvenni hogyha
5855 1 | aranyját.~Mit senki még meg nem lesett:~A vágyakat, mik el nem
5856 2 | nézi: megállunk itt-ott,~Lesimít lassan egy-egy szirmot,~
5857 10 | kulcsolt kéz, esengő sirás:~Lesirni az Irgalmasságot.~Talán
5858 5 | szakadtak, szomorúk;~Kik sirva lesnek a tárogatóra;~S kiket rettegve
5859 2 | aggyal, bús, nagy haraggal~Lesni új hajnalt: itt ismeretlen.~
5860 5 | falain már az árnyak~Nem rád leső csúf éhes pókok.~Őrangyal,
5861 1 | suttogom félálomban.~Aki lesse beszédünk, itt nincs kém -~
5862 1 | vár-e addig?~S szorongva lestem; mit felel?~Száz csókja
5863 1 | napvilágra jő -~Miért?... Lesujtja azt maga az ember,~Ki felnyitotta
5864 1 | Tépett zászlók, rúdjukról leszaggatvák,~A csonka jelszó rajt: Isten - -
5865 5 | ugaron...~Hajlott válláról leszakad a vén bú;~Deres fejéről
5866 2 | közötte,~Aki eljő, hogy leszakítson.~Mindegy, ki lesz, mert
5867 1 | pásztor érez szíviben -~Leszállni érzi az egek derüjét,~Ha
5868 4 | Ami most készül, szent leszámolás lesz~S nyugalom, áldás,
5869 7 | ami érett,~A gyümölcsöt leszednétek.~Igy csinált már az apátok -~
5870 4 | hős vérnek szent váltsága lészen.~
5871 1 | érzett vágyban...~ Olyan leszesz te?~Vagy úgy nézesz majd
5872 4 | véres éjszakái~Mögöttem lesznek. Délfelé megyek.~Köszöntlek
5873 1 | Elseprem utadból porszemet is.~Leszórom utadra virágit a nyárnak,~
5874 2 | betlehem-játék,~Mint az enyémben. S lesztek ti is majd,~Bús, hiteroppant,
5875 1 | között?~Leszek tüskés ág letarolt vidéken.~A szív - az lázong
5876 9 | oltja.~S mikor a bűn már letarolta,~Akkor jövünk: Én és a bánat.~
5877 9 | urnál jön még nagyobb úr~És letaszit a rablott trónrúl.~Jön óra
5878 Elet| átadás.~Az átadás előtt Létay tábornok beosztotta a magyar
5879 3 | sirra de jó volna~Hivőn letérdepelnem.~Megfürdetni a szivem~A
5880 1 | árva, özvegy támolyogva,~Letérdepeltek a sírokra -~Imában vígaszért
5881 1 | örök...~Jer, tereád vár,~Leteritve a rózsák hamvas üde szirma,~
5882 10 | gyermek bágyadt-fehéren~Letesz kezéből kardot, trombitát.~
5883 1 | eltemethetik.~Az ige, mely abban letéve van,~Lerázza majd a láncokat
5884 3 | zilálja.~Békén szürcsölöd a Léthe vizét.~Fölötted leng az
5885 2 | roskadt.~Tetőre tört, s letört alatta~Szűk lajtorjája a
5886 1 | összetört.~Sírtam én is. S ki letörülje~A könnyemet, nem volt nekem
5887 5 | kezemen~S szeretnéd onnan letörülni.~A fájdalom, a hű kutya~
5888 11 | közlései után csak a kiadások létrejöttét vázoljuk fel. Az egyes versek
5889 1 | hazug csönd, felelj, hova lettek~Az áldozók, a rajongók,
5890 11 | cuore magiaro nella sua lettera. (Antol.). G. B. Paravia &
5891 1 | Minthogyha újra éledt volna~A rég letűnt pogány isten-világ, -~A
5892 2 | Karjai, válla gyöngyfehérek.~Leül mellém és halkan mondja:~
5893 1 | Az ég zivatarja -~Cikázva levágó~Villáma hatalmát~Én játszva
5894 2 | kárhozók s a földi szentek:~Levágta őket a »mi lesz?«~S nem
5895 Elet| robbantásokhoz és az átadáshoz. Levágták a még meglévő lovakat is.
5896 3 | ujjamról~Gyáva, remegő ujjaid leválnak.~A kezed nézed: hogy a vékony
5897 2 | vizednél~Falernum lángszinű leve -~S egy ritmuson biz elfelejtém,~
5898 1 | Kifakult rózsalevelek?~A levegőég harmatcseppje~Fel nem üdit
5899 Elet| Decemberben Gézának is több levegőzést ajánl az orvos. - Karácsonyi
5900 1 | neki?...~Megírta végre egy levélbe~Csak ezt a szót, hogy: szereti...~
5901 1 | újra eprészhetnék,~Minden leveledet, de megáldanám!~
5902 Elet| még a grófnő a testvérek leveleiben ígért új fiút, »a kis Miskát«
5903 Elet| értesült az én képes értelmű leveleimből.)~Krasznojarszkban fejezte
5904 5 | A kandallónál régi, régi~Leveleimet olvasgattad.~Bús levelek...
5905 11 | Most adjuk a két rész leveleinek tart.-jzékét.~I rész~Ajánlás.~
5906 Elet| fejlődött Géza részéről. Kedves, levelekbe írt versek fakadtak belőle.~
5907 Elet| motívuma persze a szerelem; a levelekben küldött verseké is.~Eleinte
5908 1 | ami ott rezgett lombon, levelen,~És omlott róla kérve, híva,
5909 Elet| romlott a foglyokkal való levelezés lehetősége.) - Ellának Géza
5910 Elet| Kijev. Gézáék április 13-i levelezőlapjairól tudtuk meg, hogy - élnek...
5911 Elet| asszonynak írt levelében: »Utolsó levelezőlapját mult év szeptemberében kaptam...« »
5912 Elet| szép levelek sorozata. (S a levélkapás lehetősége csak romlott
5913 11 | Nym. Hdó, júl. 18. »Egy levélről«) II. (Pozs. not. »Április«. [
5914 Elet| és Richly Rezső soproni levéltári segéd és újságíró ügyessége
5915 7 | magyar, hű magyar, hős magyar levente,~Kell Rákóczi-nóta, kell-e
5916 3 | ez szép csak és ez a jó:~Levetni a rongyot, nevetni az átkot.~
5917 2 | kinálnak.~Szent álarcát a szent levetve,~Rabolni áll az útszögletre -~
5918 Elet| január 24-én az Otthonban lévő szobájában öngyilkosságot
5919 4 | kiteleljünk, pajtás:~A harcok majd lezajlanak~S megenyhül minden sajgás;~
5920 Elet| án a Theológiai Akadémia lezárja Áchim Géza leckekönyvét:
5921 3 | hordok.~Ajkam és szemeim lezártam.~Szépség vonata fut az éjben -~
5922 2 | majd,~Bús, hiteroppant, lézengő árnyék.~
5923 1 | Hullámhegyeken dideregve libegnek~Zúzott tarajukkal az árbocosok,~
5924 7 | törtek éjjel vad cselédek,~Libériás, álarcos szolgák.~Szivem
5925 2 | csillárok ragyogva égnek.~Cifra libérjás tár kapuszárnyat~Hatalmas
5926 1 | a fojtó, lelketlen~- Egy lidérc, mely megüli a lelkem. -~
5927 7 | lobog,~S mosolyogva győzöl a lidérceken,~Asszony-bajtársam akkor
5928 7 | olajától, -~Mint pusztuló liget~Lecsüggedt gallyai,~Miken
5929 1 | Ősz van. A zöld, lombos ligetből~Csak puszta, zörgő gally
5930 3 | hullt homlokomra~Reviczky ligetében,~Jó emlék-takaró még~Hideg
5931 10 | lett,~S most már a boldog ligeteknek~Drága szelid vendége lett -~
5932 2 | mehetek már. Senki küldöttje~Lihegek-lógok ég s föld között.~Lemenni
5933 2 | pompából~Csak ez a tavaszi lilaruha...~Hej, uj század jött.
5934 2 | A GRÓFI KASTÉLY~Lilaruháju orgonabokrok~Takarják fázó,
5935 2 | sugáritalodból.~Most gyülik a méz liliomkelyhemben.~Most néked érik a szépségem,
5936 1 | Harmatteli testén lilaszín liliomnak~Nem sérti a lábad a tüske,
5937 2 | onnan?~Sirnak ott most a liliomok.~S örök sirásra, örök gyászra~
5938 7 | belőled:~Utszélre hullott liliomszál.~Arcod fordulhat már a napnak;~
5939 2 | kupa helyt csak porlepett lim-lom~S a zongorában fut az egér.~
5940 Elet| kunszentmiklósi nyomdász, Schwarz Lipót a Kiskunsági Hiradót úgy
5941 Elet| lapba is.) Nemcsak e kötet líráján, hanem Gyóni némelyik társadalmi
5942 9 | sapkád mindig megtöltsék a lirák;~S fórumra vitted, mint
5943 Elet| megindítja a dolgot. Itthoni listára felvették.) - Decemberben
5944 4 | ballag most~Szilveszteri litániára.~Harangzúgásból hallja meg,~
5945 3 | szomszédban vár jó Reb Mayer Litvák.~A szomszédban: a Halhatatlanságban,~
5946 9 | szaladjatok,~Ilyenkor nem lő az ellenség...~...Jézus
5947 3 | az őr,~Vonat elé messze lóbáltam.~Oly távoliak most e dolgok.~
5948 4 | tájon~Tavaszi tüzek lángja lobogását?~Látod-e, lengyel,~A mazuri
5949 1 | Üveges szeműkben mintha tűz lobogna,~Homlokukon egy csik kigyullad
5950 2 | marad.~A hegytetőn tüzek lobognak,~Pihenhet, ki felérkezett.~
5951 10 | surranni ifjan, vágyón;~Látták lobogni ifjuságom...~Ha most látnának,
5952 1 | Tárogatóhang búg a felhőkig,~Lobogók, fekete-pirosak, lehajolnak,~
5953 6 | mindig előle~Ahol csak látja lobogótokat:~Hej, ősi szittyák, hősi
5954 1 | fakó rongya~Suhogó szélben lobogott kibontva.~Hazugság! itt
5955 4 | Látom: az erdőt lángok lobogózzák.~Látom: a réten a vakand-lyukat~
5956 1 | Száraz kötelékük zord szél lobogtatja,~Koszorúja lehullt, csak
5957 3 | jójszakát,~S az ajtó előtt lődd agyon magad!~
5958 4 | Akár csak ma épen:~Úgy lódult meg az agyvelő~A világ fejében.~
5959 2 | vásár,~Gyönge a gyöngébbet löki odébb.~Vézna, csigázott
5960 1 | öreg koldus nem nézi, mit löknek~Rongyos kalapjába - fillért,
5961 Elet| rájuk lövöldözik az utolsó lövedékeiket. 22-én hajnalban kirepül
5962 Elet| könyve). Eltemette egy lövedéktől ráomló földréteg; kiásták. -
5963 Elet| a trónörökös párra esett lövések. Július 31-én általános
5964 Elet| ágyúznak, a mieink is rájuk lövöldözik az utolsó lövedékeiket.
5965 11 | elejére való elhelyezésük logikus és megfelel a hazamentett
5966 7 | ólom,~Egytől egyig mind ott lógjon~A hajlongó disz-nyakakban.~
5967 10 | gyilkoltam volna, -~Nem lógna rajtam koldus-ruha rongya;~
5968 4 | rakják ki szürét,~Ha utána lógnak,~Magyar makkon hízó~Cserepár
5969 4 | Jöjj fáradt eb, ki futottál loholva, -~Szájadban véres női kis
5970 Elet| megvagyok.« - Február közepén a lóhúst szállító kocsikat emberek
5971 9 | szemeknek látszott ki a lóláb;~D’Annunzio, cseles D’Annunzio,~
5972 1 | most már nem kell az eper.~Lombjaid között szőtt tündérrege,
5973 1 | terítve,~Szellő se lengeté a lombokat.~A perzselő tűz felcsapott
5974 1 | vágya~S ami ott rezgett lombon, levelen,~És omlott róla
5975 1 | hajával játszik,~Irígylem a lombot, mely fölé hajol,~Irígylem
5976 1 | sütkérezve nézi~ A felleget.~Lomhán száll rája az est homálya,~
5977 4 | rabló,~Fehér kutyám, te lompos és szegény?~Hű szemed rémült
5978 7 | hazugság; angol és a munka!~London leánya hentereg a kéjbe -~
5979 3 | vonattal~Pestre, Párisba és Londonba?~Én vártam kint a kék mezőben,~
5980 2 | Prométheüsz az ő szeméből~Lophatta volna a napot...~Ha a szemem
5981 1 | Más meg ne lássa, meg ne lopja,~Fényük ne legyen - csak
5982 2 | osztoznak~Tömjénen, myrrhán, lopkodott kincsen,~És jászolokban
5983 2 | rak.~Tőled, ne félj, nem lopnak~Az évek ifjúságot,~Fényt,
5984 5 | A te pompázó tavaszodba~Lopnak-e színt és illatot~Szegény,
5985 4 | vérben dideregtem én;~A lőporfüst fojtotta mellemet~És láttam
5986 2 | elnyelt már az óceán,~S lopott csóvája kihúnyt bolygóidnak:~
5987 1 | kihamvad,~Sötétlő árnyak lopva suhannak.~Bontja palástját
5988 3 | Őszi szokás szerint~Félvér lóra felültünk,~Ősi szokás szerint~
5989 9 | Önérdek,~Ki a cár és a lordok lordja!~Jézus megállt. Mélyet sóhajtott.~
5990 9 | az Önérdek,~Ki a cár és a lordok lordja!~Jézus megállt. Mélyet
5991 2 | diadémos szőke hajába...~Komoly lorgnettek bólintva nézik,~Míg elsuhannak
5992 Elet| Az ágyúk leromlottak, a lőszer fogytán. 17-én Kusmanek
5993 4 | Őszi virág, véres virág,~Lőszerládából egy kereszt~S száz ágyuszó
5994 2 | aranyak.~A szeretőd volt dalos lovagod~S egy dallal még az adósod
5995 4 | még~Babéros jöttét büszke lovagodnak,~Kinek nevéről szárnyas
5996 10 | Szent térdén fogsz majd lovagolni, -~Mint régen édes kicsi
5997 2 | találkozásra éppen~Éjfélre vár egy lovagot...~Szép, szőke lányról gagyogott,~
5998 4 | csapat léptet, -~Táncos lovak, daloló legények.~Nóta között
5999 Elet| Levágták a még meglévő lovakat is. 21-én robbantanak. 21-
6000 4 | ellenséget?~Ha minket ver, ugye lovam, Votka,~Mi már ahhoz hozzá
6001 4 | dördüléssel ajtaja kipattant~S lovára pattant a legendás herceg.~
6002 5 | szegény szemük,~Mint egy nemes Lovik-novellát.~A szenvedésük elveszed,~
6003 4 | utra a főrabló kerget,~Ki lovunkról lelopta a nyerget.~Győzelemre
6004 10 | honvéd-napjaim számlálom.~Luck alatt fogtak esztendeje
6005 11 | Táb. Ujs. okt. 10. - A Ludwig Baka c. táb. újs.-ban a
6006 2 | boldog.~Halk ritmusok lágy lüktetésit~Ki megértette, elveszett.~
6007 7 | volt és meztelen hevertem~Lugas alatt nagy ősi kertben.~
6008 1 | hamvas üde szirma,~Erdők lugasában zöld fű puha selyme.~Harmatteli
6009 3 | rengetegbe.~Hűs tisztások hűvös lugassa~Pihenőt ád minden bitangnak.~
6010 9 | Annunzio,~Kit istenitett egy lump náció,~Egy elkéjelgett élet
6011 2 | én, haj, hátul maradtam lustán.~Gyepágyakon lepett a hajnal...~
6012 Elet| jelenteni, hogy a legdrágább Lusy állapotáról: senki... egy
6013 2 | Boglyakemencés, gerendás szoba,~Fakó Luther-kép, pár arasznyi ablak,~Keményhitű
6014 11 | febr. 14.: Gy. G. a Szab. Lyc.-ban felolvasta.)~Lola Tesi
6015 9 | És úgy pöngetted a vásári lyrát,~Hogy sapkád mindig megtöltsék
6016 11 | Svéd: Leffler B.: »Ungers Lyrik. Stockholm, 1926. Francia:
6017 11 | szerelmes versek legtöbbje hát M-kéé, de Amálka és más előzők
6018 4 | Áldja meg az Isten a madara szárnyát,~Ki levelét hozta
6019 2 | hozzád tér be~Titokoldó madárajkkal~És hajadra és karodra~Ejti
6020 1 | oly bús a harangszó~ Meg a madárének -~ Mintha minden este~ Valami
6021 2 | megállit az erdő bokra,~Hol egy madárfiókra leltem.~S hajadonfőtt, kitárt
6022 7 | tizenhárom,~Csak egynéhány Mady-Kovács.~Szobrot nekik és virágot!~
6023 4 | Vérből majd szebben kél a mag~S dusabban hajt a hajtás.~
6024 5 | rég~Koszorús kripta zár magába,~Meglátogat egy sápadt emlék:~
6025 1 | melyet az üres sziv~Röpit magából, - tett beszél manap.~Hol
6026 7 | vessz a sivatagba?~Hoztál magaddal templomot?~S szent képet,
6027 2 | Kit megálmodtál egyszer magadnak,~Hajad selymével kösd le
6028 5 | megenyhít, gondolod,~Ha látsz magadnál szenvedőbbet.~A kórház...
6029 2 | Csillagot varr felhőrongyra;~Magadra zárt lányszobádban~Míg percegve
|