01-asszo | asunk-bolto | bolyg-dobja | dobna-elvet | elvez-feldo | feldu-fujta | ful-hallg | hallj-huny | hunyo-kalva | kalyh-kiral | kirch-lakas | lakat-magad | magae-meres | merev-nyomh | nyomj-partf | partj-ringa | ringo-sutto | sved-szove | szoit-tiszt | titan-valog | valok-viszo | viszt-zurav
Rész
9551 6 | Törpe tekint csak így a titánra,~Ha veszett mérge mind haszontalan.~
9552 Elet| Sándor, a Nemzeti Színház titkára és Balogh István, Gyóni
9553 2 | könnyeid nekem beszélnek.~Titkod tenéked nincs előttem.~Nekem
9554 5 | komorna róla hallgat;~Őt titkolják a szőnyegek;~Róla emlékezik
9555 1 | ne kellett volna látnom~Titkolt örömnek villanását~A könnytől
9556 3 | elmerenghet.~Kék távolok titkukat tárják~S ha kedve száll,~
9557 1 | ez árva elhagyott,~A mi titkunkkal hal meg csöndesen.~Jer,
9558 2 | Álmodba jött csak, csodának, titoknak.~Ha úgy szóltál csak hozzá
9559 2 | társához, hozzád tér be~Titokoldó madárajkkal~És hajadra és
9560 4 | urak arca,~Kik most gyülnek tivornyás harcra.~Vörös kastélynak
9561 Elet| nekünk: »Most nyomják a tizenegyedik bővített kiadást, melynek
9562 Elet| könyvének jövedelméből.«~A tizenegyedik-ezerre azonban már nem került sor.
9563 7 | a határon,~Ha nem is ép tizenhárom,~Csak egynéhány Mady-Kovács.~
9564 1 | fejfa egy század felett -~Tizenkilenc nyárnak fáradt hordozója~
9565 9 | s aki ezt kimondta~Tán tizéves emberfióka,~S az Én nevemmel
9566 6 | zúg a golyó szakadatlan...~Tízezer élet ere pattan~S Klió uj
9567 4 | TIZEZREDIK KÖNYVEM TÁBLÁJÁRA~Mi hazaérünk,
9568 11 | Bcskai Hirl. febr. 14.)~Tízezredik könyvem táblájára. (Táb.
9569 5 | Gyógyitsátok a lelkét,~S te, tó tündére, védd meg~Legszomorúbb
9570 7 | verejték valahol~Tündéri tóba összefoly.~Könny, verejték
9571 1 | áradatja zúdul~És mellét verve tódul a tömeg,~Mely űzve, hajtva
9572 Elet| felmondott neki, mert kelleténél többen voltak a lapnál. Géza próbálkozott
9573 Elet| segédszerkesztő gondja, a többiben meg már nagyon gyakorlott.
9574 5 | bíztatóan hozzá.~És mig a többit ápolod,~Mindig többet s
9575 Elet| önkívületében - bizony »betelt« többrendbéli írása... Csak kettőt:~»Szép
9576 7 | jár már az ellen -~Eggyel többtől meg nem retten.~Nem kripta
9577 1 | nyujtaná felé.~És égi zsongás tölti be a termet:~»Jer bátran, -
9578 2 | léleklámpástok.~Nap-nap töltitek, pontosan mérten.~Magafogyasztó,
9579 9 | Mit a butaság vad méreggel töltött,~És simogató, lágy kezed
9580 Elet| mint vendég részben náluk töltöttem én is. Miska öcskös is otthon
9581 Elet| Az estét rendesen együtt töltöttük. Géza élvezte a fővárosi
9582 1 | imáját~Az öntudatlan fetrengő tömegben,~De szivét, lelkét a kétségek
9583 1 | felcsapót,~És körötte a sápadt tömeget:~Erdő, melyet megtép a förgeteg.~
9584 2 | Jöjj sátán, te fogadd tömjénem!~De vigyázz, téged is itt
9585 2 | királyok maguk osztoznak~Tömjénen, myrrhán, lopkodott kincsen,~
9586 10 | Álmodva dőlni a lágy kerevetre~Tömjénszag nélkül lehetne-e még?~Illatszert
9587 1 | festett alak.~Forognak színes tömkelegben,~Kik a divatért bomlanak.~
9588 2 | áradt köröttem~És zizegett a tömő forgács...~És sötét lett,
9589 2 | utat engednek három kis tömzsi,~Piros orcájú betlehemesnek.~
9590 1 | TRAGÉDIA~Soká, nagyon soká töprengett,~Hogy válaszolhat-e neki?...~
9591 1 | ágyúk néznek rám vakon.~A tördelt láncok újra összeforrva...~-
9592 1 | balga módra áltatod magad.~Töretlen úton fogsz eztán is menni -~
9593 7 | alatt;~Sziklákat váj és töri a falat, -~Testvér, testvérem, -
9594 1 | előtte lomha, sűrű fátyol,~Törik az árnyék mind, amerre jár.~
9595 1 | egy égi kar,~Hogy meg ne törje földi, bús vihar -~Magának
9596 1 | Főlehajtva járok búsan, törődötten,~Zúzmarás faágak zörögnek
9597 7 | ragadták.~Nehéz járomban búsan töröm partját~Idegen földön idegen
9598 6 | nyiljon, amerre mentek.~Törpe tekint csak így a titánra,~
9599 2 | vad harcosbul!«~A hízott törpék kiabálják.~Hát roncs. Merése
9600 2 | bukott porba,~Nem hízott törpékkel vesződve.«~
9601 1 | mulhatatlanúl.~Gyarló erőddel mit törsz fellegekbe?~Vigyázz halandó
9602 4 | fejedet, Bálint,~Akkoron se törted:~Mért nem szült az édes
9603 Elo | mindennapi, igen érdekes történetéről s megkapja az egyes versekhez
9604 11 | TARTALOMMUTATÓ.~Versek. (1904.) - Történetét ld. az Él. rjzi táj.-ban.
9605 Elo | anyagviszonyok miatt nem történhetik olyan mértékben, mint szeretnők;
9606 Elo | számú köteten az a változás történt, hogy a »Levelek a Kálváriáról«
9607 1 | álnok lelkének szavát:~A törvényt, melynek neve: gyűlölet,~
9608 7 | fa gallyán?~S a sebzett törzs, a bús aggastyán,~Kinek
9609 4 | kis csenevésze:~Korhadt fa törzse, min harkály kopácsol,~Földre
9610 8 | annyi vadja~Kezét és lábát tövig elszaggatja.~S ha temető
9611 1 | megfeszített szenvedőt.~Tövisein is úgy szerettem~Borzongva
9612 1 | kergetett.~S jártam meg újra tövises avarnak~Irtatlan útját némán,
9613 7 | tovább, tovább~Ingoványból tövisesbe.~Harminc évig pusztákon
9614 1 | kishitű barát:~Minthogyha tövissel köritenék,~Szeretne felkiáltni
9615 1 | lesz ébredésed, -~Az élet tövist rejt ajándékul -~Ha tiszta
9616 11 | Hirl.-nak jött. (A kézir.-tok megvannak a lapok örököseinél
9617 9 | Mint gyémántok a bársony tokban~Égnek, ragyognak, fénylenek~
9618 2 | szüretelni kezdtek.~Telt tőkék alján vidám, erős lányok~
9619 Elet| verseket. Szerepelt verseivel a Toldy-körben is. 1905 augusztus 20-án
9620 9 | szárnyadból rég kihullt a toll,~S a hegycsucsokra most
9621 2 | se marad...~Fényes, puha tolla messze ragyog.~S csak nézek
9622 3 | serleget.~Ajkamtól félre-félre tollak,~Hogy tovább élvezhesselek.~
9623 Elet| A tanfolyam irodájának tollnokaként a Nagy János-utcában kapott
9624 11 | Watson Kirkconnel (angol) tolmácsolásában Londonban I. díjat nyert,
9625 1 | szörnyű, néma éjszakán,~Ijedt tolongás áradatja zúdul~És mellét
9626 9 | esti ködben itt lebeg~A Tolsztojok havas szakálla.~Képes könyvemben
9627 3 | életem,~Oly messze-messze tőlük,~Mint távoli sziget,~Mely
9628 1 | És a szemedbe fájó könny tolul,~Tekints e könyvbe - s már
9629 Elet| Szilveszter éjjelén. Találgatják tolvajnyelvű értesítéseim értelmét; pl. »
9630 2 | komteszek selyemcsipkével~Tompítják fényét gyöngyvállaiknak,~
9631 2 | tearózsák most is nyitnak.~Egy tőnél macska hever.~Apó nézi:
9632 6 | Mikoron kiszálltak,~Muszka toportyán közt véres aratása~Volt
9633 6 | az óra,~Virradatig áll a tor.~Zúg az itélet harangja, -~
9634 4 | táncosom~S vezet a győzelem torára.~Ki busan csüng az életen,~
9635 7 | átkozott fejét,~Ki annyi vérért tőrbe visz, -~Ha entestvérünk
9636 7 | Hitedért berohansz száz halál torkába,~S nem kell jutalom se,
9637 1 | áttörve az orkán~Vésszel tele torkán,~Megsímulok oldalodon,~Remegve
9638 2 | meakulpák sikoltó jajja~Káromlók torkát fojtogatja.~Jóllakik egyszer
9639 7 | szaga~Hányszor gőzölgött már torkomban, -~És rád gondoltam~Mégis
9640 8 | vize~Szivárog csak rekedt torkomra.~Latrok között a Golgotára~
9641 2 | helyibe más áll.~- S im, egy torlódó nagy utca sarkán~Egy percre
9642 5 | nem nagy dicsőség~Ilyen tornán birkózni néked,~Hiszen tudod,
9643 4 | Szép úrnőd fekszik kastélya tornyában,~Finom nyakából lassú vér
9644 1 | kilátszanak~Az örök város ódon tornyai,~Távol harangzúgást is hallani...~
9645 5 | az a hang,~Mely Babilon tornyain áthat:~Herék, ripőkök, hercegek,~
9646 10 | hogy nagy szellemén~Mi tornyos arany-garmadát rakunk.~-
9647 10 | vertem~Keserű lakatra:~Most a torony-börtönt~Saját porkolábom~Magammal
9648 3 | távoli sziget,~Mely nagy toronyból látszik,~S mint távol dongó-dongás~
9649 3 | nárcisz hull piros ruhádra.~A toronyóra kondul: kettő... három...~
9650 1 | Kis ablaka oda néz ki~ A toronyra.~Van egy kis ház. Templom
9651 3 | nem száll már Operenciára?~Toronytetők holdkórosa~Kis sikátorban
9652 1 | lehajoltam,~- Le nem szakítnék tőrül egyet is -~A porban is szúrt, -
9653 5 | rémlátó agyam~Szülötte mind e torz halál-kép.~Őrangyal; ki
9654 Elet| Kijev, Moszkva, Inza a további útirány. Májusra Alatirba
9655 11 | alapul »Guly.« szolgál, de a továbbiakhoz itteni »Életr. táj.-ómban
9656 1 | magasság,~Csak hadd legyen továbbra is »felül«!~A cifra kunyhót
9657 Elo | orosz fogságban ért véget tragikusan. Szíve még mindig orosz
9658 1 | utánam!~S zúg, zendül a szél trencséni gyepen,~Rákóczi hada repül
9659 10 | Középső gyöngy a nagy Triászban;~Te magyar ékszer sorsát
9660 1 | Messzi búgó hangja harci trombitának.~Panaszos a hangja, mintha
9661 10 | bágyadt-fehéren~Letesz kezéből kardot, trombitát.~
9662 5 | Arany a pálcája,~Gyémántos a trónja -~Édes uram, sápadt, -~De
9663 10 | mélyén hozsánna harsog:~Trónjára a nép visszatér!~Bujik a
9664 1 | szél vihet,~Por, melyből trónod építed.~De mondd! A lelkes
9665 Elet| elernyedésébe belecsördítettek a trónörökös párra esett lövések. Július
9666 4 | nép szivébe zártan~Fehéren trónol trónusán,~S kit túl ezer
9667 3 | vagyok.~Melyik Isten nevében trónolsz?~Mily őrület adott jogot:~
9668 9 | úr~És letaszit a rablott trónrúl.~Jön óra és láncát lehányja~
9669 4 | szivébe zártan~Fehéren trónol trónusán,~S kit túl ezer nehéz tusán~
9670 1 | de él a Jézus bennem!~Nem trónusodban, de itt benn szivemben!~
9671 1 | szépen~Szegény, szerelmes trubadúrt...~
9672 Elet| következő hét egyik napján Tscheikék meglátogatták: lemondtak
9673 Elet| lélektani beszélgetést folytat Tscheikkal. 15-én a falra írja »A halál
9674 4 | franciások,~Kis erótikák, tucatóriások?~Csörög-e még a sok kis
9675 7 | Övig vérben Árpád népe.~Tucatra jár már az ellen -~Eggyel
9676 2 | csöpp melegség,~Jólét, tudás legyen tiétek!~Daltermő
9677 1 | ülne szívemen -~S szinte tudatlan suttogja ajkam:~Elment -
9678 Elo | legyen - az ősi vitézségre tudatosan nevelt mindkét nembéli magyar
9679 9 | Grigorjevna,~Csak ezt a titkot tudhassam még róla.«~...Az alkonyban,
9680 11 | D’Annunzio. (Gy. G. nem tudhatta, hogy D’A. megtér és nemz.
9681 2 | Imádkozzál: hadd én is hinni tudjam,~Hogy hallgatod még keblemre
9682 2 | csak a leányotok.~Mert nem tudjátok visszaadni~Az Ő kezének
9683 4 | Germán és a szittya:~Ezek tudnak még halberdót kiáltni!~Két
9684 6 | fenséges lakói -~Ti sem tudnátok itt csak átkot szórni,~Csak
9685 1 | Csak ezt, csak ezt nem kéne tudni, nem:~Halott - és nincsen
9686 Elo | versekhez a legszükségesebb tudnivalót. Ez - sajnos - a mostani
9687 2 | Fájtak a csókok s fájt nem tudnom:~Minek kínlódni ezt a harcot.~
9688 1 | egymást,~Csak a jó Isten a tudója.~És esküdtek örök hűséget,~-
9689 Elo | könyvészeti jegyzetek közlésével a tudományos álláspontot is teljes mértékben.~
9690 Elet| végén Gézáék megelégedetten tudomásul vették és köszönetet mondtak
9691 Elet| kórházban van. (Kétoldali tüdőgyulladás, vérszegénység.) 19-én Géza
9692 Elet| öccse Miska mellé Géza is a »tüdősök« pavillonjába, nem fekvő
9693 2 | én a halál kapujából~Teli tüdővel elkiáltom~A mindent oldó -
9694 Elet| asszony a Városi Kávéház tükörablakán át a zsöllyében üldögélő »
9695 3 | Torszagu poharunk~Vágjuk bé a tükörbe!~Tamburás vig banda~Ide
9696 5 | Telt alabástrom-vállaid~A tükörből ideragyognak.~Sóhajtasz...
9697 1 | Mely árnyékot vet lelke tükörére.~A gondolat, az üldöző,
9698 4 | elveri~Jó bádog-csajka;~Tükörnek is jó,~Ha kedve tartja.~
9699 4 | jóságodnak legfényesebb tükre?~Nem kértem, Uram, tőled
9700 4 | Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,~Amikor magyar vért gőzölve
9701 5 | Szállnak, szállnak a sóhajok,~A tükröd előtt ott találnak.~A fürdőből
9702 5 | Gyógyitsátok a lelkét,~S te, tó tündére, védd meg~Legszomorúbb nővéred.~
9703 1 | ravatalt körülzsongták~A bús tündérek seregi -~S úgy sugták a
9704 7 | Könny és verejték valahol~Tündéri tóba összefoly.~Könny, verejték
9705 1 | hangja van.~Poéta-álmok tündérkertjén,~A hárfák zengő lágy dalán~
9706 1 | eper.~Lombjaid között szőtt tündérrege, álom~Hiú fényben elszállt,
9707 5 | ragyog.~Szépséged boldogan tündöklik~A nagy kirakat-ablakok.~
9708 11 | és nem főképpen irodalmi tünet volt. Semmiféle irodalmi
9709 1 | izzó fejem kezemre lehajtva~Tünődöm hosszan - csalfa álmokon...~
9710 1 | ruhája megjelen,~S mig el nem tünt a sok selyem közt,~Nézett
9711 9 | folyam -~S a fiúk már sötétbe tüntek.~Jézus lassudan ment tovább.~
9712 2 | mélán el nem bámul,~Könnyet tüntetve el nem árul, -~Merész, szikrázó,
9713 7 | A martir-koronát.~Isten türelme sem határtalan, -~S asszony
9714 3 | körül~Csak békét s bölcs türelmet hordok.~Hogy elcsitul, lám,
9715 5 | felriadsz.~A póstát várod türelmetlen.~S a lapot nem mered felnyitni,~
9716 Elet| fiúk pedig a várban várják türelmetlenül a hazaiakat.~»Mindennap
9717 3 | estenden~És rád dobálok.~Türöd-e csak,~Vagy szereted is őket?~
9718 2 | enyhít mindig a dalnak.~Tüskefa keserű fája a hárfám -~Én
9719 1 | jégfalak között?~Leszek tüskés ág letarolt vidéken.~A szív -
9720 2 | megértem.~Én, jaj, megértem. Tüskesövénnyel~Zúzmarás szívek erdeje átfon.~
9721 5 | Azt írtam: »Jön a messiás,~Tüzeket látunk felvillanni.«~S már
9722 4 | szivarom volna,~Sistergő tüzénél~Rágyujtanék legalább.~-
9723 Elet| vivő gép. A vár ágyúit a tüzérek szétvettetik. Aztán bekövetkezik
9724 1 | sebesen, -~A vén csatakígyók tüzet ontva morognak -~Lantos
9725 1 | tele tenger;~Hogy eloltsa tüzét~Két szomjas ajaknak,~Melyek
9726 4 | röhög.~Észak sarkától a Tüzföld fokáig~Lelkét szikrázzák
9727 2 | nagy gyerek.~Valaha Délen tüzlelkü asszonyt~Öleltek bágyadt
9728 2 | Halványvirágos lányszobádba~Piros tüzrózsákat dobálva~Győztesen benyitott
9729 6 | alatt~Nyilnak, nyilnak a tüzvirágok -~S egy perc alatt az idegen
9730 3 | szűzleányok.~Sápadt leányok tűje~Nyomában vérük serked.~S
9731 7 | akkor vagy nekem.~Lásd, tul a harcok vad keservein~Nincs
9732 11 | kézir. pldny. Molnár K. tulajd.-a. Itthoni I. kiad. I. (
9733 11 | lelkességével odajuttatta őket tulajdonosaik: a küzdő katonák kezébe.«
9734 9 | Megismerem.~Atyám, hát ők túlélnek engem?~Atyám, e földön urnak
9735 5 | betüje~Ahogy igy nézem: tulságosan germán.~9. LEVÉL~Nézem a
9736 Elet| változott.~1913 tavaszán tűnik fel Ella asszony a Városi
9737 1 | templomodban.~És visszahívom tűnt korok csodáját;~A dűlő oltárt
9738 4 | Halálos ágyúk vaskölykei turják.~Fönt egy gépmadár csillagot
9739 3 | dus ölén~Senki gazok vigan turkálnak.~Szivem veri az indulót~
9740 10 | birnálak már szakadásig túrni,~Jobb is talán már itten
9741 1 | Maradt ott valahol a véres tusába...-~Kardjuk - az nem volt
9742 2 | mozdul.~Piheni száz meddő tusáját.~»Mi lett, no lám, a vad
9743 4 | trónusán,~S kit túl ezer nehéz tusán~Szabad és boldog népek áldnak.~
9744 1 | élt,~Ha majd az árral nagy tusára keltek~Ez árva honnak szent
9745 4 | tussát~Öleli jobban.~Fegyvere tussán~Úgy ég a képe,~Mintha simulna~
9746 4 | Szive se dobban,~Fegyvere tussát~Öleli jobban.~Fegyvere tussán~
9747 1 | HÓPELYHEK~I.~Láttad a vágy tűzét szememben.~Láttál egy csókodért
9748 3 | Csöndes halálra várni,~Ki tűzhalálra érkezett.~Elégni s elaludni,~
9749 4 | véres női kis cipő...~Melyik tűzhelytől űzött el a rabló,~Fehér
9750 2 | daltalan világotokba~Nem vágyik tűzimádó lelkem;~De megállit az erdő
9751 1 | Egész világot;~Imbolygó tűzként lobogó lángot.~Nekem világ
9752 2 | Fényes csillagoknak,~Fehér tűznapoknak~Égő lángja melenget.~Mást
9753 9 | lobban lángra holt üszke a tűznek,~Mit elhasználtak talján
9754 1 | ejt könnyet felettetek -~Tűző napon, jeges esőben~Kifakult
9755 4 | árva csokorba~S szivedre tűzöm szomorun.~Testvér, már tőlem
9756 2 | Senkise küldött. Pocsolyán, tűzön~A magam vágya, átka vezet,~
9757 1 | Célt, célt, mely ihlet, tűzz nekem.~Ne kóboroljak ebként
9758 9 | fejeddel és kopár sziveddel~Tyrtaeus maszkját ó, miért veszed
9759 Elet| Leginkább pedig a Soproni Napló ú. n. »Vasárnapi ódá«-in. (
9760 11 | Budapesti Hirl. - c. = cím, -û. - c. a. - c. alatt. - Dab.
9761 Elet| 6-án éjjel a »Werk I/1.« udvarába hatolnak be az oroszok.
9762 7 | csöndes folyóparton;~Gyepes udvarán diófa zöldeljen;~Kocsim
9763 1 | eljátszottunk~A ház előtt az udvaron?~Gyermekszívvel hogy kergetőztünk -~
9764 7 | akkor lép be~Faluszéli szent udvarra.~Akkor lép be törve, fájva,~
9765 4 | már rothadt a penésztűl.ü~S akik megtartják néktek
9766 1 | Leteritve a rózsák hamvas üde szirma,~Erdők lugasában
9767 2 | szépnek látlak.~Frissnek, örök üdének~Magasztal minden ének~S
9768 1 | levegőég harmatcseppje~Fel nem üdit már titeket -~Hisz nem ragyoghat
9769 1 | egyre gyászol~Elérhetetlen üdveér...~Csak szállnak síró, árva
9770 1 | kiván szárnyas lelked?~Hogy üdvödet itt meg nem lelted,~Magad
9771 1 | várva várok~Jótékony, édes, üdvös, boldog álmot -~De hasztalan, -
9772 7 | nekünk Krisztus teste,~Üdvösség, becsület, önérzet-teremtő,~
9773 2 | hogy gyönge voltál~S egy üdvösséges pillanatra~Erősebb volt
9774 1 | visszatartott.~S bár csókod visz az üdvösségre~S a vágy alatt szívem elégne,~-
9775 Elet| ajánl az orvos. - Karácsonyi üdvözletük pontosan megjött, de hozzáteszi
9776 1 | Szabadsága,~Új kor vezére. Üdvözölve légy!~Ki visszaadtad az
9777 11 | volt ügyészi kihallg. ez ügyben. A háború alatt és később
9778 Elet| írom Gézának, hogy Miska ügye jó úton van. Géza nekem
9779 Elet| levéltári segéd és újságíró ügyessége azonban Gézának kedvére
9780 11 | szerint már akkor volt ügyészi kihallg. ez ügyben. A háború
9781 Elet| tükörablakán át a zsöllyében üldögélő »szerkesztő úr«-nak. Pünkösdkor
9782 1 | tükörére.~A gondolat, az üldöző, az átkos,~A lelkes árnyék,
9783 3 | át, árkon át,~Űzvén csak üldözzed~Vörösfrakkos vén komád.~
9784 1 | nekem se.~Örömleső raj körbe üle~És elkerült a bajba messze.~
9785 4 | szülnek,~Diadalt itt akkor sem ülhet~ Soha, soha, Gorkij önkéntes.~
9786 2 | kín, hogy akkor fel nem ülhetek~S nem szólhatok korholva:~»
9787 1 | öltözik csuhába~S a képmutatás üli orgiáját -~S ne sirjon,
9788 8 | csorda.~Mint a galambok ülnek haloványan~Nővéreink a bánat
9789 11 | 1902 okt. 6. - Pozs. theol. ünn.-en szavalta 19.-én. [Nym.
9790 1 | temetés volna,~- Föltámadásnak ünnepe volna!~
9791 8 | felett~Süssön fel áldott ünneped.~Ránk borultán a vak sötétnek~
9792 9 | Versaillesi parkra, pompás ünnepekre.~Halálra intett már a homok-óra.~- »
9793 Elet| folyóiratának tervezte. A theológiai ünnepélyeken alkalmi költeményeit adja
9794 5 | minden bútor,~És minden olyan ünnepélyes.~A hű komorna tálcát hoz
9795 11 | theol. kör 1903 okt. 31-i ünnepén szav. Nagy Lajos. Nym. Hdó.)~
9796 1 | zendülése,~A győzedelmes, fényes ünneplésre,~Mikor a végső fönséges
9797 4 | kegyelmed,~Édes anyámasszony;~Ünneplő ruhának~Gyász-szint se varrasson.~
9798 2 | komor, játéktalan tanyám,~Ünneptájon meglátogatlak.~Ugy zendül
9799 3 | fáklyacsonkját egyszer~A síri ürbe ejti,~Mondják: szép volt
9800 1 | BÚS STRÓFÁK~I~Valami fájó ürességet érzek,~Mintha a lelkem szakadt
9801 1 | lesz az a hely,~Fenékig ürítve a rózsakehely...~Rombolhat
9802 3 | táncol,~Karcsu kancsónk ha ürül,~Sirjában ősapánk~Igazában
9803 2 | Be sok a bolygód, fáradt üstökös.~Ugy vonszolod ki őket a
9804 4 | fokáig~Lelkét szikrázzák új üstökösök.~És mindenütt, hol a zsiványság
9805 1 | félem e sötétet.~Csak szenes üszkök, szálló, szürke hamvak,~
9806 2 | emberszívek helyén vak, üszkös,~Tátongó seb lett.~És kiürült
9807 Elet| Przemysl utolsó napjai, az üt és a fogság eleje ezeknek
9808 1 | A kacaj mintha szívéhez ütődne,~Pihegő teste megremeg bele -~
9809 1 | fájó sebre.~Nem, nem te ütötted!~Én voltam a gyermek.~Légvárakat
9810 1 | dobva -~Utólszor szíven ütöttek,~Én holtra fáradt,~Jó öreg
9811 7 | vadon jajgat~Hittérítéstek üvöltő gazságán:~Láthatlan Istent
9812 4 | gyászodat.~Üvölts, kutyám, üvöltsd fel az egekre~Fájdalmadat.
9813 4 | vérrel borítja békés házaink.~Üvöltsetek, hogy borzadjanak össze~
9814 7 | Árva gyerek, árva gyerek,~Üzend meg a Jézuskának:~»Árva
9815 4 | beszél.~Hallod-e még, ha üzenek a széllel:~Dicsőség bére
9816 Elet| siker, az Uj Idők igenlő üzenete. (»A puszta kertben« című
9817 11 | Nym. Hdó, 1905 jún. 18. »Üzenetek. III.«)~Szerenád. (Dab.
9818 1 | eldalol~S viszi szárnyán az éj üzenetét:~»Jöhetsz, jöhetsz, minden
9819 1 | mindig várhattunk a nagy »üzenetre«!~Kezünkből a kardot még
9820 3 | útján, tavaszi allén~Azt üzeni a titok-asszony,~Harmincadik
9821 3 | szemmel;~Pillantásában ne üzenjen~Vágyódó vijjogó szerelmet;~
9822 8 | mesékben~A régholt bölcsek mit üzennek?~Szerettem volna én is irni~
9823 5 | koppan a szója:~- Hát ezt üzente! Köszönöm!...~12. LEVÉL~
9824 3 | palástja szétterül...~Ezt üzentem én, szegény rabszolga,~De
9825 4 | őket:~A hitetleneket s az üzérkedőket.~ Csak egy éjszakára:~Mikor
9826 8 | Golgotára~Uram, Uram, miért üzesz engem?~Mint a titok hallgat
9827 Elet| hozott, mert Braun Henrik üzletember létére is megértő, jó ember,
9828 7 | Hellász éneklője,~Kit messze üzött a szabadság-éhség.~Mennyi
9829 7 | Jézust -~S ti kereskedést üztetek belőle.~Ti és a Jézus!...
9830 2 | Vetetlen, meddő, koldus ugarok.~
9831 5 | addig~Hevesi tanyán, barna ugaron...~Hajlott válláról leszakad
9832 9 | Rémlik: kétezer év előtt~Ugyane vad hang harsogott rám;~
9833 Elet| vármegye). Elemi iskoláit ugyanott végezte. 1894 elején mind
9834 Elet| is nagyon hallgatag volt, úgyhogy mi csak akkor tudtuk meg,
9835 Elet| Sajnos, töredék maradt. Úgylátszik, a vajúdó világ problémáit
9836 1 | hittel környülállják~Az újabb, szebb kor lobogó máglyáját~
9837 Elet| kötetéből is ad verseket, de újakat is ír. Eleinte Ilonkának
9838 7 | szétlőtték a brigádot,~Majd küld ujat Magyarország.~Szobrot nekik
9839 Elet| betegségétől ütött sajgó sebhez újat ütött ő is. Tovább dolgozott
9840 4 | Vidd a világba esküjét~Ujév hajnalán ezreiknek.~Hapták,
9841 11 | Táb. Ujs. 1915 jan. 1.: »Újfalussy Miklós huszárfőhadnagynak« [
9842 9 | TIBORC IS ELMENT.~(Ujházi Ede halálára)~Tiborc elment
9843 3 | Költőnek, jósnak, búsnak, újítónak~Hétszer kell itten vezekelnie.~
9844 2 | és koldusnak!~Dermedt tiz ujj ne kulcsolódjék~Napi kenyérért
9845 3 | között~Kutat gyürüs, halovány ujja.~Régi lomok, bánatok között~
9846 1 | néked, pusztuló korodnak~Újjá szülője, hit apostola!~Az
9847 1 | oh lefogva tartja selymes újjad~És nincs erőm, nincs, fel
9848 3 | régi-régi, bús hárfára~S ujjai alatt sirni kezd~Régi esték
9849 3 | Vakmerő ujjamról~Gyáva, remegő ujjaid leválnak.~A kezed nézed:
9850 4 | hajamat szoktad,~Gyöngéd ujjakkal borzolja a szél.~Oly könnyü
9851 3 | csak szólitana,~Hogy remegő ujjamra fonjam.~Selyempillák hosszu
9852 3 | A percnek vége. Vakmerő ujjamról~Gyáva, remegő ujjaid leválnak.~
9853 10 | Szabad madár, áldott madár~Ujjong, cikáz, dalol, nevet.~Lent
9854 11 | láttad volna... (E. kve: »Ujjongás. IV.« Nym. Hdó, 1905 jún.
9855 1 | jajgatásban~Fuldokló szivek ujjongását...~Szemökben én hát szívtelen
9856 1 | szitja:~Ami panasz volt, ujjongásra váljon,~Ami könny elfolyt,
9857 1 | hogyha eltiporta,~Tapsolt, ujjongott a szennyes csatán.~Amit
9858 1 | derengett,~Jelezte már - az újkor hajnalát...~
9859 10 | gyümölcsössét~Régi őrség ujnak adja.~Boldogasszony az ablakba -~
9860 4 | sirok,~S halott honvédek ujrázzák a marsot.~És mi nem félünk,
9861 11 | Életr. táj.-ban s az itth. újs-ok (kül. B. H.) akkori híreiben
9862 11 | évfordulókhoz kapcsolódó újság- és folyóirat-cikkek szolgálnak
9863 Elet| meg a szabadkai Színházi Ujságba is. Sőt Fenyves távozása
9864 Elet| verskötetet. - Ott a Tábori Ujságban a kötet megjelenése után
9865 11 | a a kiad.-ig összegyült újságkivágataim voltak, teljessé téve a
9866 Elet| általában a biztos hírt az ujságok és a Krasznojarszkból kapott
9867 1 | nevével, Istenünk nevében~Fel újult harcra, ifjak, fel tehát!~
9868 3 | parkjában.~Az asszonyom ágyára űl le~S neki zenél~Minden mámorok
9869 2 | Majd jön a bánat, a rút, unalmas,~Majd jön a bánat még idejében.~
9870 5 | fájdalom,~Csak új várás, új unalom.~Nem ráz meg őrjítő sírás -~
9871 4 | Mikor megérzi leheletjét.~Undorodjon tőle a kedves,~Rohadjon
9872 2 | dicsőség -~De ha kínálnak, undorodom.~Fenékig iszik rongyszedő
9873 2 | férgek...~Amiktől ott fenn undorodtam,~Most lakomázni hozzám értek...~-
9874 11 | 1918. - Svéd: Leffler B.: »Ungers Lyrik. Stockholm, 1926.
9875 11 | fogságból) 1915. c. itth. kiad.-unk tört.-ét ld. az Életr. táj.-
9876 11 | módunkban van előző kiad.-unkat ellenőriznünk. Gy. G. noteszekbe
9877 3 | adj helyet szobádban.~Majd unokáid hogyha rábukkannak,~Megilletődve
9878 3 | Ha megtér hozzá majd az unokája.~
9879 Elet| öregúr«, Géza édesapja. Két unokáján kívül azt is meg adta érnie
9880 5 | kocsiúton hintó gördül;~Ura unottan nézeget.~S amint meglát
9881 2 | nászi mosolya~Csalogat, unszol: csókolni jer!~Fehér fogak
9882 Elet| szeptember 1-én az »öregúr« unszolására, hogy valamit végezzen,
9883 2 | mindig bevárom!~És ami jön: únt arcom látja.~Sírok. Szép
9884 3 | Termő erőjét, emlői hamvát~Ur-szeretői rég learatták~S hogy ne
9885 11 | Krasznojarszk. - Kult. = -úra. - kv. = könyv. - ld. =
9886 4 | hold képe;~Vörösen, mint az urak arca,~Kik most gyülnek tivornyás
9887 10 | Hótemetők elmaradnak.~Már az Ural feketéllik.~Volga és Don
9888 3 | mindenről lemondjon,~Ki uralkodni készül~Ezen a bús bolondon.~
9889 4 | mégis ideszállt~Én édes uramnak szerelmes póstája...~Áldja
9890 4 | mézeskalács-szivet.~Kovács uramnál biztosan szüret van:~Olyan
9891 3 | királyi.~Dús Fáraó, lásd úribb volna~Lenézni vidám boldogokra.~
9892 7 | Mindegy itt: bitang,~S az Uristen se néz feléje.~Ki ád reményt,
9893 9 | és a kocka fordul;~A nagy urnál jön még nagyobb úr~És letaszit
9894 7 | bitorlástok.~Gőgös, lelketlen úrságtok cafatját~(Gőgös, lelketlen,
9895 3 | rongyot, nevetni az átkot.~Urságunk végén vár új sirató...~Szálljunk
9896 4 | süt le.~Uram, könnyekben usszon-e a szem,~Mely jóságodnak
9897 3 | szélben száll~Vörös frakkunk uszálya,~Vörös frakkunk szárnyát~
9898 3 | hegyén tömött gerezd.~Vérben úszhat vad hegyek orma,~A földem
9899 3 | Este: ezer láng fényiben~Uszik a lelkem nagyutcája.~Selymes
9900 10 | emberek,~S testvért testvérre uszítgattok -~Karddal vár rátok is az
9901 3 | elhalóan~A mi egy-testünk úszna.~
9902 7 | szitka hull rám.~Vértavakon úszó~Tépett, riadt hattyú~Pihenőre
9903 1 | újra látja, fénybe hogy úsztatják,~Hallja kacagni a vén zongorát.~
9904 2 | néha... utána kapok.~S fele utában karom lecsuklik.~Ej, alhatunk
9905 1 | gaz befutja.~Gyomvert az útad, meggyötört Igazság.~A gyáva
9906 1 | vágyol, az éden...~Elseprem utadból porszemet is.~Leszórom utadra
9907 1 | utadból porszemet is.~Leszórom utadra virágit a nyárnak,~Amerre
9908 2 | rútabb.~Egyenes, tiszta utak hínak~És rovom a sikátor-utat.~
9909 2 | mostohámnak -~Míg egyszer csak utálatomban~Odalököm a rongy-órákat.~
9910 2 | mosolygó, bús harag.~És utálod e tolvaj kicsi bandát,~Mint
9911 2 | tolvaj kicsi bandát,~Mint én utálom s kinek bátor ívén~Mágnesszekered
9912 1 | veszteségem felújítja minden:~Utamban megállit a vén ákác lombja -~
9913 1 | nekem.~Ne kóboroljak ebként utamon,~ Megtörten, hitlenen.~Mondd:
9914 10 | vagytok mostan?~Már sírig sír utánatok a lélek.~Érek-e még egy
9915 3 | szűzkövér rendek.~Vasizmos öklét utánuk tárja -~S veszi az utját
9916 Elet| nyugatra« című versét Ady beteg utánzóira írta az »erő és a vas« przemysli
9917 2 | Megjöttem. Lásd, nem rosszkedvű utas,~Aki virággal lép be szőnyegedre.~
9918 Elet| könyvét igazítom sajtó alá. Utasítást is ad, hogy »leánya, Jolán
9919 1 | elragadó ár:~Hogy elállja utát~Döntő erejével~A puszta
9920 5 | mert azt kérdezem:~»Mikor utazott el a herceg?«~27. LEVÉL~
9921 3 | surrantam ki a perronra?~Én utaztam minden vonattal~Pestre,
9922 7 | fél homállyal~Mit állsz útban, kis kápolna!~Pusztázónak
9923 Elet| ház III. emeletének egyik utcai albérleti szobájában, ahol
9924 7 | aranyéhes népség)~Kairó utcáin az ebek szaggatják.~Shakespeare
9925 3 | város, büszke terek,~Karcsú utcák sírva látnak~Vagy mosolygó
9926 1 | KARTONRUHÁRÓL~Ott látta meg az utcasarkon,~Ahogy sietve ment tova, -~
9927 11 | harangja.~Kisenev vénje. (Uti benyomás emléke.)~Könyörgés
9928 11 | XI. 1.)~Omszki emlék. (Úti benyomás emléke. Felolvasta
9929 Elet| Moszkva, Inza a további útirány. Májusra Alatirba értek
9930 5 | várost laktunk. Ismered.~Bús útjain e rémes esztendőknek~Találkoztatok;
9931 3 | utánuk tárja -~S veszi az utját tengerenátra.~
9932 6 | az ágya, testvér.~S Hafíz utóda kincsért se találhat~Testvérebb
9933 3 | vissza-visszanézni se mertem.~Mindjárt utólér,~Fekete leple suhog megettem.~
9934 5 | árva, -~S te az asszonyodat~Utolsóbbnak hinnéd?~Ne félj, hogy nem
9935 4 | olyan kedves és meleg,~Irta utolszor drága levelében.~- Olyan
9936 Elet| Erzsike könyvéből valók, vagy utórezgései az iránta való hosszú, reménytelen
9937 7 | pusztázó akkor tévedt~Egy utszéli kápolnába.~Harminc évig
9938 7 | mi lesz, mi lesz belőled:~Utszélre hullott liliomszál.~Arcod
9939 2 | levetve,~Rabolni áll az útszögletre -~És zúg a jaj és zúg a
9940 8 | énekelni.~Magas kerítés mi utunkat állja~Mögötte törten lóg
9941 8 | rettentően,~Utat mutattál minden utvesztőben.~Földünk és fajtánk zsarolói
9942 5 | menekűlni?~Hol van vége az útvesztőnek?~Talán megenyhít, gondolod,~
9943 1 | a pisla fény csak ontja, űzi egyre~Az imbolygó, iromba
9944 4 | lesz is vércsék lakomáján.~Uzsoki-hágón leverjük a sárt,~Leverjük
9945 4 | éjszakára küldjétek el őket.~Az uzsoragarast fogukhoz verőket.~ Csak
9946 10 | nyugalom«, -~S a vámpirlelkű uzsorások~Azt sem adták meg, csak
9947 3 | falka,~Bozóton át, árkon át,~Űzvén csak üldözzed~Vörösfrakkos
9948 2 | sok sebemet.~Ha sors, hát űzzön.~Alant tipegni parányi sorban~
9949 7 | még ölelni akarunk.~Rab vackainknál estelen~Selyem fátyolban
9950 2 | fel~Hónapos, hideg koldus vackom.~Reszketnek akkor a dalok,~
9951 4 | Hadd lobogjon vigan,~Eb vacogjon szomorun.~Szivarunk füstjénél~
9952 Elet| sír együtt egy magyaros vacsora után az Áchim-testvéreknél
9953 Elet| kör műsoros estéi utáni vacsorákon és a városi könyvtár olvasótermében
9954 4 | és botlik a lábad,~S már vacsorára a varjak várnak -~ Megállj,
9955 6 | váljanak;~Tépjétek össze, erdei vadak,~Ki gyűlölt kézzel rombolna
9956 7 | Láthatlan Istent adtok a vadaknak,~Hogy ellopjátok a szinarany
9957 9 | Mikor ma is még az emberben~Vadállat vére csörgedez...~II.~A
9958 5 | mienk zuhan?~Nem jajdulsz váddal az egekre?~Tűrő, fehér szívedbe
9959 2 | kiáltások~És megriaszt egy vadhangú szó.~Tikkadt, cserepes,
9960 4 | Óljukba pörkölt vadkanoknak.~Vadjai között rémülettel~Vonszolja
9961 1 | kiáltják~Az ártatlanra bűnök vádját, -~Hitem segítségért kiáltoz,~
9962 4 | halálhördülése~Óljukba pörkölt vadkanoknak.~Vadjai között rémülettel~
9963 9 | gondoskodol~Jólétéről itt minden vadnak!~- S az ember mért acsarkodik?~
9964 8 | Tanyátlanabb én minden vadnál -~Morzsolgatom a Miatyánkot.~
9965 10 | én sóhajtok.~Ne lássa meg vádoló arcom -~Csak a te rémült
9966 2 | Szép szőke lányt én nem vádoltam.~Szép szőke lány boldog
9967 6 | Hogy találtatok otthont e vadonban?~S a ti testvértek hogy
9968 1 | valakit.~Aki benne bokrétába~Vadszegfűt már nem szakít.~Hogyha abból,
9969 1 | fecskepár a fészkit rakta~A vadszőlős eresz alatt.~És minket is
9970 6 | kietlen táj a ti hazátok?~E vadvizes táj, e bús pusztaságok?~
9971 2 | sajkáit~Hullámkorbácsok hadd vagdalják.~Villámos felhők fenyegetve~
9972 3 | véres koronádat~A sárba vághatod.~Mit bánom én Hispániát,~
9973 6 | Száz vihar tépi, száz orkán vágja,~S várja a révben isteni
9974 2 | ANAKREON A BÖLCSEKHEZ~Csak vágjátok a gúnyt arcomba!~Ez jól
9975 1 | fásult szivek legmélyére vágjon!~A hit, az oltár mind, mind
9976 3 | pohár!~Torszagu poharunk~Vágjuk bé a tükörbe!~Tamburás vig
9977 4 | véres föld, mintha gyomrát vágnák,~Robbanó golyónak mikor
9978 1 | parton, galatai rögbe~Kapa vágódik, éjfélbe sürögve.~Marmora
9979 10 | Szerelmetes sok báránya.~Vágóhidja akkor épült~Ezerötszáz-huszonhatnak.~
9980 5 | szánkóban most én ülök~És farkas vágtat a nyomába.~Szibéria... Szibéria...~
9981 6 | volt bánat,~Kik elértek már vagy-vagyához~Az életnek és a halálnak.~
9982 3 | Kerülje a tavaszi allét,~Kinek vágyai fátyolát~A tavaszi szél
9983 3 | szabtunk~Határtalan szép vágyaidnak.~Fáklyás nagy tüzek babonását~
9984 Elo | és magyar gyengeségeit és vágyait »szomorú szemmel« siratta,
9985 1 | senki még meg nem lesett:~A vágyakat, mik el nem hagyják~S a
9986 3 | ablakból szomjasan~Száz fájó vágyam néz utána.~~Minden asszonyok
9987 3 | egy pillanatban,~Vétkes, vágyas és szűzártatlan~Egész lelkem
9988 3 | Hogy elcsitul, lám, minden vágyás.~És minden sóhajt csönd
9989 1 | forrott a lelkünk sosem érzett vágyban...~ Olyan leszesz te?~Vagy
9990 1 | kintól és csapástól,~Ki lelki vágyból épít lelkeket;~S bár tüske
9991 3 | bársony vállat simogatni vágyna.~Erős béklyóban bünét vezekelje,~
9992 5 | halavány vagy;~Betege néma vágynak;~Ideges és szeszélyes...~
9993 7 | áldott akarat.~Napfényre vágyni jégburok alól~A füvek lelke,
9994 7 | munkál örökre~Szebb napra vágyó tavaszodás lelke:~A márciusi
9995 1 | leszáll a madár fészkére,~Vágyódók vágyát hozza megérve;~Kis
9996 6 | FOGLYOK~Függönyős ablakok felé~Vágyódva száll száz bus tekintet:~
9997 2 | addig - dalolok, mosolygok,~Vágyok és érezek.~Ha dalt hallotok,
9998 10 | esték~Láttak surranni ifjan, vágyón;~Látták lobogni ifjuságom...~
9999 1 | védje~A rája bízott mennyei vagyont,~Tévelygő, kóbor juhait
10000 10 | szerencsésebbek.~Kirakatba te sose vágytál,~Se cifra dáma szép nyakába.~
10001 5 | fürdőre, édes.~Velence: régi vágyunk -~Ott dörögnek az ágyuk;~
10002 7 | a jég alatt;~Sziklákat váj és töri a falat, -~Testvér,
10003 4 | dobban,~Szemét a messziségbe vájja.~S kongó lépések elviszik~
10004 Elet| találgatások folytatódnak: Vakáció-végi búcsúzás, cigányos tivornya...
10005 4 | lobogózzák.~Látom: a réten a vakand-lyukat~Halálos ágyúk vaskölykei
10006 1 | vak homály fedi,~Melyet a vakhit, a butitó ontott -~- De
10007 1 | az égi~Világ tüze fényét,~Vakítva világló~Hótiszta szerelmem -~
10008 1 | fény után~Futottam én is vakként, oktalan -~Mit jónak hittem,
10009 2 | kiabálják.~Hát roncs. Merése vakmerés volt.~Veletek nem szállt
10010 3 | álmot«.~A percnek vége. Vakmerő ujjamról~Gyáva, remegő ujjaid
10011 5 | sem nézel a betegre,~Ki vakmerőn és szomjasan~Nézett akkor
10012 2 | vétkezők, szent emberek,~Hiú vakok és elesettek,~Térdeplők
10013 4 | Káplár fia irja~Vérrel vakolt várba -~Édes szülőanyám~
10014 1 | hályogos szemét:~Mert a vakondok fél a napsugártól!~S jobb
10015 3 | henteregnek,~A mi szemünk vaksága bánja,~Mi sírtunk, mig azok
10016 2 | buta pörbe.~S most temetője vaksötét folt:~Feledés puha, irgalmas
10017 2 | magam vágya, átka vezet,~Vaksors írását én nem betűzöm,~Sírva
10018 8 | tünnek el a népek,~Kiket vaksorsuk örvénybe vezérlett,~És földönfutó
10019 10 | hálnék.~Isten kegyelméből~Valakik még vagytok~Isten büntetése,~
10020 Elet| jó hírekre, lehet, hogy valamelyik írásunkba a feleségem, az
10021 11 | hírl.-okat a vers ismertté válása után.])~Remete a bálban.~
10022 Elet| találkozónkra augusztus 20-ára. Válasza ez volt: nem jöhet, megint
10023 1 | a hírnök szomorúan,~Siró válaszában panaszos bú van;~Szép csöndben
10024 1 | nagyon soká töprengett,~Hogy válaszolhat-e neki?...~Megírta végre egy
10025 4 | hozóját,~Sebesen vihesse a válaszom hozzád;~Szombat este irom
10026 Elet| legkisebbet, Piroskát akkoriban választják el: a kimerült anya búskomor,
10027 Elet| Hírlapirók Egyesületének választmányi tagja. Megkímélte a Gondviselés
10028 6 | álljanak;~Tokaj vesszői vassá váljanak;~Tépjétek össze, erdei vadak,~
10029 1 | lelkünk égve harcolt,~Fiának vall majd nagy Kossuth apánk!~
10030 2 | nyavalyásan,~S a vállam sem költői váll.~Keserű, sok nagy vonaglásom,~
10031 4 | le vérhabos szakállad~S válladra bő tarisznyát aggass!~Kik
10032 Elet| erődöt. Gyóni másokkal együtt vállalkozik arra, hogy értesülést hoz
10033 Elet| nem tudott eleget tenni vállalt kötelezettségének, mint
10034 1 | glóriás fejével~A mester. Vállán egyszerű lepel.~S kinek
10035 3 | titkos beszédét érted-e?~Hogy vallanak a hajló keskeny ujjak,~Mikor
10036 5 | barna ugaron...~Hajlott válláról leszakad a vén bú;~Deres
10037 Elet| tüzes feketeszemű, magas, vállas, domborúmellű, magyarruhás
10038 5 | kit megőrzött szerelmed,~A vallásom ott elrebegtem:~Asszony,
10039 3 | csatolok kezemre,~Mert bársony vállat simogatni vágyna.~Erős béklyóban
10040 5 | utólszor odahagytam.~Simogatom, vallatom őket.~Csak némán nézik gyötrött
10041 4 | Csapzott vén hajad lecsüng már vállig!~Véres szemedből borláng
10042 1 | sebére...~Hallgasd meg óh, a vallomásom.~Lelked a lelkem mélyire
10043 1 | szótlan, csöndesen.~Még nem vallottuk meg szerelmünk,~Még akkor
10044 1 | mankóval járták össze-vissza, -~Vállukról lelógott a koldustarisznya...~
10045 3 | elérni a dús lakomákhoz.~A vállunkon ma selyemtakaró.~Ki bánja,
10046 2 | arcok~Falánk szatirpofára válnak.~A zárdaszűzek kéjt kinálnak.~
10047 Elet| azonban Gézának kedvére valóbbat eredményezett: 1910 őszén
10048 Elet| leánya, Jolán kelengyéjét jól válogassam meg«. Lehet, hogy az itthoni
10049 Elet| től 1909 elejéig termett válogatott versei vannak benne. A szerelmiek
10050 11 | 1909 elejéig írt verseiből válogatta össze. A köt. érzelmi története,
|