01-asszo | asunk-bolto | bolyg-dobja | dobna-elvet | elvez-feldo | feldu-fujta | ful-hallg | hallj-huny | hunyo-kalva | kalyh-kiral | kirch-lakas | lakat-magad | magae-meres | merev-nyomh | nyomj-partf | partj-ringa | ringo-sutto | sved-szove | szoit-tiszt | titan-valog | valok-viszo | viszt-zurav
Rész
10051 Elet| részben Erzsike könyvéből valók, vagy utórezgései az iránta
10052 Elet| nélkül maradt, de ez most már valóságos nyomorgás. (Ezeket olvassuk
10053 Elet| Áchim. Az Áchim-család valószínűleg török eredetű. Gézáék ága
10054 Elet| annál, semhogy feltárja a valót. Már említett soproni barátain
10055 Elet| k. zsarnokság.« Annexiós válság, Korneuburg, Bosznia. A
10056 Elet| csakhamar újra bekövetkező válságaitól.~Gyóni 1911 december 31-
10057 2 | kapujában~Vacogva és fakóra váltan~Tudom: jaj, én is hallgatok!~
10058 1 | Kis árva könnyét kacajra váltja,~Ahogy meglebben bűvös palástja, -~-
10059 10 | csak másnak arattak,~Vérrel váltottak jogot a fiaknak,~Jogot a
10060 Elo | és 6) számú köteten az a változás történt, hogy a »Levelek
10061 11 | kiad.-ban az Ath.-nál, a 2. változatlan kiad. 1918-ban.~Jelige. (
10062 Elet| szerelem hódoló tiszteletté változott.~1913 tavaszán tűnik fel
10063 1 | égre sirt, a bút örömre váltsa~Rab éjszakából szebb föltámadása!«~
10064 1 | nincsen földi ára!~Egy váltság van csak, az, mit Ő tanít,~
10065 4 | Hol a hős vérnek szent váltsága lészen.~
10066 2 | kapujába~Vacogva és fakóra válva~És meggörnyedve, hogy bementek~
10067 4 | én.~Aláztál engem barmok vályujáig~S hajcsárt rendeltél urnak
10068 9 | Szaharán;~Mienk az élet és a vám.~Rakott hajó az oceánon~
10069 10 | Mikor feltünt a szögleten,~Vámpir-Krőzusok megcsodálták~S azt mondták:
10070 10 | független nyugalom«, -~S a vámpirlelkű uzsorások~Azt sem adták
10071 10 | ÜZENET A KÓRHÁZBÓL~Asszony, van-e még imádságod?~Mert nem
10072 1 | Csak mentünk szótlanul -~ - Vándormadár vonult~ A fejünk felett.~
10073 9 | fejfámon elmosódó írás~Bolygó vándornak ezt hirdesse majd:~Boldog,
10074 10 | lámpa sorsa vonzott,~Mely vándorok elé világit.~Gyöngyért rajongnak
10075 2 | köves előttem,~Meredekjárni vándorsarút~Mégis kötöttem.~Senkise
10076 7 | Rab vackokon ha megjelen,~Vánkos terűl, virág terem;~Künn
10077 2 | hajigált.~Nem fáj már, nem. A vánkosunk csináld.~Nászunk kezdődik,
10078 2 | áll a bál.~A város képe vánnyadt, véreres...~Nem, nem gyűlöllek,
10079 4 | Csillag fénye, vagy tán vár-ablak?~Odaát mindig ébren vannak.~...
10080 Elo | ostromzár alatt vívódó Przemysl várába vezette; ott, a hősi küzdelmében
10081 Elet| keresése s az arra való várakozás az otthoni tartózkodás címe
10082 Elet| szerkesztőség eléréséig a várakozási időt. A drága asszonyt ott
10083 4 | könnyü álom,~S ha álmodik, varangyok lepjék;~Sebesedjen ki lázban
10084 1 | hallgatag szép ajkad beszédét~Varázs alatt csak némán hallgatom.~
10085 8 | Vezéreinknek annyi nemzedéken~Varázserődet szent örökségképen,~Dicsőséges
10086 1 | fürtös főd megjelen,~ Oda varázsolja~ Minden kis sziromra~ Forró
10087 7 | balzsamod~Friss vért s hitet varázsolt~Elernyedett erökbe.~Ó irgalmas
10088 1 | virrad. Ujra itt a hajnal.~Varázsos kép, búcsúzni kell!~Elűzlek,
10089 11 | az Életr. táj.-ban. - A várbeli kiad. címl.-ján a c. a.
10090 Elet| 67 levél van a galiciai várból. Az első ostromig Gyóninak
10091 1 | Mégis engem temet~Összeomló várfal...~Szeretlek, szeretlek~
10092 7 | könnyeid omolhatnak;~Nem várhatsz soha már irgalmat,~Ha én
10093 1 | igazán temetve:~Mert mindig várhattunk a nagy »üzenetre«!~Kezünkből
10094 1 | hogy jön óra~Oh, mért ne várjak rendületlen~Egy szentebb,
10095 3 | Ezeregy évig hitegettek:~Várjunk az öröm Krisztusára.~S hogy
10096 Elet| 8-án este délről beért a várkörletbe. Felszabaduló boldogság,
10097 3 | vendégednek~Sikátorod, palotád:~Várnak-e mondd, nyilnak-e mondd,~
10098 1 | Ne várj te engem - hiába várnál!~Nincs nyomorultabb a sasmadárnál,~
10099 4 | Halottak napját mosolyogva várnám.~Sirom fölött egy csonka
10100 5 | zörejre felriadsz.~A póstát várod türelmetlen.~S a lapot nem
10101 4 | kürt szavát repíti a szél.~ Várod-e még~Babéros jöttét büszke
10102 7 | fénye hullott~Ős Budának városára,~S torony alól még kihallott~
10103 2 | lányok, szűzek, palotás városban~Ilyen nyakakra habselymek
10104 2 | gyönyör csipkebokra.~...Városhetaira, várj még! Ó, fogadd~Kivert,
10105 2 | dagadó lány-mellek.~S palotás városról hej sokat álmodtak~Ott a
10106 1 | Egy rozzant viskó, kint a városvégen,~Egy istenverte, nyomorgó
10107 Elet| fogytán. 17-én Kusmanek várparancsnok kiadja a kitörésre vonatkozó
10108 11 | Géza pionir. A cs. és kir. várparancsnokság jóváhagyásával a küzdő katonák
10109 2 | lánya holdvilágnál~Csillagot varr felhőrongyra;~Magadra zárt
10110 4 | Ünneplő ruhának~Gyász-szint se varrasson.~Mire a Mátrában~Patak jege
10111 4 | te, kedves, gyászruhádat varrnád~És néha-néha arcképemet
10112 3 | szerelmes párunk.~Sápadt varróleányok,~Mig vőlegényük várják,~
10113 5 | melledre még egy keresztet varrsz,~Te fájdalmas irgalmas nővér.~
10114 4 | cseréltünk.~Krakóban nyergeltünk,~Varsóban zaboltunk,~Rongy árulók
10115 4 | nap hetedszer lenyugszik,~Varsovában nem isznak több vutkit.~-
10116 Elet| emberek, elnéző türelemmel vártak a kollokviumra. A Hiradónál
10117 4 | édes apánkat!~Téli fagyos vártán, tudom, hogy megérzed:~Kicsi
10118 4 | melyet majmoltatok,~S melytől vártátok a szent holnapot,~És a vad
10119 Elet| főparancsnokságunk elvonta a vártól a szünetben onnan élelmezett
10120 4 | szombaton este:~Adjuk oda várunkat.~- Ha neki nem jó kint,~
10121 4 | zöldjén~Csak magyar szántó vasa szánthat.~S ha feldől is
10122 4 | Most ott választ a dabasi vásárba~A babájának mézeskalács-szivet.~
10123 9 | mi jó;~És úgy pöngetted a vásári lyrát,~Hogy sapkád mindig
10124 Elet| pedig a Soproni Napló ú. n. »Vasárnapi ódá«-in. (Politikai és társadalmi
10125 4 | Fehér özvegységnek nincsen vasárnapja,~De velünk az Isten~És rendben
10126 1 | Óh, ne vigyétek lelketek vásárra!~Az égből jő az, nincsen
10127 4 | Sötét haraggal fente rá vasát,~Míg hüvelyéből kirepült
10128 Elo | fel a magyar égen, amikor vasban, vérben állott a nemzet:
10129 4 | lenni.~Látod-e, lengyel,~Vaserő és hűség~E cudar földet
10130 4 | nyomában~Nagy Békeország vasfalai nőnek.~Szent László óta
10131 4 | Fölöttünk egyre szántanak~A vasfejü legények.~Hat lábnyira a
10132 3 | gulyák, szűzkövér rendek.~Vasizmos öklét utánuk tárja -~S veszi
10133 4 | Merre csak szemem lát,~Vasizmú hősök verik a gyehennát,~
10134 5 | meggázoltak~A véres idő vaskerekei.~Nézem az irást; szavai
10135 4 | vakand-lyukat~Halálos ágyúk vaskölykei turják.~Fönt egy gépmadár
10136 6 | álljanak;~Tokaj vesszői vassá váljanak;~Tépjétek össze,
10137 6 | kenyérrel,~Most fizetünk vassal, vérrel.~ Vértanúink,~Áldón
10138 Elet| védőműveket összekötő tábori vasút keleti, ágyútűznek kitett
10139 3 | csúcson, melyre már fölértél, vátesz,~De szép lehet a napfényes
10140 11 | Vke, 1908 márc. 1. - »Gróf Vay Sándornak«.)~Senki küldöttje~
10141 2 | Széket tol apóka elém.~Egy vázában az ő virágja.~»Elviszem
10142 11 | csak a kiadások létrejöttét vázoljuk fel. Az egyes versek jegyzeteiben
10143 1 | kiálthatsz reám,~Örök haláltól véd hitem s Atyám!~Te adsz halált,
10144 9 | ketten.~- Az én nevemmel védekeznek -~Gondolta szomorún a Mester~
10145 Elet| ellentámadásba ment át. A mieink védekeztek. A főparancsnokság beleegyezését
10146 2 | ellen,~Rontásod ellen ki védené meg?«~ *~Kicsi asszonyszív,
10147 10 | Zselléri sorban, robotban, védetlen -~Teremtő Isten, ugyan mit
10148 10 | Gazdagok földjét hiszen én védettem!~S most a kutyám csak, ha
10149 8 | Fejfáink is a szabadságot védik.~Dicsőséges Jobb, ó, vezesd
10150 9 | maszkját ó, miért veszed fel?~Vedlett szárnyadból rég kihullt
10151 Elet| tovább dolgozik a körben levő védőműveket összekötő tábori vasút keleti,
10152 Elet| köszönő táviratát közli a védőseregnek. Przemysl ünnepel. Megint
10153 3 | suttogtam: szeretlek.~Fehér vedrekbe hullottak a rózsák.~Fönt
10154 1 | Kik a szabadságot halálig védtétek -~Itt a szolga földön mit
10155 1 | föld meg,~Imbolygó árnyak védve befödnek,~Hajad kibontva
10156 3 | Csak látnám, látnám már a véged.~
10157 4 | táncol vén Európa:~Idők végéig mégis úr lesz,~Ki úr volt
10158 4 | Seregek ura, igazságos Ur,~A végek napján tégy itéletet!«~...
10159 10 | Vereckéig...~Kárpát alján véges-végig~Holdas fehér a mezőség.~
10160 Elet| szeptemberéig megint otthon. Vegetálás. A kiállott boszniai szenvedés
10161 Elet| nagy gyerek« számára. A vegetáló esztendőnek bájos emléke
10162 Elet| körül már nekem kellett végeznem, mert Gézát behívták fegyvergyakorlatra.~
10163 Elet| Elemi iskoláit ugyanott végezte. 1894 elején mind a 6 gyermek
10164 4 | pirosló szép arcok -~Ma jól végeztük megint a napot.~Megolvasom:
10165 Elet| unszolására, hogy valamit végezzen, beállt a jegyzői irodába
10166 10 | oly soká látták sötétnek~A véghetetlen, kék eget.~Mely annyi holt
10167 Elet| édesanyjuk, a törékeny asszony végigápolja őket; a 4 éves Ádámka június
10168 2 | ficánkol.~S ahogy az egér végigfut rajta,~Akkord csendül ki
10169 3 | az élet.~Szegény testemet végigkorbácsolta~És még szűkebbre fogta rajt
10170 2 | ő sirat, ha emlékezőben~Végigsimítja vén homlokod.~Aludj, aludj
10171 3 | A karaván a robotjára.~S végigtapos a lelkemen~Minden szegény
10172 3 | hajnalon~A vágyak ostorával~Végigveri e testet.~Örök mosolytalan~
10173 Elet| csak július közepén kezdjük végképpen elhinni. 19-én hozták általában
10174 1 | melynek neve: gyűlölet,~S ki végrehajtja: a felebarát.~Óh, azt a
10175 Elet| éjjel furcsán viselkedik, végrendelkezik. Nem tud mozdulni. 14-én
10176 10 | asztalnál szőtte-szőtte~Végszámra a legenda-selymet, -~S koldus-magának
10177 2 | meg, ki mondani meri.~A végtelenséget csúfolja,~Mert nincsenek
10178 Elet| elhelyezéseiért. Mihály is végtelenül kedvesen (szinte vőlegényesen)
10179 Elo | Máriákat« vigasztalta és végül maga vigasztalanul pokoli
10180 4 | tarisznyát aggass!~Kik büszke végvár sáncain~Havak óta vívnak
10181 4 | csatafarkas, és jegyezd meg:~Bátor végvárban hű vitézek~Erre rettentő
10182 7 | kapzsiságtok~Bérelt barmoknak végveszedelmére~Vérrel mosatta végig a világot.~
10183 Elet| államba viendők jegyzékébe vegyék. (Felesége, mint tiszti
10184 4 | Petőfi lelke.~S ha úgy akarja Végzet-úr~S rablók golyója minket
10185 Elet| forradalommal az Áchim-fiúk végzetére.) Itthon húsvét tájt készül
10186 Elo | világháború teljesíti be végzetét és szólaltatja meg költészetének
10187 Elet| ezzel sodródott bele a végzettragédia örvényébe.)~Lelkendező leveleket
10188 Elet| állás!~Buzgó igyekezettel végzi a dolgát. Ír a lapba mindent,
10189 Elet| fájdalmas felkiáltójellel végződik az Őrangyalhoz írt szép
10190 Elet| más költemények« meg azért végződtek szomorúan, mert őket, a
10191 3 | leválnak.~A kezed nézed: hogy a vékony gyűrűk~Mitől haloványak...~
10192 9 | rágyujt a »Wacht am Rhein«-re.~Vékonyka kis csengettyű-hangja~Száll,
10193 Elet| Gyóni-kötettel, az »Élet szeretőjé«-vel. (Maga is lelki, szellemi
10194 1 | mért rójam fel neked?~Nem véled - perlőimmel perlek én!~
10195 1 | Ha jöttek is ott szembe vélem,~Egy hang szólt szivem belsejében:~
10196 5 | Utazz fürdőre, édes.~Velence: régi vágyunk -~Ott dörögnek
10197 4 | Nyugati szesztől kótyagos velők,~Koraszült bölcsek, véznák,
10198 2 | a rövid nász nem hagyott velőtlen.~Karunk erős és fonnyadt
10199 Elo | hagyatéka, aki a világviharral vemhes békés évtized egyéni és
10200 10 | ligeteknek~Drága szelid vendége lett -~Hol béke él és szeretet.«~ (
10201 3 | látni engedd~Beköszönő vendégednek~Sikátorod, palotád:~Várnak-e
10202 Elet| feloldódásban egy szép dabasi vendégleány, Amálka hevíti versekre.~
10203 5 | hosszú napok~Mint egy gúnyos vendégsereg~Körülállnak s nem engedik,~
10204 2 | míg hullámos ében.~Irígy vénekre csak sose hallgass!~Majd
10205 2 | kicsi árva,~Virágtalan vénleány-ágyon.~Fehér és gyömbölyű a vállad,~
10206 2 | forró lángjába...~S nem is venném észre:~A szivem verése~Egyszerre
10207 3 | Most habfehér szoborba,~Vénusztestü szoborba~Csókok vágyát leheltem...~
10208 2 | didergett a róna,~Levele hullt a venyige-soroknak -~Palotás város poros kövezetjén~
10209 2 | szőlőskertek mellett.~A venyigén pirult, duzzadt a szőlő.~
10210 2 | hangom, még máma nem ittam.~A venyigéről adjatok egy fürtöt!~»Igy,
10211 2 | nyárfa béle...~Ilyen karokkal venyigét karoltok...~Pedig ölelni
10212 8 | is ülni~Virág alatt a hűs verandán;~S a mély titokba elmerülni,~
10213 2 | csigázott testek inognak,~Vérbefutottan bús szemek égnek.~Szöges
10214 4 | Csak még a muszkával~Egy verbunkost járunk.~Csak még a bitangját~
10215 10 | fogva.~Tealád ágyaz minden vércsatorna,~Könymosta árok, verejték-folyó;~
10216 2 | nem riaszt itt~Irigy szem vércserebbenése.~Jó helyt vagy itt. Az ajtót
10217 3 | gondolatában.~Szivéből piros vércsöpp indul,~Csipkék alatt fut
10218 6 | szeme könnyben ég;~Lelkük verdesi börtönünknek rácsát.~ (Krasznojarszk,
10219 10 | Rettegjetek!~Mint nyöszörgő verébfiók~Olyan szomjas, szomjas a
10220 4 | Hol büszkén borul ős Verecke:~Magyarok csillaga vezesse~
10221 10 | alvó falvak~Álmot látnak Vereckéig...~Kárpát alján véges-végig~
10222 10 | vércsatorna,~Könymosta árok, verejték-folyó;~Penészes gőg, úri tivornya,~
10223 10 | Nehéz már kivinnem.~Sok verejtékem televény tanui:~Nem birnálak
10224 3 | vérrel festem~És ácsolom bús verejtékkel.~Jaj, elkészül-e sohanapján~
10225 Elet| alakulóban levő orosz gyűrűn verekedte át magát, parancs szerint
10226 3 | sötétje.~Néztél már vén verembe félve?~Oly mélyen bent vagy
10227 3 | vagy a szivemben,~Mint mély veremben est sötétje.~Néztél már
10228 4 | nyoszolyában~S álmában látja omló véremet.~Maradj itt, hű eb. Ez a
10229 4 | közelebb,~Hajrá új harcon, véren által,~Hol győzelem virága
10230 7 | volna már teritékre.~Hősök vérén ami érett,~A gyümölcsöt
10231 6 | anyaszülte,~S pusztuljanak a vérengző ebek?~Puskin nagy lelke,
10232 4 | elsodorja véres áradat,~Ki vérengzők közt védtelen marad~És hová
10233 2 | A város képe vánnyadt, véreres...~Nem, nem gyűlöllek, beteg,
10234 7 | átkozott fejét,~Ki annyi vérért tőrbe visz, -~Ha entestvérünk
10235 5 | halavány, hősi asszony.~Veres kereszt a melleden.~Hozzád
10236 4 | Fönt a sápadt hold véresőt mutat.~Két magyar vitéz
10237 7 | tárogathat.~Vészharang zúg véressőre -~Hej pusztázó, most előre!~
10238 2 | int fehér falon~És mellet veret főhajtó alázat.~A havas
10239 1 | lázra szitja balgák lomha vérét.~Kietlen tájon lidércfény
10240 6 | szórni,~Csak megátkozni önnön véretek.~Puskin nagy lelke, Tolsztoj,
10241 3 | mindig búsan~A szivemet verettem.~Én csak búsan szerettem.~
10242 2 | irtózó gyávát~A magam keze vérezett meg.~Ami nem jön: mindig
10243 1 | kérve-kérve~Szerelmed szívem vérező sebére...~Hallgasd meg óh,
10244 1 | Nincs, nincs remény.~Vérezve látja: felhők rohannak,~
10245 1 | nézze végig borzalom nekül~A vérfagyasztó, bús komédiát,~Melyben az
10246 7 | összefoly.~Könny, verejték és vérfolyam~Nem száradhat fel nyomtalan.~
10247 7 | merne, ó,~Áradj ki ujra vérfolyó!~Fölvillan üveges szemünk -~
10248 7 | VACKOKON.~Testvér, nagy messzi vérfolyók~Szelik e szédült sárgolyót.~
10249 1 | VERGÕDÉS~Csak vergődés volt, amit
10250 1 | megfog szenvedéllyel,~S hiába vergődik, mint annyi más...~Aztán
10251 2 | s kik bálványt öleltek~S vergődök mind a nagy talányon -~Ha
10252 1 | Istenének.~Körötte zúg a vergődők morajja,~Emelt fővel csak
10253 4 | csatafarkas,~Simítsd le vérhabos szakállad~S válladra bő
10254 7 | csontja a határ,~Tanyát nem verhet a kufár.~Tanyát nem ver...
10255 3 | földekre~Hadd hulljon a veriték.~Hajrá, nemes falka,~Kutyabőrünk
10256 7 | szálltok?~Magyar homlok veritéke~Jó volna már teritékre.~
10257 4 | Száz árok tellett büzhödt vérivel.~S mire a nap kelt a hegyek
10258 11 | Anthol. Hung.«. Insel Verl., Leipzig, 1923. - Huss
10259 4 | szépség~Magját érlelik messzi vérmezők.~Fölszállok hozzád, Világ
10260 4 | Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,~Hogy kiáltná bőgve:
10261 1 | ezt a nemzetet,~Minthogyha vernék pokoli hatalmak:~Hogy gyujtsa,
10262 4 | csupa szabad népek,~Hogy vernénk le ilyen ellenséget?~Ha
10263 7 | öröködbe, Ős Turán, ki lépett?~Vérnyomos utján vándor hadaknak~Merre
10264 2 | fekete szárnyak~Felhőformán verődnek.~S én még gyermekmódra,~
10265 4 | igét.~Ha engem elnyel itt a vérözön,~Uram, szépségét ki zengheti
10266 3 | érkezésig~És szivem, mint dob verője~Gyermekkézben, ugy dobog.~
10267 4 | Az uzsoragarast fogukhoz verőket.~ Csak egy éjszakára:~Mikor
10268 10 | Ó, világ-veszettség!~Ó, vérontó játék!~Palotám helyett most~
10269 1 | összehordtam.~Mártírkoporsó, vérpad benn az oltár,~Tört békócsörgés
10270 6 | deszkapárna;~Zúgó melledig ér a vérpiac, -~S neved kiáltja egy fátyolos
10271 1 | szentnek~Halottszín arcuk vérpirosra válik,~Ahogy az esküt mormolják:
10272 6 | szittyák, hősi germánok,~S vérrokonokká gyűlölet avat.~Áldassék
10273 7 | Széles volt az árok.~S vers-gyilkos kufárok~Átka, szitka hull
10274 9 | gondolt bús Borodinóra;~Versaillesi parkra, pompás ünnepekre.~
10275 Elet| aktuális politikai karikatúra versben meg van engedve. Komoly
10276 11 | csererokkanttól hazahozott 15 versből az a 7, amely a grnő köt.-
10277 11 | tudjuk; a háború és a fogság verseinél egyes érdekességek odajegyzésére
10278 Elet| engedve. Komoly és tréfás verseire van hely a saját lapjában;
10279 Elet| szebb verseket. Szerepelt verseivel a Toldy-körben is. 1905
10280 Elo | repülőgépen szállt Budapestre. A versekben a harctéren szenvedő és
10281 Elet| Etelka«-, majd »Amálka«-versekből közöl. Géza foglalkozik
10282 Elet| szerelem; a levelekben küldött verseké is.~Eleinte seregeink előrenyomulnak.
10283 11 | elégednünk azzal, hogy a békebeli verseknél a kézirati emlékek alapján
10284 Elet| gyermekkorában megnyilvánult verselési hajlamot neveli benne. A
10285 11 | katonáknak írtam. Még ha egy versem irodalmi élűnek látszott
10286 11 | Békítő ünnepi ének« c. versének 4. vszka.)~Bús monológ egy
10287 9 | bátrabbnak látszott,~S most már versengve felelgettek:~- Azért csak
10288 1 | könnytelen szemekkel...~Köröttem versenyt sírva sírta~A veszteség
10289 Elet| újra a mienk, s a przemysli verseskönyv II. itthoni megbővült kiadása
10290 Elet| tábortűz mellett« című verseskönyve.~1915 január 20-án így ír
10291 Elet| 8-adrétű füzetkéből álló versgyűjtemény, amelynek négy címrajzán
10292 Elet| kiadásában a diadalmas przemysli verskötet. Javában méltatták a lapok,
10293 Elet| neki hazarepített przemysli verskötetet. - Ott a Tábori Ujságban
10294 11 | Rákosi Jenőt köszöntöm e verssel.« - Ez a vers idézte fel
10295 Elet| Térjetek meg« kezdetű utolsó verssorait. Délután furcsa vígság van
10296 11 | vált. = -ozat. - vszk. = versszak. - A [ ]-be tett dolog következtetés
10297 2 | Viszi magával a fakult~Sok vérszegény leányemléket.~
10298 Elet| Kétoldali tüdőgyulladás, vérszegénység.) 19-én Géza kéri, eszközöljük
10299 1 | árnyék már dörgő szavára.~Vérszin palástját ölté a kelet, -~
10300 6 | fizetünk vassal, vérrel.~ Vértanúink,~Áldón nyujtják kezüket.~
10301 7 | kufárok~Átka, szitka hull rám.~Vértavakon úszó~Tépett, riadt hattyú~
10302 2 | Durván szövött ingen~Hullámot vertek dagadó lány-mellek.~S palotás
10303 9 | nyugszik, a holt;~Véres harcok verték fel hírét,~De csak a béke
10304 6 | Emlékezem fakó arcára;~Vértelen kékült keskeny ajka.~A menekülők
10305 2 | megád.~Örökre... csak a vértelenség~Kendőzi ezzel önmagát.~»
10306 10 | kegyelméből~Ki százezret vertem~Keserű lakatra:~Most a torony-börtönt~
10307 4 | szájában méze:~Ki halálod és e vértengert~Fehér cárok pokolvárában~
10308 2 | mámoros éjjel~Összekacagnak vertezüst kupák -~S a zenés termen
10309 1 | egy se ellenállni -~Mi vertük volna - a Kossuth katonái!~
10310 1 | magyarkák!~A földet, mely omló vérüket fölitta,~Jó kemény mankóval
10311 7 | kokárda.~Csak ez a kokárda, de vérükkel festve, -~Másnak cifra cafrang,
10312 6 | Melyért most békés népek vérzenek?~Puskin nagy lelke, Tolsztoj,
10313 1 | Mintha mitől már régóta vérzett,~Egyszerre oltná bele valaki.~
10314 4 | gönci hordókra~Uj csapokat véshet.~Akkor a papunk is~Csap
10315 3 | kőarcú élet,~A siralomnak vess már véget.~Elég nagy a bánat-pirámis,~
10316 1 | Csodás alakját érctáblákba véssék,~Magasztaló dalt hadd daloljanak, -~
10317 7 | amely biztatna,~Hogy el ne vessz a sivatagba?~Hoztál magaddal
10318 6 | sziklái égig álljanak;~Tokaj vesszői vassá váljanak;~Tépjétek
10319 1 | Dús gerezdek helyén kopár vesszők állnak,~Száraz kötelékük
10320 7 | hajtja végre,~Mikor friss vesszőt küld ki a napfényre?~Fában,
10321 1 | balga,~Csüggedjen a gyáva a vészbe, viharba,~Sirály sikongjon
10322 8 | Szent István keze,~Rád néz a vészben Árpád nemzete.~Ki megmozdultál
10323 9 | Tyrtaeus maszkját ó, miért veszed fel?~Vedlett szárnyadból
10324 Elet| nem került sor. Az élelem veszedelmesen fogyott. Geöcze Bertalan
10325 1 | Amerre viszlek, várnak a vészek,~Nem rózsalevélből készül
10326 1 | A bátort nem remegtetik veszélyek!~Az út végén, ott... Lásd
10327 Elet| levő őrsátorban a telefont. Veszélyes hely ez is, de domború mellét
10328 Elet| iránt ébredt szenvedélye veszélyezteti az érettségit. Ennek a veszélynek
10329 Elet| veszélyezteti az érettségit. Ennek a veszélynek kiküszöbölése után a majálison
10330 1 | kezembe~Csak félve habozón veszem.~Amit oly vágyva vágytam
10331 4 | orosz nyavalyák közt, észak vészes és hajszás éjszakáin, füstölgő
10332 8 | Eltipró árja zúdul ránk veszetten.~Kárpátok ölében ősi templomodra~
10333 7 | álmod:~Tárogató tárogathat.~Vészharang zúg véressőre -~Hej pusztázó,
10334 8 | Mi hajlékunkat engednéd a vésznek?~Uram, szájunkat veri már
10335 2 | este el kell asznom, vesznem.~Ne hagyd, hogy mézem bús
10336 2 | porba,~Nem hízott törpékkel vesződve.«~
10337 1 | viharba,~Sirály sikongjon új vészre kiáltva,~Rémítve hajósát
10338 9 | Mit elhasználtak talján Veszta-szűzek;~S hiába nyihog és nyerit
10339 4 | csak most szoritsd még,~Vesztébe ront a kalóz-csorda.~A pirámisok
10340 1 | Bánatroham szemökbe csalta~A vesztes szivnek művészkönnyeit.~
10341 1 | Fájdalom űz tova.~Fájó veszteségem felújítja minden:~Utamban
10342 2 | lassan vetem fel.~Világát vesztné tán a napsütésen,~Amit te
10343 2 | számolnék magamról,~Én mindig vesztő s mindig pártos.~S jaj...
10344 1 | Vakitó fénye kékes ködbe veszve:~Izzó lángkéve, ontja sárga
10345 Elet| határozottsággal egy szerkesztőségi vetélytárssal vívott amerikai párbajként
10346 2 | Szokott látáshoz. Csak lassan vetem fel.~Világát vesztné tán
10347 3 | készül bús aratásra.~Fáj a vetés és fáj a barázda.~Minden
10348 3 | mind isteni szép.~Szépség vetése úgy nőtt ki magától~S amit
10349 4 | gyöngét, szomorut,~Aki sohase vétett ellened.~Uram, szépséget
10350 4 | áldott magyar buza:~Aki vetette, az arassa le.~A gyermekért,
10351 3 | Halhatatlanságban,~Melynek ágyát te vetetted neki,~Nagyapád mellett még
10352 2 | S én még, jaj, magot se vetettem.~Sarlóval a gondosak majd
10353 4 | árnak~Sziklahomlokát hogy veti a Kárpát.~Látod-e, lengyel,~
10354 Elo | Az röviden az olvasó elé vetíti időrendben költőnk sorstragédiáját
10355 2 | Nekem meggyónod minden vétked,~S amit magad előtt is rejtesz,~
10356 2 | Megfagytak itt a hitek, álmok,~Vétkek és szenvedélyek.~Szádból
10357 3 | árnya bűnnek.~Nem érzek máma vétket.~Ó, csudatévő csókok,~Hogy
10358 2 | soha meg ne bocsátana,~Mig vétkezem és amig élek.~Volnék dacos,
10359 1 | értünk~És megváltotta szörnyű vétkezésünk.~Óh, ne vigyétek lelketek
10360 2 | megyek, ha én megyek,~Bús vétkezők, szent emberek,~Hiú vakok
10361 2 | Bocsáss meg, Madonna! nem, nem vétkezünk.~
10362 10 | TESTVÉREM ÁGYA MELLETT~Én még vetkőzöm este,~S reggel felöltöm
10363 7 | Melynek partjára rabokként vetődtünk.~Füzek aljáról hol az álom-csónak?~
10364 3 | nemes falka,~Kutyabőrünk vetője.~Haj, mének, agarak,~Rókafogni
10365 Elet| megelégedetten tudomásul vették és köszönetet mondtak a »
10366 5 | leveleket visszazártad.~Kendőt vettél borzongva, fázva.~S a jövő
10367 Elo | Kálváriáról« 1. leveles részéhez vettük a »Rabságban« c. kötetből
10368 1 | ácsolod!~Aki nevedet ajkára vevé:~Rabláncon százat hajtanak
10369 2 | Hangom a szelek is szárnyukra vevék:~Te akartad: jöjjek. Te
10370 3 | vágyna.~Erős béklyóban bünét vezekelje,~Mert nincs oly bársony
10371 3 | újítónak~Hétszer kell itten vezekelnie.~Barna hajad a gyászokban
10372 4 | tekints,~S megsokald szörnyü vezeklésemet,~Csak őt tekintsd, a gyöngét,
10373 7 | már a napnak;~Kitárhatod vezeklő melled;~Kérő könnyeid omolhatnak;~
10374 7 | Isten katonája,~Kell magyar vezényszó, kell magyar kokárda?~Magyar
10375 Elet| kormánypárti ugyan, de a vezércikk nem a segédszerkesztő gondja,
10376 Elet| verset, szépprózát, híreket, vezércikket is. Ősszel Budapestre jött
10377 8 | Dicsőséges Jobb, hála teneked.~Vezéreinknek annyi nemzedéken~Varázserődet
10378 8 | vezére,~Szálljon erőd a vezérek kezébe.~S mit annyi balkéz
10379 Elet| Tábori Ujság 1. száma. A vezérkarhoz beosztott Geőcze Bertalan
10380 8 | Kiket vaksorsuk örvénybe vezérlett,~És földönfutó milliók jaját~
10381 8 | védik.~Dicsőséges Jobb, ó, vezesd e népet,~Melyet romlásra
10382 8 | bűneinket,~Dicsőséges Jobb, vezess haza minket.~ (Krasznojarszk,
10383 4 | Verecke:~Magyarok csillaga vezesse~A diadalmas hadakat.~Szálljon
10384 10 | pusztaságon~Szülőfalumba vezet-e még lábnyom?~Szülőházamat
10385 4 | Bálint:~Jó néhány századja~Vezetett már itten minket~Magyarok
10386 Elo | alatt vívódó Przemysl várába vezette; ott, a hősi küzdelmében
10387 4 | velők,~Koraszült bölcsek, véznák, betegek~Mit érez mostan
10388 4 | ménló;~S ha vért okádik a Vezúv,~S fején táncol vén Európa:~
10389 4 | Gyantázván gyantázhat,~Mert a vicispán is~Táncol akkor nálunk, -~
10390 Elet| Pedig »minden vigaszom és vidámodásom a Te kártyáid voltak« -
10391 1 | Leszek tüskés ág letarolt vidéken.~A szív - az lázong még -
10392 6 | Áldd meg helyettünk a Tisza vidékét,~S kiknél többet bűnös sem
10393 Elet| megbecsült szereplője s a Vidéki Hírlapirók Egyesületének
10394 2 | Sarlóval a gondosak majd vidoran~Indulnak a bő aratásra.~
10395 Elet| fejlődött főgimnáziummá. A Vidovszky-kamra, a volt szarvasiak vezető
10396 Elet| rokonok szárnyai alá, a Vidovszky-kamrába. Öccse, Miska egy másik
10397 1 | eperfa, hogyha énnekem még~Vidulásom lenne ártatlan danán,~Hogyha
10398 Elet| Mihályt semleges államba viendők jegyzékébe vegyék. (Felesége,
10399 4 | Anya ne sirjon, szerető vigadjon~És csókkal áldja hű vitéze
10400 7 | még kihallott~Víg flótások vigassága;~Buda tornya messze fénylett -~
10401 1 | Letérdepeltek a sírokra -~Imában vígaszért esengve.~S üres szívvel
10402 7 | magad,~S börtön alján is vigaszod marad,~Mert öröktől volt
10403 Elet| értesítéseket. Pedig »minden vigaszom és vidámodásom a Te kártyáid
10404 Elet| híradásaim révén talált némi vigaszra. Értesült a Petőfi-Társaságba
10405 3 | bohémi gyász.~Mert aki annyit vigasztal s nevettet,~Sirni akar most
10406 1 | valóság;~Kinek az élet bús, vígasztalan,~S kishitű lázadjon ellened -~
10407 Elo | vigasztalta és végül maga vigasztalanul pokoli lelki máglyán - hazája
10408 Elet| emberszeretet, a bajtársiasság és a vigasztalás oltárán Istennek, embernek
10409 2 | dalnak -~Szomorú szemmel én vigasztallak.~
10410 Elet| család (Miska és barátai) vigasztalnak... Nem szabad szomorkodni! -
10411 Elet| Őrangyaltól nemigen kap híradást, vigasztaló sort, rossz gondolatok kínozzák,
10412 Elo | itthoni magyar Máriákat« vigasztalta és végül maga vigasztalanul
10413 6 | öröm száműzöttje:~Mikor vigság napjai jőnek.~Ki vért gázolt,
10414 Elet| verssorait. Délután furcsa vígság van rajta, kávéházba is
10415 7 | más lenne most a rovás:~Vigyázna csak a határon,~Ha nem is
10416 3 | melyre féltőn~Én sohase vigyáztam.~És mint fehér virágot,~
10417 Elet| ágyútűznek kitett pontjain vagy vigyázza a sánc tövében levő őrsátorban
10418 4 | magam~Egy szelid szempárba?~Vigye a levelem~Bugó galamb szárnya,~
10419 1 | rábizom az éji szelekre:~Vigyék tehozzád. Párnádon elöntve~
10420 1 | szörnyű vétkezésünk.~Óh, ne vigyétek lelketek vásárra!~Az égből
10421 1 | Az árny és ördög-arcával vigyorgott.~»Világosság kell? Hát majd
10422 3 | napok vén szatir-arca~Rám vigyorog: Hát mégis itt vagy.~Fakó
10423 1 | árbocosok,~Zajgó birodalmán vihar-űzte vizeknek~Én áttörök, átgázolok.~
10424 1 | Csüggedjen a gyáva a vészbe, viharba,~Sirály sikongjon új vészre
10425 7 | aljáról hol az álom-csónak?~Viharos éjek messzére ragadták.~
10426 1 | hadd támogassák -~(Egy kis viharra még biz összedül!)~Ahol
10427 Elet| viharában a nagy világ egy kis viharsarkában. (Gyóni Géza születési adottsága -
10428 4 | kopácsol,~Földre zuhan már vihartámadáskor.~Csak szálas fenyves, melyben
10429 1 | idegenben egy kiszáradt fáról;~Viharverte fának szomorú sorsáról...~
10430 3 | viháncol,~Dús palotákban vihog rajtunk.~Bús testvérem,
10431 5 | szeme lecsukódott.~Éjféli vihogó szörnyű szörnyek~Eltüntek,
10432 3 | Pillantásában ne üzenjen~Vágyódó vijjogó szerelmet;~Ne lássa meg
10433 10 | magyar ékszer sorsát nyerted:~Világ-napfényben, glóriásan~Messze ragyognak
10434 11 | aminthogy a dekadencia, amit világ-penésznek neveztem, nem éppen csak
10435 7 | fajzatja,~Le az álarccal, világ-uzsorások.~A Végzet ajkán elhangzott
10436 10 | Isten kegyelméből -~Ó, világ-veszettség!~Ó, vérontó játék!~Palotám
10437 2 | Csak lassan vetem fel.~Világát vesztné tán a napsütésen,~
10438 4 | rettentő esküt tesznek.~Vidd a világba esküjét~Ujév hajnalán ezreiknek.~
10439 1 | Mire templomod építed,~Világfenntartó, nagy hited!~ ~
10440 11 | fűződő sorozat, 1902-3.]~Világgyülölet. (Pozs. not. Pozs., 1902.
10441 1 | VILÁGGYÛLÖLET.~A poéta:~...Igen! Gyűlölöm
10442 Elo | prófuntja« lehet nemcsak a világháborút átélt magyarságnak, hanem, -
10443 4 | forgatagának~És jöhet vihar világkeverő:~Mosolyogva állja szüz magyar
10444 1 | Világ tüze fényét,~Vakítva világló~Hótiszta szerelmem -~És
10445 9 | elgyönyörködött.~- Atyám, de szép is a világod!~Ugy élhetnék le, mint az
10446 4 | Ha megvesznek is ujra a világok.~Mi hazaérünk és ha porló
10447 1 | meg én.~Az éjben fénybogár világol~És harang kong valahol távol.~
10448 1 | csöndben elmélázva:~»Az én világom - nyájas szerelem.«~És szólt
10449 1 | ördög-arcával vigyorgott.~»Világosság kell? Hát majd gyujtok én!~
10450 2 | nézzetek!~Szűk, daltalan világotokba~Nem vágyik tűzimádó lelkem;~
10451 4 | egész,~Kiket ki nem kezd a világpenész.~Halljátok ime s megtartsátok
10452 4 | napi járón temetetlenül~A világrablók holtteste hevert.~ (Zuravica,
10453 5 | szerelmes sóhajok?~Két világrész és két szív harcán~Győzhetnek-e
10454 10 | Habos selyem-csudák~Öt világrészben hová rejtőznének,~Ha nem
10455 4 | patakokban omlik könnye~Világszép magyar asszonyoknak;~Busult
10456 Elo | szellemi hagyatéka, aki a világviharral vemhes békés évtized egyéni
10457 Elet| Gyónon a szomorú öregnél villámhárítónak lennie.~Az iskolai évnek
10458 1 | Se fájjon e karnak,~Mely villámit az égnek~S rontó birodalmát~
10459 2 | Hullámkorbácsok hadd vagdalják.~Villámos felhők fenyegetve~Csak gyüljenek
10460 1 | koporsónál~- Vihar után villámütött fa~Egyedül szárazon~A csepegő
10461 1 | volna látnom~Titkolt örömnek villanását~A könnytől ázott arcokon -~
10462 2 | csókolni jer!~Fehér fogak felém villannak~És csókolatlan tünnek el.~
10463 9 | csillag~Sugártűi gyorsan villogtak;~És bársonyán az égi boltnak~
10464 Elet| kiadású Kultúra is, Ámon Vilmos is megvált a Naplótól, s
10465 10 | HAZAVISZEM~Hazaviszlek, hogyne vinnélek,~Hiszen melléd akartam bújni,~
10466 4 | Búban ne hervadjon~Gyönge violája.~De rakják ki szürét,~Ha
10467 6 | TÉLBE~Most tavasz jön; a virág-zászlót~Lengetik már a szép magyar
10468 2 | élet ez a virágélet,~Én virágajkam hadd áldhasson egyre.~
10469 1 | mostoha.~Nézd, itt is csak virágban járnak -~Csak onnan tetszik
10470 4 | Napkeleti tájon~Tavaszi kürtös virágbokrétáját?~Látod-e, lengyel,~Moszkovita
10471 3 | amit arattál: egy marék virágból.~Boldog vagy-e? S a csúcsról
10472 2 | betegre.~Legyen szép élet ez a virágélet,~Én virágajkam hadd áldhasson
10473 1 | Lásd, haldokol a nyár.~Virágeső várt nemrég minket itt~S
10474 2 | reám, erőfakasztó csillag.~Virágfejem most bujt ki s feléd bókol.~
10475 3 | suhognak,~De hamar is megdermed~Virághordó galambja~Álmomnak és álmodnak.~
10476 1 | alkonyatkor~ A te kis kezed.~Virágillatnál kék multba szállok,~Hullottak
10477 2 | apóka elém.~Egy vázában az ő virágja.~»Elviszem a Gitta nászára.«~
10478 1 | fájó reszketés hat át.~Virágkehely is lassan megrezeg,~ Mint
10479 Elet| belekapcsolódtak és megindult virágnyelvű levelezésünk, amelynek az
10480 1 | álom,~Széjjelteríti bokron, virágon.~Óva leszáll a madár fészkére,~
10481 6 | Látod az Isten mosolyát?~Virágozd fel a nyoszolyát.~Az édenbe
10482 6 | szent magyar fák~Csak addig virágozzatok!...~
10483 1 | forró nyári éjjel~Kicsiny virágra álmot hordana.~Ajkára szállt
10484 1 | tavaszi szél hord~Egyik virágról a másikra...~S a dal - hiába,
10485 4 | Talpig hófehérben~Gyönyörű virágszál~Imádkozik értem.~Járhatok
10486 3 | Két idegen virágnak,~Hideg virágszobornak~Soha-nyitó nászáról,~Hideg
10487 4 | meghallgatja:~Ha nem karácsonyra,~Virágvasárnapra.~ (Szeptember.)~
10488 Elet| Bekker Gizella, a pozsonyi virágvölgyi (magyarruhás) evangélikus
10489 1 | boldogságunk van alatta:~Virágzó fánkról kis testvérvirág~
10490 Elet| a soproni »Nemzetőr« és »Virradás« című hetilapokat egyesítve
10491 2 | égett. Ó ne is égjen.~A virradatban unott robot vár,~Az alkonyatban
10492 6 | a magyarra?~ Itt az óra,~Virradatig áll a tor.~Zúg az itélet
10493 3 | vége már,~Hogy lesz valaha virradatja...~
10494 4 | Hű szivvel igy vár~Vig virradatra.~(Lengyelország, augusztus.)~
10495 1 | rendületlen~Egy szentebb, tisztább virradóra,~Melyben, mi rút volt, elfelejtem.~
10496 4 | Ma éjjel én virrasztok,~S virrasztanak az őrző csillagok.~Parázs
10497 4 | csapat nyugszik. Ma éjjel én virrasztok,~S virrasztanak az őrző
10498 7 | volt a hadi-játék.~Magyar virtus? Lári-fári!~Akkor hős a
10499 3 | magosban süt a nap,~Minden virúl és minden fénylik.~Piros
10500 1 | levelek?~Elég volt fényből, virulásból -~Mit bánt, hogy elfelejtenek?~
10501 7 | folyók, halmok, kertek~Nem virultak, csak tinektek;~Tietek volt
10502 1 | virág -~Más keblén boldogan virulva~Szánó mosollyal néze rád...~
10503 3 | erős térdemet.~Cézár, ki visel gondot rájuk,~Ha gőgöd eltemet?~
10504 7 | Nincs jogom kérni, hogy viseld tovább~A martir-koronát.~
10505 Elet| 10-én) Géza még csendesen viselkedett s aztán 13-ig is, mintha
10506 Elet| De 13-14-én éjjel furcsán viselkedik, végrendelkezik. Nem tud
10507 7 | kinek ártott,~Ha keblén viselte, mint halál-virágot?~S most,
10508 1 | átkos élete...~Egy rozzant viskó, kint a városvégen,~Egy
10509 3 | ó hogy szaladtam.~Jaj, vissza-visszanézni se mertem.~Mindjárt utólér,~
10510 2 | leányotok.~Mert nem tudjátok visszaadni~Az Ő kezének érintésit;~
10511 1 | vezére. Üdvözölve légy!~Ki visszaadtad az embert magának,~Útját
10512 10 | Békesség-szegésre:~Isten kegyelméből~Visszacsap a mélyből~Rabszolgák haragja;~
10513 1 | Hangodra lelkem hangja visszacsendül~És hull a fátyol lefele
10514 Elet| bekerült Tscheik Ernő és visszaeső öccse Miska mellé Géza is
10515 1 | suttogva hajlongtak fölöttünk.~Visszafelé tartok. Fájdalom űz tova.~
10516 1 | elmész...~Ugy, ugy szeretnék visszafordulni~ S nézni utánad -~Nem szabad.
10517 2 | Visszakönyörgöd szüz, pompás erőd~És visszahivnád koldusszeretőd,~Ki téged
10518 1 | Szabadság, ódon templomodban.~És visszahívom tűnt korok csodáját;~A dűlő
10519 7 | madár,~Tört fegyverünkhöz visszajár.~Felakadt üveges szemünk;~
10520 4 | Az Úr velünk volt, apám, visszajöttünk,~Szabad földben nyugodj
10521 10 | harcok régi hősét~Ó-temető visszakapja.~Ezeréves bús örökség:~Boldogasszony
10522 3 | lettem,~Most visszatér~És visszakéri pünkösdi kedvem.~Sápadt
10523 5 | ifjúságod~Egy messzi rabtól visszakérjed?~Egy messzi rabtól, - akit
10524 2 | megvonaglik bérelt nyoszolyán;~Visszakönyörgöd szüz, pompás erőd~És visszahivnád
10525 6 | Jehova tudja.~Egy évszázadra visszalát~S szíve a bánat száraz kutja.~
10526 1 | Hogyha újra összejönnénk~Visszalopnánk a nyarat!~Kicsi kerted kivirítna,~
10527 Elet| fakadtak belőle.~1904 őszén visszament Gyóni Pozsonyba a Hiradóhoz.
10528 1 | szivemből, letörve -~Csak visszarebbent, sosem értve meg, -~Levél
10529 1 | hátha fölkelhetne -~De csak visszaroskadt. Könny hullott fejemre.~
10530 1 | hű kedves közelget...~És visszaszáll a hírnök szomorúan,~Siró
10531 2 | S hasadó reggel, hogy visszaszálltak~Fáradt lángnyelvek -~Az
10532 6 | tavaszból a télbe mentek,~Majd visszatérnek a rabok.~Győzelmi zászlós
10533 2 | volna már megállni.~Jó volna visszatérni.~Sokvétkű ifjuságom!~Remény,
10534 1 | számunkra virág sem marad...~ Visszatérünk-e majd,~ Ha a virág kihajt,~
10535 Elet| nehezen búcsúzott... Pozsonyba visszatérve elvégezte a korrektúrát
10536 Elet| 21-én pedig: A Commissio visszautasította Mihályt, mert olyan, mint
10537 Elo | A magyar lélek állandóan visszavágyódik hozzá.~»Gyóni Géza összes
10538 1 | S mégis - óh nem tudom visszavenni.~III.~Van még sok, amit
10539 1 | bennünket hithős szelleme,~Mert visszaveti árnyékát a kor;~És testvér
10540 Elet| közbenjárására tavasszal megint visszavette a Soproni Napló. Új nekilendüléssel
10541 Elet| második lembergi csata. Visszavonulás a Szan mögé, 12-i levelében
10542 5 | látsz már soha.~A leveleket visszazártad.~Kendőt vettél borzongva,
10543 1 | Mert sziklahitnek szent visszhangja az!~Hallod: Erős vár a mi
10544 11 | nemz. hős lesz. [A vers visszhangját ld. az itth. hírl.-okat
10545 8 | földönfutó milliók jaját~Visszhangozzák az éjszakák.~Tébolyult bolygón
10546 1 | ottan forranak.~Kicsiny viszályban Isten sujt a népre,~Mely
10547 1 | napja hogyha támad.~Én nem viszek csokrot a sirra,~Melyen
10548 1 | látom tán sohasem.~II.~Mit viszesz tőlem? Egész világot;~Imbolygó
10549 Elet| kis Gizella a ciklusát, de viszont ez a szellemi tekintetben
10550 Elo | egyes kötetek kiadásának - a viszonyok miatt - nem mindennapi,
10551 3 | Valami nagy szerelmet,~Viszonzott nagy szerelmet~Áhitott már
|