|
A magyar költészetnek egyik legnagyobb csillaga Gyóni Géza. Akkor
ragyogott fel a magyar égen, amikor vasban, vérben állott a nemzet: a
világháború idején. Fényéből a magyar katona, a magyar vitéz és a vágyódó
magyar szív szerelmes dala sugárzott a magyarságra.
A világháború egyetlen magyar költője Gyóni Géza. Ő adott hangot a magyar katonának, a magyar
vitézségnek, a magyar erőnek.
Élete és pályája csupa költészet, csupa romantika. Már első
lépéseire is az élet és irodalom felé a végzet súlya nehezedik. Ifjúsága,
fejlődő férfikora szorosan összefonódik a békebeli magyarság
életével. A kirobbanó világháború teljesíti be végzetét és szólaltatja meg
költészetének egész hatalmas orgonáját.
Gyóni Géza mint egyszerű közlegény szolgált a hadseregben. Sorsa
az ostromzár alatt vívódó Przemysl várába vezette; ott, a hősi küzdelmében
hörgő várban jelentek meg versei, melyeknek néhány példánya
repülőgépen szállt Budapestre. A versekben a harctéren szenvedő és
hazavágyó katona énekelt; azon a szép, tiszta hangon, amelyből hiányzott
minden hősködés, de annál teljesebb volt az igazi hősiesség. A versek
nagy feltűnést keltettek; egy nemzet ismert bennük magára.
Gyóni Géza életének regénye orosz fogságban ért véget tragikusan. Szíve
még mindig orosz földben porlad... A harcnak és szerelemnek, a szenvedésnek és
hitnek, az igaz emberségnek és igaz magyarságnak ez a kivételes költője
eddig nem szólalhatott meg teljes hangszerével: kötetei elfogytak, régóta nem
kaphatók, bár folytonosan keresik. A magyar lélek állandóan visszavágyódik
hozzá.
»Gyóni Géza összes versei«
címen most egy kötetben kapja itt az olvasó költőnknek hat, megjelent kis
kötetét. Tartalmi tekintetben kiadásunk alapjául szolgáltak a következő
kiadványok: 1. Versek. Pozsony
(Wigand, 1904.) - 2. Szomorú szemmel.
Budapest (Franklin.-T. nyomd., Lampel bizom., 1909.) - 3. Élet szeretője. Versek, 1909-14. Budapest (Athenaeum, 1918.) -
4. Lengyel mezőkön, tábortűz
mellett (5. kiad.) 1914/5. (Athenaeum, 1921.) - 5. Levelek a Kálváriáról és más költemények (a fogságból). 1915.
Budapest (Athenaeum, 1916. jún.) - 6. Rabságban.
Utolsó versek. 1915-17. Budapest (Athenaeum) 1919.
Sorrend tekintetében a hazakerült kéziratok alapján az 5) és 6) számú köteten az a változás történt, hogy a »Levelek a
Kálváriáról« 1. leveles részéhez vettük a »Rabságban« c. kötetből a
kálváriás levelek 2. részét, a régi kálváriás kötet »Más költemények« c.
verseit meg áttettük a »Rabságban« c. kötet elejére. Ez utóbbi kötet
függelékét, az »Angol dolog« c. alatt megjelent fordításokat pedig itt
elhagytuk; azokat egy tervbevett »Gyóni Géza összegyűjtött versei« c.,
teljesen új tartalmú könyv végére szántuk.
Életrajzi tájékoztatót adunk e könyvünk elé. Az röviden az olvasó elé vetíti időrendben
költőnk sorstragédiáját s tájékoztatja röviden a hat kötet
keletkezéséről is.
Függelékül rövid jegyzet-részt
is csatolunk. Abból értesül az olvasó és a kutató az egyes kötetek kiadásának -
a viszonyok miatt - nem mindennapi, igen érdekes történetéről s megkapja
az egyes versekhez a legszükségesebb tudnivalót. Ez - sajnos - a mostani
nyomdai anyagviszonyok miatt nem történhetik olyan mértékben, mint
szeretnők; de hisszük: egyszer ki fogjuk elégíthetni részletes könyvészeti
jegyzetek közlésével a tudományos álláspontot is teljes mértékben.
Erősen bízunk abban, hogy »Gyóni Géza összes versei« megtalálják
az utat minden magyarok szívéhez. Annak a költőnek szellemi hagyatéka, aki
a világviharral vemhes békés évtized egyéni és magyar gyengeségeit és vágyait
»szomorú szemmel« siratta, aki »az erő és a vas« vitatkozásában keményen
megállott s a magyar vitézi erényeket énekelte, aki a »rabmagyar«-okat és az
»itthoni magyar Máriákat« vigasztalta és végül maga vigasztalanul pokoli lelki
máglyán - hazája sorsáért aggódva - elégett »fagyos Szibériában«, - annak a
költőnek szellemi hagyatéka valóban »lelki prófuntja« lehet nemcsak a
világháborút átélt magyarságnak, hanem, - még inkább kell legyen - az ősi
vitézségre tudatosan nevelt mindkét nembéli magyar ifjúságnak.
Budapesten, 1941 május havában.
A KIADÓ.
|