Paragraph

 1 5 |                frank; megkérte a lányt, s az a felesége lett. ~
 2 12|            asszony kedvesen mosolygott, s csak ennyit felelt: ~
 3 19|          férfira kapcsolt egy nyakéket, s aztán nevetve felkiáltott: ~
 4 24|      minisztériumban társai összeültek, s megbeszélték a napi eseményeket,
 5 25|              Ide mindennap bezárkózott, s csak õrá gondolt; az asszony
 6 26|        mindennel ellátta háztartásukat, s most ugyanaz a fizetés neki,
 7 28|               nyolc nap választotta el, s a zsebében már egyetlen
 8 28| felbosszantották! Naponként látta õket, s már a látásuk is megzavarta
 9 30|                     Zsebébe csúsztatta, s indult hivatalába. Elõbb
10 30|                  Végre kiszemelt egyet, s bement az üzletbe. Kissé
11 37|                hogy bizalmatlanok vele, s száraz hangon vetette oda: ~
12 56|                hát a Champs-Élysées-re, s még mindig nem tudott összefüggõen
13 59|           védekezve maga elé nyújtotta, s a következõ pillanatban
14 66|          Befordult a rue de la Paix-re, s le-fel sétált a járdán,
15 72|            leszámolt tizennyolc ezrest; s átnyújtotta Lantinnak; az
16 82|                 könyveket akarta látni; s ahogyan emelkedett az összeg,
17 89|                 Könnyûnek érezte magát, s ha most nekifut, talán még
18 95|                  ezt igazi úrnak nézte, s mint a viszketést, nem tudta