Rész,  Fejezet

1   2,  15|     nálam, sohasem szóltam volna önhöz többet, de megbántáson kezdte,
2   2,  20|        haját gyöngéden.~– S most önhöz igen komoly szavaim fognak
3   2,  20| heveskedék Evelina –, én egyedül önhöz ragaszkodom!~– No, no, Evelina!
4   2,  25|      herceg.~– De hát hogy kerül önhöz ez az excellenciás úr?~–
5   2,  26|      szól:~„Uram!~Holnap odamegy önhöz Kaulman úr, s minden részvényét
6   2,  32|        igen komoly ügyben jöttem önhöz, mely érdekli önt, önnek
7   2,  33|         most megint visszakerült önhöz; ön tudja jól, hogy én önnek
8   2,  44|       delnő. – Nem azért jöttünk önhöz. Nem szépeket mondani, udvariasságokat