Rész,  Fejezet

1   2,  10|     volt dolgom; amit előre tudtam, s hogy a csodálatosnak,
2   2,  12|     úgy lettem nevelőd, úgy tudtam tanulmányaimat folytatni.
3   2,  17| pedig magától a nyomoréktól tudtam meg, ki engem igen szeret,
4   2,  19|  szerelmes bele. Eddig csak tudtam, de mármost nem tudom, hogy
5   2,  26|  magában ilyesmit mondott: „Tudtam volna csak, hogy nem a színésznő,
6   2,  33|  hogy üljön le.~– E percben tudtam meg, hogy a herceg Párizsba
7   2,  33|     jegyzékből.~– Ezt előre tudtam, s éppen azért jöttem ide,