Rész,  Fejezet

  1   1,  1 |               folyosóra, millió szobára. Ezt bámulni fogja az utókor.
  2   1,  1 |  gyémántsugárokat szór.~S most képzeljük ezt az egész légkört egész fel
  3   2,  1 |           lábakkal és bütykös térdekkel.~Ezt már megtapintható bizonyítványokkal
  4   2,  1 |             embertársát –, hogy megegye. Ezt is kideríték az ősbúvárok,
  5   2,  1 |             becsület neki, ő hagyta ránk ezt az egész szép világot.~Ezt
  6   2,  1 |               ezt az egész szép világot.~Ezt az egész kerek földet; aminek
  7   2,  3 |          üzletére „veszteség” cím alatt. Ezt értik, akik próbálták.~Hanem
  8   2,  3 |              alkatrészei, amik a napnak. Ezt a napspektrum segélyével
  9   2,  4 |                  meleg hang volt az, ami ezt énekelte. Valami parasztleány
 10   2,  4 |                 kiléte be volt jegyezve. Ezt is praktikus indokból kezelé.
 11   2,  4 |                 abszurdum, kiméra! Hanem ezt az egyetlenegy arcot semmi
 12   2,  4 |        szédelegve tért vissza szobájába.~Ezt a kedélyállapotot még nem
 13   2,  4 |             biancajára a milliók helyett ezt írja: „örökre szeret!” Quintilie,
 14   2,  4 |              kerületben nincs ember, aki ezt a szót érti. Aztán, ha volna
 15   2,  4 |               harmadikat elégette.~Óh, ő ezt mind meg tudná tenni. És
 16   2,  5 |                közül csak azok utánozzák ezt a divatot, akik nem mennek
 17   2,  5 |                 sejtszövet alakulásában.~Ezt magyarázta meg magának Iván,
 18   2,  5 |             miért kell élni? Nem lehetne ezt mindjárt…~A beszélőt itt
 19   2,  6 |               meg mint fegyverképtelent. Ezt a rendeletet így adta ki
 20   2,  6 |          alakítok egy konzorciumot, mely ezt a te egész telepedet, ahogy
 21   2,  6 |                szomszéd völgyteknőig. Én ezt az egész kőszénmedencét
 22   2,  6 |                 fekete kenyeret.~– Látod ezt? Akik ilyen fekete kenyérrel
 23   2,  7 |                De azt nem nézhetem, hogy ezt a szép gyermeket üsse itt
 24   2,  7 |            kiálta rá Félix – miért vered ezt a lányt!~Szaffrán visszafelelt
 25   2,  7 |       kirántottam a gyereket a kezéből. „Ezt a gyereket nem szabad kendnek
 26   2,  7 |               császárt, meg az országot? Ezt nem lehet elengedni.~– Ön
 27   2,  7 |               most ő végképpen itthagyja ezt a tájat, vőlegényét, ismerőit,
 28   2,  7 |             percben kegyetlenül jólesett ezt hallani.~– He – eh! Úgy
 29   2,  8 |            Örzsik asszonynak szabad volt ezt az állatot viselni, az egyedülit
 30   2,  8 |            Preszburger mussirender”-hez. Ezt csak az érti, aki studírozza.~
 31   2,  8 |              négy latjával egy aranyért. Ezt ismerve, senki sem fogja
 32   2,  8 |               ajtót nyitott a pap előtt, ezt súgva neki:~„Látásai voltak
 33   2,  8 |                sohasem hallotta a grófnő ezt a nótát azelőtt parasztoktól
 34   2,  8 |               volt felőle győződve, hogy ezt már csak álmodta a grófnő.~–
 35   2,  8 |                  az volt a különös, hogy ezt az álmot olyan sokszor újra
 36   2,  8 |    tarokk-klubban lett volna elfoglalva. Ezt érezte a grófnő már messziről.~–
 37   2,  9 |            feltartott mutatóujja felé.~– Ezt csak a kipróbáltatás mutatná
 38   2,  9 |             csüggetegen. – Miről lehetne ezt megtudni?~Mahók tisztelendő
 39   2,  9 |              fogvacogva –, hallotta kend ezt, Mihály?~– Hogyne hallottam
 40   2,  9 |               hogy minél előbb hagyja el ezt a helyet, költözzék a városba,
 41   2,  9 |               magamat, hogy meggyónjam-e ezt, mint bűnt, vagy elhallgassam,
 42   2,  9 |                egy szóval sem emlékezik. Ezt a zsinatnak kellene elhatározni.~–
 43   2,  10|                vele egyedül.~Az, apát úr ezt a gondolatot olvasta Theudelinda
 44   2,  10|           eszmejárásának. Azért választá ezt a szárnyát a várkastélynak,
 45   2,  10|           valamelyik dajkájától hallotta ezt a grófnő.~Úgy volt, ahogy
 46   2,  10|           ajtónak is nyitva kell lennie. Ezt a dohányfüst átjárta öltöny
 47   2,  10|           felvillanyozva felemelkedék, s ezt rebegé az apát úrnak:~–
 48   2,  11|         cselédbotrányok a kastélyban. Én ezt csak ürügynek tartom. Azt
 49   2,  11|                össze tudott fogni.~– Ah, ezt mind el akarja a grófnő
 50   2,  11|                 szénéleg, láthatlan gáz. Ezt bizonyítja a gyútükör tűzpontja.~–
 51   2,  11|                gyútükör tűzpontja.~– Ah, ezt nem hiszem! – szólt a grófnő
 52   2,  11|                nyújtani és rávesztegetni ezt a szép szót: „Isten önnel”.
 53   2,  12|               elejtett szó mutat igazat.~Ezt a régi fakó boltcímert is
 54   2,  12|                tanulmányaimat folytatni. Ezt én sem felejtettem. Tehát
 55   2,  12|         költségek” minden vállalatnál. – Ezt mondva Félix, új cigarette-t
 56   2,  12|                  e „tohuvabohu”-nak. Aki ezt fel tudná használni! Hímzett
 57   2,  12|                 lehetne az az ember, aki ezt létrehozná?~– Minden! –
 58   2,  13|            titkos pártfogó és felfedező! Ezt Sámuel apát barátságának
 59   2,  13|               Nemcsak tartozásból teszem ezt, a bondavári szíves. látogatás
 60   2,  13|             magánkívül lesz örömében, ha ezt megtudja. – Az apát úr szárnyakat
 61   2,  13|                  Bizarr gondolat!~Tessék ezt lefordítani valami más nyelvre.~
 62   2,  13|               jövőre messziről kikerülni ezt a tudományban telhetetlen
 63   2,  13|              gróf érdemeit felemlegetni?~Ezt bizony a societé tagjai
 64   2,  13|          feketévé változtatja.”~„Diable! Ezt jó lett volna az ajtóra
 65   2,  13|              affichírozni.”~„Vajon tudja ezt Theudelinda grófnő?”~„Ma
 66   2,  14|                  sarkán be van horpadva.~Ezt a percinga sebesebb mozgása
 67   2,  14|              tüzében születik a gyémánt. Ezt mindenütt tudják, ahol a
 68   2,  14|             felváltotta a mostoha napot.~Ezt a mágnestű lehajlása a láthatár
 69   2,  14|         villámsugarakat lehet előcsalni. Ezt már Franklin is tudta.~De
 70   2,  14|                új világban is tudják már ezt a mesterséget, s űzik a
 71   2,  15|                az üveget karcolja.~– Ah, ezt kísértsük meg – szólt Angela
 72   2,  15|                itt a tükörfalon? Jöjjön! Ezt Theudelinda grófnő is látni
 73   2,  15|              miután sokan lehetnek, akik ezt nem tudják, megmagyarázzuk,
 74   2,  15|                 a lármásabb mulatságnak. Ezt mindenki természetesnek
 75   2,  15|              szoktak szürcsölgetni.~– No ezt búcsú fejében!~István gróf
 76   2,  15|                 de megbántáson kezdte, s ezt szeretem.~– Nem emlékezem
 77   2,  15|                  osztás közben Ödön gróf ezt az újdonságot bocsátá közre:~–
 78   2,  15|               még eddig mindenkinek, aki ezt előttem felhozta, az lett
 79   2,  15|                 a ritka bátorságot, hogy ezt tudva, előttem mégis előhozza?~–
 80   2,  15|             kérlek, hogy veszítse el még ezt is.~És ott maradt.~Angela
 81   2,  15|                Ennek ugornia kell innen.~Ezt eléggé jelezte Angela grófnő
 82   2,  16|             forintig való fájdalompénzt. Ezt az űrt az emberi és isteni
 83   2,  16|               Uram! – mondá Berendnek. – Ezt a szót vonja ön vissza!
 84   2,  16|                  a szót vonja ön vissza! Ezt a szót nekem még soha az
 85   2,  16|              rögtön utána futottam, hogy ezt a balul kiütött ügyet szépszerével
 86   2,  16|                  hittük, bizton tehetjük ezt a feltételt. Harminc lépés
 87   2,  16|                 volt jogotok hozzá, hogy ezt elfogadjátok. Ti megtörtétek
 88   2,  16|           reggelig meg fogom akadályozni ezt a párbajt.~– Hogyan?~– Beszélni
 89   2,  17|                valamerre a világba.~Majd ezt a viszontagságot is megtudjuk,
 90   2,  17|                azért firkálom neked teli ezt a papirost egyik élève-emnek
 91   2,  17|         szándékoznak őt szerződtetni.~No ezt persze érteni kell. Egy
 92   2,  17|                 hát, kedves apám, amiért ezt a hosszú prelúdiumot végig
 93   2,  17|                gyártelepet akar lerakni. Ezt az én kedves apámnak talán
 94   2,  17|                  agyon van nyomva. Hátha ezt akarta megakadályozni? Az
 95   2,  17|           szerette meg?~Egy napon azután ezt írta a művész Ivánnak:~„
 96   2,  17|                herceg boldog volt, mikor ezt elmondta. Hanem Kaulman
 97   2,  17|                  sem leszek ott.”~„Amint ezt a fényképet otthon a mamának
 98   2,  17|               nekem is igazam van, mikor ezt a nagysámnak megmondom.”~
 99   2,  17|                 Evelinának a készülésre.~Ezt a jelenetet pedig magától
100   2,  17|                majd többet!”~Holnapután?~Ezt a holnaputánt Iván nem akarta
101   2,  18|                 lett a vége, hanem azért ezt mégsem környezi olyan misztérium,
102   2,  18|            elégedve – mondá Ödön gróf. – Ezt jobban nem lehetett csinálni.
103   2,  18|                az ördög, mért nem tudtad ezt hamarább mondani? Micsoda
104   2,  19|                 arról valamit.~– No most ezt az embert szépen a nyakunkra
105   2,  19|                  lesz ebből! Hogy fogják ezt az asszonyok bámulni és
106   2,  19|                dolgozik! Félix.”)~– Hja! Ezt bizony kiugrattuk innen! –
107   2,  20|                  nincs „tízparancsolat!” Ezt majd meg fogják önnek magyarázni.~–
108   2,  20|                    Óh, uram, én gyűlölöm ezt az embert! Utálom, gyűlölöm,
109   2,  20|                 szívvel megyek el innen. Ezt meg fogom önnek hálálni.
110   2,  20|                 amit Iván tanácsol neki? Ezt ítéljék meg a nők, férfinak
111   2,  21|            hatásukat. Minden ember tudja ezt a mesterséget.~„Isten áldása
112   2,  21| kövületgyűjteményem.~– Hát akkor vidd el ezt is hozzá!~Félix elvitte
113   2,  22|          folyosómon a vasra felakasztva. Ezt én túl nem élem.~A szegény
114   2,  22|                 Félix.~– Minek köszönjem ezt a szerencsét? Mi jó hordja
115   2,  22|                  erejéből megakadályozza ezt az istentelenséget, és inkább
116   2,  22|         cilinderét az asztalhoz vágva –, ezt már nem hittem volna, hogy
117   2,  22|                felőle győződve, hogy no, ezt most minden famíliájával
118   2,  22|              ember ezzel azt hitte, hogy ezt a másik becsületes embert
119   2,  23|                   egész életükre ajánlom ezt az alkut. Ennek a tárnának
120   2,  23|                 én vagyok a tulajdonos.”~Ezt az ajánlatot sokan megértették,
121   2,  23|           ajánlatot sokan megértették, s ezt a részvénytársulat nem csinálhatta
122   2,  23|                hahotával kacagott, mikor ezt olvasta.~Ő tudta legjobban,
123   2,  24|           kurrensek nem olvastatnak fel!~Ezt a keménynyakú papságot is
124   2,  24|                alvó tagot felébresztett. Ezt az eseményt mint pompás
125   2,  25|         gonosztevő, csakhogy nem szereti ezt nyilván vinni. Ilyen gyöngeségekkel
126   2,  25|                    Kaulman úr adta önnek ezt a tanácsot?~– Ő adta.~–
127   2,  25|                 őexcellenciájától, hanem ezt az írást, ezt már most féltem,
128   2,  25|   őexcellenciájától, hanem ezt az írást, ezt már most féltem, hogy valami
129   2,  25|                 az Isten jóra fordította ezt a dolgot. Neked örökös keserűséged
130   2,  25|                   neked meg emlékül adom ezt az órát; a lapjára, nézd,
131   2,  25|               hogyan kezdjen hozzá, hogy ezt megmondja neki.~– Hát most
132   2,  25|                 szerint.~– Igyál, Péter! Ezt is szereted te!~Méhsör volt
133   2,  25|               hozzá, hogy megmondja neki ezt a nagy szót: „Adj hát eldobott
134   2,  26|                 árulta el, hogy ő ismeri ezt a bizonyos titkos pártfogót.~
135   2,  26|             széttépte, és vállat vont.~– Ezt bolond nélkül is tudom.~
136   2,  27|               neki még csak meg sem írta ezt. Idegentől kellett megtudnia.~      ~
137   2,  27|               olyan nagyon jól kiismerte ezt az embert, elég gyenge volt
138   2,  27|                   Tudta volna csak, hogy ezt éppen azért teszi, hogy
139   2,  27|           legjobban veszt is, hogy nyer. Ezt úgy hívják műnyelven, hogy: „
140   2,  28|                emeltessenek.~– Ki mondta ezt önnek?~– Látom.~– Tehát
141   2,  28|      ottfelejtette. Kedves pálcája volt. Ezt is Evelinától kapta egyszer
142   2,  28|       elfeledtesse magát.~De miért teszi ezt?~Másnap azt is megtudta
143   2,  28|                   Szegény jó herceg!”~És ezt bizony sokszor elsóhajtotta
144   2,  29|             kezébe akadt, hogy ha ő most ezt az embert úgy főbe lőné,
145   2,  29|                  a homokot taszítaná ki.~Ezt olyan hidegvérrel magyarázta
146   2,  30|                  Sámuel apátnak.~Az apát ezt olvasá belőle:~„B. Tibald
147   2,  30|         legutóbbi a legnehezebb volt.~Ha ezt Waldemár herceg megtudja,
148   2,  31|           odamutatta Evelinának.~– Látja ezt?~Vörös ing volt azon.~Evelina
149   2,  32|       rángatózást, mire a konvulzionerek ezt a bonmot-t írták~„De par
150   2,  32|                 Tehát ön magára vállalja ezt! No, ha ezt megteszi, akkor
151   2,  32|              magára vállalja ezt! No, ha ezt megteszi, akkor kérjen tőlem
152   2,  32|          visszakérni azt, amit rábízott. Ezt a kiáltást megtenni vagy
153   2,  32|                   Micsoda? Ön nem akarná ezt megtenni? – szólt az apát
154   2,  32|           magában, hogy ha rá nem veheti ezt az asszonyt, legalább érzékenyen
155   2,  32|                 leányasszony, semmi más. Ezt megmondhatja ön Kaulman
156   2,  33|                  címlap is bizonyítja.~– Ezt a herceg maga írta?~– Legalább
157   2,  33|              felteszi a börzén, kiosztom ezt az iratot a parquetten,
158   2,  33|             kitörültetem a jegyzékből.~– Ezt előre tudtam, s éppen azért
159   2,  33|          visszahőkölt. – Miért akarja ön ezt?~– Miért! – szólt a herceg,
160   2,  33|         titkolhatta el megzavarodását.~– Ezt a szeszélyt nem értem önnél,
161   2,  33|                az, hanem Tibald hercegé. Ezt Tibald megmondta nekem.
162   2,  33|          tisztaságának titkát. Én imádom ezt az asszonyt azért, mert
163   2,  34|             önnek köszönni, asszonyom!~– Ezt holnap reggelre halaszthatta
164   2,  34|               magamé vagyok.~– Ki mondta ezt önnek? – kérdé elképedve
165   2,  34|      öltözőszobája!~Kaulman nem mondatta ezt magának másodszor, hanem
166   2,  35|                 játszik, mint egy fabáb. Ezt úgy nevezik, hogy lámpaláz,
167   2,  35|               csalja önmagát! Én ismerem ezt a mi mesterségünket egész
168   2,  36|              meríteni a bátorságot, hogy ezt tagadni merik mások.~Úgy
169   2,  36|         művésznőnek, fogadott leányának? Ezt bizonyítani a gúnykacagók
170   2,  36|               magammal. Kérem, vágja még ezt is a földhöz. Akkor előadom
171   2,  37|                és ezüsttel. Próbálja meg ezt a kínt valaki. Aludni azzal
172   2,  37|            újságíró, az akasztófa, mikor ezt ide nyomatta. Be kell csukatni
173   2,  37|                  levele, ni! De jó, hogy ezt vissza nem adtam neki! Amelyben
174   2,  37|                 ezeknek nem parancsol!~S ezt a szép pénzt, ezt az igazi
175   2,  37|           parancsol!~S ezt a szép pénzt, ezt az igazi pénzt engedte ő
176   2,  38|              őtőle minden áron megvenni. Ezt nyilatkoztatá ki őelőtte.~
177   2,  38|              férjet, hanem dacból.~Tudta ezt mindenki.~Tudhatta Iván
178   2,  40|                  a küllevegő nyomásától. Ezt a vízmedencét a sziklákból
179   2,  40|            felett. Ha kutatásaink közben ezt a becsukott nyílást ki találjuk
180   2,  40|                az új összecsukódásról.~– Ezt kell áttörnünk! – kiálta
181   2,  40|                örömével kiálta:~– Hallod ezt? A befelé hulló kődarabok
182   2,  41|           jegyzékéből. A birtokosok csak ezt akarták még meggátolni.~
183   2,  41|                  Micsoda géppel hiszi ön ezt a műtétet kivihetőnek?~–
184   2,  41|            föltéve, hogy sikerülne önnek ezt a tömeg folyadékot egyszerre
185   2,  41|                vállalt, ez lehetetlen, s ezt köztudomásúvá tenné, akkor
186   2,  41|                   a börze küszöbén kívül ezt az ajánlatot ismételni Berend
187   2,  41|             dicséretképpen volt mondva.)~Ezt egynéhányszor ki fogja dobni
188   2,  42|                 de meg nem fulladhatunk. Ezt a harmadik nyílást egy ruganyos
189   2,  42|                  érezte jól magát, mikor ezt a sisakot a fejére srófolták.
190   2,  42|             melynek forgató kereke volt. Ezt már a megelőző nap hozták
191   2,  42|                 írta le a bécsi lapokban ezt a föld alatti harcot, annak
192   2,  42|            vasajtaja a mentő szellentyű, ezt fel fogja rúgni, s kimenekül
193   2,  43|               csontjai felett?~Ha látják ezt a szomszéd csillagok, tanúságot
194   2,  43|                 nem érezni hozzá.~Tudták ezt már a klasszikus kor istenei
195   2,  44|          grófnőtől.~„Uram!~Írja ön nekem ezt a sort egy papírra:~Bondaváry
196   2,  44|                 Iván azután megírta neki ezt a sort – és egyebet semmit.~      ~
197   2,  44|                  Önt soha el nem hagyni. Ezt kívánja, s joga van hozzá!~
198   2,  44|             éjfél után egy órakor, mikor ezt a kiáltást hallotta: „Iván,
199   2,  44|              látta maga előtt végigfutni ezt a lángbaborult tüneményt?
200   2,  44|                Itt az érckoporsó kulcsa. Ezt önnek adom.~Iván keze a
201   2,  46|               váltott.~Minek éneklik még ezt a nótát? Minek veszi más
202   2,  46|             Minek veszi más is a szájára ezt a dalt? Hogy nem hagyják
203   2,  46|                 a dalt? Hogy nem hagyják ezt is elmúlni, elfeledtetni?~–
204   2,  48|                 poharat nem bírsz-é meg?~Ezt a kettőt, ezt a hármat,
205   2,  48|               bírsz-é meg?~Ezt a kettőt, ezt a hármat, akár ötöt ~Nyelvem
206   2,  48|                 azt azonnal kiigyátok. S ezt csináljátok minden poharak