Rész, Fejezet
1 1, 1 | azt mondja: „Az én nevemet ne kérdd! Én vagyok az Isten!”~
2 1, 1 | földnek, mely sűrűn benőve ne volna minden pompájával
3 1, 1 | Nincs ország, ahol fölöttük ne járnánk.~Óriási barlangokban
4 2, 1 | aki már atyánkfia.~Nem! Ne tessék félni! Nem volt ősünk
5 2, 4 | szeretője volt.~És hát miért ne? Nincs-e darócban is szépség,
6 2, 4 | összeesküvő kedvesét el ne árulhassa a kínpadon. Alice,
7 2, 4 | állócsillagok közé, hát egy embernek ne volna-e szabad?~Iván úgy
8 2, 4 | neki: „Többé ily arcodat ne lássam magam előtt.”~És
9 2, 5 | pákosz, alkalmatlan ember ne férhessen oda.~Ivánnak sohasem
10 2, 5 | kilencedmagammal szabadultam meg. Bár ne szabadultam volna!~Nyolc
11 2, 5 | valamennyiünket, hogy soha ne legyen nyugalmunk e rettentő
12 2, 5 | gyermeket anélkül, hogy eszembe ne jutna: hejh, milyen harapás
13 2, 5 | doktornak, az azt mondta, ne igyam pálinkát, s vegyek
14 2, 5 | kellett hazavinni, hogy el ne vesszen.~Iván utána nézett
15 2, 6 | Bonda-völgybe, hogy ő meg ne únja magát az úton. Idetalált
16 2, 7 | Iván egykedvűleg.~– De hát ne engedd annak a gazembernek,
17 2, 7 | Én mondtam Péternek, hogy ne bántsa a gyereket, mert
18 2, 7 | pofáját csókolgatva, hogy ne féljen ettől az úrtól.~Félix
19 2, 7 | hogy ember legyen belőle, ne üljön a templom küszöbére
20 2, 7 | öledben odáig az öcsédet? Ne legyen rá gondod! Ha egyszer
21 2, 8 | grófnő belső szobájába.~Ne tessék visszarettenni e
22 2, 8 | szárnyait, hogy a füst rájok ne ragadjon; de úgy éreztem,
23 2, 8 | a kasmírszegélyzetet meg ne rágják.~– Mikor tette ön
24 2, 8 | Profán emberi alak azokat meg ne szentségtelenítse.~E felaggatott
25 2, 9 | hogy a vaskályhában ki ne engedje aludni a tüzet.~
26 2, 9 | ártatlan hajadoni szíveket el ne rémítse ama föld alatti
27 2, 9 | időközönkint megintegetni, hogy ne horkoljon olyan csúnyául.~
28 2, 9 | álmából a sekrestyést a pap.~– Ne aludjék kend, nem azért
29 2, 9 | hit szent fegyvereivel.~– Ne költenénk fel még valakit
30 2, 9 | terhét nyakába.~– De el ne ejtsen kend! – inté őt a
31 2, 9 | mint Anchises Aeneason.~– Ne tessék félni! Nem roppant
32 2, 9 | Jajaj, tisztelendő atyám, ne szorítson a térdeivel, mert
33 2, 9 | lehet az?~– Óh, félek!~– Ne félj, leányom – szólt a
34 2, 9 | hogy e képet is a tűzbe ne vesd, miként a többit; mert
35 2, 10| hanem a grófnőt, kérem, ne gúnyolja ki nagyságod, mert
36 2, 10| hogy mind a kettőt fel ne költsék. A harmadik a lépcsőajtó;
37 2, 10| hívek ajtajai. De senki ne tudjon erről kettőnkön kívül!
38 2, 10| összeszedte, hogy eszmélete el ne hagyja.~Ez való! Ez nem
39 2, 10| vissza az apát urat, hogy ne nyissa még fel az ajtót.
40 2, 10| frater fratri suo: ~Potes ne ebibere pocula duo? ~Haec
41 2, 10| invenietis, illico epotetis, ne in vanum veniat vinum, et
42 2, 10| irtózattal, borzalommal:~„Ne nyissa ki! Ne tárja fel!
43 2, 10| borzalommal:~„Ne nyissa ki! Ne tárja fel! Az ott a pokol!”~
44 2, 10| fejét dugta, hogy az arca ne kapjon a korbácsból. Leghátul
45 2, 10| s erőltette magát, hogy ne reszkessen.~– Vegye lámpásomat,
46 2, 10| kastély ez oldalról nyitva ne maradjon; s azon az úton,
47 2, 10| emelt. Egy koponyának látása ne borzadályt, de ihletet költsön
48 2, 10| gyertyákat, hogy tűzveszély ne legyen, ha leégnek.~– Jó.
49 2, 10| hogy a grófnő azt soha fel ne fedezhesse, a kísértetek
50 2, 10| előtt találni. Hogy neszt ne költsek, gyalog jöttem el
51 2, 10| szobája ajtaján kilépni ne merjen, hogy cselédeit szólítni
52 2, 10| hogy cselédeit szólítni ne is próbálkozzék. Grófnő,
53 2, 11| hogy lelövöm őket.~– Csak ne nagyon.~A grófnő nem azt
54 2, 11| értette ezalatt, hogy a kutyák ne haljanak meg nagyon, hanem
55 2, 11| nagyon, hanem hogy a lövés ne szóljon nagyot.~Az apát
56 2, 11| közöttük, hogy egymással össze ne marakodhassanak, ellenben
57 2, 11| a bal oldali fal mellett ne menjen, mert onnan még egy
58 2, 11| grófnőt meglopták.~– Engem?~– Ne rettenjen meg! Nem rabló
59 2, 11| neki semmi összeget ki ne adjanak.~– Ez igen praktikus
60 2, 11| agyon kell lőni, hogy éhen ne vesszen!~– Kár volna – mondta
61 2, 11| felgyújtani a magtárt, hogy ne sülhessen ki, mi volt benne,
62 2, 11| szolgálatáért, csak azt a szót ne kellett volna neki fizetnie,
63 2, 11| ember, aki a saját képét ne szeretné látni a tükörből.
64 2, 12| örökösök; valakinek adósok ne maradjanak érte. Hanem arra
65 2, 12| A pap nagyot nevetett.~– Ne nevess rajta, mert komolyan
66 2, 12| dolgomat intézni, hogy én ne lennék őhozzá kötve; ő ne
67 2, 12| ne lennék őhozzá kötve; ő ne parancsolna nekem. Egyszóval,
68 2, 12| akarod, hogy ez a házasságod ne legyen házasság, a bécsi
69 2, 12| én sem felejtettem. Tehát ne beszéljünk többé a múltak
70 2, 12| meg akarsz ajándékozni?~– Ne úgy értsd. Nem én. Ez a
71 2, 13| mulaszthattam el, hogy önt meg ne látogassam, amíg Pesten
72 2, 13| beszéljen ön őszintén! Ne nevezze gyönyörnek. Hanem
73 2, 13| lehetetlen, hogy a társaság eggyé ne forrjon. Csak a kezdetét
74 2, 14| kettő.~Hát az ember?~Embert ne szült volna a táj, mely
75 2, 14| hogy többféle nyelvidom ne fejlődött volna ki, de van
76 2, 14| nyer annyit, hogy deficitje ne legyen.~Azután az államé
77 2, 15| felolvasott. No, kérem, ne mondja rá azt, hogy az egész
78 2, 15| védelmezni a poharát, hogy el ne vigyék az orra elől, könyörögni
79 2, 15| úrnak, szegénynek, hogy ne igen töltögessék a zsebébe
80 2, 15| őrgróf huszár kapitány. Ne hidd azonban, hogy azért
81 2, 15| őrgróf. – Adjatok tarokkot! Ne töltsük a munkára rendeltetett
82 2, 15| is betelik. Vacsora után „ne lopjuk hiába az időt”, menjünk
83 2, 15| híva szokás menni.~– No, ne hízelegjen, ahhoz ért más
84 2, 15| hitetlenül az őrgróf.~– Ne higgyetek neki – szólt bele
85 2, 15| kiáltani futó gyermeke után: „Ne fuss olyan nagyon, apád
86 2, 16| ilyen aventureökön. Hogy ne érvényesítené az ilyen szerencsés
87 2, 16| Segítsek-e neki, hogy ne legyen itt?~– Nem bánom.
88 2, 16| párbajt különösen utálja. No, ne fintorítsd el, kérlek, azt
89 2, 16| diktálja a külön törvényt. Ne tartana magának külön törvényt
90 2, 16| hamarább, hogy jobban el ne mérgesedjék. Azután a szekundánsoknak
91 2, 16| inggalléraikat is begyűrtük, hogy ne legyen rajtuk semmi kitűzhető
92 2, 16| valaki Tell Vilmos, neki ne lövöldözzön le almát a fejéről,
93 2, 16| Mi váltig unszoltuk, hogy ne csináljon komédiákat. Még
94 2, 17| egyenesen a te számodra. Ne hidd pedig, hogy csak azért
95 2, 17| rájövök a tárgy érdemére, csak ne légy türelmetlen. Csak annyit
96 2, 17| nem állhattam meg, hogy el ne nevessem magamat. Arra a
97 2, 17| ő jöjjön haza Bécsbe, s ne a herceget hívja le Pestre.
98 2, 17| hozzá képest kerubim; ugyan ne csókolja meg a képét, Evelina!
99 2, 18| válik.~– Jól van, jól no! Ne féljetek semmit! Nem ölöm
100 2, 18| krétaporral, hogy a vívók el ne csússzanak rajta.~Azután
101 2, 18| Az orvosok szidták, hogy ne nevessen, mert minden flastrom
102 2, 19| egy veres ingénél, mért ne vehetné el a bondavári hercegséget
103 2, 19| elmegyek úgy, hogy vissza ne jöjjek többet. Grófnő! Ez
104 2, 20| szeméből, esdekle:~– Óh, uram, ne vonja vissza e szót tőlem!
105 2, 20| megnyílnak előtte. A siker iránt ne legyen önnek aggodalma.
106 2, 20| egyszer én meghalok is.~– Csak ne félnék a színpadon!~– Hozzászokik
107 2, 20| mindenkinek olcsó. Azután ne fogadja ön el minden ember
108 2, 20| unoka vagyunk. Kaulmanról ne szóljunk, az egy semmirekellő
109 2, 20| fogom megtanulni, uram!~– Ne ígérjen ön olyan dolgot,
110 2, 20| el Waldemártól semmit, és ne viszonozzon neki semmit.~–
111 2, 21| gondoskodva van róla, hogy a fák ne nőjenek az égbe. Ott áll
112 2, 22| kellett csitítani, hogy ne kiabáljon, az Istenért!
113 2, 22| kérte, hogy azt semmiképpen ne tegye.~– Hát mit tegyek?
114 2, 22| vigasztalni, hogy azért ne essék kétségbe; hiszen ád
115 2, 22| azt, hogy valamiképp rá ne jöjjenek. Anyja felvitte
116 2, 22| hiába, csak mindig ezüst.~– Ne féljen, urambátyám! Én megtartom
117 2, 22| szépen.~– De az egészet!~– Ne tessék félni semmit! Van
118 2, 22| mást, csak papirost.~„De ne tegyetek szemrehányást,
119 2, 22| beérné kevesebbel is.~– Óh, ne mondja az úr! – ellenkezék
120 2, 22| magának egy bondavárit. Ne csókoljon kezet. Nem engedem.~
121 2, 22| De megengedte.~– De el ne csaklizza azt a részvényt!
122 2, 22| maga helyett fizetni. De ne csókoljon mindenért kezet!
123 2, 22| esedezett Spitzhase –, el ne áruljon Kaulman úrnak, mert
124 2, 22| közlöm, rögtön elcsap.~– Ne féljen semmit! Becsületes
125 2, 23| odanyomta Péter markába. – Ne nekem, a nagyságos asszonynak
126 2, 23| kellett hozzá, hogy meg ne szökjék abból a kis kormos
127 2, 23| kormos házikóból, s ott ne hagyja diadalmas ellenfeleinek
128 2, 24| a körmük vakarintását rá ne tegyék! S különösen ha afelől
129 2, 24| te járj el mindenüvé, s ne kérdd, miért. Ha sikert
130 2, 25| porcelán cserepekben meg ne gémberedjenek.~Az előszobában
131 2, 25| szeme elé tartani, hogy ne lásson; ma meg deputációt
132 2, 25| még rám, Péter? No látod, ne haragudjál! Maradj itt nálam
133 2, 25| megvertél. Jól van, erről ne beszéljünk. Az nem fájt
134 2, 25| Péter enyhülni.~– No, hát ne csinálj olyan haragos képet! –
135 2, 25| lesz belőle. Csak a Mancit ne vedd el, kérlek, azzal nem
136 2, 25| most még egy csókot! Hadd ne emlékezzem azután egyébre,
137 2, 25| elkárhozottak lelkei kínlódnak!~„Ne zöldüljön hát a fű azon
138 2, 27| azt te, csak hogy nekem ne jusson, a saját palotádba
139 2, 27| akárkit mást, de engem soha el ne fogadjon.~Te odaadod az
140 2, 28| rajta oly nagyon, hogy fel ne emeltessenek.~– Ki mondta
141 2, 29| egyenesen járást, hogy léptei ne ingadozzanak.~„Ki lehet
142 2, 29| szemeit, csak azért, hogy ne nézzen velük.~S azután a
143 2, 29| lábtót és a kaucsuktömlőket. Ne maradjon itt más, csak az
144 2, 29| birtokukat, hogy Iván szekerei ne járhassanak rajta keresztül.~
145 2, 29| találtam esni, a fejemet össze ne zúzzátok a heves visszarántással.~
146 2, 31| üdvös forradalmat (hogy ne mondjam: restaurációt) idézett
147 2, 33| Kaulmannak.~– Ugyan, kérem, ne komédiázzék ön itt nekem!
148 2, 33| igen gyöngéd ember.~– Még ne dicsérjen, kérem. A második
149 2, 33| hogy ön ravasz spekuláns ne tehesse meg azt, amire számított,
150 2, 33| magától. Én akarom, hogy ön el ne vehesse a nevét a madame-tól
151 2, 33| akarta mutatni.~– Ej, uram, ne dörzsölje ön a szemeit és
152 2, 33| sírni vagy kacagni, de csak ne az én szobámban.~
153 2, 35| étkezhessék a fiával. Hogy ne szokjék el az anyai felügyelettől,
154 2, 35| az anyai felügyelettől, ne kerüljön korhely társaságokba,
155 2, 35| Nem adom önnek.~– No, hát ne haragudjék rám! Mondja már,
156 2, 35| csak legalább koszorúkat ne hajigáltatna magának, mikor
157 2, 35| diadalai tényére hivatkozik. Ne csalja önmagát! Én ismerem
158 2, 35| azzal a követeléssel: „Most ne nekem, de értem tapsoljatok!”,
159 2, 37| is sok, ami sok. Az ember ne legyen telhetetlen. Ne kívánja
160 2, 37| ember ne legyen telhetetlen. Ne kívánja az egész világot
161 2, 37| alól” között különbséget ne tudjanak tenni.~Pedig április
162 2, 37| Elbúcsúzott minden ismerősétől. Ne féljenek semmit! Nem öli
163 2, 37| ragályos lehelettől, hogy ne lehetne meghalni egy ilyen
164 2, 37| hordók mind ott voltak, hogy ne nyúlhatott volna hozzájuk
165 2, 38| beteljesülésnek indult: „Ne zöldüljön hát a fű azon
166 2, 39| bőrében, hogy a házukat át ne adja. A jó úr kénytelen
167 2, 39| aggódott az egész úton, vajha ne töretett volna boltot Csanta
168 2, 39| volna benne felhagyva, ami ne volna bérbe kiadva, hogy
169 2, 39| leskelődjék át az udvarába. Neki ne nézegessenek be a pinceablakain.
170 2, 39| felügyeljen, hogy a tolvajok fel ne verjék. Annak volt egy szobácskája
171 2, 39| a ruháját, hogy a vízbe ne érjen, s még egy csomó fehér
172 2, 39| összemuzsikálnom, hogy azután akkor ne járjam a világot, mikor
173 2, 39| ezek a részvények is. No, ne nevess hát, te bolond fiú!
174 2, 39| megházasodhatol.~– Hjaj, mama. Ne úgy értsd te azt a dolgot!
175 2, 39| Hauptreffereimet a hülyéimnek tartom!” Ne félj, mama, majd megélünk
176 2, 40| meg! Azután jöjj vissza, s ne szólj senkinek semmit, hogy
177 2, 40| kötelet ereszté Iván után. Ne nézze azt, hogy eretnek!
178 2, 41| hogy leveszi a lábáról.~– Ne féltékenykedjetek! – kiáltá
179 2, 41| nyomra kísérje, sehol el ne hagyja, vele ebédeljen,
180 2, 42| vakmerőt.~Az egyik tántorog.~– Ne félj! – szól neki a másik. –
181 2, 42| Megégek! – nyögi a másik.~– Ne félj semmit, jöjj utánam! –
182 2, 42| Pompéji lakosaivá tesz?~– Ne tartsanak önök semmitől!
183 2, 42| rájuk, mintha azt mondaná:~„Ne féljetek! Rajta tartom a
184 2, 43| szeresd az egész világot, de ne legyen benne senkid, akit
185 2, 43| elhalmozzák, te légy gazdag!”~„De ne legyen egy mosolygó arc,
186 2, 43| mely veled asztalhoz üljön, ne hallj egy csevegő gyermekhangot,
187 2, 43| gyermekhangot, mely kér és köszön, ne legyen egy violaszál gomblyukadban,
188 2, 43| feléd ezeren, de egy ajk ne adjon azt soha!”~„Járj az
189 2, 43| aranyesőben, mely reád hull, s ne tudja senki hogy epedsz –
190 2, 44| érkezett Angela grófnőnek.~„Ne kérdezze ön, mit vétettem
191 2, 44| hogy foglaljon helyet.~– Ne menjen eléje! – szólt a
192 2, 44| Az itt van e levélben. Ne bontsa fel, ne olvassa el
193 2, 44| levélben. Ne bontsa fel, ne olvassa el addig, míg én
194 2, 44| Mit fél felnyitnia zárat? Ne borzadjon tőle! Be van balzsamozva.
195 2, 44| megállhatta, hogy egy csókkal ne érintse azt, mint megállhatta
196 2, 44| elmélázott.~– Különben is: minek ne tudná ön meg? Angela az
197 2, 46| a föld alá bújtam, hogy ne halljam. A nők legszebbikét
198 2, 48| Bacchus a szőlőszemben,~Hogy ne gyötörjön minket a szomj
|