1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9823
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
9501 2, 43 | csontjai felett?~Ha látják ezt a szomszéd csillagok, tanúságot
9502 2, 43 | Aki egy kezével letörölt a földről egy olyan szép világot,
9503 2, 43 | olyan szép világot, amelyben a kőszén mint szálfa zöldült,
9504 2, 43 | folytatja az Istent!~Ez a jutalma.~S amellett megmarad
9505 2, 43 | amellett megmarad embernek.~Ez a vigasztalása.~Mert Istennek
9506 2, 43 | hideg gondolat.~Szeretni és a vér melegét nem érezni hozzá.~
9507 2, 43 | érezni hozzá.~Tudták ezt már a klasszikus kor istenei is,
9508 2, 43 | emberi indulatok nélkül. Még a napimádók is kezet-lábat
9509 2, 43 | is kezet-lábat festenek a napnak, úgy járatják az
9510 2, 43 | magasztal minden ember, te arasd a koszorúkat, mikkel diadalszekered
9511 2, 43 | epedsz – az alamizsna után!”~„A szeretet alamizsnája után.”~„
9512 2, 43 | alamizsnája után.”~„Ami megvan a porban járó embernek, de
9513 2, 43 | embernek, de neked nincs; a porban járó ember, aki megy
9514 2, 43 | minden oldalról hullott a bámulatos siker után a kitüntetés.~
9515 2, 43 | hullott a bámulatos siker után a kitüntetés.~Kapott a kormánytól
9516 2, 43 | után a kitüntetés.~Kapott a kormánytól örök szabadalmat
9517 2, 43 | vegyfolyadékának titkára. A részvénytársulattól jutalmat.
9518 2, 43 | óceánon. Minden képes lapja a hírlapvilágnak közölte arcképét,
9519 2, 43 | életleírását. Minden falujában a Bonda-völgynek imádságaikba
9520 2, 43 | egyszerű emberek, s mikor a legelső gőzvonat végigrobogott
9521 2, 44 | írt neki saját kezűleg.~A grófnő elmondott neki őszintén
9522 2, 44 | vették, s ennek az lett a következése, hogy az egész
9523 2, 44 | Meg kellett ismerkedni a szűkölködés napjaival.~Theudelinda
9524 2, 44 | szerződött jövedelme is elmaradt a bondavári uradalomból.~A
9525 2, 44 | a bondavári uradalomból.~A grófnőknek össze kellett
9526 2, 44 | legelébb is Waldemár herceget a diadalszekérből.~Azután
9527 2, 44 | veszett millióját, mely a bondavári részvényekben
9528 2, 44 | elmaradt birtoki haszonbérét.~A semmivé lételre ítélt nagyúri
9529 2, 44 | tudósnak, akit…~Itt megszakítá a levelet Angela grófnő.~Hanem
9530 2, 44 | grófnő.~Hanem mikor már a neve alá volt írva, még
9531 2, 44 | Iván rögtön válaszolt a grófnőnek.~Megírta neki,
9532 2, 44 | semmi sem jut eszébe, amit a grófnőnek meg kellene bocsátania.
9533 2, 44 | szíves jóindulatra, amivel őt a grófnő elhalmozta. A levél
9534 2, 44 | őt a grófnő elhalmozta. A levél iparkodott udvarias
9535 2, 44 | ellen, mit nem – így szól a levél. – Elég, ha én tudom.
9536 2, 44 | tettem!”~Iván újra válaszolt a grófnőnek. Most már hosszasabban
9537 2, 44 | még tőle. Nyugtassa meg a lelkét grófnő! Őt meg nem
9538 2, 44 | bántotta soha. S előtte a grófnő alakja most is azon
9539 2, 44 | harmadik levelet is kapott a grófnőtől.~„Uram!~Írja ön
9540 2, 44 | Uram!~Írja ön nekem ezt a sort egy papírra:~Bondaváry
9541 2, 44 | azután megírta neki ezt a sort – és egyebet semmit.~ ~
9542 2, 44 | állt meg. Iván akkor már a részvénytárna igazgatói
9543 2, 44 | épületében lakott földszint.~A kapus néhány szót váltott
9544 2, 44 | kapus néhány szót váltott a hintóban ülővel, s azután
9545 2, 44 | Sajátságosnak találta, hogy a férj neve nincs mellékelve
9546 2, 44 | az utóbbihoz.~Iván mondá a kapusnak, hogy vezesse be
9547 2, 44 | kapusnak, hogy vezesse be a hölgyeket, készen áll elfogadásukra.~
9548 2, 44 | amint Iván eléje sietett, a felső lebernyeg alul kiemelkedett
9549 2, 44 | elé; Iván ajkához érteté a fekete ujjhegyeket.~– Üdv
9550 2, 44 | Üdv önnek! – suttogá a fátyolos alak.~– Hol az
9551 2, 44 | nehezen tud jönni.~Iván a pamlaghoz vezeté a delnőt,
9552 2, 44 | Iván a pamlaghoz vezeté a delnőt, s kérte, hogy foglaljon
9553 2, 44 | Ne menjen eléje! – szólt a grófnő. – Idetalál ő magától
9554 2, 44 | frázisok! – vágott eléje a delnő. – Nem azért jöttünk
9555 2, 44 | követeléssel jövünk. Egyszerű a felelet: „Oui ou non!” Angela
9556 2, 44 | egyre jobban bámult.~Künn a folyosón ezalatt nehézkes
9557 2, 44 | rajta egy érckoporsót, annak a közepén vert ezüstből egy
9558 2, 44 | fehér koszorú volt, mely a bondavári címert köríté,
9559 2, 44 | bondavári címert köríté, s a koszorú alatt arany lapidár
9560 2, 44 | név: „Bondaváry Angela”.~A koporsót odatették a nagy
9561 2, 44 | Angela”.~A koporsót odatették a nagy tölgyfaasztalra.~Iván
9562 2, 44 | tölgyfaasztalra.~Iván mint a szobor, mozdulatlanul állt
9563 2, 44 | szobor, mozdulatlanul állt a névre és a koszorúra szegezve
9564 2, 44 | mozdulatlanul állt a névre és a koszorúra szegezve szemeit.~
9565 2, 44 | nyoszolyát, ahol várhassa a minden kiszenvedett nők
9566 2, 44 | kiszenvedett nők vőlegényét, a Jézus Krisztust.~– Hogy
9567 2, 44 | könnyen. Dobjon egy rózsát a tűzbe, s kérdezze két perc
9568 2, 44 | belőle hamu. Még hallottam a kacagását. Igen víg volt
9569 2, 44 | Nevetett rajta. Közel ment a kandallóhoz. A másik percben
9570 2, 44 | Közel ment a kandallóhoz. A másik percben sikoltását
9571 2, 44 | Senki közel? – kiálta föl a delnő. – Hát ki az a senki?
9572 2, 44 | föl a delnő. – Hát ki az a senki? Hát nem riadt ön
9573 2, 44 | senki? Hát nem riadt ön fel a fekhelyéről, éjfél után
9574 2, 44 | után egy órakor, mikor ezt a kiáltást hallotta: „Iván,
9575 2, 44 | maga előtt végigfutni ezt a lángbaborult tüneményt?
9576 2, 44 | lángbaborult tüneményt? Egy angyalt a pokollal testén! Hol volt
9577 2, 44 | erőszakkal visszavette volna a halál kezéből? Ön az a „
9578 2, 44 | volna a halál kezéből? Ön az a „senki”! Most azután itt
9579 2, 44 | Most azután itt van ez a másik, azt mondja: „Most
9580 2, 44 | Ezt önnek adom.~Iván keze a megdöbbenés mozdulatával
9581 2, 44 | balzsamozva. És arcát nem érte a láng. Ön látni fogja, hogy
9582 2, 44 | vett magán, s felnyitotta a zárat, kitárta a koporsót,
9583 2, 44 | felnyitotta a zárat, kitárta a koporsót, megnézte az arcot.~
9584 2, 44 | nyugodt. Mint akkor, midőn a vágott erdőben aléltan fekteté
9585 2, 44 | erdőben aléltan fekteté le a mohos fatörzsre.~Olyan nyugodtan
9586 2, 44 | akkor egy melltűvel, most a koporsófedéllel betakarta
9587 2, 44 | koporsófedéllel betakarta a szép titkot. Elve, halva,
9588 2, 44 | kitalálni.~– Tartsa ön meg a kulcsot! – szólt Theudelinda. –
9589 2, 44 | szólt Theudelinda. – Öné a kulcs, öné a koporsó s a
9590 2, 44 | Theudelinda. – Öné a kulcs, öné a koporsó s a kincs, mi benne
9591 2, 44 | a kulcs, öné a koporsó s a kincs, mi benne van. Ez
9592 2, 44 | Ez így van rendelve. Ön a sírbolt gazdája. Az ön kötelessége
9593 2, 44 | futhat el tőle.~Theudelinda a fátyolon át Iván égő szemébe
9594 2, 44 | volna szemébe lopózni, mind a ketten sírva fakadtak volna.
9595 2, 44 | volna. De meg akarta mind a kettő mutatni, hogy milyen
9596 2, 44 | rettenetes erős ember! Még a szemeinek is tud parancsolni!~–
9597 2, 44 | e kötelességet? – kérdé a grófnő.~Iván némán inte
9598 2, 44 | fogja őt eltemetni, mert én a bondavári sírboltba élve
9599 2, 44 | Néhány percig hallgatott mind a kettő.~Azután ismét Theudelinda
9600 2, 44 | éjjel; nem mentem volna a nagy világba boldogtalanságot
9601 2, 44 | csúfjává, nem ásták volna ki a poklot a bondavári kastély
9602 2, 44 | ásták volna ki a poklot a bondavári kastély alá. Nem
9603 2, 44 | kell. Elviszik az emberek a koporsót a sírboltajtóig
9604 2, 44 | Elviszik az emberek a koporsót a sírboltajtóig szép csendesen;
9605 2, 44 | Adieu. Ön helyére teszi a koporsót. S én visszatérek
9606 2, 44 | senki.~Iván visszahívta a négy tárnamunkást, azok
9607 2, 44 | azok ismét vállaikra emelék a koporsót, s a folyosón át
9608 2, 44 | vállaikra emelék a koporsót, s a folyosón át a hátulsó ajtón
9609 2, 44 | koporsót, s a folyosón át a hátulsó ajtón keresztül
9610 2, 44 | ajtón keresztül kivitték a kerti útra.~Az angolkert
9611 2, 44 | Az angolkert választá el a kastélyt az igazgatói épülettől.
9612 2, 44 | görbe utain végighaladtak, a búcsúzó fák sárga leveleiket
9613 2, 44 | sárga leveleiket hullaták a koporsóra. A pintyőkék az
9614 2, 44 | leveleiket hullaták a koporsóra. A pintyőkék az ágakon énekelték
9615 2, 44 | az ágakon énekelték hozzá a halotti dalt.~Iván hajadonfővel
9616 2, 44 | Theudelinda grófnő.~Mikor a sírbolt ajtajához értek,
9617 2, 44 | ajtajához értek, Iván letetette a koporsót, lehajolt hozzá,
9618 2, 44 | Theudelinda odahajlott Ivánhoz, s a fekete fátyolon keresztül
9619 2, 44 | öné.~Azzal visszautazott a kerti út tekervényein; mintha
9620 2, 44 | elhozott.~Iván leviteté a koporsót a bondavári főurak
9621 2, 44 | Iván leviteté a koporsót a bondavári főurak családi
9622 2, 44 | viaszgyertya világánál elővevé a levelet, melybe a haldokló
9623 2, 44 | elővevé a levelet, melybe a haldokló hölgy utolsó szavait
9624 2, 44 | borealis alatt?”~ ~Mire a sírboltból az igazgatói
9625 2, 44 | grófnő úti kocsijának s a halottas szekérnek már porát
9626 2, 45 | gyászol?~Elment tehát mind a kettő: az úrhölgy is, a
9627 2, 45 | a kettő: az úrhölgy is, a parasztleány is: oda, ahol
9628 2, 45 | senki többé.~Egyiket elvitte a kőszén, másikat elvitte
9629 2, 45 | kőszén, másikat elvitte a tűz. Bosszúálló két szellem!
9630 2, 45 | kényszeríté, megölték azt a két asszonyt, akikhez valami
9631 2, 45 | akikhez valami joga volt még a világon.~Joga volt rájuk
9632 2, 45 | is meg van fosztva.~Mert a szép asszony, aki megcsalt,
9633 2, 45 | s most másnak él: az még a tied.~S a szép asszony,
9634 2, 45 | másnak él: az még a tied.~S a szép asszony, aki szeretett
9635 2, 45 | meghalt, eltemetted, még az is a tied.~De a szép asszony,
9636 2, 45 | eltemetted, még az is a tied.~De a szép asszony, aki másé lett,
9637 2, 45 | érezte, hogy most van egyedül a világon.~Pedig egész dicsőségét
9638 2, 45 | Meggyászolta őket.~Nem ruhában; nem a kalapra kitűzött jellel.
9639 2, 45 | európai gyászol feketében, a kínai sárgában, a muzulmán
9640 2, 45 | feketében, a kínai sárgában, a muzulmán szürkében, a régi
9641 2, 45 | sárgában, a muzulmán szürkében, a régi klasszikus kor gyászolt
9642 2, 45 | klasszikus kor gyászolt fehérben, a régi magyar violaszínben,
9643 2, 45 | régi magyar violaszínben, a zsidó meghasított köntösben;
9644 2, 45 | zsidó meghasított köntösben; a filozóf – szívében.~Nem
9645 2, 45 | filozóf – szívében.~Nem az a bölcs gyászolása, hogy szomorúságát
9646 2, 45 | Az ellenkező. Az, hogy a maga örömeit odaadja másnak.
9647 2, 45 | örömeit odaadja másnak. A Bonda-völgyi kunyhókban
9648 2, 45 | Bonda-völgyi kunyhókban meghonosult a jólét. Nép támadt a puszta
9649 2, 45 | meghonosult a jólét. Nép támadt a puszta erdők helyén.~Felvilágosodás
9650 2, 45 | költségén ifjakat küldött ki a külföldi gyárak tanulmányozására.~
9651 2, 45 | nőket, hogy tanítsák meg a vidék gyermekeit, asszonyait
9652 2, 45 | gyermekeit, asszonyait azokra a mulatságnak nevezhető munkákra,
9653 2, 45 | munkákra, mik elfoglalják a léha lézengéstől az időt,
9654 2, 45 | az időt, s kenyeret adnak a semmiből. S a nép, melynek
9655 2, 45 | kenyeret adnak a semmiből. S a nép, melynek apraja-nagyja
9656 2, 45 | mulatságból, mely megszokja a munkát mint élvezetet, s
9657 2, 45 | mint sanyarú izzadást, az a nép megnemesül.~Gondja volt
9658 2, 45 | iskoláikra, emancipálta a népnevelőt a népszolgaság
9659 2, 45 | emancipálta a népnevelőt a népszolgaság nyomorából,
9660 2, 45 | ösztöndíjakkal serkenté a tanuló sarjadékot, okos
9661 2, 45 | okos könyvekkel látta el a felnőtteket. Minden falunak
9662 2, 45 | alapított.~Megszoktatta a népet, hogy nélkülözhető
9663 2, 45 | takarítsa meg. Megismerteté vele a kölcsönös segély jóltevő
9664 2, 45 | betegápoldát alapított a Bondavölgyben.~Saját tárnáját
9665 2, 45 | átalakítá mintamunkásteleppé.~A munkás egyúttal gazda is
9666 2, 45 | egyúttal gazda is volt abban, s a jövedelmet felezte a birtokossal.~
9667 2, 45 | s a jövedelmet felezte a birtokossal.~Aki ebbe a
9668 2, 45 | a birtokossal.~Aki ebbe a telepbe akart fölvétetni,
9669 2, 45 | nézve.~Anyja szeme előtt, a zárdában, a növeldében nem
9670 2, 45 | szeme előtt, a zárdában, a növeldében nem volt olyan
9671 2, 45 | kísérve egy ifjú leány, mint a bondavári tárnában. Minden
9672 2, 45 | nem vált be, aki megbukott a próbaéven, azt sem taszították
9673 2, 45 | neki:~„Előre lépsz! Átmégy a részvénytárnába. Ott több
9674 2, 45 | az erkölcs, nem szigorú a törvény.~Aki pedig becsülettel
9675 2, 45 | pedig becsülettel megállta a próbaév minden kísérletét,
9676 2, 45 | csendben fel lett avatva a telep osztályosai közé,
9677 2, 45 | osztályosai közé, s részt kapott a nyereményből.~És azután
9678 2, 45 | évfordulón, amelynek napján Iván a tárnaégést eloltá, a legjobb
9679 2, 45 | Iván a tárnaégést eloltá, a legjobb erkölcsű, a legszorgalmasabb
9680 2, 45 | eloltá, a legjobb erkölcsű, a legszorgalmasabb tárnamunkás
9681 2, 45 | ajánlott e jutalomra, s a munkások maguk pompás mátkatálat
9682 2, 45 | öntudatlanul kellett kiérdemelni. A vének titka volt az.~Nem
9683 2, 45 | lássa mindenki, hogy nem a szép arcot jutalmazzák meg,
9684 2, 45 | arcot jutalmazzák meg, hanem a jó szívet és szorgalmas
9685 2, 45 | kezet.~Milyen öröme lesz a népnek ezen a napon!~Így
9686 2, 45 | öröme lesz a népnek ezen a napon!~Így gyászolt Iván.~
9687 2, 46 | Nem! – Evila~Eljött a tárnaégés eloltásának az
9688 2, 46 | eloltásának az évfordulója.~A vén Pál felkereste Ivánt,
9689 2, 46 | felkereste Ivánt, ki mióta a részvénytárna igazgatója
9690 2, 46 | igazgatója lett, ott lakott a főtelepen. Nem volt már
9691 2, 46 | remetelakába. Az igazgatói állás a világgal folytonos érintkezést
9692 2, 46 | Már útban volt e napon a tárna felé, s fölvette szekerére
9693 2, 46 | felé, s fölvette szekerére a vén munkást.~– Ma egy éve
9694 2, 46 | munkást.~– Ma egy éve annak a nevezetes napnak – monda
9695 2, 46 | ma egy éve előtt állt be a tárnába.~– S érdemesnek
9696 2, 46 | találtátok?~– Minden tekintetben. A leány szorgalmas. Mindennap
9697 2, 46 | Mindennap legelső, aki a munkánál megjelen, s legutolsó,
9698 2, 46 | közben nem látszik meg rajta a munka elleni panasz, mint
9699 2, 46 | sok asszonyfélén, akinek a képe együtt nyikorog a talyigakerékkel.
9700 2, 46 | akinek a képe együtt nyikorog a talyigakerékkel. Ez úgy
9701 2, 46 | talyigakerékkel. Ez úgy veszi a munkát, mintha gyönyörűség
9702 2, 46 | tetézik, még ő biztatja a lapátolót: „No, még eggyel
9703 2, 46 | mintha mulatságból jönne. A pihenőóra végén ő sürgeti
9704 2, 46 | pihenőóra végén ő sürgeti a többit, hogy „Fogjunk újra
9705 2, 46 | egy sor klárist sem visel a nyakán, s a hajában csak
9706 2, 46 | klárist sem visel a nyakán, s a hajában csak egy vékony
9707 2, 46 | maga mossa ki fehér ruháit a zúgó alatt. Az az egy furcsaság
9708 2, 46 | keresményét kiosztogatja a templom körül ácsorgó koldusoknak.
9709 2, 46 | látva községünk részéről; de a pap azt tartja, hogy megkívántatik
9710 2, 46 | sánta, meg béna, ott üljön a templom küszöbén vasárnap,
9711 2, 46 | küszöbén vasárnap, hogy a nép gyakorolhassa rajtuk
9712 2, 46 | de ami különös, nem ül be a többi leányok közé a padba,
9713 2, 46 | be a többi leányok közé a padba, hanem letérdel félre
9714 2, 46 | letérdel félre egy szögletbe a mellékoltár elé, s ott marad
9715 2, 46 | szigorúan szoktunk büntetni. A többiek feladták. És ő eltagadta,
9716 2, 46 | senkije, mert özvegy, s ez a leány virrasztott mellette
9717 2, 46 | este munka után ment be a gyógyszertárba elhozni számára
9718 2, 46 | örökké tréfás. Tudja ön uram, a mi fajtánk beszéd közben
9719 2, 46 | közben pajkos, nem válogatja a szót. Jaj volna annak mi
9720 2, 46 | hallatára drágalátoskodnék. A parasztleánynak nem szabad
9721 2, 46 | tréfálkozót, s jót kell húzni a kezére, ha a keze is jár
9722 2, 46 | kell húzni a kezére, ha a keze is jár hozzá. Ez nálunk
9723 2, 46 | is jár hozzá. Ez nálunk a virtus. – A ríva fakadó
9724 2, 46 | hozzá. Ez nálunk a virtus. – A ríva fakadó leány megsértené
9725 2, 46 | fakadó leány megsértené a mi paraszt együgyűségünket;
9726 2, 46 | epreskert udvarán karikába ül a fiatalság, s ki tudja hányadszor,
9727 2, 46 | hányadszor, elmondatják velem azt a történetet, amikor ön uram,
9728 2, 46 | amikor ön uram, leszállt a tömlőt levinni a beomlott
9729 2, 46 | leszállt a tömlőt levinni a beomlott tárnába egyes-egyedül,
9730 2, 46 | elbeszélésemet, pedig tudják már a végét. Egyik sóhajt, másik
9731 2, 46 | csudálkozik. Némelyik előre örül a képével, hogy már jön az
9732 2, 46 | képével, hogy már jön az a történet, ahol az eltemetettek
9733 2, 46 | másik összeborzong, mikor a tárnaégés fölfedezése jön;
9734 2, 46 | mondani. Azután sorba vettük a fiatalokat. Nem jár-e valamelyik
9735 2, 46 | az őstárnához. Kiszálltak a szekérből, s felmentek az
9736 2, 46 | Volt már szárnyvasút is a hajdan tilalmazott téreken
9737 2, 46 | már összegyűlve találta a munkások egy részét Iván,
9738 2, 46 | Iván, s intézkedett, hogy a többieket is hívják elő,
9739 2, 46 | többieket is hívják elő, a munkát szüntessék meg mára.~
9740 2, 46 | csoport leány maradozott el a tárnában; fogadásuk tartá,
9741 2, 46 | hogy addig nem hagyják abba a munkát, míg egy, a tárnából
9742 2, 46 | abba a munkát, míg egy, a tárnából most érkezett szekér
9743 2, 46 | fel nem talicskázzák arra a roppant nagy szénhalomra,
9744 2, 46 | roppant nagy szénhalomra, mely a vasút oldalán tovaszállításra
9745 2, 46 | hordják, mégsem fogy el soha.~A halom eltakarta a tárna
9746 2, 46 | soha.~A halom eltakarta a tárna nyílását az őrháztól,
9747 2, 46 | őrháztól, ahol Iván állt.~Csak a leányok vidám viháncolása
9748 2, 46 | viháncolása hallatszott a halmon túl, amint egymást
9749 2, 46 | amint egymást tüzelték a gyorsított dologra.~Egy
9750 2, 46 | valami népdalt énekelni.~A dallam olyan búsongó, melankolikus,
9751 2, 46 | búsongó, melankolikus, mint a tót dallamok szoktak lenni,
9752 2, 46 | sírva készítették volna.~S a hang, mely azt énekli, szép,
9753 2, 46 | váltott.~Minek éneklik még ezt a nótát? Minek veszi más is
9754 2, 46 | nótát? Minek veszi más is a szájára ezt a dalt? Hogy
9755 2, 46 | veszi más is a szájára ezt a dalt? Hogy nem hagyják ezt
9756 2, 46 | elfeledtetni?~– Most jön az a leány, uram – mondá a vén
9757 2, 46 | az a leány, uram – mondá a vén Pál. – Hallom a nótáját.
9758 2, 46 | mondá a vén Pál. – Hallom a nótáját. Most jön fel a
9759 2, 46 | a nótáját. Most jön fel a szénhalom tetejére.~Egy
9760 2, 46 | Egy perc múlva megjelent a leány a fekete domb hegyén.
9761 2, 46 | múlva megjelent a leány a fekete domb hegyén. Futvást
9762 2, 46 | kurta piros rokolyája.~De az a piros rokolya nem volt feltűzve
9763 2, 46 | láttatni.~Fejéről lecsúszott a tarka kendő, s fénylő fekete
9764 2, 46 | láttatni.~Arca poros volt a széntől, s ragyogó a jókedvtől.
9765 2, 46 | volt a széntől, s ragyogó a jókedvtől. Földi szenny
9766 2, 46 | amit nem takarhatott el a szénpor: az a két nagy fekete
9767 2, 46 | takarhatott el a szénpor: az a két nagy fekete szem, az
9768 2, 46 | két nagy fekete szem, az a két nagy fekete gyémánt.
9769 2, 46 | Csillagokkal teljes sötétség.~A leány egy percig mozdulatlanul
9770 2, 46 | percig mozdulatlanul állt a szénhalom tetején, bámultan
9771 2, 46 | az összegyűlt sokaságra.~A másik percben ott állt mellette
9772 2, 46 | őrjöngő rémületével szökött át a vasútmélyedésen az őrház
9773 2, 46 | küszöbéről, s felrohant a szénhalomra.~– Evelina! –
9774 2, 46 | Evelina! – kiálta megragadva a leány kezét.~A leány ránézett,
9775 2, 46 | megragadva a leány kezét.~A leány ránézett, s azután
9776 2, 46 | Te itt vagy! Ide jöttél!~A leány szelíden válaszolt:~–
9777 2, 46 | hevesen Iván, s keblére vonta a leány kezét.~Láthatta, hallhatta
9778 2, 46 | mindenki, aki ott körül állt.~A leány lehajtá fejét Ivánnak
9779 2, 46 | cselédje legyek: szolgáló a házánál. Nejének szolgálója.
9780 2, 46 | föl engem magához! – szólt a leány fájdalomtelt arccal,
9781 2, 46 | mindent megbocsátok.~Ezzel a megbocsátó szóval tanúsítá
9782 2, 46 | mindent tudna, akkor nem ennek a leánynak kellene az ő lábánál
9783 2, 46 | térdepelni, hanem őneki a leány lába előtt, és csókolni
9784 2, 46 | előtt, és csókolni annak a kezeit, melyeket meg nem
9785 2, 46 | utálatos pézsma, s megbecsült a szénpor!~Iván keblére szorítá
9786 2, 46 | szénpor!~Iván keblére szorítá a leányt.~Az pedig rebegve
9787 2, 46 | azt önnek nem bocsátja meg a világ soha!~– Világ! – kiálta
9788 2, 46 | szólt mellére ütve. – A világ? Nézz szét e dombról.
9789 2, 46 | áldjon”-t kaptam hozzá. – A hercegi palotáktól az özvegyasszony
9790 2, 46 | kunyhójáig én szárítottam fel a kétségbeesés könnyeit. Kiástam
9791 2, 46 | könnyeit. Kiástam ellenségeimet a sírból, s árváikról, özvegyeikről
9792 2, 46 | híremet ország-világ, s én a föld alá bújtam, hogy ne
9793 2, 46 | bújtam, hogy ne halljam. A nők legszebbikét láttam
9794 2, 46 | tartottam meg annak, akitől a világ olyan szép volt. Az
9795 2, 46 | Fogsz-e szeretni engem?~A leány szemei homályosultak.
9796 2, 46 | leány szemei homályosultak. A mennyországot érzé fejére
9797 2, 46 | piros, sárga lett, mint a viasz; szemei, az imént
9798 2, 46 | ragyogók, merevek lettek, mint a kő; termete, a múlt pillanatban
9799 2, 46 | lettek, mint a kő; termete, a múlt pillanatban ruganyos,
9800 2, 46 | pillanatban ruganyos, mint a fakadó rózsa, lankadt lett,
9801 2, 46 | rózsalevél.~Iván ott tartá ölében a leányt, akiért annyit küzdött,
9802 2, 48 | gúnyvesperae fordítását.~A szövegben ez csak zavart
9803 2, 48 | hagyomány, melynek szerzője a „vörös barátok” korszakában
9804 2, 48 | korszakában élt.~„Bacchus, készülj a pohártöltéshez!”~ Más
9805 2, 48 | pohártöltéshez!”~ Más hang:~„És a nyakalásra siess!”~„Dicsőség
9806 2, 48 | Bacchusnak és leányának, a sörnek és a borszesznek,
9807 2, 48 | és leányának, a sörnek és a borszesznek, ki született
9808 2, 48 | Antifóna~„Adjatok nekünk a ti seretekből, ~Mert a mi
9809 2, 48 | nekünk a ti seretekből, ~Mert a mi torkunk szomjazik ebből!”~
9810 2, 48 | poharat nem bírsz-é meg?~Ezt a kettőt, ezt a hármat, akár
9811 2, 48 | bírsz-é meg?~Ezt a kettőt, ezt a hármat, akár ötöt ~Nyelvem
9812 2, 48 | szökött. ~Áldott légy Bacchus a szőlőszemben,~Hogy ne gyötörjön
9813 2, 48 | Hogy ne gyötörjön minket a szomj kegyetlenben. ~Napkeltétől
9814 2, 48 | Napkeltétől estig inni szép dolog.~A pénzzel én nem gondolok!~
9815 2, 48 | inni egy serleggel. ~Délben a jóbul beveszünk,~Hogy Bacchusnak
9816 2, 48 | iszákos cimborák, ~Megisszuk a világ borát,~Azért, aki
9817 2, 48 | egyesülni akar, ~Tanulja meg, mi a bakar! ~Dicsőség Bacchusnak!” ~
9818 2, 48 | és serénykedjetek, hogy a korcsmából hazajövet minden
9819 2, 48 | Kórus.~„Bacchus, atyja a sernek, ~ Hívnak ivó
9820 2, 48 | veletek!”~ Kórus:~„És a te kancsóddal!” ~ Oráció:~„
9821 2, 48 | Bélfordító Bacchus. Ki a mi szövetségünket a te tiszteletedre
9822 2, 48 | Ki a mi szövetségünket a te tiszteletedre alakítani
9823 2, 48 | engedted, add, kérünk, hogy ez a mi cimboraságunk, minden,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9823 |