Rész,  Fejezet

  1   1,  1 |               mind eltűntek, hát jere te! Megrohanta a lajhárt. Az
  2   1,  1 | visszariasztották odúiba, ünnepélyes „Te Deum”-ot tartanak, hatalmas
  3   2,  4 |       nyomorék testvéred is van, akit te napi keresményedből tartasz;
  4   2,  4 |            köznapszámos?~– Az ám!~– S te azt többre becsülöd, mint
  5   2,  4 |         dolgodat, szolga! Én vagyok a te urad és királyod! A te dolgod
  6   2,  4 |              a te urad és királyod! A te dolgod pedig semmi egyéb,
  7   2,  5 |             Peti!~– Jó reggelt.~– Hát te mit csinálsz itt?~– Hallgatom
  8   2,  5 |            ami a föld alól jön.~– Hát te miért nem mégy a templomba?~
  9   2,  5 |          gondoskodni.~– Az is megjön. Te szorgalmas, értelmes munkás
 10   2,  5 |               kérdezé tőle a szíve. – Te kegyetlen, parancs osztogató
 11   2,  6 |               várnak.~– Megyek. Hát a te dolgod mennyiben van már? –
 12   2,  6 |             csak kell a házhoz.~– Hát te sohasem takarítottál meg
 13   2,  6 |              várt rájok.~– Ah! Félix, te vagy az! – kiáltá Iván,
 14   2,  6 |           hogy nem szállottam hozzád. Te a munka embere vagy, én
 15   2,  6 |                én pedig üzlet embere. Te nem tartózkodol itt uraskodásból,
 16   2,  6 |               kémiai csodalámpánál.~– Te nagy tudománybúvár voltál
 17   2,  6 |              maradást.~– Dehogynem. A te tárnádnak például nem kell
 18   2,  6 |           katlanait a szomszéd hámor; te meg aztán elmehetsz a szenedet
 19   2,  6 |              konzorciumot, mely ezt a te egész telepedet, ahogy áll,
 20   2,  6 |        leszorítja az osztrák piacról. Te ez établissement-nak főigazgatója
 21   2,  6 |           akarok. Hiszen nem csupán a te telepedről van itten szó.
 22   2,  6 |          itten szó. Tudod jól, hogy a te tárnád csak egy kis kiszögellése
 23   2,  6 |          vállalat feladata lenne.~– S te hiszed azt, hogy tisztán
 24   2,  7 |          embereket.~– Majd meglássuk. Te csak annyit tégy meg, hogy
 25   2,  7 |            cibálta Evila haját.~– Hát te fickó! – kiálta rá Félix –
 26   2,  7 |          szájából a pálinkabűz.~– Ah, te házasodni készülsz? – szólt
 27   2,  7 |           neked megnősülnöd? Nem vagy te még katonaköteles?~Énnél
 28   2,  7 |             Bizonyítványom van.~– Ah! Te fegyverképtelen? Te jeles
 29   2,  7 |               Ah! Te fegyverképtelen? Te jeles verekedő! S ki volt
 30   2,  7 |            kifelé az udvarra: „Gyere, te víziborjú, gyere a templomajtóba
 31   2,  7 |         kocsin, csengős lovakon. Gyih te fakó, gyih te szellő! A
 32   2,  7 |           lovakon. Gyih te fakó, gyih te szellő! A Jánoska az ölembe.
 33   2,  7 |          előtt a borókabozótot. „Hess te farkas!” – s nagyot dobbant
 34   2,  7 |           bokorra ráüssön vele: „Hess te farkas!”~            ~Estefelé
 35   2,  7 |               is maradunk jó barátok. Te meg fogsz nekem azért bocsátani,
 36   2,  7 |          azokat a gyémántokat, amiken te rajta taposol, én felszedem,
 37   2,  12|                mit ér ez teneked és a te konzorciumodnak. Az nem
 38   2,  12|        pattogott hetykén Félix. – Azt te nem érted. Az sublimior
 39   2,  12|        kérdezek tőled, amit csakugyan te tudsz jobban, mint én, mert
 40   2,  12|             Ebben adj nekem tanácsot. Te ismered a mindenféle furfangokat,
 41   2,  12|           apád francia polgár volt, s te is az vagy. Ha egyszer aztán
 42   2,  12|            csodálkozva rázta fejét.~– Te engem meg akarsz ajándékozni?~–
 43   2,  12|                Nem gondolod-e, hogy a te bondavár-völgyi vasutadnak
 44   2,  12|           engedte kezét csókolni. – A te bondavári vállalatod szükséges
 45   2,  15|           Csak az nem tetszik nekem a te országodban – szólt bele
 46   2,  15|               jó napot!”~– Igaz, hogy te sohasem iszol bort? – kérdé
 47   2,  15|           egyeztünk meg, hogy majd ha te elázol, mi ketten a kapitánnyal
 48   2,  15|             Ah! – szólt a kapitány. – Te ehhez is értesz? Szoktál
 49   2,  15|       szerencse a világra nézve, hogy te csak egy esztendőben egyszer
 50   2,  16|          fintorítsd el, kérlek, azt a te szép arcocskádat. Nem őróla
 51   2,  16|            valóságos istentagadás. A „Te Deum”, melyet a győztes
 52   2,  16|          milyen kedves dolog az, hogy te most Magyarországon vagy.~–
 53   2,  16|               hogy: „De ő tudja, hogy te valakinek a szép szemeiért
 54   2,  16|            niaiserie-hez készülünk, s te azt mondtad rá: jól van.
 55   2,  16|               sértés indokai között a te neved nem fog előfordulni.
 56   2,  16|              a két részről elfogadva. Te nem kerülsz bele semmiképpen.~–
 57   2,  16|             át fog nem egyszer esni a te szép szemeid miatt. Kocsimat
 58   2,  16|          kezünkbe kardot.” – „Hogyan, te akarnál?” – „Hát ha kaszára
 59   2,  16|               hogy mi lesz őbelőle. A te kötelességed a te feledet
 60   2,  16|          őbelőle. A te kötelességed a te feledet védni, nem őtet.~
 61   2,  17|         kérdezheti minden ember: „Óh, te bölcs, te tudós ember, de
 62   2,  17|          minden ember: „Óh, te bölcs, te tudós ember, de nagy bolond
 63   2,  17|            ember, de nagy bolond vagy te a világon! Hogy te elhagyod
 64   2,  17|               vagy te a világon! Hogy te elhagyod a te mesterségedet,
 65   2,  17|           világon! Hogy te elhagyod a te mesterségedet, mely után
 66   2,  17|              neked való világba; hogy te komédiát csinálsz a tudományból,
 67   2,  17|            okát nem tudod adni, akkor te vagy a világon a legnagyobb
 68   2,  17| fényképeztetem le magamat egyenesen a te számodra. Ne hidd pedig,
 69   2,  18|             meg nem enyhít. Amit csak te gyógyíthatsz meg, aki adtad.
 70   2,  18|             igaz hitedre, hogy voltál te valaha katona.~– Hát hogyne
 71   2,  18|              az az utolsó ember, akit te, mikor mind levágtad őket,
 72   2,  19|          kapott, mint én magam.~– Ah, te mókázol velünk!~– No, ez
 73   2,  19|            abból semmi sem lesz, hogy te most miközülünk megszökjél!
 74   2,  19|          eresztünk! Éppen most, mikor te vagy a szezon lionja. Innen
 75   2,  19|           Innen ugyan el nem távozol. Te vagy köztünk most az „Ehren-Praeses”.~
 76   2,  22|          mondá neki – Én nem akarom a te pénzedet kezelni, amit az
 77   2,  22|               feljebb a panasza. – Ha te koldus vagy, én háromszor
 78   2,  23|             fiú! Azután a vendégségre te is feljöjj!~Szaffrán Péter
 79   2,  23|        tárnába.~Iván keserűen monda: „Te is?”~– No hát, eredj!~Szaffrán
 80   2,  24|          valók vagyunk mi ott?~– Csak te járj el mindenüvé, s ne
 81   2,  25|              magában. „De hát mi vagy te? Tegnap este felhőruhában
 82   2,  25|              azt mondá neki halkan:~– Te Péter, maradj itt! A nagyságos
 83   2,  25|              én nem haragudtam terád. Te azt nem is tudod, hogy mikor
 84   2,  25|        mindjárt segítek rajta. Azután te házasodjál meg, ha még nem
 85   2,  25|               ma én főzök számodra. A te kedvenc ételedet, amiért
 86   2,  25|                Péter! Ezt is szereted te!~Méhsör volt benne. Péter
 87   2,  25|          zöldüljön a szép fű a mezőn! Te pedig ragyogj tovább aranyban,
 88   2,  27|       herceggel, s szembeállt vele.~– Te az én ellenségeimnek feje
 89   2,  27|           ellenségeimnek feje lettél. Te mindent elkövettél, hogy
 90   2,  27|       rendezem, amik nagyon ziláltak: te azt a velem ellenséges lábon
 91   2,  27|            unokaleányod kezét kértem, te ideígérted; akkor mindenféle
 92   2,  27|             egy szép menyecskére, azt te, csak hogy nekem ne jusson,
 93   2,  27|            engem soha el ne fogadjon.~Te odaadod az egyetlen adósságmentes
 94   2,  27|       elnökévé leszesz e társaságnak.~Te kimesterkéled, hogy állami
 95   2,  27|         engedélyezzenek egy vasutat a te kőszéntársulatodnak, mely
 96   2,  27|            száztólit nem fog behozni.~Te magad sem tudod, hogy milyen
 97   2,  27|            hegyén állsz, megrúghatom, te esel róla legnagyobbat!…~
 98   2,  27|      gazdagságnak, ennek a hatalomnak Te vagy az alapja, Te vagy
 99   2,  27|         hatalomnak Te vagy az alapja, Te vagy a kútfeje, Te vagy
100   2,  27|            alapja, Te vagy a kútfeje, Te vagy az éltető ereje? Te!”~
101   2,  27|              Te vagy az éltető ereje? Te!”~S odavágta a kezében tartott
102   2,  29|               De hát mi bajom nekem a te részegségeddel? Te aludjál
103   2,  29|            nekem a te részegségeddel? Te aludjál otthon, én is aluszom
104   2,  32|               kezét.~– Óh, leányom, a te fejed fölött valamely láthatatlan
105   2,  37|                Beszélj, beszélj! Csak te koptasd a körmödet a sok
106   2,  39|     részvények is. No, ne nevess hát, te bolond fiú! Ha tíz forintot
107   2,  39|              Hjaj, mama. Ne úgy értsd te azt a dolgot! El lehet ám
108   2,  39|              tébolydába. Csak tedd el te azokat a papirosokat a többi
109   2,  39|             azt mondaná neki: „Látod, te szamár, másképpen nem tudok
110   2,  39|             azzal. Majd csak vigyázol te énrám ezután is.~Erre mégiscsak
111   2,  40|             mit akarsz vele, uram. De te tudod, s én veled megyek.~–
112   2,  42|         mestert!~„De hát Isten vagy-e te, hogy nekünk földindulást
113   2,  43|          teremtettem én, most teremts te tovább!”~S az ember folytatja
114   2,  43|               valakinek azt mondják:~„Te csak szeresd az egész világot,
115   2,  43|               akit egyedül szeress!”~„Te csak tégy jót ezerekkel,
116   2,  43|              csak tégy jót ezerekkel, te csak teljél be dicsőséggel,
117   2,  43|           csak teljél be dicsőséggel, te csak hallgasd, hogy magasztal
118   2,  43|               magasztal minden ember, te arasd a koszorúkat, mikkel
119   2,  43|           diadalszekered elhalmozzák, te légy gazdag!”~„De ne legyen
120   2,  43|       porontyát ölében cipelve, mikor te hintódon elrobogsz mellette.
121   2,  43|             Köszöntök egymásnak, mert te nagy ember vagy, ő meg kicsiny
122   2,  43|              ő meg kicsiny ember – és te – irigyled őtet; ő pedig
123   2,  46|           viszonzá:~– Nem! – Evila.~– Te itt vagy! Ide jöttél!~A
124   2,  46|        dolgozni ezután is.~– Óh, nem! Te nőm fogsz lenni! – kiálta
125   2,  46|              fog lakni senki, egyedül te. Szólj! Fogsz-e szeretni
126   2,  48|          veletek!”~      Kórus:~„És a te kancsóddal!” ~      Oráció:~„
127   2,  48|              Ki a mi szövetségünket a te tiszteletedre alakítani