Rész, Fejezet
1 1, 1 | egészet ledönti a földre.~Ez igen hibás nemzetgazdászat, mely
2 2, 1 | azt a festők bemutatják. Igen lenyomott, lapos homloka
3 2, 1 | kőfejszéket megnézni a múzeumban; igen érdekes darabok azok. Azok
4 2, 3 | feltartóztassa, forgása is igen lassú. Az tehát megtörténhetnék,
5 2, 4 | nincs kérni semmit! Akkor igen jó csendes hely van a számára.~
6 2, 5 | már jött.~Pedig különben igen jól ki lehetett vele jönni
7 2, 6 | keresményedből semmit?~– De igen, uram! Már egyszer volt
8 2, 6 | Aztán teleped vendéglője igen tisztességes. Íme, bemutatom
9 2, 6 | tárnafelügyelőt keressz.~– Igen! – mondá Iván, s kétkedve
10 2, 6 | creuzot-i tárna növendéke, igen alaposan képzett férfi.~
11 2, 6 | kecskeszakállal.~– Én pedig igen köszönöm baráti érdekeltségedet
12 2, 7 | föld alatti munkások nem igen tartják tekintélyben a selyemkabátos
13 2, 7 | Ez rettenetes nagy úr! Ez igen jótékony úr! Csak akkor
14 2, 8 | összeköttetésből nem lett semmi.~Igen természetes, hogy a világi
15 2, 8 | megvan valahol, csakhogy igen nehezen feltalálható.~Theudelinda
16 2, 8 | senki. Mahók plébános úr igen derék, tisztességes ember.
17 2, 8 | eszmét kifejezni: „Pompás! Igen pompás!” Elvégre a kisasszony
18 2, 8 | néha kísérteteket, azok igen dresszírozott kísértetek,
19 2, 8 | a pálmaszegélyzettel?~– Igen. A bő felöltő, japáni szabással,
20 2, 9 | ejtő körülmény.~– Ez bizony igen érdekes gyűjtemény – szólt
21 2, 9 | úr a penitencia nemét is igen jól választottnak találta.
22 2, 9 | varázslattal határos víziókért, igen helyes és jól sugalmazott.
23 2, 10| tudja, mi után. Mindezek igen kedvező hírben tarták fenn
24 2, 10| vendégeket. A grófnőnél igen természetes dolog volt,
25 2, 10| lépcsőn szoktam odajárni.~Erre igen természetes ötlet talált
26 2, 10| ez ajtó nyitva? Annak is igen egyszerű magyarázata van.
27 2, 10| rebegé a grófnő elképedve.~– Igen, büntetés! Mert ön e szenvedést
28 2, 11| másikat agyonlőtte ön?~– Igen. Azt a lövést hallotta ön
29 2, 11| manicheus, de e percben igen nagy szükségünk van rá.
30 2, 11| összeget ki ne adjanak.~– Ez igen praktikus elővigyázat volt
31 2, 11| Szerencsémnek tartom. Ámbár háztájam igen rideg. Egyedül lakom, s
32 2, 11| mértéke fölött, mire Iván igen szárazan azt az észrevételt
33 2, 11| gyémánt elégetéséhez.~– Igen – helyeslé Iván. – Ahhoz
34 2, 12| rendezni vállalkoznék, s ahhoz igen sok kell. Sok ész, sok pénz
35 2, 12| biztosan, csalhatlanul.~– Óh, igen, tudok egy ilyen módot,
36 2, 12| múltak tartozásairól.~– Igen. A jövő is együtt fog bennünket
37 2, 13| származásáról értekezett – igen alaposan.~Ivánt csak az
38 2, 13| Nagyon jó lesz! Ez mulattató! Igen érdekes fog lenni.~– Szabad
39 2, 13| összeolvasta. Annálfogva igen jól véli mulattatni azt
40 2, 13| arra az árva jövevényre, ki igen természetesnek találja,
41 2, 13| háziasszony unokabátyjához, ki igen olvasott férfi, azzal megismerkedtette,
42 2, 13| szoríttata kezet. Azok is mind igen nyájasak voltak hozzá. A
43 2, 13| grófról való kérdezősködés.~– Igen – felelt szárazon. – S mi
44 2, 13| Ivánt.~– Az, hogy lehet igen közönséges véletlen, ami
45 2, 14| kalcedon szeletkék váltak. Igen szépen lehetne belőlük gyűrűbe
46 2, 14| fűrészelni lehet. A vajból igen jól lehet elefántcsont alakokat
47 2, 14| csillagászat.~Hát a kormány? Óh, igen, kormány is van ott. S ott
48 2, 14| akadémiákat? Úgy hiszem, igen egyszerűen. Az állam kereskedik.
49 2, 14| valamit?~Én azt hiszem, hogy igen.~Hogyan? Ha soha nem jönnek
50 2, 15| tárgyból; míg egy szintén igen tekintélyes költőnk sajnálkozását
51 2, 15| úrnak, szegénynek, hogy ne igen töltögessék a zsebébe a
52 2, 15| urak és úrfiak csoportja igen szívélyesen fogadá, minden
53 2, 15| a troglodit tudós ember igen fidélis cimbora. Felveszi
54 2, 15| és így nincsen turf.~– Igen, de ebben megint az a jó,
55 2, 15| előtt, hogy ezek az urak igen nagy pénzben játszanak.~–
56 2, 15| hazárdjátékot játszom egy igen nagy úrral: a természettel;
57 2, 15| megtett, amivel tartozott, igen udvariasan búcsút vett István
58 2, 15| előszobába. Az az üröm mégis igen nagy adag volt! S az előszobában
59 2, 15| és nem csinált hibákat. Igen jó akvizíciónak tartatott.
60 2, 15| semmi különös nincsen, az igen természetes, azzal tartozott
61 2, 15| bántalmazásban. S azt ön igen jól tudja.~A sor éppen rájuk
62 2, 15| szegény Sondershain is, aki igen derék fiú, s csak az az
63 2, 15| ültetni általa a pálcalóra.~– Igen. De nem szemében magasztalja
64 2, 16| már nem tréfáltak vele.)~– Igen.~– Neked ez a kíséret kellemetlen
65 2, 16| Teheted-e azt fel rólam? Igen ügyes tervem van hozzá.~–
66 2, 16| Végbement a párbaj?~– Igen is, meg nem is. Megtörtént,
67 2, 16| vánkosát, ahol arca feküdt, igen nedvesnek találta komornája.~
68 2, 17| tapasztalatot nem tett volna.~Azok igen „drága” kincsek.~Mikor már
69 2, 17| levelet kapott. Unokája igen szeretetreméltóan ír hozzá;
70 2, 17| nyomoréktól tudtam meg, ki engem igen szeret, s mindennap eljár
71 2, 18| sebeiben, az orvosi parere igen szépen bebizonyítja majd,
72 2, 18| kell venned azt, hogy Iván igen lovagiasan járt el irányodban,
73 2, 18| is tekintsd, hogy ő egy igen tisztelt tudós egyéniség,
74 2, 18| lehet valaki orr nélkül is igen tudós ember! Hisz nem az
75 2, 19| tagadó felkiáltása.~– De igen – tüzelt az ifjú gróf. –
76 2, 19| hozzágondolta maga mint igen természetes illusztrációt;
77 2, 19| Talán csak Iván maga nem.~– Igen köszönöm e szíves részvétet –
78 2, 20| gyöngéden.~– S most önhöz igen komoly szavaim fognak lenni.
79 2, 20| önnek aggodalma. Tehetsége igen szép. Tanuljon, sokra viheti.
80 2, 20| nagyon gazdaggá tett. Én igen dúlt kedéllyel jöttem ide,
81 2, 20| kedéllyel jöttem ide, s igen nyugodt szívvel megyek el
82 2, 21| ezer aranyat, s megköszönte igen szépen azt a szívességet
83 2, 21| leghíresebb börzefejedelmeknek.~Igen természetes, hogy amit azok
84 2, 22| azalatt náluk volt szállva. Igen szerették, mert jó, víg
85 2, 23| magának dolgozott.~Ez azután igen rossz kilátás volt a híven
86 2, 23| Egy kis pénzajándék azt igen boldoggá fogja tenni.~Arra
87 2, 23| tartott. Urak és munkások igen vígan voltak.~A lakoma vége
88 2, 23| nagyságos asszony neked igen jóakaród – folytatá Félix. –
89 2, 23| gyártelep. Hanem hát az igen könnyű művészet olyan leltárt
90 2, 24| hátravan! – felelé a bankár.~– Igen, a harmadik részletfizetés.
91 2, 24| Annak a viselői kétségkívül igen tiszta lelkű, becsületes
92 2, 24| keresztülviláglott…… no igen: az ég.~Péternek mintha
93 2, 24| a színpadon kívül mind igen erényes hölgyek és szófogadó
94 2, 25| égő pokol kialudt tőle.~„Igen! Úgy lesz! – mondogatá magában. –
95 2, 27| csinálni. És azután mindenkor igen jó barátok maradunk.~Evelina,
96 2, 28| tőlem akar ön szabadulni?~– Igen, igen, igen! – ismétlé háromszor
97 2, 28| akar ön szabadulni?~– Igen, igen, igen! – ismétlé háromszor
98 2, 28| szabadulni?~– Igen, igen, igen! – ismétlé háromszor is
99 2, 29| az előbbi után?~– Annak igen természetes magyarázata
100 2, 29| kezdték tájékozni magukat.~„Igen! Itt van az ajtó, mely a
101 2, 31| tevé rá, hogy ez nem is igen volt kedvére a magas nuncius
102 2, 31| zuávtoborzó koncert készül?~– No, igen! Én rendezem.~– Én abból
103 2, 31| angyaloknak tud, akkor ön igen nagy művésznő volna.~– De
104 2, 32| indulatait asszonyom. Én egy igen komoly ügyben jöttem önhöz,
105 2, 32| baja!”~– Most ebből egy igen nagy veszedelem támad –
106 2, 33| a kedélyváltozásra.~– Ön igen gyöngéd ember.~– Még ne
107 2, 34| őket. Érzem, tudom, hogy igen rosszul énekeltem.~– De
108 2, 34| nagyon megkívánja?~– Én?~– No igen! Én azt hiszem, hogy ami
109 2, 34| Nem izgatja fel többé…~– Igen, csak mondja el ön – szólt
110 2, 35| Ugye rosszul énekeltem?~– Igen rosszul! – felelt Árpád
111 2, 35| automat-színházban vagyok.~– Lássa, igen rossz kedélyhangulatban
112 2, 36| felelet, amit öntől kérek: „igen” vagy „nem”.~Evelina még
113 2, 38| alkudni.~Ez a látogatás pedig igen röviden ütött ki. Rauné
114 2, 38| szomszéd tárna égése által?~Igen.~A széntelep fekvéséből
115 2, 38| ki félretett bérét vélte igen jól elhelyezni, az özvegyasszony,
116 2, 38| megváltoztatására bírni. Amiből azután igen éles jelenetek fejlődtek
117 2, 39| porhadt-e el?~Semmi baja. Igen jó helyre volt téve. Szellős,
118 2, 40| fölkeresnünk. Reánk nézve – és igen sok emberre – erre az egész
119 2, 40| olyan nagyon örül, annak igen jó találmánynak kell lenni.~
120 2, 42| oda akarna ön jönni? Az igen rossz hely.~– Ahova ön elmehet,
121 2, 42| szebb ruhákat is kapunk?~– Igen: páncélt. Ahhoz a tárnához,
122 2, 42| auxézisek az al pari-árfolyamnak igen nagy barátságot tevő retorikai
123 2, 42| ez estén nagyot ivott, az igen természetes. Folyt a pezsgő.
124 2, 44| grófnőnek.~Megírta neki, hogy igen köszöni, ha még róla megemlékezik.
125 2, 44| bocsátania. Ellenkezőleg: igen nagy hálával emlékezik mindazon
126 2, 44| meghatottan.~– Hogy lehet? Igen könnyen. Dobjon egy rózsát
127 2, 44| Még hallottam a kacagását. Igen víg volt éppen. Bosszantották.
|