Rész, Fejezet
1 2, 5 | Isten, az jobban tudja, hogy nekem mi jó, mint én magam.~–
2 2, 5 | bűnbocsánatra.~– Azt a pap nekem mind nem tud adni – szólt
3 2, 5 | át farkassá. Az jó volna nekem.~Csak kilencen maradtunk
4 2, 6 | már most hát mondd meg nekem őszintén, annyi tanulmány,
5 2, 6 | Idetalált volna ő magában is. Nekem egy nagyszerű tervem van
6 2, 6 | pénzért a tárnámtól. Ez nekem elementumom, mint a csíknak
7 2, 6 | neked olyan iparágból, mely nekem csak tízezer forintot jövedelmezett,
8 2, 6 | szorítson magának tért. Ehhez nekem nincs elég tanulmányom,
9 2, 7 | elkomolyodva –, ez az egész dolog. Nekem van egy kis öcsém, aki nyomorék.
10 2, 7 | jó barátok. Te meg fogsz nekem azért bocsátani, ha azokat
11 2, 7 | földön való turzást? Tessék! Nekem elég a magamé.”~– Sok szerencsét
12 2, 8 | között volt egy üres szék; nekem oda kellett leülnöm. A menyasszony
13 2, 8 | együtt olyan borzasztó volt nekem. Fácánok, császármadarak
14 2, 8 | s egyszer csak eltörött; nekem jutott a nagyobbik fele.
15 2, 9 | személy, mint én magam. Nekem nélkülözhetlen asszisztensem
16 2, 9 | tömjénfüstölőt, a crucibulumot; az nekem minden szertartásnál nélkülözhetetlen
17 2, 9 | kendet ide magammal, hogy itt nekem aludjék!~A sekrestyés álomittasan
18 2, 9 | olyan tanúbizonyságaim nekem is vannak, nem számítva
19 2, 9 | gyóntató!~– De mondja meg nekem a grófnő, hogy amíg ön oly
20 2, 9 | férfi fényképe megjelen, azt nekem azonnal megküldeni. Én ezekben
21 2, 9 | szívemet. Bolondság ez; de nekem valami azt súgja ezen felül,
22 2, 10| észrevétlenül?~– Engedjen nekem egy kérdést tenni a grófnő.
23 2, 10| részeltet vendégszeretetében, nekem is; kissé fel vagyok indulva
24 2, 10| szavai végén említett: sem nekem, sem az én rendemnek az
25 2, 10| köszönöm!”~– Most tehát elhiszi nekem a grófnő, hogy más útja
26 2, 11| csakugyan annyira eretnek, hogy nekem azt találja mondani, hogy
27 2, 11| Nem! Nem! Oda nem megyek! Nekem nem kell számadás – tiltakozék
28 2, 12| az élethez. Óh, hidd el nekem, hogy mikor egy ilyen vén
29 2, 12| mathesis. Nem papnak való. Nekem szükségem van egy törvényesen
30 2, 12| kötve; ő ne parancsolna nekem. Egyszóval, hogy amíg én
31 2, 12| nem feleségem. Ebben adj nekem tanácsot. Te ismered a mindenféle
32 2, 12| vállára.~– Kedves barátom! Nekem az az egész bondavári uradalom
33 2, 13| megvallom, hogy úgy van. Nekem akármelyik grófnő estélyét
34 2, 14| volna oda?~Hát aki megmondja nekem, hogyan került Amerikába
35 2, 15| hajlékomat, akkor a grófnő adott nekem egy gyémántot, hogy azt
36 2, 15| őrgróf.~– Csak az nem tetszik nekem a te országodban – szólt
37 2, 15| elhagyogatott abban a házban.~– De nekem mégsem tetszik az egész
38 2, 15| volt kísérve.)~– Mert az nekem elementumom, mint a katonának
39 2, 15| kitüntetett. Annál jobban tetszik nekem az, aki a földet a sík végtelenben
40 2, 16| akik ismernek, s jaj volna nekem, ha ez a fórum fel nem mentene.~–
41 2, 16| meg?~– Olyan valakim pedig nekem nincs…~Ezzel el volt metszve
42 2, 16| beszéljenek-e róla vagy sem. Éppen nekem mint unokabátyádnak volt
43 2, 16| vonja ön vissza! Ezt a szót nekem még soha az életben nem
44 2, 16| nézeteitől, aki azt mondja: „Nekem senkim sincs, akiért verekedjem!”~
45 2, 16| megtörtént, de nem egészen. Nekem is új dolog ez. Ha akarod,
46 2, 17| ez az eszeveszett angyal nekem mindent elmond, ami vele
47 2, 17| ha sohasem jön színpadra?~Nekem azt mondják, hogy éppen
48 2, 17| tegnap a páholyban azt mondta nekem, hogyha próbáimon el nem
49 2, 17| mert ez a bohó teremtés nekem mindent elmond.”~Ez volt,
50 2, 17| tündérnek, hogy: „Hallja maga, nekem a mama nem engedi meg, hogy
51 2, 17| és én azt hiszem, hogy nekem is igazam van, mikor ezt
52 2, 17| elégedve a hivatásával. Nekem azután mindent elbeszél
53 2, 19| én a hölgyekkel. Azok meg nekem nem hisznek. Azt kérdik
54 2, 19| Barataria kormányzójának”. Jobb nekem otthon. Megyek a „grison”-
55 2, 19| Berend úr! Nyújtsa ön nekem kezét! Maradjon ön itt!~
56 2, 19| úgy élni, úgy tenni. De nekem nincs. Más világhoz szoktam,
57 2, 19| őket mindez boldogítja; de nekem meg kellene őrülnöm benne!
58 2, 20| panaszom van, s elmondja nekem a magáét. Nehéz szeszélyeimet
59 2, 20| akarok ragyogásában. És nekem mindenben szót fogad. Evelina
60 2, 20| barátságot érez, azt mondja meg nekem őszintén, hogy én is megmondhassam
61 2, 21| növény levelének lenyomata.~– Nekem is van egy szép kövületgyűjteményem.~–
62 2, 22| pénzedet kezelni, amit az apád nekem hat percentre átadott. Itt
63 2, 22| önnek is drága az ideje, nekem is, rátérek, amiért jöttem.
64 2, 22| Aláírom a részvényeket. De nekem egy se maradjon a nyakamon.
65 2, 22| Adott ám, kedves uramöcsém, nekem arról írást, hogy ön tartozik
66 2, 22| Ez jó természetű ember. Nekem való ember. Adja csak vissza
67 2, 22| oda pénz kell, az pedig nekem nincs. Csak úgy a más pénzével
68 2, 22| megy följebb. Volna csak nekem pénzem, az utolsó garasomat
69 2, 22| a biztost Csanta uram. – Nekem csak megmondhatja.~– Csak
70 2, 22| áll a kurzus! Hej, csak nekem volna!~– Nohát! Itt van,
71 2, 22| fogok jót tenni. Ha maga nekem mindannyiszor kezet csókol,
72 2, 23| mellé rögtön Rauné urat is: „Nekem, barátom, itt többé lélegzetet
73 2, 23| odanyomta Péter markába. – Ne nekem, a nagyságos asszonynak
74 2, 25| elváljak! Nehezemre esett az nekem, hidd el, mert már háromszor
75 2, 25| beszéljünk. Az nem fájt nekem. Azért én nem haragudtam
76 2, 25| azt teheted, amit akarsz. Nekem pedig, lásd, milyen uraság
77 2, 25| van, csak egy sort írjanak nekem, amint lehet, mindjárt segítek
78 2, 25| Panna, az szép, derék lány, nekem jó barátnőm volt; vagy az
79 2, 25| hozzá semmi arany. Adhatnál nekem egy csókot. Mi neked egy
80 2, 27| kapitánnyal jár jegyben Pesten.~Nekem fogam volt egy szép menyecskére,
81 2, 27| menyecskére, azt te, csak hogy nekem ne jusson, a saját palotádba
82 2, 27| háládatos leszek iránta. Ő nekem jóltevőm volt. Ön is az
83 2, 27| szállítását, mint amibe nekem kerül. Vesztek rajta ötvenezer
84 2, 28| jó herceg~– Ön azt üzente nekem, hogy valamit akar velem
85 2, 28| tudom, hogy mi az élet.~– Nekem adott szavát sajnálja ön?
86 2, 28| akinek jótéteményeit élvezem. Nekem elég tudnom, hogy ebben
87 2, 29| hal meg!”~De hát mi bajom nekem a te részegségeddel? Te
88 2, 29| Feleségetek, gyermekeitek otthon; nekem senkim. Mennyi ideig tartja
89 2, 29| jó éjszakát önöknek is, nekem is! A tárnatüzet el nem
90 2, 31| szegényekért nem tenne semmit?~– Nekem van egy szegény asszonyom,
91 2, 31| ön is szerette? Lássa, nekem olyan üres most a világ,
92 2, 32| fiszharmonikával, hanem azután mit ád nekem ezért?~– Óh, nem teszi az
93 2, 33| kérem, ne komédiázzék ön itt nekem! Nem azért jött ön énhozzám,
94 2, 33| magát, hanem azért, hogy nekem valamit eladjon. Ön egy
95 2, 33| is volt az enyém soha!” Nekem a gyémántnak a foglalatja
96 2, 33| hercegé. Ezt Tibald megmondta nekem. Megeskette e hölgyet, hogy
97 2, 34| azokat mind ön hajíttatja nekem.~– Óh, nem! Hát nem látta
98 2, 34| Kiknek? Barátunk?~– Mind nekem, mind önnek.~– Én köszönöm!
99 2, 34| elkülöníteni, madame! Mert nekem már egyszer jó barátom,
100 2, 34| köszönheté. Ez most megszűnik. Nekem pedig nem engedik a körülményeim,
101 2, 35| hazudik! Arckép volt.~– Adja nekem, ha virág volt!~– Azt nem
102 2, 35| szemeit, és elgondolkozott.~– Nekem senkim sincs – szólt elszomorodva.~–
103 2, 35| a követeléssel: „Most ne nekem, de értem tapsoljatok!”,
104 2, 36| kérdezni: „De hát ki fizet meg nekem azért, hogy önt valahova
105 2, 36| jött ön, uram, ide, hogy nekem ezeket elmondja? – kérdezé
106 2, 37| koldusok! Hát ti akarjátok nekem megenni hatvanezer forintomat
107 2, 37| keresztyéni barátságból. Nekem nem részvényeim. Kell is
108 2, 37| nem részvényeim. Kell is nekem a ti papirostok! Tietek!
109 2, 37| papirostok! Tietek! Vigyétek el! Nekem az ezüstöm kell vissza!
110 2, 41| szerint kiegyenlíteni. Az nekem egymillió. De nem tesz semmit.
111 2, 41| egykor egy szép hölgynél nekem erős pártfogóm volt. Nem
112 2, 42| Menjenek önök vacsorálni! Nekem sietős dolgom van otthon.~
113 2, 44| Az ebből állt:~„Küldjön nekem választ e levelemre. Csak
114 2, 44| ha én tudom. Nem ön tesz nekem szemrehányást, de saját
115 2, 44| megnyugtatás. Feleljen ön nekem őszintén, megbocsáthat-e
116 2, 44| megbocsáthat-e valaha! Nekem nem úgy kellett volna önnel
117 2, 44| grófnőtől.~„Uram!~Írja ön nekem ezt a sort egy papírra:~
118 2, 46| közel lenni és nem szólni nekem?~– Óh, uram! Ön nem emelhet
119 2, 46| Ön nem bocsáthat meg nekem. Ön nem tudja, hogy én ki
120 2, 46| rebegve mondá:~– Ön megbocsát nekem; de azt önnek nem bocsátja
121 2, 46| halála órájáig! Minden fűszál nekem köszönheti, hogy tovább
|