Rész, Fejezet
1 1, 1 | pergamenlevelek szőnyegén, míg a tó közepét mint egy lángoló
2 1, 1 | ahány gallya, annyi törzse, míg beépíti, áthidalja sugárkarcsú
3 1, 1 | feladat. Azért csak ott marad, míg újra nagyon meg nem éhezik,
4 1, 1 | újra nagyon meg nem éhezik, míg egészen el nem soványodik,
5 1, 1 | ott is maradt. Megvárja, míg reggel lesz, hogy onnan
6 1, 1 | szenderíti őfelségeiket, míg tollas fészkén, a ringó
7 1, 1 | kell hordani az iszákban, míg megnőnek. Őfelségeik megbiztatják
8 1, 1 | világunk.~Hány év kellett arra, míg ez új iszapból a legelső
9 2, 1 | Hány ezer év kellett hozzá, míg a hatodik teremtés meleg
10 2, 1 | Niger partján most is. S míg a hím kinn járt keresgélni,
11 2, 1 | ezernyi ezer év kellett hozzá, míg a legelső kőbalta medvebőrös
12 2, 2 | magától, s addig égett, míg a fölötte levő réteg talajából
13 2, 2 | komolyságot kölcsönöznek annak, míg összevont, sűrű szemöldei
14 2, 2 | tanúit.~A csónakos megvárja, míg a tó egészen leapad, s ő
15 2, 2 | megelőzi. Ha arra várna, míg a hangját is meghallja,
16 2, 2 | körülötte.~Nem várta be, míg a vízár tetőjét eléri; egy
17 2, 2 | is hozzányúlt, s bevárta, míg az elrendelt munka be van
18 2, 2 | el az alkonyfényű égtől, míg a kőszénizzasztó kéményei,
19 2, 2 | hallgat a méla nótának, míg az a házsorok közt el nem
20 2, 3 | kutat, kísért, búvárkodik, míg megőrül bele, s a sivatag
21 2, 3 | törvényszabta útját a nap körül, míg elszabadult lelke, a tűzlélek
22 2, 4 | kétszerkettő örök igazságait, míg körüle a vérben és rózsafényben
23 2, 5 | hagyja nőni a lajstromot, míg minden üres tér megtelik
24 2, 5 | kapujába kiállva várta, míg a tárnamunkások egész csoporttal
25 2, 5 | utána nézett a szaladónak, míg a völgy rekettyéi el nem
26 2, 6 | Félix bekísérte őt lakába, míg Rauné úr felment a vendéglőbe.~
27 2, 6 | iskolában első voltál közöttünk, míg én csak dilettánskodtam
28 2, 6 | dolgozik kézzel-lábbal, míg megérdemli azt a pénzdarabot;
29 2, 6 | egy másikra, aki veszít; míg a nehézvérű jenki ül egy
30 2, 7 | addig vissza sem pillantott, míg az erdőt el nem érte.~Iván
31 2, 7 | hetekig eltanyáznak ott, míg a bizottság másfelé veszi
32 2, 8 | bocsát senkit magához közel, míg tökéletesen fel nincs hüvelyezve.
33 2, 8 | falszekrényajtóba nyitott be, míg rátalált az igazi szőnyegajtóra,
34 2, 9 | folyosó márványpadlatán, míg az emelkedő fő kísértetes
35 2, 10| magas tehetségei felől, míg jómaga bizony nagyon ellágyultnak
36 2, 10| görcsöt görcsnek lenni, míg magától el nem múlt.~Csak
37 2, 10| ottmaradt a grófnő az ablaknál, míg visszatért a hintó üresen.~
38 2, 10| biotikai metamorfózisáról. Míg fiatal, bonviván; ha megérett,
39 2, 10| rövid hozzá, hogy azalatt, míg egy kastély szobáin végigmegy,
40 2, 10| idő lassú folyása kínozta, míg a rémzaj bekövetkezett.~
41 2, 10| bújt, füleit betakarta, míg a nehéz verejtékes álom
42 2, 10| kísértetzajukkal éjről éjre, míg félőrült álomkórost csinálnak
43 2, 10| hátát addig paskolta a pap, míg rongyokban hullott le róla
44 2, 10| Vegye lámpásomat, addig, míg én kimegyek a kripta rácsajtaját
45 2, 10| könyvtáron.~A pap utánanézett, míg az ajtón kilépni látta.
46 2, 10| azzal világított magának, míg a grófnő szobájához visszatért.~
47 2, 10| ájtatos vesperaet tartsanak, míg e kastélynak birtokában
48 2, 11| egyedül maradni a kastélyban, míg a pap segélyért jár, vagy
49 2, 11| továbbköltözni segítsem, s addig, míg rendelkezni fog, kastélyát
50 2, 11| lepecsételjük. Mindaddig, míg a grófnő valakit küld a
51 2, 11| ön házánál megszállnom, míg a hintóba fognak?~– Szerencsémnek
52 2, 11| fel a tüzet a kandallóban, míg a ruhatáramba megyek. Hideg
53 2, 13| héjancai beszéltettek magukról, míg azt viszont a méltányosság
54 2, 13| orrát vakarta.~– Igaz. Igaz! Míg megismerkednek, kissé feszesen
55 2, 13| percig kigyulladtak arcai, míg végre elbámult maga elé,
56 2, 13| tudóst kétségbeejtek vele, míg szét tudja válogatni; amivel
57 2, 14| tenger rejtélyes folyásától, míg végre ezerkétszáz tengeri
58 2, 14| egyidőre zátonyra jutott, s míg onnan újra kiszabadította
59 2, 14| tért kellett átrepülnie, míg a legközelebbi szárazföldről
60 2, 14| tudományának, mint minálunk. Míg a mi tehetetlen széntüzünknél
61 2, 14| delejsugarában, s rá vár, míg az meghal, s együtt mehetnek
62 2, 15| addig el nem eresztette, míg meg nem mondja neki, hol
63 2, 15| kihozni e tudományos tárgyból; míg egy szintén igen tekintélyes
64 2, 15| olvashatnak, mint kalandos mesét, míg a filozofáló ész megleli
65 2, 15| István gróf a teremben volt, míg a legutolsó tudóst és poétát
66 2, 15| nem lehetett odább vinni, míg valami nőcseléd ki nem nyújtotta
67 2, 15| és meglett korú uraságok; míg a ménkű fiatalság (Blitzjung?)
68 2, 15| visszariasztva az árokba, míg az egyszer egérutat nyerve
69 2, 15| A grófnő nem várta be, míg odaér, felkelt magától.~
70 2, 16| fogták, már-már kimenekült, míg végre nyakoncsípték. Sajnálták,
71 2, 16| sütött az erkélyen át, s míg Theudelinda grófnő zongorázott,
72 2, 17| felől semmit kölcsönösen. Míg egyszer Belényi Árpádot
73 2, 17| fogadott apja él-e még valahol.~Míg egyszer azután Iván is követett
74 2, 17| jelen van maga a férj, míg őnagysága komédiázik.~A
75 2, 17| neki semmibe sem kerül, míg Lixit egyszerre felülkeríti.
76 2, 17| bizonyos okai vannak, s míg Angela arisztokratikus daccal
77 2, 18| nem megy. Vívjanak addig míg egyik fél víképtelen nem
78 2, 18| vette a fejét, úgy tartotta, míg bekötözték, s azután segített
79 2, 19| a hölgyeket tudósítani, míg Géza gróf rohant fel István
80 2, 19| orvos dolgozott Salistán, míg diribdarabjait össze tudta
81 2, 19| róla!~Eduárd báró elrohant; míg az odajárt, feljött Ödön
82 2, 20| képet kép után megnézve, és míg e csábító alakokat nézte,
83 2, 22| uzsorásnak mit nem kell fáradni, míg kétszázat húsz percent haszonnal
84 2, 22| magát leakasztófáravalózni! míg egy ilyen semmirekellő gaz
85 2, 23| kőszéntárnájába.~Azalatt, míg ő Pesten segített tolni
86 2, 24| összes birodalmi sajtó, míg végre az illusztrált élclapok
87 2, 25| hogy addig cibálhatná, míg elismeri, hogy nincs igaza.~–
88 2, 25| kevergetve azt folytonosan, míg sűrűvé dagadt. Akkor azután
89 2, 25| nyitját a nehéz szónak, míg egyszer sebesen felnyitják
90 2, 25| sohasem voltál; onnan azután, míg hazatalálsz a szállodába,
91 2, 29| hullanak alá a tetőkre; míg az iszonyú légnyomás Ivánt
92 2, 29| Az emberek nem várták, míg a lovakat befogják a gépek
93 2, 29| oktalanul! Várjon mindenki, míg visszajövök!~Az igazgatósági
94 2, 29| tárnában a gáz között?~– Míg az ér százat üt.~– Jól van!
95 2, 29| hagyni. Napokig fog tartani, míg azt a követ szétdarabolhatják.~
96 2, 29| rádöntötte s betakarta vele, s míg egyszerre eltemette a benn
97 2, 29| veszteg a maga helyén, s várt, míg rákerül a sor.~Nagyon csendes
98 2, 31| megbántotta-e valamivel, míg végre kizokogta a hölgy:~–
99 2, 33| kényelembe nálam.~Azalatt, míg Félix átfutotta a kezébe
100 2, 34| azután, hogy meg sem állt, míg majd valahol el nem esik.~
101 2, 36| elvetett öltönycsomag, s míg minden ember a víz fenekén
102 2, 38| terjed. Évek kellenek hozzá, míg odáig elér; de elvégre mégiscsak
103 2, 39| elereszti azt a vízen; s míg az csendesen úszdogál a
104 2, 39| Hagyta őket mindaddig, míg lement a nap; hűs kezdett
105 2, 40| tölti az alsó üreget vízzel, míg a közlekedő sziklanyílás
106 2, 40| folyik ki több víz mindaddig, míg az alsó medencébe meggyűlt
107 2, 40| addig kell várakozniok, míg az ér százat üt.~Ennél kínosabb
108 2, 40| magában a Boldogságos Szüzet, míg a kötelet ereszté Iván után.
109 2, 42| Addig nem is szólt senkinek, míg a munka annyira készen nem
110 2, 42| tükör ismét odább adta azt, míg végre alig maradt belőle
111 2, 42| bíborsötétségbe mélyed, míg repedéseik a napfény vakító
112 2, 44| fel, ne olvassa el addig, míg én itt vagyok, úgysem adnék
113 2, 46| nem hagyják abba a munkát, míg egy, a tárnából most érkezett
114 2, 48| Mi italunkat tedd föl, ~Míg lefolyik italunk ~Téged
|