Rész, Fejezet
1 1, 1 | levélkoszorú. A lepidodendron, mintha embervastagságú macskafarkakból
2 1, 1 | ott himbálózik és kiabál, mintha könyörögne, hogy jöjjön
3 1, 1 | odaszorítá megtámadóját magához, mintha vaskalodába lett volna zárva.~
4 1, 1 | szól bele a küzdelembe. Mintha a vihar kiáltana bele egy
5 1, 1 | mellette, állva, s úgy tesznek, mintha az argus-pöffeszpulyka komoly
6 2, 2 | mély üreg tárul elénk.~S mintha nem volna elég a sötétségre
7 2, 2 | feketék. Bizonyos magasságig mintha feketére volnának edzve:
8 2, 2 | végigvizsgálja a fekete falakat, mintha betűket keresne rajtuk,
9 2, 2 | halál torkában élnek itten, mintha a siralomházban volnának.
10 2, 2 | dallamok szoktak lenni, mintha sírva készítették volna.~
11 2, 2 | a percben úgy tetszett, mintha volna mégis valami különbség
12 2, 4 | szemeibe, úgy érzé a tudós, mintha ezek a gyémántok valamit
13 2, 4 | füleit, úgy tetszék neki, mintha azon keresztül is az ő szavait
14 2, 4 | Iván úgy érzé szívében, mintha ő volna az az üstökös, kit
15 2, 4 | úgy ütött egyet a szívére, mintha gonosz ellenségnek lett
16 2, 4 | megütötte e férfi, úgy tetszett, mintha saját magát, mint egy bűvtükör
17 2, 4 | énjének kelne küzdelemre.~Mintha az a bűnszomjas arc szemei
18 2, 4 | elé taszítá a levegőbe, mintha az előtte lebegő tüneménynek
19 2, 4 | lezúzót, megsemmisítőt, s mintha mondaná neki: „Többé ily
20 2, 5 | térdeiről, s megtörlé szemeit, mintha látni akarná gondolatait,
21 2, 6 | kifejezések. A szegény magyart mintha látná az ember, hogyan keresi
22 2, 6 | Igaz! Valóságosan így van! Mintha nyomtatásból olvasnád! Hanem
23 2, 6 | klárisfejét szája elé téve, mintha kétfelé akarná vele osztani
24 2, 7 | morduló kérdést tett hozzá, mintha olyasmit mondana: „Ellenkezel
25 2, 7 | felemelt szíjat Szaffrán Peti, mintha tízmázsás pöröllyé lett
26 2, 7 | fia; ha azt bántja, annyi, mintha engem bántana. Inkább üssön
27 2, 7 | kárbaveszett emberi anyagnak. Mintha a teremtés kifogyott volna
28 2, 8 | susogja Emerencia kisasszony, mintha félne, hogy a harmadik szobába
29 2, 8 | vártoronyban, lenn a mélyben, mintha a kripták fenekéről jőne,
30 2, 8 | oly kapadohányszaga volt, mintha fél éjjel valami tarokk-klubban
31 2, 9 | paródiája az orgonának, mintha az orgona az orrából énekelne.~
32 2, 10| magát álmában tettetni, mintha arra hallgatna, amit Emerencia
33 2, 10| nyihorásztak oda alant, mintha a pokol minden ördöge szavát
34 2, 10| márványpadozatra, annak a mozaikja mintha titkos írás volna. Egy szögletben,
35 2, 10| oly csúfondáros hang volt, mintha még az orgonának is volnának
36 2, 10| festina!”~S következett, mintha szent könyv textusát olvasnák
37 2, 10| egész csoportnak.~Azok, mintha az ítélet napja következett
38 2, 10| beszélgessünk a tárgyról, mintha a legegyszerűbb történetről
39 2, 10| Ott minden úgy áll elő, mintha senkinek a másik emberre
40 2, 11| lobbant nagyot hahotázva, mintha mindegyikből egy kipörkölt
41 2, 11| pillanatokig úgy látszott, mintha ő maradna e harcban a győztes,
42 2, 12| hanyatt feküdt a balzakon, mintha olyan magasra akarna nézni,
43 2, 13| folyvást kezében tartá, mintha újra meg újra elolvasná
44 2, 13| hölgytársaság, oly pompában, mintha királyi táncestélyre jött
45 2, 13| ülnek a férjes úrasszonyok: mintha még nem és kor szerint is
46 2, 14| a kalapját, az a föveg, mintha egy szál főtt burgonyát
47 2, 14| gőzt lövell ki a száján, mintha ágyú volna, s aki valami
48 2, 14| úgy emelkedik ki a gőz, mintha ő volna a geyzer. Kés, villa
49 2, 14| terül, az a szabad tenger.~S mintha a bátrak üdvözletére jőne,
50 2, 14| és rózsaszín fénykévék, mintha egy fekete napból kisugárzó
51 2, 14| üvegharangon játszik.~Úgy tetszik, mintha az a langy tenger folyvást
52 2, 14| föld felszíne. Képzeljük, mintha innen Pestről látnók nyugatnak
53 2, 14| magasra egy óriási hegytömb, mintha zárt vulkánok csoportja
54 2, 14| kopár, sima talaj terül, mintha merő meteorvasból volna
55 2, 14| faóriások itt-ott hófehérek, mintha pillangósereg szállta volna
56 2, 14| külön áll a kertje közepén, mintha nálunk a Balaton partját
57 2, 14| planéták lapja előttük áll, mintha az ég helyett egy új földboltozat
58 2, 15| kigyulladt az a fénylő csillag, mintha a Venus szállt volna le
59 2, 15| a fénye, mi arcára süt, mintha keresztül is sütne rajta,
60 2, 15| hogy azért volnék sánta, mintha ellőtték volna a lábamat.
61 2, 15| számára kikeresett telivéren, mintha hozzá lett volna nőve.~Salista
62 2, 16| szobából.~Ödön úgy érzé, mintha e percben össze akarnák
63 2, 17| elmond, ami vele történik, mintha én volnék a gyóntatópapja.
64 2, 17| palástját arca elé emelve, mintha a sértő tekintet elől védené
65 2, 17| teszi, az a takart tárgy mintha egy férfi hullája volna.
66 2, 19| Angela grófnőre tekintett, mintha várná, hogy az is jöjjön
67 2, 19| átszellemült, ajkai jártak, mintha minden szót utána mondana.
68 2, 20| ekkor úgy tetszett neki, mintha valahonnan a távolból egy
69 2, 20| nem létezik önre nézve, mintha Theophratus láthatatlanná
70 2, 22| kiabált hevesen, mérgesen, mintha veszekednének; ököllel,
71 2, 22| elébb körülkérdezi a vásárt, mintha vevő volna, hogy megtudja,
72 2, 22| hangon Spitzhase uram. – Mintha a börzére azért járnának
73 2, 24| császári székvárosban.~Nem mintha a divathölgyek bolondul
74 2, 24| Szaffrán Péter úgy tett, mintha nem hallaná sem azt, amit
75 2, 24| Úgy tetszett a halinának, mintha neki kellene itt magát szégyenleni
76 2, 24| no igen: az ég.~Péternek mintha forró láz futott volna végig
77 2, 25| puha szőnyeggel takarva, mintha mohos gyepen járna a láb;
78 2, 25| télikertre szolgál; a belenéző mintha egy japáni virányt látna
79 2, 26| miszerint az annyi már, mintha alá volna írva.~Több mint
80 2, 29| ledobni magáról.~Egyszerre, mintha az ítéletnapi rombolás szava
81 2, 29| kétségbeesés ordításával Iván, mintha nem hinné, hogy a pokolbeli
82 2, 29| szomszéd tárna felrobbant!”, mintha volna valaki, aki azt nem
83 2, 29| kövekből épült portálé, mintha egy elhagyott kőbánya torkolata
84 2, 29| csodamódon összekeverve, mintha egy vulkán köpte volna oda.~
85 2, 29| Végre úgy tetszett Ivánnak, mintha egy nagy halom kőszén és
86 2, 31| adhassak.~– Soha jobbkor! Mintha csak híva lett volna. De
87 2, 32| Evelina széttárta két karját, mintha küzdelemre menne egy kínzó
88 2, 33| előre a vállalatait úgy, mintha én volnék önnek a legjobb
89 2, 34| úgy tapsolt a páholyában, mintha neki fizetnének azért legjobban.~
90 2, 34| Kaulman felugrott helyéről, mintha a tarantula csípte volna
91 2, 36| mások.~Úgy fog énekelni, mintha egyedül önmagának énekelne.
92 2, 39| egész komolyan Belényiné.~Mintha az nem is lehetne másképp,
93 2, 39| sorsjátékon engedi nyerni. Mintha azt mondaná neki: „Látod,
94 2, 40| végy búcsút családodtól, mintha útra kelnél. Térj be a papodhoz,
95 2, 40| egy helyütt döngött a fal, mintha túl rajta nagy üresség volna.~
96 2, 41| bondavárit akar venni – al pari!~Mintha egy zongorára ütne valaki
97 2, 41| szégyen; az ember elfordul, mintha nem hallott volna semmit,
98 2, 42| készülettel kell odamennünk, mintha a víz alá mennénk. Egyúttal,
99 2, 42| az is olyan messziről, mintha százlépésnyi távolból vagy
100 2, 42| gerendelyt, melynek dobogása, mintha mély víz között járnának
101 2, 42| neki.~Spitzhase úgy érzé, mintha az a csőtekercs, mely idáig
102 2, 42| kezdett hangzani a föld alatt, mintha elszabadult ár rohanna a
103 2, 42| tekintettel néze le rájuk, mintha azt mondaná:~„Ne féljetek!
104 2, 42| ordítás harsogja át a léget. Mintha egy vulkánnak egyszer eszébe
105 2, 44| a kerti út tekervényein; mintha attól félne, hogy Iván még
106 2, 46| Ez úgy veszi a munkát, mintha gyönyörűség volna. Mikor
107 2, 46| mikor visszajön, dalol, mintha mulatságból jönne. A pihenőóra
108 2, 46| dallamok szoktak lenni, mintha sírva készítették volna.~
|