Rész, Fejezet
1 1, 1 | van; némelyiknek több is. Azok körületét kopár lávaomladék
2 1, 1 | királytigrisnél kétszerte nagyobb; s azok ellen védni kell az élhetetlen
3 2, 1 | múzeumban; igen érdekes darabok azok. Azok a mi nemesi armálisaink.~
4 2, 1 | igen érdekes darabok azok. Azok a mi nemesi armálisaink.~
5 2, 2 | egy mór palota pillérjei. Azok az oszlopok félig fehérek,
6 2, 2 | kivehetők rajtuk.~Hogy kerültek azok ide? A kőszénbányák fölötti
7 2, 2 | halál palotájának folyosói azok, amiket vakmerően bejár.
8 2, 2 | és Márton. A tárnák rémei azok.~Németül „das schlagende
9 2, 2 | asszonyok, akik ott dolgoznak, azok is mind feketék a koromtól.
10 2, 2 | várlak tornyai látszanak. Azok már csak az ódonságtól feketék.~
11 2, 2 | épületcsoport, négy magas kéménnyel. Azok a kémények éjjel-nappal
12 2, 3 | abból az ételből, amiből azok. Az evést tartja a leghaszontalanabb
13 2, 3 | iszik semmi szeszes italt. Azok csak izmaikkal dolgoznak;
14 2, 3 | első legnagyobb próbája, azok között van a mi földünk
15 2, 3 | az állócsillagok előtt, azok keresztülvilágítanak a testén.~
16 2, 3 | fénysörény marad meg. Tán azok az üstökösök, amiknek kettős
17 2, 4 | parancsol ösztöneinek, nem azok őneki.~Kiokoskodta végre.
18 2, 5 | pontozva.~Nők közül csak azok utánozzák ezt a divatot,
19 2, 5 | orr, a finom fekete haj: azok az ind típusra mutatnak;
20 2, 6 | részvénnyel bíró alapítók. Azok rendesen annyit értenek
21 2, 6 | fekete kenyérrel élnek, azok nem fognak az excellenciás
22 2, 8 | Pilátus hóhérlegényeinél. Azok vannak szóló-bajusszal festve
23 2, 8 | frivol mulatságok helyei azok.~Hanem azért arra sem határozta
24 2, 8 | egy hölgy gyónása alatt! Azok, akik be merték járni velem
25 2, 8 | produkálok is néha kísérteteket, azok igen dresszírozott kísértetek,
26 2, 9 | kipróbáltatását. Ha jó lelkek azok, akik sírjaikat ekként éjente
27 2, 9 | jelenetek tudatásával, mikről azok nem is sejtenek semmit.
28 2, 9 | velencésre és kurucra. Azok is integettek a két lelki
29 2, 9 | borítom be.~Tehát innen azok az üres fülkék az albumban!~
30 2, 9 | rémeit elűzni innen, legyenek azok kísértők avagy csábítók,
31 2, 10| szóra ismét megjelentek azok a tűzrózsák. Az élő arckép!
32 2, 10| ostorával az egész csoportnak.~Azok, mintha az ítélet napja
33 2, 10| emberi testben kísért, s azok ki vannak űzve.~– Mit tegyek? –
34 2, 10| senkivel. Dejszen elfutottak azok, még tán most is futnak!
35 2, 10| lármát csinálják idelenn, azok nem lehetnek mások, mint
36 2, 10| önre nézve kárhozat helyei azok és botránykozás kövei, amikben
37 2, 10| a társadalom parkettjei azok, ahol még annyi nemes törekvésnek
38 2, 11| valószínűleg maga a kapusnő is azok között van, akik kinn rekedtek.~–
39 2, 11| nem?~– Mert olyan rosszak. Azok nem viszik el a grófnőt
40 2, 11| következtek a fehérneműek, azok is mind a máglyára kerültek,
41 2, 11| csikorgó hideg volt, mert azok sohasem voltak fűtve; hát
42 2, 12| ha lehetne, az üvegek is azok volnának, amiken keresztül
43 2, 12| kikopott bőrvánkosú székek, azok a szúette, feketére festett
44 2, 12| feketére festett íróasztalok, azok a faketrecek, s a faketrecen
45 2, 13| mert annyi tanulmánnyal azok is bírnak a fizika és mechanika
46 2, 13| hieroglifoknak értelme volt!~Azok a zsinór kacskaringók egy
47 2, 13| Ragyogó társaságok voltak azok: úgy – in thesi.~Ami csak
48 2, 13| ból legjobban megjárták, azok lehettek, kiket azon kitüntetés
49 2, 13| barátjával szoríttata kezet. Azok is mind igen nyájasak voltak
50 2, 14| csigák. Murex-fajok voltak. Azok pedig tengeri növénnyel
51 2, 14| azokat látta, elismeri, hogy azok egészen ismeretlen állatfajok
52 2, 14| bogyókkal rakott fák tömegei azok; másutt aranysárga a geszt
53 2, 14| átlátszó szobából a másikba. Azok után egymáshoz illenek pontosan,
54 2, 14| vagyunk képesek betörni.~Hát azok tudnak-e mirólunk valamit?~
55 2, 15| második emeletet bírta, s azok ott mulattak a maguk módja
56 2, 15| lerázza a nyakáról, mert azok ott a kövek közt nem üldözhetik,
57 2, 17| tapasztalatot nem tett volna.~Azok igen „drága” kincsek.~Mikor
58 2, 18| siettek hozzá.~– Meg vannak-e azok az urak elégedve? – kérdezé
59 2, 19| veletek, mint én a hölgyekkel. Azok meg nekem nem hisznek. Azt
60 2, 19| magamat büszkének lenni azok előtt, akiket önök lenéznek,
61 2, 19| fejemet alázatosan meghajtani azok előtt, akiknek önök hódolnak.
62 2, 20| akkor miért tesz különbséget azok között, akiket nem szeret?~
63 2, 21| nem látott a konzorcium.~Azok, akik itt egymás kabátját
64 2, 21| Igen természetes, hogy amit azok az emberek, akik csak rögtön
65 2, 22| s eleresztette a vízen; azok szerencsésen átvitorláztak
66 2, 22| tekintélyesebb emberek. Ha azok mozdulnak, mozdul valamennyi.
67 2, 22| lapokat.~Nem az újságlapokat! Azok mindig hazudnak, hanem a
68 2, 22| hazudnak, hanem a börzelapokat. Azok mondanak csak aranyigazságot!~
69 2, 22| még mikor megtudják, hogy azok a hordók tele vannak ezüsttel!
70 2, 22| Puntafár utolsó stádiuma. Ohó! Azok még boldog emberek, akik
71 2, 24| az volt a különbség, hogy azok nyíltan megmondták, hogy
72 2, 24| reverenda, a főúr és a pap. Most azok is távol maradnak.~A prímás
73 2, 24| Kivételes törvények alatt élünk. Azok tiltják a politikai gyülekezeteket.
74 2, 24| templomokat. Minő templomok azok! Az ember el sem meri azokban
75 2, 25| tájképet mutat fel, csakhogy azok átlátszóak, s egy nagyedik
76 2, 25| Szegény bohó! Nem tudta, hogy azok csak kasírozott csókok,
77 2, 28| nyíló, aminő volt a bécsi. Azok a képek, azok az ezüstneműek,
78 2, 28| volt a bécsi. Azok a képek, azok az ezüstneműek, az a ruhatár,
79 2, 28| ezüstneműek, az a ruhatár, azok az ékszerládikók, minden,
80 2, 29| széles vörös ínye kilátszott azok közül.~Ez arc láttára Iván
81 2, 29| romok közé rohant.~– No, még azok sem haltak meg! Majd életre
82 2, 29| bocsátkozott le az aknanyíláson; azok már az égben vannak!~Más
83 2, 29| sem a romok nem érhették, azok most ott élnek eltemetve.~
84 2, 29| asszonyok voltak kezére. Azok segítettek férjeik szabadítóinak.~
85 2, 29| felejtette el azoknak tekintetét. Azok Iván szemei voltak.~Rauné
86 2, 29| nyomorultakat síri fekvőhelyükből. Azok nem tolakodtak előre. Mindegyik
87 2, 29| elrémülten a munkásoknak. Azok egy szót sem szóltak többet,
88 2, 34| nem! Hát nem látta ön? Azok mind egy páholyból jöttek.
89 2, 34| szívesen látott vendégek, azok önnek is vendégei.~Evelina
90 2, 35| Belényiéket.~Messze künn laktak azok Párizsnak valamelyik külvárosában,
91 2, 35| soha nem lesz művésznő. Ön azok közé a mostoha leányai közé
92 2, 35| gazdag pártfogói vannak. Azok tudják, mibe kerül ez a
93 2, 36| látja az embereket, de már azok nem látják őtet.~Még jár,
94 2, 39| most fűtenivaló!~– Bizony azok most nagyon alant állnak! –
95 2, 40| meghagyta nekik.~Lehet, hogy azok is elaludtak, szegények!
96 2, 40| sem voltatok jobbak, mint azok!” Értsd meg jól! Én gyakran
97 2, 40| vetkőzötten, mint egy őrült.~És azok nem tudták, hogy mit. De
98 2, 41| részvényre kötött fogadást.~Azok a részvények sem neki nem
99 2, 42| Olyanforma öltözetek voltak azok, minők a tűzoltók páncéljai;
100 2, 42| az emberek lába alatt.~S azok, akiknek a lába alatt reszketett
101 2, 43| hogy vannak – s ha bírnak azok eszközökkel a földnek nevezett
102 2, 43| támadnak egyenes vonalban.~Azok artézi kutak, miket ember
103 2, 43| haladnak minden irányban; azok sem istenkéz szörnyei, hanem
104 2, 43| látható sebességgel végig.~Azok a vasutak és gőzvonatok,
105 2, 43| elszórt fénylő pontok.~Mik azok? Városok, miket a látni
106 2, 44| visszahívta a négy tárnamunkást, azok ismét vállaikra emelék a
107 2, 46| ácsorgó koldusoknak. Pedig azok el vannak látva községünk
|