1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3749
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
1001 2, 10 | Emerencia kisasszony beszél.~Az apát úr pedig a grófnővel
1002 2, 10 | ügyről szent Ágostonnak, s az egyházi tekintélyeknek?~–
1003 2, 10 | egyházi tekintélyeknek?~– Az én egyéni véleményem az,
1004 2, 10 | Az én egyéni véleményem az, hogy itt közönséges emberi
1005 2, 10 | a grófnő elszörnyedve. – Az én vízióim?~– Pszichiátriai
1006 2, 10 | részét álmodja a történetnek. Az eleje az érzékek felfogása,
1007 2, 10 | a történetnek. Az eleje az érzékek felfogása, a kifejlődés
1008 2, 10 | nincs. Aki egyszer meghalt, az többé mozgásra nem képes,
1009 2, 10 | számtalanszor leszállt már az elbűvölt sírboltba, hol
1010 2, 10 | megjelentek azok a tűzrózsák. Az élő arckép! Vele együtt
1011 2, 10 | kérdezé:~– Hogyan lehetne az? Az egész cselédséget beavassam
1012 2, 10 | kérdezé:~– Hogyan lehetne az? Az egész cselédséget beavassam
1013 2, 10 | a legmélyebb titkaimba?~Az apát úr átértette a kérdést
1014 2, 10 | szabad efelől semmit tudniok. Az egész háznál egy lélek se
1015 2, 10 | múlhatlanul szükséges volna, hogy az apát úr egész éjjel a grófnő
1016 2, 10 | maradjon, vele egyedül.~Az, apát úr ezt a gondolatot
1017 2, 10 | fejét.~– Hogyan lehetne az? Gondolja meg, hogy télen
1018 2, 10 | feldörömböli álmából valaki, már az egész házat felköltötte.
1019 2, 10 | sem mer átmenni egyedül. Az ötödik ajtó a komornám szobájáé.
1020 2, 10 | ajtó a komornám szobájáé. Az egy szemérmes hajadon, ki
1021 2, 10 | szent, egy próféta legyen is az, éjjel ajtót nem nyit. A
1022 2, 10 | visszaadni.~– Óh, oda én nem azon az úton járok. Hálószobámból
1023 2, 10 | ötlet talált volna lenni az apát úr részéről, ha felajánlja,
1024 2, 10 | grófnő jellemét ismerve, az ilyen expediens felemlítése
1025 2, 10 | prüdériája, hogy képes leendett az ajánlattevővel rögtön félbeszakítani
1026 2, 10 | lehetett őt megközelíteni.~Az apát úr tudta azt jól.~–
1027 2, 10 | itt fogok kocogtatni ezen az ajtón.~A grófnő ideges borzadással
1028 2, 10 | azt hiszi ön – folytatá az apát –, hogy vannak föld
1029 2, 10 | aperiantur portae fidelium!” Az Úr nevében nyíljanak meg
1030 2, 10 | Hogyan történhetnék meg az? Csakugyan földfeletti hatalmú
1031 2, 10 | pappal elhagyta a várlakot. Az apát úr benn ült, s még
1032 2, 10 | kezével üdvözlést intett az ablak felé, melyben meglátta
1033 2, 10 | Azután ottmaradt a grófnő az ablaknál, míg visszatért
1034 2, 10 | kocsisnő dicsekedve mutogatta az oldalzsebéből kivett borravalót.
1035 2, 10 | Egy új ezüstforintos volt az. Az összefutott leánycselédség
1036 2, 10 | új ezüstforintos volt az. Az összefutott leánycselédség
1037 2, 10 | bámulta azt sorba. Csoda volt az! Magyarország tizenötmillió
1038 2, 10 | ezüstforintost.~Ez aztán a pap! Nem az a másik, aki papirosba takart
1039 2, 10 | hosszúak voltak a percek az est közelgtéig. Nyugtalanul
1040 2, 10 | keresztültanulmányozta a kastély tervrajzát. Az háromszor olyan nagy volt,
1041 2, 10 | képek, régiségek múzeumai. Az nem volt lakályos.~Abból
1042 2, 10 | török megszállja a várat, az őrség észrevétlenül kimenekülhessen;
1043 2, 10 | A szemközti bal szárny az élvezetek után hajhászó
1044 2, 10 | Mindezeket részletesen felfedezte az építész terve. Theudelinda
1045 2, 10 | lakosztály nem felel meg az ő magas eszmejárásának.
1046 2, 10 | semmi egyéb rejteke nem volt az imént említett titkos lépcsőzetnél,
1047 2, 10 | így onnan semmi közlekedés az ő folyosóival nem lehet.
1048 2, 10 | nem lehet. Kijárat csak az udvar felől van.~Tehát az
1049 2, 10 | az udvar felől van.~Tehát az ő lakosztályában sem rejtett
1050 2, 10 | egyetlenegy eset volt feltehető, az is csak a természettan,
1051 2, 10 | lélektan szabályai szerint.~Ez az eset, ha az apát úr az összes
1052 2, 10 | szerint.~Ez az eset, ha az apát úr az összes várbeli
1053 2, 10 | Ez az eset, ha az apát úr az összes várbeli cselédséggel
1054 2, 10 | ugyan nem enged közel férni az apát úr magas jelleme; de
1055 2, 10 | apát úr magas jelleme; de az idő is rövid hozzá, hogy
1056 2, 10 | elvégre mi szüksége volna az apát úrnak e rejtélyes alakoskodásra,
1057 2, 10 | Pasziánszjátékhoz fogott, de az egyszer sem jött ki; bizonyosan
1058 2, 10 | metszvényekkel kiadott bibliáját (az Approbata szerint), s a
1059 2, 10 | Azután a szövegével töltötte az időt. Megszámlálta, hogy
1060 2, 10 | egy lapon. Legtöbb volt az „a”, azután az „e”, azután
1061 2, 10 | Legtöbb volt az „a”, azután az „e”, azután az „o”, azután
1062 2, 10 | azután az „e”, azután az „o”, azután az „u”, legkevesebb
1063 2, 10 | azután az „o”, azután az „u”, legkevesebb az „i”.
1064 2, 10 | azután az „u”, legkevesebb az „i”. Ez a francia szöveg
1065 2, 10 | találta, hogy abban legtöbb az „e”, azután az „a”, azután
1066 2, 10 | abban legtöbb az „e”, azután az „a”, azután az „o”, azután
1067 2, 10 | azután az „a”, azután az „o”, azután az „i”, végül
1068 2, 10 | azután az „o”, azután az „i”, végül az „u”, utóbb
1069 2, 10 | o”, azután az „i”, végül az „u”, utóbb az „ö” és „ü”.~
1070 2, 10 | i”, végül az „u”, utóbb az „ö” és „ü”.~Ebbe is belefáradt.
1071 2, 10 | igyekezett lelkét megnyugtatni. Az sem ment. Kezei reszkettek,
1072 2, 10 | rabja, megigézettje volt, s az idő lassú folyása kínozta,
1073 2, 10 | talizmánját, amiben erőt keresett; az apát úr arcképét. Odahelyezé
1074 2, 10 | teljesüljön.~Mentül tovább haladt az éj, annál nyugtalanabbul
1075 2, 10 | éjjeli rémektől dohogott az most, hanem ez új rémtől.~
1076 2, 10 | ajtaját. Mi volna akkor ez az ember? Egy bűvész vagy egy
1077 2, 10 | lassan forduló idő elhozta az éjfélt. A toronyóra kondulásai
1078 2, 10 | Pontosan, amint szoká, az éjfél utolsó órakondulása
1079 2, 10 | boszorkányorgia azalatt már áttorzult az áhítatos virginálásból a
1080 2, 10 | percben hangzott a kocogás az ajtaján.~És az ismeretes
1081 2, 10 | a kocogás az ajtaján.~És az ismeretes hang halk, de
1082 2, 10 | de szilárd szóval mondó az egyezményes jelszót:~„In
1083 2, 10 | hallucináció.~Ő itt van az ajtó előtt.~Előre!~A grófnő
1084 2, 10 | ajtó előtt.~Előre!~A grófnő az ajtóhoz futott, s felnyitotta
1085 2, 10 | rabló, ha varázsló, ha szent az, aki idáig tudott jönni,
1086 2, 10 | jönni, álljon vele szembe! Az a padló, amelyen az most
1087 2, 10 | szembe! Az a padló, amelyen az most áll, egy mélység sóhajhídja,
1088 2, 10 | titkos rugó gombjára, s az lehull a sötét mélységbe.
1089 2, 10 | felszakítá.~Ott állt előtte az apát úr. Semmi papi ornátus
1090 2, 10 | segítségével?~– Grófnő! – szólt az apát –, nézzen ön végig
1091 2, 10 | Hogy miként jutottam be az udvarra, azt majd elmondom,
1092 2, 10 | nem néztem. Ha alusznak, az igazak álmát alusszák, amely
1093 2, 10 | Csak egy botot! – szólt az apát szívós pálcáját marokra
1094 2, 10 | megragadva mindkét kezével az apát úr karját. – Nem hallja
1095 2, 10 | remegve tette lankatag kezét az apát kezébe, s midőn annak
1096 2, 10 | legborzasztóbb helyekre is; az alvilágba is.~Némán mutatott
1097 2, 10 | alvilágba is.~Némán mutatott az antik rostélyzatú kulcstartóra,
1098 2, 10 | egyenesen kiválasztotta az igazi csomagot. Az sem volt
1099 2, 10 | kiválasztotta az igazi csomagot. Az sem volt csodatétel. A kulcs
1100 2, 10 | kulcs tollán rajta volt az ismertető kereszt. Ez a
1101 2, 10 | szőnyegajtó felnyílt, s az első lépésnél már tanúskodott
1102 2, 10 | lépésnél már tanúskodott valami az apát úr előtt afelől, amit
1103 2, 10 | szövevénye akadt keresztül az arcán. Nem járt e lépcsőn
1104 2, 10 | megvilágítására szolgál, s az ki volt törve.~Pedig sohasem
1105 2, 10 | könyvtárajtóhoz értek.~– Az a legborzasztóbb rám nézve
1106 2, 10 | hold felülről világított le az üvegpadmalyon keresztül;
1107 2, 10 | keresztül; a csontváz ott állt az üvegszekrényben, s a viasz
1108 2, 10 | atomjait látjuk táncolni az ablakunkon besütő napsugárban,
1109 2, 10 | percben, amelyben a grófnő és az apát a könyvtárba beléptek,
1110 2, 10 | lenni a mise előtt. Csakhogy az is oly csúfondáros hang
1111 2, 10 | csúfondáros hang volt, mintha még az orgonának is volnának elkárhozott
1112 2, 10 | rándulásával tartóztatá vissza az apát urat, hogy ne nyissa
1113 2, 10 | hogy ne nyissa még fel az ajtót. Reszketett minden
1114 2, 10 | grófnő értett latinul.~Most az orgonakíséret mellett megszólalt
1115 2, 10 | orgonakíséret mellett megszólalt az antifóna~„Date nobis de
1116 2, 10 | Gloria Baccho.”~A grófnő az elkárhozottaknak azt a kínját
1117 2, 10 | megtudják, hogy miről beszélnek az ördögök egymás között.~Következett
1118 2, 10 | cantharo tuo!” ~Folytatá az „oratio”~„Voremus! Vomipotens
1119 2, 10 | büszkén fölemelt feje körül.~Az apát úr a kápolna zárába
1120 2, 10 | nyissa ki! Ne tárja fel! Az ott a pokol!”~Az apát úr
1121 2, 10 | tárja fel! Az ott a pokol!”~Az apát úr bátran, büszkén,
1122 2, 10 | végig lehetett tekinteni az egész látványt, amit a kápolna
1123 2, 10 | Abban a percben, amint az apát felnyitá az ajtót,
1124 2, 10 | amint az apát felnyitá az ajtót, a torzmise éppen
1125 2, 10 | torzmise éppen végződött, s az egész cőtus egyszerre rákezdé
1126 2, 10 | merne menni a folyosóra, az urasági írnok poharát töltögette,
1127 2, 10 | írnok poharát töltögette, az erényes komorna az ispán
1128 2, 10 | töltögette, az erényes komorna az ispán hajdújával ölelkezett;
1129 2, 10 | hajdújával ölelkezett; a kapusnő, az öreg matróna, ki mindig
1130 2, 10 | matróna, ki mindig józan, az asztal tetején táncolt,
1131 2, 10 | kurjongott, vihogott és verte az asztalt, mint az öreg dobot.
1132 2, 10 | és verte az asztalt, mint az öreg dobot. A juhász, a
1133 2, 10 | fújta a dudát. (Ez volt az, ami az orgonát paródiázta
1134 2, 10 | dudát. (Ez volt az, ami az orgonát paródiázta a gúnyvesperae
1135 2, 10 | legborzasztóbb volt! Ott látta az asztalfőn elnökölni Emerencia
1136 2, 10 | kiterjesztett karokkal éneklé az álpap az istengúnyoló végáldást: „
1137 2, 10 | karokkal éneklé az álpap az istengúnyoló végáldást: „
1138 2, 10 | ministráns.~Hát ezek kik voltak?~Az álpap senki sem volt más,
1139 2, 10 | felöltözve plébánosának az ő gondja alá bízott díszöltözetébe,
1140 2, 10 | énekelt velük együtt. Abból az ételből ettek, amiből ő,
1141 2, 10 | legnagyobb vétkük, viselik az orgiákon asszonyuk ruháit,
1142 2, 10 | orgiákon asszonyuk ruháit, hogy az a férfiérintéstől megszentségtelenített,
1143 2, 10 | botránkozónak! Ez a „jaj”, mit az írás említ, minden emberi
1144 2, 10 | asszony!~A grófnő látta az apát úr szemében villámlani
1145 2, 10 | apát úr szemében villámlani az apostoli haragot, s megijedt
1146 2, 10 | kezét, hogy visszatartsa őt.~Az apát azonban kirántá kezét,
1147 2, 10 | lépcsőn leugorva, odaszökött az álpaphoz, s amint az éppen
1148 2, 10 | odaszökött az álpaphoz, s amint az éppen paródiázó mozdulattal
1149 2, 10 | gúnyszóval: „Stramen!”, az apát úr olyat húzott neki
1150 2, 10 | lelökte a kriptába, hogy az a hosszú asztal alá gurult
1151 2, 10 | azután most látott a grófnő, az valóban álomszerű vízió
1152 2, 10 | azzal nekivág ostorával az egész csoportnak.~Azok,
1153 2, 10 | csoportnak.~Azok, mintha az ítélet napja következett
1154 2, 10 | következett volna be, s az apokalipszis csodái zuhannának
1155 2, 10 | pufogott a hátakon, a jajszó, az üvöltés szaporodott; férfi,
1156 2, 10 | eszébe, szegletbe szorultan, az a kétségbeesett gondolat,
1157 2, 10 | bukdácsolva egy gomolyba rekedni az ajtónál. Emerencia csak
1158 2, 10 | csak a fejét dugta, hogy az arca ne kapjon a korbácsból.
1159 2, 10 | róla a papi palást.~Mikor az utolsó convivát is kilökte
1160 2, 10 | convivát is kilökte a küszöbön az apát úr, becsapta utánuk
1161 2, 10 | hasonlít. A férfierő volt az.~Amint a grófnő elé ért,
1162 2, 10 | sincs e várkastélyban, mert az ajtót, mely az udvarra visszavezet,
1163 2, 10 | várkastélyban, mert az ajtót, mely az udvarra visszavezet, én
1164 2, 10 | nyitva ne maradjon; s azon az úton, amelyen idejöttünk,
1165 2, 10 | ide! Nem rémületnek, de az Isten bölcsességét hirdetésnek
1166 2, 10 | bölcsességét hirdetésnek alakja ez. Az egész csontépület minden
1167 2, 10 | magyaráz meg, hogyan tette az Úr a halandó embert uralkodóvá
1168 2, 10 | boltozatos homlokra van írva az emberi nem joga a világhoz.
1169 2, 10 | legnagyobb szerelmének jele az kiválasztott, kitüntetett
1170 2, 10 | sietve jövök én is. De az oltáron is el kell oltanom
1171 2, 10 | Magamért nem félek többé, de az ön életét féltem. Ha ön
1172 2, 10 | is gondoskodtam – szólt az apát úr egy revolvert vonva
1173 2, 10 | A pap utánanézett, míg az ajtón kilépni látta. A grófnő
1174 2, 10 | vegyítve!” – dörmögé magában az apát. – „Ez volt az, amitől
1175 2, 10 | magában az apát. – „Ez volt az, amitől Mahók úr megrettent.”
1176 2, 10 | a nagy kísértetfejjel. Az apát bevonta a lángoló edényt
1177 2, 10 | találkozásnál nem előny az egyik félre nézve, ha meg
1178 2, 10 | kriptába; annak is bezárta az ajtaját belülről. És azután
1179 2, 10 | belülről. És azután eloltogatta az oltáron égő gyertyákat.
1180 2, 10 | oltáron égő gyertyákat. Az utolsót kivette tartójából,
1181 2, 10 | magas címek, grófnő! – szólt az apát. – Megelégszem, ha
1182 2, 10 | emberi csínnyel van dolgom, az első értesülés után meg
1183 2, 10 | győződve – kezdett hozzá az apát. – Amit egyszerű barátom,
1184 2, 10 | észlelhettem a következőket. Akik az éjjeli lármát csinálják
1185 2, 10 | azt megmagyarázta előttem az a helyzet, amit a grófnő
1186 2, 10 | ki, megtudtam azt, hogy az a rácsajtó az, amelyen a
1187 2, 10 | azt, hogy az a rácsajtó az, amelyen a férfiakat be
1188 2, 10 | ínyenc és sörissza. És az első ebédnél láttam, hogy
1189 2, 10 | kriptafolyosó rácsajtajáig. Az csak be volt támasztva.
1190 2, 10 | lépcsőin felhaladtam, annak az ajtaja is nyitva volt. Bizton
1191 2, 10 | szobája a ruhatár. Annak az ajtóját nem kulcs zárja
1192 2, 10 | szokta kezelni. Pedig annak az ajtónak is nyitva kell lennie.
1193 2, 10 | a gép rugóját megnyomja, az ütköző nyelve a kés lapjára
1194 2, 10 | onnan rögtön visszaugrik, s az ajtó záratlan marad. A kés
1195 2, 10 | A kés most is ott volt az ajtó közé dugva. És így
1196 2, 10 | Theudelinda megrettenve tekinte az apátra.~– Grófnő! – szólt
1197 2, 10 | apátra.~– Grófnő! – szólt az apát úr szigorral. – Önnek
1198 2, 10 | azoknak a kárhozatában, kik az ön környezetéből a bűn meredélyén
1199 2, 10 | lesikamlottak. Ön vitte őket oda. Az ön makacs szeszélye, az
1200 2, 10 | Az ön makacs szeszélye, az ön bizarr ötletei kényszeríték
1201 2, 10 | S a természet megbünteti az ellene lázadókat. S a lázadást
1202 2, 10 | bíró előtt áll ön. Egyik az ég, másik a világ. Az ég
1203 2, 10 | Egyik az ég, másik a világ. Az ég haragra, a világ nevetésre
1204 2, 10 | csend alatt folyton hangzott az idéző harangszó a grófnő
1205 2, 10 | lelkében: „Mi védelme van önnek az ég haragja s a világ gúnykacaja
1206 2, 10 | felemelkedék, s ezt rebegé az apát úrnak:~– Kolostorba
1207 2, 10 | a hideg kövön térdepelve az ég haragját éjjel-nappal
1208 2, 10 | birtokában leszek.~A grófnő az életről lemondás szomorú
1209 2, 10 | midőn erőt akart neki adni.~Az apát úr is felkelt helyéről,
1210 2, 10 | említett: sem nekem, sem az én rendemnek az ön kastélya,
1211 2, 10 | nekem, sem az én rendemnek az ön kastélya, birtoka, pénze
1212 2, 10 | birtoka, pénze nem kell. Az nem a mi feladatunk: gyönge
1213 2, 10 | gyűlöletesekké nem tesszük. Nem is az a dolgunk, hogy az ön családi
1214 2, 10 | Nem is az a dolgunk, hogy az ön családi kriptájában minden
1215 2, 10 | a nap többi részét meg az ön jövedelmeinek konyhai
1216 2, 10 | elfogyasztásával töltsük be. Erről az eszméről tehát egyszer s
1217 2, 10 | irányában, most még csak az volt hátra, hogy önzetlenségéért,
1218 2, 10 | tegyen le a grófnő – folytatá az apát –, hogy magát valami
1219 2, 10 | gondolkozzék rajta kissé! Az ön felfokozott képzelgése
1220 2, 10 | végighallgatni? A psalmus, az oráció elzengése alatt nem
1221 2, 10 | a gúnyszöveg kísértene-e az ön lelkében; a legájtatosabb
1222 2, 10 | énekhangok alatt nem ott állna-e az ön fülei mellett az a démon,
1223 2, 10 | állna-e az ön fülei mellett az a démon, ki a kórusba belerivallja
1224 2, 10 | látna ön ájtatos arccal az oltár előtt térdepelni,
1225 2, 10 | előtt térdepelni, nem mindig az jutna-e eszébe: az én kegyenceim
1226 2, 10 | mindig az jutna-e eszébe: az én kegyenceim is ilyen ájtatos
1227 2, 10 | és imádkoztak akkor nem az Istenhez, hanem az ördöghöz!
1228 2, 10 | akkor nem az Istenhez, hanem az ördöghöz! Nem! Grófnő, ön
1229 2, 10 | menekülne a kolostorba, az oltár elé. Más emberre nézve
1230 2, 10 | Más emberre nézve lehet az menedék; önre nézve kárhozat
1231 2, 10 | remete, ki elfelejtette az imát, és ahelyett átkozta
1232 2, 10 | imát, és ahelyett átkozta az Istent!~A grófnő szemei
1233 2, 10 | elevenen látta mindazt, amit az apát elmondott.~– Önt a
1234 2, 10 | templomból, és megfosztotta az imádságtól!… – folytatá
1235 2, 10 | Most még hátravan életének az a fele, melyben a világ
1236 2, 10 | megaláztatás terem. Engem az új nemzedék nem ismer, rokonaim
1237 2, 10 | Helyezzen ön bele! Minő bűvkör az?~– Elmondom, grófnő. Az
1238 2, 10 | az?~– Elmondom, grófnő. Az ön nemzete egy nagy küzdelmen
1239 2, 10 | keresztül; a szellem küzdelme az. Mindenki törekszik az előrehaladt
1240 2, 10 | küzdelme az. Mindenki törekszik az előrehaladt nagy nemzeteket
1241 2, 10 | utolérni: a tudós, a költő, az állambölcs, a nemzetgazdász,
1242 2, 10 | állambölcs, a nemzetgazdász, az iparos, a népnevelő; a férfi,
1243 2, 10 | népnevelő; a férfi, a nő, az ifjú, az agg, a főúr, a
1244 2, 10 | a férfi, a nő, az ifjú, az agg, a főúr, a közpolgár.
1245 2, 10 | törekvésnek? Egy központ. Az országnak nincsen központja.
1246 2, 10 | kizárólagossága megfosztja az univerzalitástól; Szeged
1247 2, 10 | is vannak benne vegyítve az arisztokrata elem és a hazai
1248 2, 10 | korszakának vége. Pest volna hát az egyedüli központ. Sajátságos
1249 2, 10 | egy tanya! Beutaztam mind az öt világrészt, de sehol
1250 2, 10 | műmalom egymás hegyénhátán, az akadémia szöglete elszorítja
1251 2, 10 | alkotott minaretje hirdeti az idegennek, hogy: gyere csak
1252 2, 10 | belváros egy tömkeleg, amelynek az utcáit még akkor alapították,
1253 2, 10 | hány szemeink közé; hanem az utcán járó közönség toalettje
1254 2, 10 | szűk utcákon egymást éri az úri fogat s a nyúzott bőröket
1255 2, 10 | maga gusztusa szerint, s az építés miatt örök a por
1256 2, 10 | Ez nem olyan baj, mint az, hogy szédeleg, és a bécsi
1257 2, 10 | elem a táblabíróosztály és az iparos. Ehhez járul valami
1258 2, 10 | Fölvidékről jött tót, ki az alsóbb rendű kézi munkával
1259 2, 10 | eltiltanak minden összejövetelt az országban. Megyeház, országgyűlés
1260 2, 10 | egyéb célja, mint éppen az, hogy magát mulattassa;
1261 2, 10 | teljesítenék is örömest, de akiket az utóbbi évtized veszteségei
1262 2, 10 | termeiből. És így nincs az egész vízözönben, mely bennünket
1263 2, 10 | Egész lelke áthevült már az új gondolattól, melyet a
1264 2, 10 | je előtt, melyhez nemcsak az előkelő rang tartozik, de
1265 2, 10 | de melyhez hozzászámítjuk az egész művelt világban a
1266 2, 10 | a művészet, a politika, az egyház kitűnőségeit, ha
1267 2, 10 | mindkét kezével megragadá az apát úr kezét, s csókjaival
1268 2, 10 | kevés. A hibás házi kezelés az oka. Kevés a birtok nagyságához,
1269 2, 10 | Én pedig azt hittem, hogy az nagyon sok pénz.~– Sok falun.
1270 2, 10 | zavarodottan tekinte rá.~– Hogyan?~Az apát úr közönyös ajkpittyesztéssel
1271 2, 10 | ajkpittyesztéssel felelt:~– Az nem nehéz. A gazdálkodási
1272 2, 10 | rendszer mellett ezért az uradalomért évenkint negyvenezer
1273 2, 10 | valódi atyjára. Mint arra az emberre, kit nemes jóvolta
1274 2, 10 | a bondavári uradalom már az egyik birtokos lába alól
1275 2, 10(1)| E mondat s az alább következő latin szöveg
1276 2, 11 | grófnőt egész önfeledtté tette az öröm. Annyira önfeledtté,
1277 2, 11 | csinál a grófnő? – kérdé az apát bámulva.~– Rögtön hívatom
1278 2, 11 | rábízhassa, akkor a grófnő arra az időre egyedül marad itt.~–
1279 2, 11 | havas ónos eső kezdte verni az ablakokat.~– De hisz itt
1280 2, 11 | dörömböz a kapun – mondá az apát.~– Az bizonyosan a
1281 2, 11 | kapun – mondá az apát.~– Az bizonyosan a tiszttartó
1282 2, 11 | van, akik kinn rekedtek.~– Az ám. Az volt az a vén boszorkány,
1283 2, 11 | kinn rekedtek.~– Az ám. Az volt az a vén boszorkány,
1284 2, 11 | rekedtek.~– Az ám. Az volt az a vén boszorkány, aki az
1285 2, 11 | az a vén boszorkány, aki az asztal tetején táncolt.~–
1286 2, 11 | A legvaskosabb kulcs az az antik fogason. Mit akar
1287 2, 11 | A legvaskosabb kulcs az az antik fogason. Mit akar
1288 2, 11 | kinyitom magam a kaput.~– Az ebek nem ismerik önt, és
1289 2, 11 | lövés ne szóljon nagyot.~Az apát úr tehát vette a revolverét,
1290 2, 11 | vette a revolverét, s lement az udvarra. Lámpásra nem volt
1291 2, 11 | Charybdis torkába kellett esnie.~Az apátnak nem volt más választása,
1292 2, 11 | volt más választása, mint az egyik ebet agyonlőni, hogy
1293 2, 11 | Iván, a grófnő szomszédja.~Az apát úr leereszté fegyverét,
1294 2, 11 | időben jövetelem magyarázata az, hogy levelet kaptam most
1295 2, 11 | Tudom, hogy miből áll, az is meg van a levélben írva;
1296 2, 11 | tudhattam, mit lövöldöznek itt az udvaron.~A két férfi felhaladt
1297 2, 11 | Grófnő, lehet, hogy ez az ember csakugyan annyira
1298 2, 11 | burkolta magát, s kiment az elfogadóterembe, melyet
1299 2, 11 | Uram?~– Grófnő, ma éjjel az ablakomon zörgettek, még
1300 2, 11 | voltam és dolgoztam, s amint az ablakom kinyitottam, egy
1301 2, 11 | tiszttartó jelenti, hogy az éjjel a grófnőnek összes
1302 2, 11 | miért?~– Annak is megírja az okát a levélben; de én azt
1303 2, 11 | de én azt hiszem, hogy az csak mendemonda, amivel
1304 2, 11 | kénytelen volt elismerni, hogy az az ő szomszédja először
1305 2, 11 | volt elismerni, hogy az az ő szomszédja először is
1306 2, 11 | A tiszttartó levelében az van, hogy ő nem mer a történtek
1307 2, 11 | sohasem fogná azt elhini, hogy az ő egyetértése nélkül történhettek
1308 2, 11 | pesti bankárjaihoz, kik az eladásoknál a tiszttartót
1309 2, 11 | szólt a grófnő helyett az apát úr –, ezért a grófnő
1310 2, 11 | inte fejével.~– Ez volt az egyik oka idejövetelemnek,
1311 2, 11 | folytatá Iván. – Másik oka az, hogy miután a grófnő itt
1312 2, 11 | súgott a fülébe, nehogy az ajánlattevőnek valami uzsorát
1313 2, 11 | időre adja.~A grófnő kérte az apátot, hogy vegye gondviselés
1314 2, 11 | hogy vegye gondviselés alá az összeget.~– És most – szólt
1315 2, 11 | felelni a grófnő.~– Abban az esetben némi tervet leszek
1316 2, 11 | bátor a grófnőnek ajánlani az indulás első stádiumára
1317 2, 11 | minden nehézség nélkül. Az első a legszükségesebbek
1318 2, 11 | lovait a hintójába. Azután az üresen maradt kastély főbejárásait
1319 2, 11 | Tehát egyenesen hajtatunk az én vendéglőmhöz.~– Miért
1320 2, 11 | állomásig.~– Miért rosszak az én lovaim? – kérdé a grófnő
1321 2, 11 | ahol bort mérnek. Nem lehet az ön házánál megszállnom,
1322 2, 11 | lakom, s agglegény vagyok.~– Az mindegy.~– Tehát legelébb
1323 2, 11 | belehajítá a kandallóba az öltönycsomagot, hogy az
1324 2, 11 | az öltönycsomagot, hogy az egyszerre megtölté lángjával
1325 2, 11 | új csomaggal jött elő, s az összegyűrt ruhákat egymás
1326 2, 11 | hajigálta a kandallóba; az csak egyet lobbant nagyot
1327 2, 11 | tűzrózsákkal arcain járta meg az utat ruhatárába tízszer
1328 2, 11 | indulattól lihegve szórt mindent az égő tűz köré. Az öltönyök
1329 2, 11 | mindent az égő tűz köré. Az öltönyök után következtek
1330 2, 11 | A rajtam levő ruhában s az úti bundámban.~– Ahogy tetszik.
1331 2, 11 | befogni.~Amíg Iván lement az udvarra, a grófnő felsegítteté
1332 2, 11 | udvarra, a grófnő felsegítteté az apáttal magára meleg nyusztprémes
1333 2, 11 | bundáját, s azzal készen volt az útra. Semmit sem vitt el
1334 2, 11 | van fogva, már készen volt az úrnő. Az ajtókat egymásután
1335 2, 11 | már készen volt az úrnő. Az ajtókat egymásután bezárták
1336 2, 11 | bezárták és lepecsételték. Az udvarra leérve, a grófnőnek
1337 2, 11 | lelkes állathoz szokás, az nyugodtan engedte nyakáról
1338 2, 11 | engedte nyakáról lecsatoltatni az örvet, s azután megnyalta
1339 2, 11 | örvet, s azután megnyalta az elszabadító kezét.~A kocsi
1340 2, 11 | kezét.~A kocsi kigördült az udvarról. A bezárt kapu
1341 2, 11 | kapu kulcsát odaadta Iván az apát úrnak, ki a hintóban
1342 2, 11 | ínpókos dikhenc volt.~Mikor az úton alákanyarodtak a szénbányatelep
1343 2, 11 | észre a reggel szürkületben az égre felkanyarogni, s a
1344 2, 11 | Kérdezte tőlük, hogy mi az, hova mennek; mondták neki,
1345 2, 11 | grófnő skandalizálva volt az emberi süllyedés ily mértéke
1346 2, 11 | mire Iván igen szárazan azt az észrevételt tevé, hogy biz
1347 2, 11 | behajtott saját háza udvarára; az elősiető postamesterre rábízta
1348 2, 11 | elősiető postamesterre rábízta az előfogat felőli gondoskodást
1349 2, 11 | súgá a grófnő borzongva az apát úrnak.~Gonoszat főznek
1350 2, 11 | borzadálynál is erősebb volt nála az a visszás érzés, hogy most
1351 2, 11 | ő, a gazdag, a főrangú, az igazhitű, ennek a munkásnak,
1352 2, 11 | és ibrikeket a grófnő és az apát úr részére.~Amíg a
1353 2, 11 | reggelit visszautasítja, addig az apát úr le is telepedett
1354 2, 11 | hogy látta a grófnő, hogy az apát úr fejét nem fordítják
1355 2, 11 | csak ráfanyalodott. Biz az nemigen jó volt. A tej megjárta,
1356 2, 11 | a kávé rettenetes!~Iván az időjárásról kezdett beszélni.
1357 2, 11 | Kezdetleges társalgási téma. Az a különbség mégis volt benne,
1358 2, 11 | hanem a meteorológ beszélt az időről. Biztosítá a grófnőt,
1359 2, 11 | mind a barometrum, mind az angol strom-glass kedvező
1360 2, 11 | májusban; jó ideje lesz az utazásra.~S hogy annál jobban
1361 2, 11 | látványtól.~Saját arca volt az egy átelleni roppant homorú
1362 2, 11 | tapasztalni fogjuk, hogy az egy perc múlva nem lát többé
1363 2, 11 | nagyítótükörben meglátni az embernek magát, az valami
1364 2, 11 | meglátni az embernek magát, az valami rettenetes látvány.
1365 2, 11 | óriás számára kitágítva, s az ijesztő szörnyetegben mégis
1366 2, 11 | tüzet akarjuk előidézni.~Az apát úr be akará bizonyítani,
1367 2, 11 | tartozott azért a mondatért az apát úrnak, mert arról egy
1368 2, 11 | jó ötlete támadt. Lám, ez az ember még a lelke gondolatainak
1369 2, 11 | eléghető volna?~– Eléghető biz az, grófnő, mert nem egyéb,
1370 2, 11 | emelkedésben nő a becse, éppen az lesz, ami a plebejus szénből:
1371 2, 11 | vesztegetni, de nálam most az sincs.~– Én szeretném azt
1372 2, 11 | szép drágakőért!” s abban az esetben készen volt részéről
1373 2, 11 | helyezé.~Azután kinyitotta az ablakot, hogy szabadon jöhessen
1374 2, 11 | szabadba, mert benn a szobában az ablak keresztfái miatt nem
1375 2, 11 | hitte, hogy a gauklereinak az lesz a vége, hogy a gyémánt
1376 2, 11 | tüzesebb a napsugár.~Iván künn az ablakból, eltalálva a sugárverés
1377 2, 11 | Iván még ott állt künn az ablakban. Onnan kérdezé
1378 2, 11 | tükröt, s átadta a grófnőnek az üresen maradt melltűt.~Az
1379 2, 11 | az üresen maradt melltűt.~Az apát úr nem hagyhatta megjegyzés
1380 2, 11 | tovarobogtak, a grófnő azt kérdé az apáttól:~– Ugyebár ez az
1381 2, 11 | az apáttól:~– Ugyebár ez az ember egy bűvész?~– Nem –
1382 2, 12 | is ugyanaz, s ha lehetne, az üvegek is azok volnának,
1383 2, 12 | obszervatóriumból tanulmányozta az utcán járókelő főtisztek
1384 2, 12 | baisse? Ő már tudta azt, hogy az az utcai fizionómia milyen
1385 2, 12 | Ő már tudta azt, hogy az az utcai fizionómia milyen
1386 2, 12 | Csak a meglepett ember s az elejtett szó mutat igazat.~
1387 2, 12 | boltcímert is meghagyták az utódok az alig olvasható
1388 2, 12 | is meghagyták az utódok az alig olvasható felirattal.
1389 2, 12 | most is ott görnyed még az ősz, régi divatú könyvvezető
1390 2, 12 | Talán méltán, talán nem.~Az ifjú főnök nem helyez többé
1391 2, 12 | helyez többé nagy súlyt az escompte- és lombard-üzletekre;
1392 2, 12 | hogy valaha valaki ezen az asztalon írna valamit, azon
1393 2, 12 | nem lehetett rajtakapni.~Az a tudomány, amivel Félix
1394 2, 12 | foglalkozik, nem jár irkafirkával; az csak szellemi munka; dolgozik
1395 2, 12 | mikor aluszik is, csakhogy az nem hagy maga után papírra
1396 2, 12 | afelé táncol, lovagol, az után utazik, és sohasem
1397 2, 12 | latakia füstjével egyesül, mit az apát úr türkizzel kirakott
1398 2, 12 | és a te konzorciumodnak. Az nem elég, hogy a grófnő
1399 2, 12 | amint meghal, visszatér az a herceg birtokába vagy
1400 2, 12 | éljen, hogy kedvet kapjon az élethez. Óh, hidd el nekem,
1401 2, 12 | melyben körül van zárolva az a kikötés, hogy ha Theudelinda
1402 2, 12 | tartozzanak megtéríteni, amiket az a bondavári uradalom területén
1403 2, 12 | uradalmában, azt hadd váltsák meg az örökösök; valakinek adósok
1404 2, 12 | én egyszer beépítek abba az uradalomba két milliomot,
1405 2, 12 | konzorcium segélyükre jő.~– Az nem olyan könnyű. Azt csak
1406 2, 12 | konzorcium tehetné, mely az egész Bondaváry család anyagi
1407 2, 12 | tud más nyelvet, mint amit az anyjától tanult.~– Színésznőt
1408 2, 12 | simaságára féltékeny férjeknek.~– Az az én gondom! – pattogott
1409 2, 12 | féltékeny férjeknek.~– Az az én gondom! – pattogott hetykén
1410 2, 12 | Félix. – Azt te nem érted. Az sublimior mathesis. Nem
1411 2, 12 | Hogy mi lesz a homlokommal, az a kalapom gondja. Hanem
1412 2, 12 | tudsz jobban, mint én, mert az már pap dolga. Elvenni akarom
1413 2, 12 | megsemmisülnek; nem válópert értek: az sok kárral, sok áldozattal
1414 2, 12 | francia polgár volt, s te is az vagy. Ha egyszer aztán ott
1415 2, 12 | s megcsókolá gyöngéden az apát úr homlokát.~– Köszönöm.~
1416 2, 12 | hogy amivel neked tartozom, az szeretet, úgy azt kellene
1417 2, 12 | azt kellene éreznem, hogy az egy lefizethetlen adósság.~–
1418 2, 12 | biztosíték állampapírokban. Itt az utalvány az első félévi
1419 2, 12 | állampapírokban. Itt az utalvány az első félévi haszonbérre.
1420 2, 12 | szemhunyorítással nyomta oda az apát úr markába az utalványt,
1421 2, 12 | nyomta oda az apát úr markába az utalványt, gyöngéden súgva:~–
1422 2, 12 | Kedves barátom! Nekem az az egész bondavári uradalom
1423 2, 12 | Kedves barátom! Nekem az az egész bondavári uradalom
1424 2, 12 | adva, s ha akarnám, most az enyém lehetne. Azzal is
1425 2, 12 | most! – A pap szétszórta az eltépett papírfoszlányokat. –
1426 2, 12 | megállva bámulója előtt.~– Az egész világ vajúdásban van
1427 2, 12 | folyvást egereket szül, mert az oroszlánok restek elhatározni
1428 2, 12 | téren, a diplomáciában, az egyházban, s a három káosz
1429 2, 12 | átkozódásba. Azután ennek az országnak van egy elementuma,
1430 2, 12 | áll: a papság. És ebben az országban az egyháznak még
1431 2, 12 | papság. És ebben az országban az egyháznak még nagy vagyona
1432 2, 12 | pap –, mire számíthatna az az ember, aki ennek az országnak
1433 2, 12 | pap –, mire számíthatna az az ember, aki ennek az országnak
1434 2, 12 | számíthatna az az ember, aki ennek az országnak először egyes
1435 2, 12 | mossa. Annak a vidéknek az állameszméhez csatlakozó
1436 2, 12 | törvényhozás teremébe s az infulát ez országból is
1437 2, 12 | felsőházba, minő állást szerezne az magának?~Félix tenyerébe
1438 2, 12 | bámulva tekinte Sámuel apátra.~Az pedig egyszerre szenvedélyesen
1439 2, 12 | eszközeik vannak! Halomra dűl az egyház! S azt hiszik, hogy
1440 2, 12 | a falakat. Figyelj reám! Az olasz papoknak minden erőfeszítése
1441 2, 12 | törvényjavaslat, mely azt az állam javára szekularizálja.
1442 2, 12 | kölcsönt nem kapni már. „Mikor az ördög megéhezik, legyet
1443 2, 12 | kormánytól s azzal ismét az egyházat a forradalomtól!
1444 2, 12 | Mit gondolsz, mi lehetne az az ember, aki ezt létrehozná?~–
1445 2, 12 | gondolsz, mi lehetne az az ember, aki ezt létrehozná?~–
1446 2, 12 | egykor Rothschilddal is. Ez az oka, amiért segítlek benne.
1447 2, 12 | Már szeme előtt ragyogott az óriási kölcsön s annak dicsfényében
1448 2, 12 | kölcsön s annak dicsfényében az ő kedves barátjának felmagasztalt
1449 2, 13 | serénykedjék e megválasztatásnak az alapszabályok (nem tudom,
1450 2, 13 | tudja, hátha szüksége van az országnak arra, hogy minden
1451 2, 13 | titkár úrnak, hogy mielőtt az alapszabályokban kikötött
1452 2, 13 | crustacaeák leírása volt az, amiket tíz évi szorgalmas
1453 2, 13 | bírta egy egésszé alakítani.~Az igaz, hogy ezzel az egy
1454 2, 13 | alakítani.~Az igaz, hogy ezzel az egy nyomtatott ívre terjedő
1455 2, 13 | gerjesztett volna; hanem az is igaz, hogy annyit nem
1456 2, 13 | óráig szabad olvasni, akkor az elnök megvonja a szót a
1457 2, 13 | feljegyeznünk, hogy ez értekezésért, az Akadémia közlönyében kinyomatván,
1458 2, 13 | értekezését megdicsérve, az Sámuel apát volt.~Szintén
1459 2, 13 | Rájött, hogy mi érdeme van az akadémiai tagsághoz.~Itt
1460 2, 13 | igen alaposan.~Ivánt csak az biztatta, hogy idebenn nem
1461 2, 13 | fővárosunkban – folytatá az apát Iván mellé ülve a pamlagra.~–
1462 2, 13 | dolgot.~– Hát ha jobban illik az igazmondás, megvallom, hogy
1463 2, 13 | grófnő megnyitotta termeit az elegancia és az esprit crème-je
1464 2, 13 | termeit az elegancia és az esprit crème-je számára.
1465 2, 13 | számára. Ott találkoznak az előkelő társaság legfőbb
1466 2, 13 | rázta fejét.~– S mit csinál az a sokféle ember egymással
1467 2, 13 | kicsit összehúzta szemeit, s az orrát vakarta.~– Igaz. Igaz!
1468 2, 13 | Ellenkezőleg! – vágott szavába az apát – ön nagyon is jó előadással
1469 2, 13 | grófnő estélyén felolvassam az értekezésemet a mikroszkopikus
1470 2, 13 | Hahaha! Nem. Azt nem. Az jó volt az Akadémiában.
1471 2, 13 | Nem. Azt nem. Az jó volt az Akadémiában. Kevesen értjük.
1472 2, 13 | express” jött a postán: tehát az átadás percét konstatálni
1473 2, 13 | sürgetős levelet elolvashassa.~Az apát nagyon kérte, hogy
1474 2, 13 | Nagyon jó lesz! – biztatá az apát.~– Mit szól ön hozzá?
1475 2, 13 | róla, hogy a grófnő el lesz az ön ajánlatától ragadtatva,
1476 2, 13 | örömében, ha ezt megtudja. – Az apát úr szárnyakat kapott
1477 2, 13 | Sajátszerű szezon volt biz az! Egyszerre feltette magában
1478 2, 13 | rögtöni divatruhája lett, az atilláról, a dolmányról,
1479 2, 13 | bogláros övről, hát még az aranycsipkés főkötőről!
1480 2, 13 | aranycsipkés főkötőről! Hát még az eszményi pártáról!~„Százszorta
1481 2, 13 | plus! S’ is scho’ vorbei!~Az utcán pengett a sarkantyú,
1482 2, 13 | nagyobb, legnagyobb taréjjal; az ékszerészkirakatok antik
1483 2, 13 | szükségképpen összekeverte az osztályokat.~A gróf olyan
1484 2, 13 | egymáshoz közel hozva.~Hanem az amalgama bizony nehezen
1485 2, 13 | ha nehezen megy is, csak az a másik fogadás versenyez,
1486 2, 13 | Maga is rossznak találja. Az utóbbiak persze jobbak.
1487 2, 13 | otthonosan akarja magát érezni az idegen társaságban, fecseg
1488 2, 13 | De én ugyan nem megyek!” Az újdondász akkor veszi észre,
1489 2, 13 | emelkedik? Nem kár-e, hogy az „amadisse”-ok genre letűnt?
1490 2, 13 | Tassónak ad-e elsőséget az olaszok közt vagy Ariostónak?
1491 2, 13 | improvizációi felől? Mi a véleménye az olasz „Commedia erudita”
1492 2, 13 | költeményét „Antár élete”? Hát az indus „Sakuntalá”-t ismeri-e
1493 2, 13 | azzal támadja meg, hogy az Odüsszeia mennyivel szebb
1494 2, 13 | egy szót sem szól többet az előtte állóhoz, hanem hagyja
1495 2, 13 | Több szavát nem hallja az a grófnőnek.~Pedig talán
1496 2, 13 | győzzük eléggé ismételni. Az ember visszatér a bámulására.
1497 2, 13 | játszó sötét gesztenyeszín. S az egész arcon, az egész alakon
1498 2, 13 | gesztenyeszín. S az egész arcon, az egész alakon elömlik valami
1499 2, 13 | ezek a szép szemek arra az árva jövevényre, ki igen
1500 2, 13 | societé minden tagja; de az olyan jól meg tudja őrizni
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3749 |