bold = Main text
     Rész,  Fejezet                                            grey = Comment text

2501   2,  23   |                   elfáradva érkezének vissza az étteremmé alakított raktári
2502   2,  23   |         Rákóczi-induló”-val.~Eljött biz erre az ünnepélyre hívott és hívatlan:
2503   2,  23   |                paraszt, pap és cigány.~Hanem az érkezettek között Ivánt
2504   2,  23   |                    joga nem lenni jelen azon az áldomáson.~Hanem ott volt
2505   2,  23   |                      volt Szaffrán Peti.~Még az a kitüntetés érte, hogy
2506   2,  23   |               Bemutatta őt a hercegnek.~– Ez az a derék munkás, akiről beszéltem
2507   2,  23   |                    flastromot. Gyógyítsd meg az ijedtségedet vele! – S azzal
2508   2,  23   |                      jó, engedelmes fiú lett az emberevőből.~– A nagyságos
2509   2,  23   |                 jóakaród – folytatá Félix. – Az ő szavára őexcellenciája,
2510   2,  23   |                    sem tudta azt meg jobban.~Az ünnepélyt nagyszerű tűzijáték
2511   2,  23   |                    tűzijáték rekesztette be. Az elpattogó röppentyűk aranysziporkái
2512   2,  23   |                    jelenti, hogy átszegődött az úri tárnába.~Iván keserűen
2513   2,  23   |                    kiáltotta ön „akkor” arra az emberre, hogy „doktor!”~–
2514   2,  23   |               emberre, hogy „doktor!”~– Mert az. Doctor philosophiae.~Szaffrán
2515   2,  23   |              Szaffrán fenyegetőleg emelé fel az ujját.~– Azért mégis hiba
2516   2,  23   |                  Azért mégis hiba volt, hogy az úr akkor azt kiáltotta,
2517   2,  23   |               kétségbeesni: a kétszer kettő.~Az megmondta neki, hogy mi
2518   2,  23   |                  számítani a kétszer kettőt, az azért mégis örökké négy
2519   2,  23   |                  kettő ellenére. Nincs ennek az a célja, hogy a jövendő
2520   2,  23   |                halhatatlanokat élni!”~      ~Az esztendő végén még egy meglepetés
2521   2,  23   |                      még egy meglepetés várt az üzletvilágra. A bondavári
2522   2,  23   |                     a részvényein túladni, s az ezüstöt hazakaparintani.~
2523   2,  23   |                  valamit. Ma állította össze az igazgatóság a múlt két hónapról
2524   2,  23   |                 valóban ez a meglepetés érte az üzletvilágot. A bondavári
2525   2,  23   |            nyereséget tudott kimutatni, hogy az igazgatósági tantiéme-eken
2526   2,  23   |                    minő nyereséggel dolgozik az a gyártelep. Hanem hát az
2527   2,  23   |                    az a gyártelep. Hanem hát az igen könnyű művészet olyan
2528   2,  23   |                    részvényes mit tudja azt? Az igazgatóság tagjai jól tudják
2529   2,  24   |                       Hogy valamihez készül, az bizonyos. Nem tudta azt
2530   2,  24   |              bondavári vasút!~Nehéz feladat! Az állambölcsek haragban vannak
2531   2,  24   |               akarnak neki engedélyezni; még az országutait sem kavicsoltatják,
2532   2,  24   |               nincsen-e elég okuk a haragra? Az ő kedvenc állameszméjük
2533   2,  24   |                     mind ellenük demonstrál. Az összes tisztviselői kar,
2534   2,  24   |                     összes tisztviselői kar, az ország középosztálya, az
2535   2,  24   |                     az ország középosztálya, az intelligencia inkább egyhangúlag
2536   2,  24   |                   terített asztalhoz mindig. Az sem ért semmit. A fogadott
2537   2,  24   |             felesküdött, zsebét megtömte, de az állameszméért nem tett semmit.~
2538   2,  24   |               állameszméért nem tett semmit.~Az eltávozottak, s az újon
2539   2,  24   |                   semmit.~Az eltávozottak, s az újon szerzettek között csak
2540   2,  24   |                  újon szerzettek között csak az volt a különbség, hogy azok
2541   2,  24   |                     kapni meg, amit keresnek az állambölcsek.~Máskor legalább
2542   2,  24   |                    azt akartam mondani, hogy az valami zseniális gondolat
2543   2,  24   |                     ásít, ők is ásítanak, ha az feláll, ők is felállnak,
2544   2,  24   |                      való ragaszkodást, mint az újabb kori civilizáció vívmányainak
2545   2,  24   |                  dobolják ki a nép előtt; de az ő templomában kurrensek
2546   2,  24   |                     kell törni!~      ~– Itt az idő a tettre! – mondá Kaulman
2547   2,  24   |                   Félix Sámuel apátnak.~„Itt az idő a tettre!” – mondá Sámuel
2548   2,  24   |                  prímás kegyvesztésbe esett. Az erdélyi püspök egyházi hivatalától
2549   2,  24   |                kardjának fonala ellen készül az elszakító olló!~A bondavári
2550   2,  24   |                     gradus ad Parnassum”.~Ha az sikerül: a Kaulman-ház a
2551   2,  24   |                rangot a világban, a hatalmat az országban, a befolyást a
2552   2,  24   |                      császárságban, a sikert az üzletpiacon, s a diadalt
2553   2,  24   |                     üzletpiacon, s a diadalt az egyházi uralomban.~Sámuel
2554   2,  24   |                 annálfogva engedje meg, hogy az ő munkásai is részt vegyenek
2555   2,  24   |                      Iván kereken megtagadta az engedélyt.~– Kivételes törvények
2556   2,  24   |                     nép kívánalmait előadja. Az ugyan jó lesz.~Sámuel apát
2557   2,  24   |                azokra a körülállók rákiálták az „éljen”-t.~A bondavári részvénytársulat
2558   2,  24   |                   aki azt felvegye.~Nem volt az könnyű munka! Mert a halina
2559   2,  24   |                halina gyanakodó.~Nem szereti az úri komázást. Az ajándékról
2560   2,  24   |                     szereti az úri komázást. Az ajándékról meg éppen azt
2561   2,  24   |                   annak nagyon meg kell adni az árát. Ha kaputos ember lett
2562   2,  24   |                     kaputos ember lett volna az indítványtevő, sok ellentmondásra
2563   2,  24   |                    Bécsben, s ott elköltötte az egész népség földi és mennybeli
2564   2,  24   |                    földi és mennybeli jussát az ördögnek vagy kinek.~A pap
2565   2,  24   |                    útnak indult a küldöttség az apát úr vezérlete mellett.~
2566   2,  24   |                      Berend úr fel van adva. Az összalkotmány ellen lázít,
2567   2,  24   |                     szomorú vége lehet. Most az egyszer még a puszta ijedtséggel
2568   2,  24   |                   jön ez a feladás.~Még csak az a csapás kellene üzletének,
2569   2,  24   |                      kellene üzletének, hogy az egyedüli igazgató és kezelő
2570   2,  24   |              elzárassék. Azután majd kiderül az ártatlansága, s szabadon
2571   2,  24   |                   bocsáttatik; hanem azalatt az egész iparüzlete teljesen
2572   2,  24   |              iparüzlete teljesen tönkremegy.~Az volt a szerencséje Ivánnak,
2573   2,  24   |                    szerencséje Ivánnak, hogy az auditor feleséges ember
2574   2,  24   |                  szállásául volt rendelve, s az asszonyság éppen gyermekágyat
2575   2,  24   |                   helyeselni fog.~      ~Ah, az valódi ünnep volt, mikor
2576   2,  24   |                     a februári alkotmánynak. Az első úttörők. Háromszoros „
2577   2,  24   |                     e nevezetes jelenségről. Az államférfiak külön audiencián
2578   2,  24   |                      fogadták őket, nevökben az apát úr tartott ékes beszédet,
2579   2,  24   |                    beszédet, beleszővén abba az országnak jelen megrekedt
2580   2,  24   |                     a nép menekülni óhajt, s az igaz jóltevőket kezdi felismerni
2581   2,  24   |                  népnek e józan felismerését az apát úr, mikor az irányadó
2582   2,  24   |               felismerését az apát úr, mikor az irányadó excellencia elé
2583   2,  24   |                      excellencia elé került.~Az irányadó excellencia kegyteljesen
2584   2,  24   |                     kegyteljesen szorítá meg az apát úr kezét, s biztosítá
2585   2,  24   |                       s biztosítá róla, hogy az X.-i püspökség nemsokára
2586   2,  24   |                      váltott nyájas szavakat az excellencia, mely nyájas
2587   2,  24   |                  voltak elégedve.~Sőt, midőn az apát úrtól megtudá, hogy
2588   2,  24   |                 ezzel még kezet is szorított az excellenciás úr, s azon
2589   2,  24   |                     újságaik számára azokban az új „festői” szűrökben. Ez
2590   2,  24   |                 alálógatva gombakalapjaikat.~Az irányadó excellencia másfél
2591   2,  24   |                      s leejtette a kalapját. Az a kalap viszont egy, a képviselői
2592   2,  24   |                     tagot felébresztett. Ezt az eseményt mint pompás calembour-t
2593   2,  24   |                      cifrázta ki három napig az összes birodalmi sajtó,
2594   2,  24   |                   birodalmi sajtó, míg végre az illusztrált élclapok martalékába
2595   2,  24   |                      mondtak.~De végigvárták az egész ülést. Derék emberek.~
2596   2,  24   |              Munschban, ahol Szaffrán Pétert az a tisztelet érte, hogy az
2597   2,  24   |                    az a tisztelet érte, hogy az asztalfőn, mindjárt az apát
2598   2,  24   |                  hogy az asztalfőn, mindjárt az apát úr jobbján foglalhatott
2599   2,  24   |                   fickót, aki vőlegénye volt az isteni Evelinának, akitől
2600   2,  24   |               magában arra gondolt: „Ha ezek az uraságok itten tudnák azt,
2601   2,  24   |            templomokat. Minő templomok azok! Az ember el sem meri azokban
2602   2,  24   |              orgonahang! Itt már csak gazdag az Úristen! Hogy szégyellheti
2603   2,  24   |                    sör, amennyi kell. Fizeti az apát úr.~Mégsem volt vége.
2604   2,  24   |                  gazdagság, fenség és uralom az, mely most vele kezet szorít,
2605   2,  24   |                      most vele kezet szorít, az ő szegénységével, pusztaságával,
2606   2,  24   |                   tál főtt burgonya mellett.~Az utolsó estén elvitték őket
2607   2,  24   |             színházba.~Nem a Burg-színházba, az nem nekik való, hanem a
2608   2,  24   |                   legnagyobb furcsaság benne az, hogy a címszerepet a szép
2609   2,  24   |              Evelinát nem lehetett egyenesen az operához szerződtetni, mert
2610   2,  24   |                   szerződtetni, mert ott még az olasz staggione tartott;
2611   2,  24   |                     mint kitűnőségről, s ami az aranyfiatalságot illeti,
2612   2,  24   |                     aranyfiatalságot illeti, az meg éppen bomlott utána.~
2613   2,  24   |                      utána.~A darab, amelyet az este a halina tiszteletére
2614   2,  24   |              Quirites gyönyörködik és tombol az élvezettől.~Hanem a halina
2615   2,  24   |                     mikor a pataknál mos; de az akkor dolgozik. Ki néz oda?
2616   2,  24   |                keresztülviláglott…… no igen: az ég.~Péternek mintha forró
2617   2,  24   |                    volna végig a testén.~Hát az egész világnak szabad abba
2618   2,  24   |                   egész világnak szabad abba az égbe benézni?~Mikor a tárnában
2619   2,  24   |                     hanem valami idegen neme az imádásnak. A Bálvány imádása
2620   2,  24   |                 hangolva Evelina iránt.~Csak az vigasztalta, hogy társai
2621   2,  24   |                    hotelben összetalálkozott az apát úrral, azt mondá neki:~–
2622   2,  24   |                   akinek egy szava többet ér az irányadó excellenciás úrnál,
2623   2,  25   |                  híveit Sámuel apát, s vitte az utolsó instanciára: a nagy
2624   2,  25   |                haladtak végig a lépcsőzetig. Az is fehér márványból volt,
2625   2,  25   |                   Milyen boldog volna otthon az iskolamester, ha ebből a
2626   2,  25   |                 csókolhatna nekik.~Fűtve van az egész tornác, s üveggel
2627   2,  25   |            cserepekben meg ne gémberedjenek.~Az előszobában ezüst vállszalagos
2628   2,  25   |                   lélegzetük is eláll, mikor az elfogadóterembe bebocsátják
2629   2,  25   |                   akasztva aranyos rámákban. Az ablakok felső része üvegfestmény,
2630   2,  25   |                      legalábbis komornyik, s az jelenté az uraságoknak,
2631   2,  25   |                      komornyik, s az jelenté az uraságoknak, hogy lépjenek
2632   2,  25   |                 lépjenek át a másik terembe, az úrnő kész az elfogadásukra.~
2633   2,  25   |                  másik terembe, az úrnő kész az elfogadásukra.~Ajtó nem
2634   2,  25   |                    aranykeresztes apát úrral az élén.~De ami a csodálkozását
2635   2,  25   |                      egyszerre magára vonta, az volt az eléjük jövő úrhölgy.~
2636   2,  25   |              egyszerre magára vonta, az volt az eléjük jövő úrhölgy.~Valami
2637   2,  25   |        tiszteletteljes bókkal közeledik felé az apát úr, hogy hajtja meg
2638   2,  25   |            fejedelemnek? Komoly dolog volt-e az, amit tegnap este játszottál?
2639   2,  25   |                 kiket ottjártában kinevetett az ő tudatlanságukért. Hogy
2640   2,  25   |                 magát Szaffrán.~Csakhogy itt az egész bőrről van szó.~Az
2641   2,  25   |                     az egész bőrről van szó.~Az apát úr, mint ki nagyon
2642   2,  25   |                   delnő ekkor valamit súgott az apátnak, s hátramaradt.
2643   2,  25   |                      apátnak, s hátramaradt. Az apát megfogta Szaffrán Peti
2644   2,  25   |                    Szédelegve fordult vissza az ajtó félrevont függönye
2645   2,  25   |               odasietett eléje. Nem volt már az a csúf kesztyű a kezén,
2646   2,  25   |                     kezének bársonyát, midőn az ő durva tenyerét megszorítá
2647   2,  25   |                   ütögetve kétszer-háromszor az ámulót. – Hát haragszol
2648   2,  25   |                     s ha ízlése szerint volt az összeválasztva, jól mulatott
2649   2,  25   |                 jelzett a hercegnek Evelina. Az egyik volt Szaffrán Peti.~
2650   2,  25   |                      fiú! Vendégelje ön meg! Az annak jól fog esni.~Ez nem
2651   2,  25   |                      hát hogy kerül önhöz ez az excellenciás úr?~– Nos?
2652   2,  25   |                       azt mondtam neki, hogy az operaházhoz való szerződtetésem
2653   2,  25   |                 őexcellenciájától, hanem ezt az írást, ezt már most féltem,
2654   2,  25   |              átvezette őt egy másik szobába; az meg csupa ezüsttel volt
2655   2,  25   |                  alácsüngő hegyes csigákkal, az ablakok függönyeit szárnyas
2656   2,  25   |         kariatídákkal, a vésművészet csodái, az óra kétszáz éves régiség,
2657   2,  25   |                 leülteté Evelina a kerevetre az asztalhoz Szaffrán Petit.
2658   2,  25   |                  férfi karjára téve kezét. – Az Isten akarta úgy, hogy én
2659   2,  25   |                    elváljak! Nehezemre esett az nekem, hidd el, mert már
2660   2,  25   |                    van, erről ne beszéljünk. Az nem fájt nekem. Azért én
2661   2,  25   |                    csárdáig. Ott meglestelek az ablakon. Láttalak, hogy
2662   2,  25   |                  hogy ami szabad a férfinak, az nem szabad az asszonynak!
2663   2,  25   |                      férfinak, az nem szabad az asszonynak! Ha ilyenért
2664   2,  25   |                      felelni; jól végigveri, az a felelet; de hogy lehet
2665   2,  25   |             megcáfolni, akinek nem markolhat az ember a hajába, hogy addig
2666   2,  25   |                enyelgéssel Evelina. – Látod, az Isten jóra fordította ezt
2667   2,  25   |              házamnál. Sok panaszos embernek az ügyét-baját elvégzem a nagy
2668   2,  25   |                      ruhát is vehetne magára az asszonyember; de hátha ez
2669   2,  25   |                   nősültél, ott van a Panna, az szép, derék lány, nekem
2670   2,  25   |                 nekem jó barátnőm volt; vagy az Anica, az mindig járt utánad,
2671   2,  25   |                barátnőm volt; vagy az Anica, az mindig járt utánad, jó asszony
2672   2,  25   |                   neked meg emlékül adom ezt az órát; a lapjára, nézd, az
2673   2,  25   |                    az órát; a lapjára, nézd, az én képem van festve. Azután
2674   2,  25   |                     Evelina e szót mondta, s az ajándékokat Péter zsebeibe
2675   2,  25   |                   vagy. Tele marokkal osztod az aranyat. Látod, ha azt akarnád,
2676   2,  25   |                      torták, amikből esznek. Az mind papirosból van.~Péter
2677   2,  25   |                  Péter azt hitte, hogy ettől az egy csóktól lecsillapulna
2678   2,  25   |                      tátott szájjal bámulnak az új kapura, úgy szerette
2679   2,  25   |                    is tudja azt készíteni és az ő számára?~De vajon hogy
2680   2,  25   |                  cselédet, maga felterítette az abroszt az ódon tölgyfaasztalra;
2681   2,  25   |                      felterítette az abroszt az ódon tölgyfaasztalra; rátette
2682   2,  25   |                     tölgyfaasztalra; rátette az ezüstbográcsot, mely alatt
2683   2,  25   |                      ezüstkatlanban lobogott az égő borszesz, annál megforralta
2684   2,  25   |                dagadt. Akkor azután megfogta az ezüstbogrács két fogantyúját,
2685   2,  25   |                   két fogantyúját, kifordítá az egész drága főzeményt egy
2686   2,  25   |                     s elővett két fakanalat, az egyiket odaadta Péternek,
2687   2,  25   |                      könny!~Olyan jó is volt az a haricska-puliszka.~Bécs
2688   2,  25   |                      Bor nem volt, sem pohár az asztalon. Parasztember nem
2689   2,  25   |                     tálból, Evelina előhúzta az asztal függönye alól a cserépkorsót,
2690   2,  25   |                    hogy azt neki kötelessége az utolsó cseppig kiinni.~Mindent
2691   2,  25   |                     kiinni.~Mindent eloltott az odabelől. Az egész lánggal
2692   2,  25   |                Mindent eloltott az odabelől. Az egész lánggal égő pokol
2693   2,  25   |                    azután egyébre, csak erre az egy csókra!”~A delnő arca
2694   2,  25   |                   egyszer sebesen felnyitják az ajtót, s berohan a komornyik
2695   2,  25   |                     és jelenti, hogy itt van az excellenciás úr!~No most,
2696   2,  25   |                     szobában.~Szaffrán Péter az öklével verte a homlokát,
2697   2,  25   |                    fogait csikorgatta, mikor az utcára lekerült.~Az alvilág
2698   2,  25   |                    mikor az utcára lekerült.~Az alvilág égő folyamai tomboltak
2699   2,  25   |                    kénköves folyamok, mikben az elkárhozottak lelkei kínlódnak!~„
2700   2,  25   |                   hozzájuk még a gyűlöletet, az undort, az irigységet, a
2701   2,  25   |                     a gyűlöletet, az undort, az irigységet, a szégyendühöt
2702   2,  26   |                     nem fog~Hogy mit beszélt az excellenciás úr a szép asszonnyal
2703   2,  26   |                 valószínűleg azt hitte, hogy az az operaházhoz való kinevezési
2704   2,  26   |              valószínűleg azt hitte, hogy az az operaházhoz való kinevezési
2705   2,  26   |                mosolygással mondá, miszerint az annyi már, mintha alá volna
2706   2,  26   |                    még nagyobb ellenállásról az urak házában, ahol Sondershain
2707   2,  26   |                      pénzpiac nehézségeiről, az állam túlterheltetéséről,
2708   2,  26   |                   pszichologice dedukálható.~Az meg már éppen histórikum,
2709   2,  26   |                    beült, annak úgy becsapta az ajtaját, hogy az üvege kitörött.~      ~
2710   2,  26   |                    becsapta az ajtaját, hogy az üvege kitörött.~      ~Tibald
2711   2,  26   |                     egy hét alatt meglesz rá az engedély. A Bonda-völgyi
2712   2,  26   |              pártfogója a konzorciumnak, aki az excellenciáknál mindent
2713   2,  26   |                   kivihet, még a vasutat is.~Az elnök finom, nagyúri ábrázatja
2714   2,  26   |                   sem tehette Evelináról azt az átkozott naivságot, hogy
2715   2,  26   |                     átkozott naivságot, hogy az a hercegnek, ki számára
2716   2,  26   |                     akit e palota kiskapuján az ő távollétében magához bebocsát.~
2717   2,  26   |               távollétében magához bebocsát.~Az ilyesmi unikum, ha megtörténik.
2718   2,  26   |                      Kaulmanon történik meg.~Az ülés alatt egy levelet hoztak
2719   2,  26   |                      fanyalogva tette azt le az asztalra.~Olyan képet mutatott
2720   2,  26   |                      hozzá, mint aki megitta az ecetet, s el akarja titkolni.~–
2721   2,  26   |                     el akarja titkolni.~– Mi az? – kérdezé Tibald herceg,
2722   2,  26   |                      önhatalmilag elfoglalva az okmányt.~Az aláíratlan okirat
2723   2,  26   |          önhatalmilag elfoglalva az okmányt.~Az aláíratlan okirat volt az.~
2724   2,  26   |                    Az aláíratlan okirat volt az.~Kaulman mérgesen csapta
2725   2,  26   |                    vasutunkat megint elvitte az ördög!~A herceg mondá magában:~–
2726   2,  26   |                herceg mondá magában:~– Hanem az asszony megint megmenekült.~
2727   2,  26   |                       s nem használt semmit.~Az utolsó eszközhöz kell folyamodni.~      ~
2728   2,  26   |                      hitt Spitzhasének, mint az orákulumnak.~Ha hitt neki,
2729   2,  26   |                      állhatatos volt.~Inkább az utolsó hordó ezüstjét is
2730   2,  26   |                      a birodalmi tanácsban s az urak házában.~Ő legnagyobb
2731   2,  26   |                excellenciája maga védelmezte az ügyet az alsó- és felsőházban,
2732   2,  26   |                     maga védelmezte az ügyet az alsó- és felsőházban, s
2733   2,  26   |                      kedvező hangulata, mind az állam nemzetgazdászati érdekei,
2734   2,  26   |                     két helyen keresztülment az alig észrevehető ellenállás
2735   2,  26   |             költségekre 40 ezer forint.”~„Mi az?” – kiáltának egyhangúlag.~
2736   2,  26   |                       Kaulman valamit súgott az elnök fülébe. Az azt továbbsúgta.
2737   2,  26   |                      súgott az elnök fülébe. Az azt továbbsúgta. Arra a
2738   2,  26   |        Treuman-színház öltöző előcsarnokában az excellenciával.~Őexcellenciája
2739   2,  26   |                      a tanúsított protekciót az instáns-fél előtt.~– Nos,
2740   2,  26   |                      szóért nagyon felütötte az orrát, s többet nem udvarolt
2741   2,  26   |                   akárhogy énekeljen ezután, az udvari operaházhoz dekrétumot
2742   2,  27   |                   meg van verve, vele együtt az egész kontremin. Mert vannak
2743   2,  27   |                      s szembeállt vele.~– Te az én ellenségeimnek feje lettél.
2744   2,  27   |                      ne fogadjon.~Te odaadod az egyetlen adósságmentes ősi
2745   2,  27   |                   szédelgő kompániának, mely az én fejemre akar felmászni,
2746   2,  27   |                      rá, mert ha egyszer azt az emberpiramist, aminek a
2747   2,  27   |                    Evelina férjét a lakásán.~Az nagyon örült ennek a szerencsének.~–
2748   2,  27   |                    észre. Nem tudja ön annak az okát?~– Nagyon tudom! Unokája,
2749   2,  27   |                   nekem jóltevőm volt. Ön is az volt, uram. Önt kellett
2750   2,  27   |                     nagyon jól kiismerte ezt az embert, elég gyenge volt
2751   2,  27   |                      Hogy a kedvéért átteszi az üzletét Párizsba.~Tudta
2752   2,  27   |                      ki elvágja majd a népet az úrtól, s a tömeget az értő
2753   2,  27   |                  népet az úrtól, s a tömeget az értő fejek nélkül behozza
2754   2,  27   |                    értő fejek nélkül behozza az álmodozott összbirodalomba.~
2755   2,  27   |                 hatalmasak. Tanúbizonyság rá az épülő Bonda-völgyi vasút.
2756   2,  27   |                      ki lesz nevezve, ő lesz az első magyar prelátus, ki
2757   2,  27   |                    Magyarországon is úgy fog az feltűnni, mint megmentése
2758   2,  27   |                    feltűnni, mint megmentése az egyházi vagyonnak, mert
2759   2,  27   |                     a gép megindulhat.~Mikor az első megkoszorúzott gőzmozdony
2760   2,  27   |                 Sámuel apát elmondhatja:~„Ez az út Rómába vezet!”~      ~
2761   2,  27   |                      Ez országos vasút által az egyleti tárna terményei
2762   2,  27   |                juthatnak, s most már nemcsak az ő csekélységével, de a porosz
2763   2,  27   |                      de a porosz kőszénnel s az angol vassal fognak versenyezni.
2764   2,  27   |                    már számba sem jön többé. Az óriás a világot lépi hétmérföldes
2765   2,  27   |                 amennyi előnyére van a vasút az egyleti tárnának, épp annyi
2766   2,  27   |                     épp annyi hátrányára van az ő telepének.~Mert a vasútvonalt
2767   2,  27   |               völgyön vitték végig, amelyben az ő tárnája feküdt, s ami
2768   2,  27   |                fúrtak, hogy őt kikerüljék, s az egyleti tárna előtt vihessék
2769   2,  27   |                      tárna előtt vihessék el az utat, s ennélfogva Ivánnak
2770   2,  27   |                   határán át versenytársának az indóházig egyenes utat nem
2771   2,  27   |                  utat nem nyit, és így, mire az állomásra szállította terményét,
2772   2,  27   |                öt-hat százalékkal többen van az neki, mint a részvényes
2773   2,  27   |                     tárnának.~Tehát rá nézve az egy eldöntő csapás.~Azonközben
2774   2,  27   |                   eldöntő csapás.~Azonközben az év vége is közeleg. A tárnamunkásoknak
2775   2,  27   |                  közeleg. A tárnamunkásoknak az ígért osztalékot ki kellene
2776   2,  27   |                     akinek heverő pénze van, az mondhatja azt, mikor legjobban
2777   2,  27   |                      nagy óriással.~Csakhogy az óriásoknak méghozzá az ujjaik
2778   2,  27   |              Csakhogy az óriásoknak méghozzá az ujjaik is nagyon ügyesek.~
2779   2,  27   |                ujjaik is nagyon ügyesek.~Még az apró mesterfogásoktól sem
2780   2,  27   |                    szomszédnak a kedvét vele az oktalan árleveréstől.”~Ártatlan
2781   2,  27   |                      Mikor azután felbontják az ajánlatokat, s kiderül,
2782   2,  27   |                      köztudomású dolog, csak az olyan emberek nem tudják,
2783   2,  27   |             száztólival olcsóbb árak mellett az Iván által ajánlottaknál.~
2784   2,  27   |                  most is mindig négy. S akik az ellen vétenek, azoknak vagy
2785   2,  27   |                      árulja a házait X.-ben. Az egész házsor eladó. Azt
2786   2,  27   |                    tűzkármentesítés! Hát még az olyan papiros, amitől nem
2787   2,  27   |                     papiros, amitől nem hogy az államnak fizetne valaki
2788   2,  27   |                  fizetne valaki adót, de még az állam pótolja ki, ha a szegény
2789   2,  27   |                 utána elég jövedelmet.~Azért az egész házsor eladó. Csak
2790   2,  27   |                     egész házsor eladó. Csak az a szerencséje, hogy X.-ben
2791   2,  27   |                     olyan kevés a pénz, hogy az egész város nem volna képes
2792   2,  27   |               Bonda-völgyi vasút tehát épül. Az egész vonalon folyik a nagy
2793   2,  27   |                    fagyva e mozgó képhez.~Ez az alak Szaffrán Péter.~Kezében
2794   2,  27   |                   ennek a hatalomnak Te vagy az alapja, Te vagy a kútfeje,
2795   2,  27   |                      vagy a kútfeje, Te vagy az éltető ereje? Te!”~S odavágta
2796   2,  28   |                     Megunta ön már mellettem az életet?~– Hiába tagadnám.
2797   2,  28   |                   még azt sem tudom, hogy mi az élet.~– Nekem adott szavát
2798   2,  28   |                 sajnálja ön? Én feloldom önt az alól. Maradjon itt!~– Arra
2799   2,  28   |                    hogy ebben a palotában ön az úr, az engem önnek rabjává
2800   2,  28   |                  ebben a palotában ön az úr, az engem önnek rabjává tesz.
2801   2,  28   |                    Ön művésznő akar lenni?~– Az „is”.~Evelina szándékosan
2802   2,  28   |                     szándékosan hangsúlyozta az utolsó szót.~– Becsvágyból?~–
2803   2,  28   |                  egyszer járni a világban.~– Az sikamlós út a szép hölgyekre
2804   2,  28   |                     megbocsásson, asszonyom, az unalmas órákért, amiket
2805   2,  28   |                     dacosan vállat fordított az eltávozónak, s türelmetlenül
2806   2,  28   |                 dobbantott lábával.~A herceg az előszobában vette észre,
2807   2,  28   |                   hölgy háttal volt fordulva az ajtónak.~És azt a pálcát,
2808   2,  28   |                   hogy miért hagyta el őt ez az asszony.~Mindent, amit csak
2809   2,  28   |                    sétabotját is ott találta az asztalon, s csak később
2810   2,  28   |                      elefántcsont fogantyúja az aranykarikát éri, oda egy
2811   2,  28   |                      Milyen ereje volt ennek az egy szál hajnak!~Evelina
2812   2,  28   |                 magát új szállására vitetni.~Az a világváros egyik legdíszesebb
2813   2,  28   |                      Boulevard Sebastopolon, az első emeleten.~Mikor szállásába
2814   2,  28   |                      porcelán festményekkel, az egyik ablak a télikertre
2815   2,  28   |                    bécsi. Azok a képek, azok az ezüstneműek, az a ruhatár,
2816   2,  28   |                  képek, azok az ezüstneműek, az a ruhatár, azok az ékszerládikók,
2817   2,  28   |              ezüstneműek, az a ruhatár, azok az ékszerládikók, minden, az
2818   2,  28   |                    az ékszerládikók, minden, az utolsó, az asztalon feledett
2819   2,  28   |            ékszerládikók, minden, az utolsó, az asztalon feledett kesztyűig,
2820   2,  29   |                     a bölcseké a kenyér, nem az erőseké a diadal.~Éppen
2821   2,  29   |                       A természet is mostoha az ember iránt.~A nép éhezik,
2822   2,  29   |                 méltó jótettet hagytak volna az országon, a nemzeten, a
2823   2,  29   |                    erő. Nincs egyetlen férfi az országban.~Hát asszony van?
2824   2,  29   |                  Igenis, nőnemű emberek.~Ott az egyik. Aki odaveti magát
2825   2,  29   |                      Aki odaveti magát annak az embernek, aki őt rágalmazta,
2826   2,  29   |                  másik?~A hercegek kegyence, az egész világ csalogatója.~
2827   2,  29   |                     egész világ csalogatója.~Az úrnőtől a parasztleányig
2828   2,  29   |                      fejére szakadna egyszer az egész, mikor odalenn van!~
2829   2,  29   |                     elhaladt, a legutolsónak az ajtaján egy munkást látott
2830   2,  29   |                 munkást látott kibotorkálni. Az az ajtó egy pálinkásbolt
2831   2,  29   |                      látott kibotorkálni. Az az ajtó egy pálinkásbolt ajtaja.~
2832   2,  29   |                      Látszott, hogy erőlteti az egyenesen járást, hogy léptei
2833   2,  29   |                      ingadozzanak.~„Ki lehet az, aki ilyen korán reggel
2834   2,  29   |                  tudni, melyik munkása lehet az, utánasietett, hogy szemközt
2835   2,  29   |                  mondatához.~Hát hadd igyék! Az ő dolga.~De minek jön ide,
2836   2,  29   |                 férfit.~– Jó reggelt, Péter!~Az üdvözlött nem fogadta a
2837   2,  29   |                  zsebébe nyúlt, s egy percre az a gondolat villant át lelkén,
2838   2,  29   |                    akadt, hogy ha ő most ezt az embert úgy főbe lőné, hogy
2839   2,  29   |                tárnában három hetedrész volt az arány a könlég és a levegő
2840   2,  29   |                  ködös, borongós idő volt, s az ragad az ember kedélyére.
2841   2,  29   |                borongós idő volt, s az ragad az ember kedélyére. Az ember
2842   2,  29   |                    ragad az ember kedélyére. Az ember együtt szenved a természettel.~
2843   2,  29   |                   szenved a természettel.~Ha az ég melankolikus, az ember
2844   2,  29   |                       Ha az ég melankolikus, az ember is az. Hát még mikor
2845   2,  29   |                    melankolikus, az ember is az. Hát még mikor a föld is
2846   2,  29   |                    gabonát, s métely pusztít az állatok közt. Az ember maga
2847   2,  29   |                     pusztít az állatok közt. Az ember maga is gornyadozik.~
2848   2,  29   |               vigasztalá. A vak tapogatózása az a sötétben.~A munka nem
2849   2,  29   |                  élet, ital nem esik jól, ha az álom nem kell, ha a szép
2850   2,  29   |                 mikor már a munka nem ízlik, az már nagy nyavalya.~Nem kellett
2851   2,  29   |                     Emlékező undorral – mert az undornak van legjobb emlékezete –
2852   2,  29   |                pálinkaszagú leheletére, s ez az undor visszavezette az egykor
2853   2,  29   |                    ez az undor visszavezette az egykor mondott szavaihoz
2854   2,  29   |                érezte azt a kellemetlen bűzt az arcán, s látta lehunyt szemein
2855   2,  29   |                   magáról.~Egyszerre, mintha az ítéletnapi rombolás szava
2856   2,  29   |                     földön szedte fel magát.~Az első gondolatja ez volt: „
2857   2,  29   |                semmivé legyen téve!~Kirohant az ajtón a szabadba.~Künn koromsötét
2858   2,  29   |                     nagyobb robbanás hangzik az előbbinél, melytől a házak
2859   2,  29   |                  hullanak alá a tetőkre; míg az iszonyú légnyomás Ivánt
2860   2,  29   |                  ajtajához visszataszítja.~S az alvilági fénynél ott látja
2861   2,  29   |                      munkásait térden állani az iszonyat, a rémület kifejezéseivel
2862   2,  29   |                rohamától mozdulatlanná téve.~Az egész völgy egy beomlott
2863   2,  29   |                       s mennydörögni tanítja az egeket, amilyen mennydörgést
2864   2,  29   |                    múlva vége van a lángnak; az egész táj ismét pokolsötét
2865   2,  29   |                     világ”, hogy „ellenségei az emberek”, csak azt tudta,
2866   2,  29   |                   föld alatt, akárkié legyen az a föld.~– Segítségre, emberek! –
2867   2,  29   |                    kell menteni azoknak, kik az Isten ege alatt maradtak.
2868   2,  29   |                    Ne maradjon itt más, csak az asszonyok. Előre!~Ő maga
2869   2,  29   |                  törni a részvénytárna felé.~Az új birtokosok erősen körülpalánkolták
2870   2,  29   |                tiltatik!”~Nagyon jártak most az engedély után!~Amint a kapu
2871   2,  29   |                  pántok, s a kapu feltárult.~Az emberek nem várták, míg
2872   2,  29   |                    olyan volt végigvonulásuk az éjszakában, amint mindegyiknek
2873   2,  29   |                     egyik boltozata beomlott az erős rázkódástól, s az izzó
2874   2,  29   |              beomlott az erős rázkódástól, s az izzó kohók tűzfénye egyszerre
2875   2,  29   |            szétszaladtak mellőle; folyhatott az olvadt vas, amerre akart.~
2876   2,  29   |                      e tűzvilágítás mellett.~Az akna fölötti gömgölyű szivattyúkemencék
2877   2,  29   |                      ölnyire terítve a mező.~Az emelőgép, mely öntöttvasból
2878   2,  29   |                   vulkán köpte volna oda.~És az a rettenetes sírás!~Száz
2879   2,  29   |                    özvegy és árva?~A férjek, az apák ott a lábaik alatt
2880   2,  29   |             megkísérlé egymás után behatolni az összeomlott tárna-szádába.~
2881   2,  29   |                   mindenki, míg visszajövök!~Az igazgatósági épületbe sietett.
2882   2,  29   |                   Raunét nem találta otthon. Az éppen a szomszéd városban
2883   2,  29   |               másodmérnököt találta helyben. Az szemközt jött rá.~Átkozott
2884   2,  29   |                 megtörténik ez külföldön is. Az ilyen katasztrófákat már
2885   2,  29   |                    éppen most dolgoztak azon az átjáraton mely az északi
2886   2,  29   |             dolgoztak azon az átjáraton mely az északi tárnát a keleti tárnával
2887   2,  29   |             összeomlott! Annak a lángja volt az, ami az aknán kicsapott.
2888   2,  29   |                  Annak a lángja volt az, ami az aknán kicsapott. Látta ön?~–
2889   2,  29   |                     több percnyi időköz után az utóbbi robbanás az előbbi
2890   2,  29   |                      után az utóbbi robbanás az előbbi után?~– Annak igen
2891   2,  29   |                természetes magyarázata volt. Az áttörendő aknafal már olyan
2892   2,  29   |                  olyan vékony volt, hogy azt az északi tárna robbanása bedönthette.
2893   2,  29   |                      ez már ellobbant, hanem az erős légnyomástól (az is
2894   2,  29   |                  hanem az erős légnyomástól (az is hőséget fejt ki) gyulladt
2895   2,  29   |                   tárnában a gáz, s minthogy az omló szén felé nem törhetett
2896   2,  29   |                  szén felé nem törhetett ki, az akna torkán lövellt fel.
2897   2,  29   |                     Ivánnak, mint akit ebből az egész afférből semmi sem
2898   2,  29   |                   majd neki rajzolni.~– Hogy az eltemetett munkásokat megszabadíthassuk,
2899   2,  29   |                      legelőbb a gázt kellene az üreg torkából kiszivattyúzni,
2900   2,  29   |           elhordásához lehessen kezdeni. Hol az önök szivattyúgépe?~– Ott
2901   2,  29   |                    látta be senki.~– Jó! Itt az enyém. Alkalmazzuk azt!~–
2902   2,  29   |                 rézcsöve van a szivattyúnak, az a zegzugos romok közé be
2903   2,  29   |                       ha kaucsuktömlője van, az elhajlik.~– Azt embereknek
2904   2,  29   |                       Mennyi ideig tartja ki az ember lélegzetvétel nélkül
2905   2,  29   |                 tárnában a gáz között?~– Míg az ér százat üt.~– Jól van!
2906   2,  29   |                kifacsarva, körülkötötte vele az arcát, hogy szája és orra
2907   2,  29   |                    ötven vissza.~Iván eltűnt az omladékok között.~A munkások
2908   2,  29   |                    csuklóját fogva számlálta az érütéseket.~Már túl volt
2909   2,  29   |                     érütéseket.~Már túl volt az ötvenen, a tömlő még folyvást
2910   2,  29   |                    kötelet kezdték vontatni.~Az lankadt volt. Nem húzott
2911   2,  29   |                     odabenn rekedtek!~És nem az jutott neki eszébe, hogy: „
2912   2,  29   |                sötétségébe eltemetve!” Hanem az jutott eszébe: „Mennyit
2913   2,  29   |                  Most is nehéz küzdelem volt az, de lehetséges.~Iván felosztotta
2914   2,  29   |                 lehetséges.~Iván felosztotta az embereket szakma szerint.~
2915   2,  29   |                     el volt takarítva. Hanem az üreg torkába nem világíthatott
2916   2,  29   |                      világíthatott be a nap.~Az agyagpala boltozat egyik
2917   2,  29   |               négyszer váltakoznak.~Ez éppen az éjféli csere idejében történt.
2918   2,  29   |                  éppen akkor bocsátkozott le az aknanyíláson; azok már az
2919   2,  29   |                    az aknanyíláson; azok már az égben vannak!~Más rész útban
2920   2,  29   |                  kifelé, azokat a robbanás s az omló tárna agyontaposta.
2921   2,  29   |                  Neki minden kohójában olvad az érc, ha nem ügyeltet rá
2922   2,  29   |                    Medvének híják a kohászok az olyan vastömeget, mely hibás
2923   2,  29   |                    szeretet munkáját. Csupán az asszonyok voltak kezére.
2924   2,  29   |                     férjeik szabadítóinak.~S az nehéz munka volt.~Az omladozó
2925   2,  29   |                       S az nehéz munka volt.~Az omladozó folyosótetőt minden
2926   2,  29   |                 amint egyszer nyílást törtek az omladványban, egy új ellenséggel
2927   2,  29   |               legjobban átkozódott, s szidta az elsíroltakat, egészen odaállt
2928   2,  29   |                  merően a szeme közé nézett.~Az is éppen olyan iszapos,
2929   2,  29   |                    éjjel szakadatlanul folyt az erőfeszítő munka. A derék
2930   2,  29   |                 egy-egy órát, mikor elnyomta az álom akárhol, ahol útban
2931   2,  29   |                     élőket felkutatni sürgős az idő. Mindenütt, a tárna
2932   2,  29   |              lehetett találni halottakat; de az még mind nem adta ki az
2933   2,  29   |                      az még mind nem adta ki az elveszettek számát.~A részvénytárna
2934   2,  29   |                   lehetnek élve megmaradtak, az csak a lerakodó helyen lehet,
2935   2,  29   |                 rombolás történt, hogy maguk az ott jártas munkások is alig
2936   2,  29   |                   ásni! – mondá munkásainak.~Az omladékot félre kezdték
2937   2,  29   |                    kezdték hárítani, s amint az eltisztult, a részvénytárna
2938   2,  29   |                      magukat.~„Igen! Itt van az ajtó, mely a lerakodó terembe
2939   2,  29   |                légnyomás bizonyosan becsapta az ajtót, az oldalfalat rádöntötte
2940   2,  29   |                bizonyosan becsapta az ajtót, az oldalfalat rádöntötte s
2941   2,  29   |                       egyúttal megvédte őket az agyonperzseltetéstől.~Úgy
2942   2,  29   |            segélyhívás egyre hallhatóbb lett az omladványon keresztül, már
2943   2,  29   |                  keresztül, már látható lett az ajtó, s amint azt sarkaiból
2944   2,  29   |               sarkaiból kiemelték, Iván volt az első, ki lámpájával bevilágított
2945   2,  29   |                kárhozatból kimentett alakok. Az élet végküzdelmének torzalakjai
2946   2,  29   |                   élt! De minő élet! Kiaszva az éhségtől és szomjtól. Elfojtva
2947   2,  29   |           világosságra. A hajnalcsillag volt az a sírban. A csontház mozdult
2948   2,  29   |                      Veszedelmüket szaporítá az, hogy az elboríttatás után
2949   2,  29   |             Veszedelmüket szaporítá az, hogy az elboríttatás után nemsokára
2950   2,  29   |                      emelvényt alkotni. Erre az emelvényre kapaszkodtak
2951   2,  29   |                   várták a sokszoros halált. Az éhség, a bányalég vagy az
2952   2,  29   |                    Az éhség, a bányalég vagy az emelkedő víz hozta halált.~
2953   2,  29   |                      szabadítók rájuk nyiták az ajtót, a víz már éppen a
2954   2,  29   |                      éppen a küszöbig ért, s az emelvény padlatát nedvesíté.~
2955   2,  29   |                 csendes emberekké tette őket az a halottak próbája. Némelyik
2956   2,  29   |                     hogy még mindannyi él, s az emberi természet csodatevő!~
2957   2,  29   |                 bevégezve a munka.~Hátha még az áttörésnél is lehetnek elsírolt
2958   2,  29   |                     elsírolt emberek? Azután az iránt is bizonyságot kelle
2959   2,  29   |                     mérnök feltételezé, hogy az első robbanás bevégezte
2960   2,  29   |                     tárna áldozataira nézve.~Az áttörési alagút szájánál
2961   2,  29   |                      kinyitva.~Tehát ez volt az az átkozott, aki a rémtettet
2962   2,  29   |                   kinyitva.~Tehát ez volt az az átkozott, aki a rémtettet
2963   2,  29   |                 bankjegy, erősen megbarnítva az izzó lemeztől, de meg nem
2964   2,  29   |                        Iván most már értette az egész összefüggést e rémítő
2965   2,  29   |                 tettei és szavai között, kit az emberevés emléke ily óriási
2966   2,  29   |              szolgálatot a részvénytárnában.~Az utolsó pálinkaivást. És
2967   2,  29   |             talpkövet, s hogy fognak zuhanni az ő sírjára egymásután: pap,
2968   2,  29   |                   hulla fölött, és e percben az eget érte fejével. Pedig
2969   2,  29   |                     Pedig a föld alatt volt.~Az ő szívében is dúltak ezek
2970   2,  29   |                      szívében is dúltak ezek az indulatok mind!~Őt is meglopták,
2971   2,  29   |                 gyilkokkal szúrtak ugyanazok az emberek, akikre ez a másik
2972   2,  29   |                     siet megmenteni. Nemcsak az emberéletet, hanem őszintén
2973   2,  29   |                  emberéletet, hanem őszintén az emberi vagyont is.~Hisz
2974   2,  29   |                      emberi vagyont is.~Hisz az a roppant kincs, ami itt
2975   2,  29   |                     ellenségei kincse, hanem az emberiségé is; az állam
2976   2,  29   |                      hanem az emberiségé is; az állam gazdagságának, az
2977   2,  29   |                      az állam gazdagságának, az ipar emelkedésének titkos
2978   2,  29   |                     tárnában, csak kétharmad az éltető lég: a többi halálgőz.~
2979   2,  29   |                   nem mert találkozni senki. Az a szénlég a bányában.~Annak
2980   2,  29   |                  jelenléte rettenetes!~Midőn az alagút áttöréséhez értek,
2981   2,  29   |                  robbanás, s most csak ennek az omladékait kellett elhárítani,
2982   2,  29   |                   tárnával meg legyen nyitva az összeköttetés. A feladatot
2983   2,  29   |                      egyike sem bírta sokáig az ott dolgozást.~Néhány percnyi
2984   2,  29   |                   rosszul ég.~A folyosón még az egész hengert félelmesen
2985   2,  29   |                   megtölti a lámpa lángja, s az omladéknál már csak pislog.
2986   2,  29   |                  bírta kiállani. Hasonlított az a szag a romlott savanyú
2987   2,  29   |                 munkások már tudták, hogy mi az a káposztabűz a tárnában.~
2988   2,  29   |                      káposztabűz a tárnában.~Az öreg Pál figyelmezteté Ivánt,
2989   2,  29   |                 meglökte a széntömeget, mire az nagy robajjal omlott be
2990   2,  29   |                       izzó fény dereng, mely az egész folyosót végigvilágítja.~
2991   2,  29   |                végigvilágítja.~Tudta jól, mi az.~Olyan jól tudta, hogy rémültében
2992   2,  29   |                    maradjon.~Ami utánuk jön, az a rémséges bűz, az nem a
2993   2,  29   |                      jön, az a rémséges bűz, az nem a rettenetes viheder
2994   2,  29   |                felgerjesztik haragját, hanem az alattomos széngáz, mely
2995   2,  29   |                     óta kell neki égni, mert az egész folyosót izzani láttam.
2996   2,  29   |                      halomra hagyják gyűlni. Az ott megfülled, s amint szabad
2997   2,  29   |                      éri, magától kigyullad. Az önök tárnái teli vannak
2998   2,  29   |                  elhagyta munkásaival együtt az istenverte telepet. Hát
2999   2,  29   |                      istenverte telepet. Hát az ő telepe mivé lett azóta?
3000   2,  30   |                      a „parquetten”, s lesik az arcodon, víg vagy-e, nincs-e