Rész,  Fejezet

 1   1,  1 |         melegét nem szítja többé. Ott egyszerre átmegy a világ a télbe.
 2   1,  1 |               beleharapott a mellébe, egyszerre összekapta fölötte mind
 3   1,  1 |          szeret passzív maradni.~Most egyszerre mennydörgő bömbölés szól
 4   1,  1 |            erdőben meggyulladni, hogy egyszerre a világ olthatatlanul lángba
 5   1,  1 |            növénylakta föld.~Nap lett egyszerre az éjszakából! Hisz az élenyben
 6   1,  1 |               feltornyosult jéghegyek egyszerre elkezdtek olvadni a tűzfergeteg
 7   1,  1 |           rettentő ár aláhömpölyödött egyszerre, mint egy Istentől elszabadult
 8   2,  1 |      rengetegben – hogy rikácsolt fel egyszerre mind a kettő, hogy futott
 9   2,  1 |         medvét, az oroszlánt! Az lett egyszerre nagy úr! Király! Mihelyt
10   2,  4 |              tisztelt, becsült, s kik egyszerre egy pár fekete szem miatt
11   2,  5 |               lakásul.~A munkás arcán egyszerre végigcsordult a könny. Leesett
12   2,  5 |         munkás nem szólt semmit, csak egyszerre nekiindult a futásnak; nem
13   2,  7 |        megérzé karjának izmain Péter, egyszerre lecsavarta kezéről Evila
14   2,  8 |        gyóntatóatyákat látott, s most egyszerre egy bajuszos ember állt
15   2,  8 |         Mindenkinek, aki rátekintene, egyszerre torkán akadna az imádság.
16   2,  8 |               más vastag bőrű emberé, egyszerre elsápadt, megérzett valamit,
17   2,  9 |              a két férfiúról az álom. Egyszerre megüté füleiket a tizenkettedik
18   2,  9 |  legünnepélyesebb antifóna hangjaiból egyszerre mintegy ördögi kardal rivallt
19   2,  9 |         Hiszen én mennék szívesen; de egyszerre úgy beleállt a lábaimba
20   2,  9 |             észrevette a közeledőket, egyszerre magasra lobogott fel a kékes
21   2,  9 |             nem lehetett semmit; mert egyszerre pokoli sötét lett; hanem
22   2,  10|              felnyílt ajtón keresztül egyszerre végig lehetett tekinteni
23   2,  10|           végződött, s az egész cőtus egyszerre rákezdé a tivornyadalt utána.~
24   2,  11|              revolver volt a kezében.~Egyszerre mind a ketten egymásra szegezték
25   2,  11|               öltönycsomagot, hogy az egyszerre megtölté lángjával a kandalló
26   2,  11|                mire a nyájas napsugár egyszerre megvilágítá a szomorú szobát.~
27   2,  11|        szűkebbre szorult körülötte, s egyszerre vakító napfény töltötte
28   2,  12|              ideig tartott házasságok egyszerre csak megsemmisülnek; nem
29   2,  12|               Sámuel apátra.~Az pedig egyszerre szenvedélyesen tört ki:~–
30   2,  12|             egy szerencsés csatánnyal egyszerre világhírt szerezz nevednek,
31   2,  13|            tudós. Hogyne lenne tudós!~Egyszerre világosság támadt Iván agyában.~
32   2,  13|        Sajátszerű szezon volt biz az! Egyszerre feltette magában minden
33   2,  13|            mosolyával néztek szemébe, egyszerre csak ilyen jégvisszfényt
34   2,  13|               festve, azon a festéket egyszerre feketévé változtatja.”~„
35   2,  13|               No, ha a mi vademberünk egyszerre bele talál botlani ebbe
36   2,  14|             üdvözletére jőne, az égen egyszerre kiemelkedik az észak hajnala,
37   2,  14|               a világ.~S mert mindezt egyszerre, egy akarattal kell tenni
38   2,  14|               s belefújtunk, és azzal egyszerre egy csoport színes hólyag
39   2,  15|             új volt és meglepő, mikor egyszerre kigyulladt az a fénylő csillag,
40   2,  15|               a sarkantyúmra, s azzal egyszerre lemaradt az egyik sarkam
41   2,  15|           árnyéka alatt végighaladva, egyszerre megszólítá Ivánt.~– Ismeri
42   2,  16|     válaszolhattam volna neki, Berend egyszerre odavágta eléje: „Ez hazugság!”~–
43   2,  16|    sportszezon meg lett zavarva vele. Egyszerre hat férfi tagja a társaságnak
44   2,  17|          semmibe sem kerül, míg Lixit egyszerre felülkeríti. Tudja ön, Lixinek
45   2,  17|           ahhoz határozza el: lehet-e egyszerre egy időben az egyetlen unokát
46   2,  17|              kezét. A gyilkos asszony egyszerre elnevette magát.~– Herceg,
47   2,  18|             alsó tercet? Mikor a kard egyszerre alulról felcsap: sutty!~
48   2,  19|        érkezett Iván.~A savanyú képek egyszerre mind édes mosolygással fordultak
49   2,  20|                halkan dudorászva, ami egyszerre mint varázsigézet fut végig
50   2,  21|               Megállj!” – kiáltott rá egyszerre valamennyi geológ, fiziológ,
51   2,  21|       azsiotőrök közé, mikor verje le egyszerre parin alul a vállalat részvényeit,
52   2,  22|             előre megjósolt. Az ezüst egyszerre visszazökkent két százalékkal,
53   2,  25|             csodálkozását mindenkinek egyszerre magára vonta, az volt az
54   2,  26|      részvényeket újabb 20 percenttel egyszerre feljebb fogja szöktetni.”~
55   2,  29|        erőlködött őt ledobni magáról.~Egyszerre, mintha az ítéletnapi rombolás
56   2,  29|              A szuroksötét éjszakában egyszerre vakító lángoszlop emelkedik
57   2,  29|              s az izzó kohók tűzfénye egyszerre végigvöröslött a tájon.~
58   2,  29|          mindig lankadt a kötél. Most egyszerre megfeszül. Vigyázva húzzad!
59   2,  29|          átlépni nincs ereje; s amint egyszerre odarohannak hozzá, szédülten
60   2,  29|               s betakarta vele, s míg egyszerre eltemette a benn levőket,
61   2,  29|              iderekedtek. A légnyomás egyszerre kioltá lámpáikat, s világot
62   2,  29|            vészen keresztül követték, egyszerre visszafordulnának, és futva
63   2,  29|               a támadt résen.~A lámpa egyszerre elaludt.~S amint a sötétségből
64   2,  30|            összedugták fejeiket, hogy egyszerre olvassák azt.~Abban pedig
65   2,  30|            kontremin minden tűzaknája egyszerre lángba borul.~Valamit kellene
66   2,  31|               Hát hol veszi magát itt egyszerre?~– Járok a mesterségem után –
67   2,  31|              eltartana.~Ekkor Evelina egyszerre sírva fakadt.~Árpád el nem
68   2,  34|          Félix úr arca hosszúra nyúlt egyszerre.~– Nem lenne ön szíves az
69   2,  36|              és olthatlan égése miatt egyszerre hagyatt estek.~– Mit bánom
70   2,  36|               Úgy látszik, mi mindent egyszerre tudtunk meg. Tehát én is
71   2,  40|          száját el nem takarta; akkor egyszerre megszűnik a légnyomás az
72   2,  40|              Vagy a közlekedőcső lett egyszerre légmentesen eltemetve, s
73   2,  40| kifecskendeztetik – s az egész műhely egyszerre sötétben marad; az egész
74   2,  41|         szitok, hihetlenség emelkedik egyszerre a sorompó körül.~„Ki az?
75   2,  41|              egyes hangok emelkedtek, egyszerre összebomlott: hívők, hitetlenek
76   2,  41|             pari megint!”~A kontremin egyszerre hanyatt bukfencezett, az
77   2,  41|           önnek rábocsátani, mégpedig egyszerre, és egyenesen arra a helyre,
78   2,  41|          önnek ezt a tömeg folyadékot egyszerre rábocsátani az égő tárnára,
79   2,  41|             gázt fejlesztene ki abban egyszerre, hogy az ön egész tárnájának
80   2,  42|              mind a három nyílásba, s egyszerre csak azt vette észre, hogy
81   2,  42|             összekötő cső elszakadna, egyszerre meg kellene halni mind a
82   2,  42|              nyomott tíz fontot, most egyszerre félmázsás teherré vált volna.
83   2,  42|             teherré vált volna. A cső egyszerre megfeszült.~– Siessünk előre! –
84   2,  42|           szava.~A leeresztett csövek egyszerre, mint a kiszabaduló kígyó,
85   2,  42|           megeresztett cső hatalmától egyszerre sötétlő gőzfellegek tódulnak
86   2,  42|        csarnokot, s a rohanó gőztömeg egyszerre eltemeti a két vakmerőt.~
87   2,  42|               tett nekik ellenvetést.~Egyszerre akarnak a búvárköntösökbe
88   2,  42|           fejt ki a tűzoltó folyadék. Egyszerre ötven-hatvan akónál többet
89   2,  42|           kezd az eső. A hanyatló nap egyszerre szivárványt von körülötte.~