Rész,  Fejezet

 501   2,  10|           tesszük. Nem is az a dolgunk, hogy az ön családi kriptájában
 502   2,  10|                 még csak az volt hátra, hogy önzetlenségéért, a világi
 503   2,  10|              becsülni is kényszerüljön, hogy teljesen alá legyen vetve
 504   2,  10|            grófnő – folytatá az apát –, hogy magát valami klastromba
 505   2,  10|                 Atyám, gondolja meg ön, hogy azon körökben, amikben megjelenésre
 506   2,  10|                 minden ember azt hinné, hogy a világ megáll ott, ahol
 507   2,  10|           toronnyal: erről azt mondják, hogy „bazilika”; most úgy néz
 508   2,  10|         minaretje hirdeti az idegennek, hogy: gyere csak beljebb, itt
 509   2,  10|                 szorgalmasan szántanak, hogy a sirokkónak legyen mivel
 510   2,  10|                 nem olyan baj, mint az, hogy szédeleg, és a bécsi pénzpiac
 511   2,  10|             egyéb célja, mint éppen az, hogy magát mulattassa; vannak
 512   2,  10|               megrontottak vagyonukban, hogy nem képesek a nyílt terem
 513   2,  10|             végre tudná is, tehetné is, hogy a nagyvilág sorompóit megnyissa
 514   2,  10|                arisztokráciája egyesül, hogy életerős eszméket eredménydús
 515   2,  10|                 elhiszi nekem a grófnő, hogy más útja is van a mennyországnak,
 516   2,  10|           Azonban engedje meg a grófnő, hogy most egy prózai kérdéssel
 517   2,  10|                    Én pedig azt hittem, hogy az nagyon sok pénz.~– Sok
 518   2,  10|             mindenesetre biztosíthatom, hogy a „farm”-rendszer mellett
 519   2,  10|              szabad, szükség.~Meglehet, hogy meg is érdemelte azt ez
 520   2,  10|                   Hanem annyi bizonyos, hogy ezzel a bondavári uradalom
 521   2,  11|               öröm. Annyira önfeledtté, hogy gépcsengettyűjéhez rohant,
 522   2,  11|               csak akkor jutott eszébe, hogy hiszen egyetlenegy élő lélek
 523   2,  11|           problémáknak – monda a pap –, hogy mint jut ki legközelebb
 524   2,  11|                 oly gyönge elméjű volt, hogy a legközelebbi helyzetet
 525   2,  11|                magától felfogni.~– Úgy, hogy mindössze ketten vagyunk
 526   2,  11|                Akkor a másik választás, hogy velem együtt kell gyalog
 527   2,  11|                   megtudta cselédeitől, hogy mi történt itten, s most
 528   2,  11|                  Majd nevükön szólítom. Hogy hívják?~– Nem tudom én.~
 529   2,  11|            Akkor nem tehetek mást, mint hogy lelövöm őket.~– Csak ne
 530   2,  11|                nem azt értette ezalatt, hogy a kutyák ne haljanak meg
 531   2,  11|              haljanak meg nagyon, hanem hogy a lövés ne szóljon nagyot.~
 532   2,  11|                 kapu alá beszállásolva, hogy midőn éjszakára láncaikat
 533   2,  11|                menzúra maradt közöttük, hogy egymással össze ne marakodhassanak,
 534   2,  11|                az egyik ebet agyonlőni, hogy a másiktól a kapuig mehessen.
 535   2,  11|               jövetelem magyarázata az, hogy levelet kaptam most éjjel,
 536   2,  11|                 melyben tudatják velem, hogy a kastélyban nagy zavar
 537   2,  11|               zavar abból áll…~– Tudom, hogy miből áll, az is meg van
 538   2,  11|                 grófnőnek. Ámbár tudom, hogy a grófnő nem szokott elfogadni
 539   2,  11|             helyettem.~– Grófnő, lehet, hogy ez az ember csakugyan annyira
 540   2,  11|              csakugyan annyira eretnek, hogy nekem azt találja mondani,
 541   2,  11|              nekem azt találja mondani, hogy én csak a grófnőnek vagyok
 542   2,  11|                fogva nem alkalmas arra, hogy a grófnő elolvassa; a tartalmából
 543   2,  11|          érdekli: A tiszttartó jelenti, hogy az éjjel a grófnőnek összes
 544   2,  11|               cselédsége megszökött, és hogy ő is szökik utánuk.~– A
 545   2,  11|             levélben; de én azt hiszem, hogy az csak mendemonda, amivel
 546   2,  11|             takargatnak. Én azt hiszem, hogy a grófnőt meglopták.~– Engem?~–
 547   2,  11|          humorisztikus színezetet adni, hogy a világ nevessen a bűneiken,
 548   2,  11|               kénytelen volt elismerni, hogy az az ő szomszédja először
 549   2,  11|            tiszttartó levelében az van, hogy ő nem mer a történtek után
 550   2,  11|               sohasem fogná azt elhini, hogy az ő egyetértése nélkül
 551   2,  11|          ürügynek tartom. Azt elhiszem, hogy a grófnő egy felindulás
 552   2,  11|                elkergette, mert rájött, hogy mindannyian visszaéltek
 553   2,  11|         ismerték, azzal a tudósítással, hogy a tiszttartó hirtelen eltávozván,
 554   2,  11|              egyik oka idejövetelemnek, hogy a grófnő helyeslését ez
 555   2,  11|          folytatá Iván. – Másik oka az, hogy miután a grófnő itt minden
 556   2,  11|             Arról sincs semmi kétségem, hogy a grófnő amilyen gazdag,
 557   2,  11|                csaknem bizonyos vagyok, hogy a grófnőnek tisztviselői,
 558   2,  11|              róla adni. Iván azt mondá, hogy szükségtelen, hiszen rövid
 559   2,  11|                 grófnő kérte az apátot, hogy vegye gondviselés alá az
 560   2,  11|               Csak mondja meg a grófnő, hogy mit és milyen bőröndbe rakjak
 561   2,  11|               tiszti lakot útba ejtjük, hogy ha lehet, valamit a számadások
 562   2,  11|               is határozza el a grófnő, hogy minő ruháit málházzam el,
 563   2,  11|               ön meg azt a szívességet, hogy szítsa fel a tüzet a kandallóban,
 564   2,  11|           kandallóba az öltönycsomagot, hogy az egyszerre megtölté lángjával
 565   2,  11|              Iván visszajött jelenteni, hogy a kocsi be van fogva, már
 566   2,  11|                 Azt is agyon kell lőni, hogy éhen ne vesszen!~– Kár volna –
 567   2,  11|                grófnő kíváncsi volt rá, hogy harapja meg Ivánt a láncon
 568   2,  11|              szerekkel. Kérdezte tőlük, hogy mi az, hova mennek; mondták
 569   2,  11|              hova mennek; mondták neki, hogy a grófnő magtára ég; de
 570   2,  11|           grófnő magtára ég; de hiszik, hogy rögtön el fogják oltani.~–
 571   2,  11|         sáfárnak felgyújtani a magtárt, hogy ne sülhessen ki, mi volt
 572   2,  11|                azt az észrevételt tevé, hogy biz a mezei gazdálkodás
 573   2,  11|                nála az a visszás érzés, hogy most ő ennek a barlanglakó
 574   2,  11|            kellett volna neki fizetnie, hogy „köszönöm”. Nem sajnálta
 575   2,  11|              preciózuskodását elrejtse, hogy a reggelit visszautasítja,
 576   2,  11|    szabadalommal szólítá fel a grófnőt, hogy kövesse példáját.~– Estig
 577   2,  11|         szüksége van erősítőre.~Azután, hogy látta a grófnő, hogy az
 578   2,  11|            Azután, hogy látta a grófnő, hogy az apát úr fejét nem fordítják
 579   2,  11|             különbség mégis volt benne, hogy nem a megszorult udvarló,
 580   2,  11|            időről. Biztosítá a grófnőt, hogy mind a barometrum, mind
 581   2,  11|               ideje lesz az utazásra.~S hogy annál jobban élvezhesse
 582   2,  11|                 visszaadva.~Tény ugyan, hogy nincsen ember, aki a saját
 583   2,  11|           tükröt, s tapasztalni fogjuk, hogy az egy perc múlva nem lát
 584   2,  11|                úr be akará bizonyítani, hogy ő is jártas a természettudományokban
 585   2,  11|              Ivánhoz. – Ön azt állítja, hogy a gyémánt eléghető volna?~–
 586   2,  11|          meghajtotta fejét.~– Sajnálom, hogy most éppen be nem bizonyíthatom;
 587   2,  11|             mint azt a választ Ivántól, hogy „Óh, kár lenne ezért a szép
 588   2,  11|            bámulva tapasztalá a grófnő, hogy csalatkozott. Iván egy tudós
 589   2,  11|            vette át a melltűt; anélkül, hogy gúnyt vagy szenvelgő hidegvért
 590   2,  11|           Azután kinyitotta az ablakot, hogy szabadon jöhessen be a napsugár.~
 591   2,  11|            grófnő még mindig azt hitte, hogy a gauklereinak az lesz a
 592   2,  11|            gauklereinak az lesz a vége, hogy a gyémánt csak nem ég el
 593   2,  11|           megajándékozhatja vele Ivánt, hogy tegyen vele majd kísérletet
 594   2,  11|                kis szobát, oly világló, hogy ezüstnek látszott benne
 595   2,  12|            járókelő főtisztek arcairól, hogy hausse készül-e vagy baisse?
 596   2,  12|                baisse? Ő már tudta azt, hogy az az utcai fizionómia milyen
 597   2,  12|               regal-, bath-papír; hanem hogy valaha valaki ezen az asztalon
 598   2,  12|                  Mikor azt hiszik róla, hogy mulat, táncol, dőzsöl, lovagol,
 599   2,  12|           konzorciumodnak. Az nem elég, hogy a grófnő aláírta a szerződést,
 600   2,  12|            éppen azért lesz rá gondunk, hogy a grófnő sokáig éljen, hogy
 601   2,  12|             hogy a grófnő sokáig éljen, hogy kedvet kapjon az élethez.
 602   2,  12|             élethez. Óh, hidd el nekem, hogy mikor egy ilyen vén hajadon
 603   2,  12|               van zárolva az a kikötés, hogy ha Theudelinda grófnő egyszer
 604   2,  12|                 jó herceg arra gondolt, hogy leánya egyszer ájtatos kedvében
 605   2,  12|              arra nem gondolt a herceg, hogy valaki a klauzula alapján
 606   2,  12|               Először is nem értem azt, hogy minek neked a házasság.
 607   2,  12|       megértettem, akkor nem értem azt, hogy minek viszed azt, akit feleségül
 608   2,  12|          növeldéjében végezte iskoláit. Hogy mi lesz a homlokommal, az
 609   2,  12|              akarom a leányt, s akarom, hogy törvényes hitvesem legyen,
 610   2,  12|             akarnám a dolgomat intézni, hogy én ne lennék őhozzá kötve;
 611   2,  12|           parancsolna nekem. Egyszóval, hogy amíg én akarom, feleségem,
 612   2,  12|                 Mikor aztán azt akarod, hogy ez a házasságod ne legyen
 613   2,  12|     megismerteted azzal a körülménnyel, hogy a francia törvények előtt
 614   2,  12|       barátságunk emléke nem súgná azt, hogy amivel neked tartozom, az
 615   2,  12|                úgy azt kellene éreznem, hogy az egy lefizethetlen adósság.~–
 616   2,  12|                 Óh, én sem felejtém el, hogy mivel tartozom atyád házának.
 617   2,  12|               megszeppenteté a bankárt, hogy letette a szájába vett szivart,
 618   2,  12|               elhatározni magukat arra, hogy szülessenek. Mindenütt káosz
 619   2,  12|          állameszmének. Nem gondolod-e, hogy a te bondavár-völgyi vasutadnak
 620   2,  12|               kell jutalmazni. Érted-e, hogy mi hasznod van neked ebben?~–
 621   2,  12|               fiam! És ezek azt hiszik, hogy ők fognak ellenállhatni
 622   2,  12|                az egyház! S azt hiszik, hogy azt ócska támaszokkal fogják
 623   2,  12|              egyházi vagyon. Tudom jól, hogy a miniszter fiókjában készen
 624   2,  12|              vállalatod szükséges arra, hogy egy szerencsés csatánnyal
 625   2,  12|             világhírt szerezz nevednek, hogy együtt emlegessenek Stroussberggel,
 626   2,  13|                 melyben tudtára adatik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia
 627   2,  13|                felszólítja hivatalosan, hogy miután tudóstársasági tagnak
 628   2,  13|               elbámult ez ajándékokon.~„Hogy jövök én ehhez a megtiszteltetéshez?
 629   2,  13|         szüksége van az országnak arra, hogy minden emberét, aki valamivel
 630   2,  13|                a többinél, összeszedje, hogy a tömeggel imponáljon. Iván
 631   2,  13|               válaszolt a titkár úrnak, hogy mielőtt az alapszabályokban
 632   2,  13|             egésszé alakítani.~Az igaz, hogy ezzel az egy nyomtatott
 633   2,  13|                volna; hanem az is igaz, hogy annyit nem ásítottak tudós-társasági
 634   2,  13|               kényszerít feljegyeznünk, hogy ez értekezésért, az Akadémia
 635   2,  13|            támadt Iván agyában.~Rájött, hogy mi érdeme van az akadémiai
 636   2,  13|             amelyik azt állította róla, hogy a csepegőkő vulkáni származásáról
 637   2,  13|                 Ivánt csak az biztatta, hogy idebenn nem olvassa a referádákat
 638   2,  13|               gondolá Iván. – Ugyan jó, hogy hamarább nem jött.~Mindjárt
 639   2,  13|               nem jött.~Mindjárt leült, hogy választ írjon a meghívásra,
 640   2,  13|                   Nem mulaszthattam el, hogy önt meg ne látogassam, amíg
 641   2,  13|           kifejezni, mennyire örvendek, hogy megismerkedhettem vele.~
 642   2,  13|                 szerette volna mondani, hogy ő bizony sem nem jeles,
 643   2,  13|         elhallgatott vele.~– Reménylem, hogy hosszabb ideig fogjuk önt
 644   2,  13|               olyan könnyen. Úgy tudom, hogy Theudelinda grófnő legközelebbi
 645   2,  13|               meg van híva.~– Sajnálom, hogy e gyönyörtől meg kell fosztanom
 646   2,  13|           gyönyörnek. Hanem vallja meg, hogy fut ez elől a mulatság elől,
 647   2,  13|               az igazmondás, megvallom, hogy úgy van. Nekem akármelyik
 648   2,  13|                 dolog. Senki sem tudja, hogy mivel kezdje a diskurzust,
 649   2,  13|              vannak együtt, lehetetlen, hogy a társaság eggyé ne forrjon.
 650   2,  13|          Micsoda? Csak nem gondolja ön, hogy Theudelinda grófnő estélyén
 651   2,  13|             engedelmet kért vendégétől, hogy e sürgetős levelet elolvashassa.~
 652   2,  13|     elolvashassa.~Az apát nagyon kérte, hogy csak tegye azt.~Iván arcán
 653   2,  13|         elnevette magát.~Eszébe jutott, hogy ezen végződött a diskurzus.~
 654   2,  13|              adatokat úgy összekeverve, hogy minden tudóst kétségbeejtek
 655   2,  13|             lenni.~– Szabad önt kérnem, hogy eziránt a grófnő helybenhagyását
 656   2,  13|               Előre biztosíthatom róla, hogy a grófnő el lesz az ön ajánlatától
 657   2,  13|            magában minden magyar ember, hogy ő ezentúl magyar lesz.~Bizarr
 658   2,  13|             mely biztosítva lett volna, hogy hímet nem varrnak felőle,
 659   2,  13|            Budának helyt kellett állni, hogy köntöseiket leszabják; rég
 660   2,  13|        Kazinczynak meg kellett engedni, hogy zsinór-hieroglifokban örökíttessenek.
 661   2,  13|                ki volt adva a rendelet, hogy csak nemzeti öltözetben
 662   2,  13|            megjelenni, azt kockáztatta, hogy a legelső úriember, akivel
 663   2,  13|                 azt fogja neki mondani, hogy „Ugyan lieber Johann, bringen
 664   2,  13|             kocsisa. Sokan úgy érezték, hogy jó volna egymással megismerkedni.~
 665   2,  13|              fogott. Pedig Isten látja, hogy megvolt a jó szándék mindenkiben.~
 666   2,  13|             csak most tanul, a magyart, hogy lehetetlen volt el nem ismerni
 667   2,  13|                szilárd elhatározásával, hogy ezentúl csak magyarul fog
 668   2,  13|         hatalmasan abban a fáradságban, hogy egy idegen születésű, de
 669   2,  13|             forognak, s azután keresik, hogy mi módon tudjanak a másik
 670   2,  13|               most ezután ez azt hiszi, hogy vagy nem látta a többi műveit
 671   2,  13|                 mutatni Oszkár bárónak, hogy ismeri nevezetes érdemeit
 672   2,  13|                lóversenyről s firtatja, hogy mely díjakra fog futtatni.
 673   2,  13|            elfordulnak. Mindenki tudja, hogy Oszkár eladta a versenyparipáit
 674   2,  13|        beleereszkedik abba a pletykába, hogy most már a budai várban
 675   2,  13|            újdondász akkor veszi észre, hogy annak mondott egy nagy sottise-t
 676   2,  13|            siècles”-hez? Vajon lehet-e, hogy ezáltal Hugó Viktor Dante
 677   2,  13|              fölé emelkedik? Nem kár-e, hogy az „amadisse”-ok genre letűnt?
 678   2,  13|              egyszer azzal támadja meg, hogy az Odüsszeia mennyivel szebb
 679   2,  13|              kiket azon kitüntetés ért, hogy Bondaváry Angela grófnőnek
 680   2,  13|                sem természetesebb, mint hogy a szép grófkisasszonynak
 681   2,  13|                 derülnek, akkor látjuk, hogy kékek. Hajzata dúsgazdag,
 682   2,  13|                bűbájnak, mely érzi azt, hogy ő egy bizonyos világnak
 683   2,  13|             elégedve helyével. Ő tudja, hogy a szépség: hatalom!~De hát
 684   2,  13|                 természetesnek találja, hogy Bondaváry Angela grófnő
 685   2,  13|         nagyapjával úgy összezördültek, hogy Angela felfogadta, hogy
 686   2,  13|                 hogy Angela felfogadta, hogy sohasem fog Tibald grófhoz
 687   2,  13|            tudja őrizni a maga titkait, hogy soha abból a külvilágba
 688   2,  13|              úrtól jó gondolat volt az, hogy e heterogén societásnak
 689   2,  13|                eljöttnek látta az időt, hogy hazamenjen, s a societas
 690   2,  13|               nekik való az. Jobb volt, hogy hazamentek.~Sámuel apát
 691   2,  13|            élettörténetét, előzményeit, hogy azután mindenki tudhasson
 692   2,  13|                 estélyéig elég volt rá, hogy Berend Iván előélete a legkisebb
 693   2,  13|     tulajdonságáról beszéljenek.~„Igaz, hogy egész esztendőn át a kőszénbánya
 694   2,  13|                fog előfordulni.”~„Igaz, hogy Theudelinda grófnőnek egy
 695   2,  13|      apródonkint! Fogadjuk szívélyesen, hogy érezze magát fesztelenül.
 696   2,  13|              megismerkedtette, engedte, hogy annyi szót váltson vele,
 697   2,  13|          váltson vele, amennyi elég rá, hogy Iván meggyőződjék, miszerint
 698   2,  13|             Angela grófnő.~– Rég ideje, hogy utolszor voltam itt. Úgy
 699   2,  13|                  S mi következik abból, hogy most én először vagyok Pesten? –
 700   2,  13|                faggatással Ivánt.~– Az, hogy lehet igen közönséges véletlen,
 701   2,  13|        gondolatban találom mentségemet, hogy én is itt vagyok, sötét,
 702   2,  13|           gondviselésben? Ön hiszi azt, hogy vannak „missziók”?~– Hiszem.~–
 703   2,  13|                  amit Iván jelnek vett, hogy odább mehet.~Egy negyedórai
 704   2,  13|       ismerkedés után tudatá vele Ödön, hogy a felolvasóterem el van
 705   2,  14|         hatodikról még csak azt tudjuk, hogy „van”.~De azt, hogy „van”,
 706   2,  14|             tudjuk, hogy „van”.~De azt, hogy „van”, már bizonyosan tudjuk.~
 707   2,  14|                 úszó bércein keresztül, hogy e hatodik világrészbe eljuthassanak.~
 708   2,  14|       világrészbe eljuthassanak.~Lehet, hogy még egy hetedik is van,
 709   2,  14|        felszólította az angol kormányt, hogy küldjön oda egy expedíciót,
 710   2,  14|               tudományos bizonyítással, hogy a barometrum állása szerint,
 711   2,  14|         gólyáinktól annyiban különböző, hogy tollazata világoskék, fején
 712   2,  14|                 A kapitány nem engedte, hogy lelőjék. A madár röpte sebesebb
 713   2,  14|               szárazföldről visszatért.~Hogy ott járt, azt bizonyítá
 714   2,  14|                 azokat látta, elismeri, hogy azok egészen ismeretlen
 715   2,  14|                 Oly rettenetes egyedül, hogy mikor egyszer Kane nyakát
 716   2,  14|            hitte, bolha. Megörült neki, hogy van még rajta kívül állat
 717   2,  14|                 dongákat lefeszegették, hogy pöröllyel széttörhessék,
 718   2,  14|           körülvéve saját párázatuktól, hogy nem látnak hat lépésnyire.
 719   2,  14|           geyzer. Kés, villa oly hideg, hogy aki nem vigyáz, mikor eszik
 720   2,  14|            bőrét. Aki elalszik anélkül, hogy süvegét szemére húzná, mikor
 721   2,  14|                riasztó tájnak és éjnek, hogy az éjsarkhoz közelebb jussanak.~
 722   2,  14|        kaucsukból. El voltak rá szánva, hogy ahol hajóikat elfogja a
 723   2,  14|               Polinia másik bejárásáig, hogy nem zúzott össze e jégpartokon.~
 724   2,  14|             tárult, s a meggyőződéssel, hogy amit keresett, az csakugyan
 725   2,  14|                 magasra sohasem jő fel, hogy a gőzkört meghaladja; sugára
 726   2,  14|                millió év kell is hozzá, hogy az bekövetkezzék, de bekövetkeznie
 727   2,  14|                 Hiszen ki van számítva, hogy a kőszén alakulásakor a
 728   2,  14|         számítva, hány század kell még, hogy még tizenégy fokkal alább
 729   2,  14|           folyamok, patakok, tanúsítva, hogy itt van a földnek legmélyebb
 730   2,  14|                víz a földteke felszíne.~Hogy pedig tökéletesebb az ottani
 731   2,  14|               mi, annak az első oka az, hogy régibb ember, mint mi.~A
 732   2,  14|          tudósai, miként a mieink most, hogy mi lesz az ő világukból,
 733   2,  14|                emezeknek, annyira kell, hogy fölöttünk álljanak amazok.
 734   2,  14|                 darab földön nem lehet, hogy többféle nyelvidom ne fejlődött
 735   2,  14|             egyenlő. Nincs náluk divat. Hogy miért nincs, majd arra is
 736   2,  14|            tapogatózunk. Ők már tudják, hogy a föld mágnesereje hatalom,
 737   2,  14|                annyit már mi is tudunk, hogy ha egy sárkányt, melynek
 738   2,  14|            tudta.~De ők már kitanulták, hogy e mindenütt jelenvaló delejét
 739   2,  14|             delejét az égnek és földnek hogy lehet egy helyen összpontosítani;
 740   2,  14|              idáig mi is eljöttünk már, hogy e merev üveg, ha selyemszállá
 741   2,  14|               lég, nem vesződnek azzal, hogy az áldott földre hosszú
 742   2,  14|    agyonpaskolnák a légből, és anélkül, hogy egyetlen rendes katonát
 743   2,  14|               természetesen következik, hogy hódító zsarnokok sincsenek.
 744   2,  14|         napsugárért, hanem hozzálátnak, hogy szerezzenek azt. Leszármaztató
 745   2,  14|            jelent az?” Mit jelent? Azt, hogy az éjsark országában most
 746   2,  14|                Mert nem azzal vesződik, hogy alattvalóit hogy tanítsa
 747   2,  14|              vesződik, hogy alattvalóit hogy tanítsa be katonáknak, hogy
 748   2,  14|             hogy tanítsa be katonáknak, hogy szedje be tőlük az adót,
 749   2,  14|                szedje be tőlük az adót, hogy lessen bele az üstjeikbe,
 750   2,  14|               az üstjeikbe, mit főznek, hogy küldjön rájuk paragrafusözönt,
 751   2,  14|                  mihez tartsák magukat, hogy őrizze őket börtöneikben,
 752   2,  14|               őrizze őket börtöneikben, hogy regulázza őket iskoláikban,
 753   2,  14|             regulázza őket iskoláikban, hogy énekeltesse templomaikban,
 754   2,  14|              énekeltesse templomaikban, hogy esküdtesse, vallassa, kínozza,
 755   2,  14|         vallassa, kínozza, ítélje őket, hogy rakja meg városaikat hivatalos
 756   2,  14|      szaporításában keresik érdemeiket; hogy tartsa félelemben egyik
 757   2,  14|                nép fiaival a másikat, s hogy osszon parancsokat: mikor
 758   2,  14|       foglalkozik. Hanem azt cselekszi, hogy kezében tartja az egész
 759   2,  14|              Csak azzal a különbséggel, hogy Delejország kormánya nem
 760   2,  14|          termett dohányt tíz forintért, hogy ugyanannak a Péternek egy
 761   2,  14|                más, s azon nyer annyit, hogy deficitje ne legyen.~Azután
 762   2,  14|             nálunk Rothschild, anélkül, hogy valami törvénybe volna iktatva
 763   2,  14|                  ha azt megéri anélkül, hogy egyszer legalább leégjen.
 764   2,  14|                 Delejország lakóira az, hogy az üveg mint elszigetelő
 765   2,  14|                nélkül, és oly tömérdek, hogy mindent pótol, amit nálunk
 766   2,  14|                már azon rég túl vannak, hogy amit egy ember ír, azt tíz
 767   2,  14|             óvilági szokás elavult már, hogy egy ember megírjon egy darabot,
 768   2,  14|              annyira látkörünkbe hozza, hogy embermagasságnyi tárgyakat
 769   2,  14|             reveláció?~Ők nem „hiszik”, hogy van Isten, van lélek, van
 770   2,  14|             örök élet; ők „tudják” már, hogy van!~Kell-e ott erényt,
 771   2,  14|                és madarainak is megvan, hogy nem betegek soha, élnek,
 772   2,  14|             háború nem fogyasztja őket, hogy férnek el lassanként azon
 773   2,  14|               őrzik, s ki van számítva, hogy tízezer év múlva Franciaországnak
 774   2,  14|                  tudták, kiszámították, hogy ez a kettős jégöv bennünket
 775   2,  14|                 valamit?~Én azt hiszem, hogy igen.~Hogyan? Ha soha nem
 776   2,  14|                azt mondta volna valaki, hogy lesz idő, amelyben azt a
 777   2,  14|                 előtt azt mondta volna, hogy lesz egy gép, melynek egyik
 778   2,  14|     hajszálnyira hasonlatos a másikhoz, hogy egymástól meg nem lehet
 779   2,  14|             rézen és horganyon elkövet? Hogy a villanydelej magát a tudatot
 780   2,  15|             végig a csoportozaton. Kár, hogy nem tartott tovább! Az emberek
 781   2,  15|             elfogta és esküvel fogadta, hogy ő behatol abba az éjsarki
 782   2,  15|                 Iván azután utasította, hogy a Nemzeti Kaszinó könyvtárában,
 783   2,  15|            fejezé ki bámulatát afölött, hogy tisztelt kollégája mennyi
 784   2,  15|              sajnálkozását tudatá vele, hogy ily költői tárgyban miért
 785   2,  15|           költészet színeivel befestve, hogy csak a látók ismerjenek
 786   2,  15|              adott nekem egy gyémántot, hogy azt szeme láttára elégessem;
 787   2,  15|            átvette, és biztosítá Ivánt, hogy bizsutéria-gyűjteményébe
 788   2,  15|                Ivánnal oly közelségben, hogy ruhájának fodrai érinték
 789   2,  15|                 érinték őt.~– Tudja ön, hogy én azt mind hiszem, amit
 790   2,  15|                kérem, ne mondja rá azt, hogy az egész felolvasás csak
 791   2,  15|         felolvasás csak arra való volt, hogy a laikus közönséget fantasztikusan
 792   2,  15|            száraz tudomány búvárlatába, hogy az egésznek csak az a célja,
 793   2,  15|               egésznek csak az a célja, hogy ez a sok fiatal unatkozó
 794   2,  15|           erővel tudtak valakire nézni, hogy annak csodadolgokat kellett
 795   2,  15|              arról – folytatá Angela –, hogy az emberek ott mily hévvel,
 796   2,  15|                dél és éj. Úgy olvastam, hogy az ellensarkak egymást vonzzák,
 797   2,  15|                szorítva. Ő értette jól, hogy Angela grófnő mit kérdez,
 798   2,  15|              kérdez, s Angela is sejté, hogy kérdését értik. Megint csak
 799   2,  15|             kelepcéből.~– Igaz, grófnő, hogy ahol csak élet van a földön,
 800   2,  15|              bizonyosan azt is olvasta, hogy a delejnek egyenlítője is
 801   2,  15|                büfében árulja el magát, hogy ő csak táblabíró. Ez ahhoz
 802   2,  15|         táblabíró. Ez ahhoz van szokva, hogy ha enni akar, szépen letelepedik
 803   2,  15|                 Nem kívánja tőle senki, hogy két kézre egyék. Felesége
 804   2,  15|              megkínálja s erőlteti még, hogy egyék. Ha nem ízlett, kikérdezik,
 805   2,  15|           kicsit megkenik fokhagymával, hogy csak az árnyéka érezzék
 806   2,  15|           legalább egy kutya volna itt, hogy az ember a kezében rekedt
 807   2,  15|    jobbról-balról védelmezni a poharát, hogy el ne vigyék az orra elől,
 808   2,  15|           könyörögni úrnak, szegénynek, hogy ne igen töltögessék a zsebébe
 809   2,  15|                 már lenyelt zselatinra, hogy az tekenősbéka volt! Végül
 810   2,  15|               felett. S akkor kiderült, hogy ez a troglodit tudós ember
 811   2,  15|             éppoly kedélyesen, anélkül, hogy sértene.~Megkezdte a rohamot
 812   2,  15|              kapitány. Ne hidd azonban, hogy azért volnék sánta, mintha
 813   2,  15|               Delejországod embereiről, hogy azoknak a hajuk kék; akkor
 814   2,  15|                 kék; de akkor nem igaz, hogy ki-ki egy feleséget tart,
 815   2,  15|                 Ő volt arról nevezetes, hogy mindég feleséget keresett,
 816   2,  15|            akkor betelik a példabeszéd, hogy még a kezed is elsül.~–
 817   2,  15|               még érdekesebb lehet ott, hogy ha az ember az utcán szivarra
 818   2,  15|               szólt bele Oszkár báró –, hogy ott nincsenek lovak, és
 819   2,  15|                de ebben megint az a jó, hogy nincsen bettinghouse.~Most
 820   2,  15|            hozzá; pedig fogadni mernék, hogy olyan jól tudja, mint magam,
 821   2,  15|            olyan jól tudja, mint magam, hogy én is voltam egyszer pápai
 822   2,  15|      Castelfidardónál; olyat szaladtam, hogy hazáig meg sem álltam. Hahaha!~
 823   2,  15|                 nagyobb ön ellen azért, hogy a Delejországból egészen
 824   2,  15|             bírt annyi helyes érzékkel, hogy inkább maga mondta azt el
 825   2,  15|                 azt el ismerőinek, mint hogy mástól tudják meg, hanem
 826   2,  15|               azután, mikor azt látták, hogy Iván calembourjára maga
 827   2,  15|     calembourjára maga a pap úgy kacag, hogy a könnyei csorognak bele,
 828   2,  15|                bele, elismerték felőle, hogy ez egy kreuzfidel cimbora,
 829   2,  15|             neki egy jó napot!”~– Igaz, hogy te sohasem iszol bort? –
 830   2,  15|             oszlófélben volt már. Azaz, hogy nem az egész társaság, mert
 831   2,  15|                    Abban egyeztünk meg, hogy majd ha te elázol, mi ketten
 832   2,  15|                 iván”, ami annyit tesz, hogy: „getrunken!”~– Hanem valljuk
 833   2,  15|                 tudják, megmagyarázzuk, hogy ez a „skíz” bizonyos infallibilitással
 834   2,  15|                 egyszer.~– Az nem elég.~Hogy miért nem elég, azt nem
 835   2,  15|           alulról István gróf s tudatá, hogy a társaság odalenn már eloszlott;
 836   2,  15|              megjegyezni vendége előtt, hogy ezek az urak igen nagy pénzben
 837   2,  15|             csakhogy még nem jöttek rá, hogy mint lehet azt hazárdjátékká
 838   2,  15|              szerencse a világra nézve, hogy te csak egy esztendőben
 839   2,  15|                emberek, akik restellik, hogy olyan sok eszük van, csak
 840   2,  15|                 maga részéről felkérte, hogy tekintse magát ezentúl is
 841   2,  15|               azzal lepte meg barátait, hogy erővel elfoglalta Iván perzsiánprémes
 842   2,  15|               perzsiánprémes kucsmáját, hogy az az övé. Utoljára is Ivánnak
 843   2,  15|           erővel be akarta bizonyítani, hogy ő csakugyan tud repülni,
 844   2,  15|               Ott meg az jutott eszébe, hogy ő bemegy Theudelinda grófnőhöz
 845   2,  15|             grófnőhöz megköszönni neki, hogy olyan kegyes volt az ő gyarló
 846   2,  15|       koponyáját annak, aki azt mondja, hogy ő nem tudós. S addig nem
 847   2,  15|            nyújtotta egy ajtón a kezét, hogy azt ő megcsókolhassa. Alig
 848   2,  15|                rá az apát széttekintve, hogy nem hallja-e meg valaki –
 849   2,  15|           societas. Annálfogva megesik, hogy két ember mindennap eljár
 850   2,  15|              eljár a kaszinóba anélkül, hogy valaha egymással találkoznék.~
 851   2,  15|                túl nem táncol.~Az igaz, hogy volt mit nézni; az utánozhatatlan
 852   2,  15|              cotillon! Tüneményes idők!~Hogy magyar királyi udvart látunk,
 853   2,  15|                Ivánon nem látszott meg, hogy tizenöt év óta nem táncolt,
 854   2,  15|              malíciával. Ha észreveszi, hogy valamely férfinak van egy
 855   2,  15|               école-t végigáratja vele, hogy madame Schlezák sem különben.
 856   2,  15|             csak az az egy hibája volt, hogy nagyon meghódolt Angelának,
 857   2,  15|                én előttem, s nem azért, hogy akadémikus és geológ, hanem
 858   2,  15|                 mesterfogás! Tudja jól, hogy az idegen előtt elejtett
 859   2,  15|                 talán hallotta azt már, hogy én mi vagyok odahaza? Kőszénbányász.
 860   2,  15|               mindennap azt tudni róla, hogy el van temetve, minden gondolatban
 861   2,  15|          gondolatban azért fohászkodni, hogy újra feltámadjon; tudni
 862   2,  15|                 feltámadjon; tudni azt, hogy akit legjobban szeret, az
 863   2,  15|               hallik fel, és tudni azt, hogy ez a föld mélye teli van
 864   2,  15|                van ellenséges rémekkel, hogy egy egész halál-ég veszi
 865   2,  15|           melynek csak egy szikra kell, hogy pokollá váljék, s az érte
 866   2,  15|            temetve maradjon. Azt értem, hogy ily izgalomra nem vállalkozik
 867   2,  15|                 előtt azzal a tudattal, hogy ez egész országban egyedül
 868   2,  15|               keresztül van lyukasztva, hogy mikor nevet, az orra keresztüllátszik
 869   2,  15|              akarni azzal büszkélkedni, hogy én vagyok a legszebb! Itt
 870   2,  15|                  Itt kevélykedni azzal, hogy mi vagyunk egymáshoz a hívek.
 871   2,  15|           kisasszony, megtette már azt, hogy egyedül végigutazta ázsiai
 872   2,  15|                azoknak lakóit felhívni, hogy „versenyezzünk! Melyikünk
 873   2,  15|               látogató nálunk, s arról, hogy mi kik vagyunk, nem tud
 874   2,  15|                 Ivánra.~– Tudja ön azt, hogy az a tárgy, amit ön most
 875   2,  15|                 előttem oly gyűlöletes, hogy még eddig mindenkinek, aki
 876   2,  15|            felhozta, az lett a jutalma, hogy meggyűlöltem vele együtt.~–
 877   2,  15|                 azt a ritka bátorságot, hogy ezt tudva, előttem mégis
 878   2,  15|               magyarázom önnek, grófnő, hogy mi különbség volt a kettő
 879   2,  15|                végre indoka lett annak, hogy a kardinális a pataki prédikátort
 880   2,  15|           unszolá, kérte a prédikátort, hogy mondja ki e szót: „abrenunció”.
 881   2,  15|        kegyetlenül összeharapva:~– Kár, hogy nincs az az idő többé! Ha
 882   2,  15|               még ha magyar is, avégre, hogy az ember nem hagyhatja el
 883   2,  15|           odasúgott neki:~– Ödön üzeni, hogy gyere már vissza; minden
 884   2,  15|                    Add át neki, kérlek, hogy veszítse el még ezt is.~
 885   2,  15|          előtáncos, meg akarta mutatni, hogy a magyar cotillonban mindazon
 886   2,  15|            előkerült, s tudatá Ivánnal, hogy ez a hosszú tánc éppen ezer
 887   2,  15|            ember!~Attól a szótól fogva, hogy „terhemre van ez az ember!”
 888   2,  15|                megtámadott veszi észre, hogy gyöngeségeit keresik, hogy
 889   2,  15|              hogy gyöngeségeit keresik, hogy nem hagyják nyugton maradni,
 890   2,  15|           dicséret módjáról észreveszi, hogy gúnyolódnak vele. Rájön,
 891   2,  15|                gúnyolódnak vele. Rájön, hogy e körben senki sem jó barátja.
 892   2,  15|              enyelgéssel, tudatja vele, hogy ha esze van, vegye kalapját,
 893   2,  15|              volna lenni.~Felbiztatták, hogy egy műkedvelői előadáson,
 894   2,  15|         menekült. Valószínűleg remélte, hogy valamelyik ottani üres rókalyukba
 895   2,  15|              partjára, visszatekintett, hogy ki jött még vele. Iván egyedül.~
 896   2,  15|             visszafordította a lovát, s hogy előbb össze találkozzék
 897   2,  15|                éjjel megtámadta Fondit, hogy Gonzaga Júliát elrabolja.
 898   2,  16|              feleletet adott kürtjével, hogy már útban van hazafelé az,
 899   2,  16|          mulatni az ilyen aventureökön. Hogy ne érvényesítené az ilyen
 900   2,  16|               feltűnhetett bárkinek is, hogy Angela grófnő bizonyos feszélyt
 901   2,  16|                mutat magaviseletében, s hogy tekintete Ivánt különösen
 902   2,  16|               nyakoncsípték. Sajnálták, hogy a grófnő nem lehetett jelen,
 903   2,  16|                Nem beszélt senki arról, hogy hátha érte is valóban. Hanem
 904   2,  16|                 közönyös arcot mutatni, hogy az ő nem-tudásukban bízni
 905   2,  16|        meggyőzte Angela grófnőt afelől, hogy Iván nem beszélt senkinek
 906   2,  16|           kerüli a tiedet. Úgy látszik, hogy szeretne már itt nem lenni.
 907   2,  16|          Eltaláltad.~– Segítsek-e neki, hogy ne legyen itt?~– Nem bánom.
 908   2,  16|        megtaszítva látni nem szeretném, hogy induljon már; hanem ha talppal
 909   2,  16|               volna. Hanem azt tesszük, hogy ma este vacsora után majd
 910   2,  16|          semmiskedésnek az lesz a vége, hogy egymást kihívjuk. Én Berendet
 911   2,  16|             konvencionátus következése, hogy a négy segéd kénytelen egymást
 912   2,  16|               azt lehetségesnek tartom, hogy még egy filozóf is, ha megsértik
 913   2,  16|                Hol a pisztoly?”, hanem, hogy valaki párbajnak álljon
 914   2,  16|             mégis meg találna történni, hogy annak is helytáll?~– Hát
 915   2,  16|                ül össze, mely kimondja, hogy nem történt semmi sérelem,
 916   2,  16|             párbaj feletti eszmecserét, hogy Angelát annál jobban megnyugtassák
 917   2,  16|                 győztes fél zeng azért, hogy neki sikerült több embert
 918   2,  16|               istentagadás. Mert arról, hogy az egyik ember gyöngének
 919   2,  16|                Az is a társalom hibája, hogy így van – válaszolt Iván.~–
 920   2,  16|         megmutatta neki Salista őrgróf, hogy ilyen valakije neki is lehet.~
 921   2,  16|                ez?”~Iván vállat vont.~– Hogy tudnám én azt, én, szegény
 922   2,  16|                nem lehet félteni attól, hogy tűzbe jöjjön.~Mikor a társaság
 923   2,  16|                    A néphit azt tartja, hogy jó barátoknak nem szabad
 924   2,  16|               Ödön gróf megígérte neki, hogy még ma tudatja vele a tréfa
 925   2,  16|          beszélnem, de a helyzet olyan, hogy nem titkolhatom el előtted.
 926   2,  16|             kezdett el valaki beszélni, hogy milyen kedves dolog az,
 927   2,  16|                 milyen kedves dolog az, hogy te most Magyarországon vagy.~–
 928   2,  16|               haraggal Angela.~– Tudom, hogy ostobaság volt. Most már
 929   2,  16|            megvan a férfitársaságokban, hogy nem kérnek előbb engedelmet
 930   2,  16|              egy érdekes hölgytől arra, hogy beszéljenek-e róla vagy
 931   2,  16|                 fenntartva az a szerep, hogy tiltakozzam mindennemű mendemonda
 932   2,  16|              Salista azt fogja mondani, hogy: „De ő tudja, hogy te valakinek
 933   2,  16|             mondani, hogy: „De ő tudja, hogy te valakinek a szép szemeiért
 934   2,  16|                 meg fogom neki tiltani, hogy erről véleményt mondjon,
 935   2,  16|                 előre megmondtam neked, hogy egy kis niaiserie-hez készülünk,
 936   2,  16|               Salista ilyesmit mondott, hogy: „Én tudom, a szép grófnőt
 937   2,  16|                 azt felelte: „Meglehet, hogy még eddig sohasem adott
 938   2,  16|              kezét. Angela gondolhatta, hogy valami rosszabbat is mondhattak
 939   2,  16|               Én rögtön utána futottam, hogy ezt a balul kiütött ügyet
 940   2,  16|                 Istenem, én nem akarom, hogy az megtörténjék! Én szólok
 941   2,  16|              mondtam el neked a dolgot, hogy világosítsd fel majd eltávozásunkról,
 942   2,  16|      véleményezni, azt előre mondhatom, hogy ez lesz: „Mentül csendesebben
 943   2,  16|            lefolyni és mentül hamarább, hogy jobban el ne mérgesedjék.
 944   2,  16|           legyen eszük.”~– Mit tesz az, hogy a szekundánsoknak legyen
 945   2,  16|                a nyilatkozatot adatjuk, hogy ő Salistának azon blaguírozásaira
 946   2,  16|                 blaguírozásaira mondta, hogy: „hazugság”, amiket a magyar
 947   2,  16|             rólam van szó! Hanem arról, hogy miattam még megölhetnek
 948   2,  16|                hibáznak; ki lesz kötve, hogy egy percnél tovább célozni
 949   2,  16|                 s légy bizonyos felőle, hogy ha mind a kettő akkora volna,
 950   2,  16|   hátramaradtakat. Mindenki elhatározá, hogy holnap reggel korán vissza
 951   2,  16|                vele egy szobában aludt, hogy a grófnő hatszor kelt fel
 952   2,  16|         gyertyát gyújtani, azt állítva, hogy már reggel van, s készülni
 953   2,  16|                óra tájon jelenték neki, hogy Ödön gróf van itt. Kérte,
 954   2,  16|               Ödön gróf van itt. Kérte, hogy jöjjön be hozzá.~Ödön sápadtan,
 955   2,  16|               reggelt. Nem tudta talán, hogy ez nem szokás. A vívó felek
 956   2,  16|          szerint felszólítók a feleket, hogy béküljenek ki, mire néma
 957   2,  16|          kézcsattanás jelt adott nekik, hogy indulhatnak, Salista két
 958   2,  16|             meggyőzött bennünket arról, hogy keze nem reszket. A pisztoly
 959   2,  16|            inggalléraikat is begyűrtük, hogy ne legyen rajtuk semmi kitűzhető
 960   2,  16|      elmérgesítette a harcot. Kiderült, hogy Berend rendkívüli céllövő.
 961   2,  16|           kétfelé vetve annak oldalait, hogy alatta piros mellénye s
 962   2,  16|                 kivirított; s ahelyett, hogy mint párbajban szokás, féloldalt
 963   2,  16|       célszögező szín. Sőt még azalatt, hogy mi a pisztolyokat töltöttük,
 964   2,  16|            Kissé sokáig is célzott, úgy hogy én kénytelen voltam őt megszólítani,
 965   2,  16|                 voltam őt megszólítani, hogy lőjön már. Megint nem talált.
 966   2,  16|                  Uram, az mégsem illik, hogy ön szivarozik ily pillanatban.”
 967   2,  16|             villámlott át, oly gyorsan, hogy csak a ráfigyelő vehette
 968   2,  16|              Segédei odafutottak hozzá, hogy elcsendesítsék, mi is odamentünk,
 969   2,  16|       elcsendesítsék, mi is odamentünk, hogy csitítgassuk, de dühös volt.
 970   2,  16|                 akkor azután tűnjék ki, hogy ki a legény!” Mi váltig
 971   2,  16|           legény!” Mi váltig unszoltuk, hogy ne csináljon komédiákat.
 972   2,  16|                  Mi baj?” Mondtuk neki, hogy Salista nem akar harmadszor
 973   2,  16|                 nem volt jogotok hozzá, hogy ezt elfogadjátok. Ti megtörtétek
 974   2,  16|               mondani Salista feleinek, hogy vagy végzünk most és így,
 975   2,  16|                Ha felvilágosítod arról, hogy ebbe az ügybe a mi tréfálkozásunk
 976   2,  16|                 akkor azt éred el vele, hogy egy ember helyett hattal
 977   2,  16|               fogom őt felvilágosítani, hogy egyikkel sem verekedik.~–
 978   2,  16|          Salistát.~– Hogyan?~– Hát úgy, hogy ha ez a megkezdett rencontre
 979   2,  16|                ahol ő kinyilatkoztatta, hogy nem lő harmadszor, akkor
 980   2,  16|            veszni indult! Ki kérdi azt, hogy mi lesz őbelőle. A te kötelességed
 981   2,  16|                Végeztetek?~– Halld meg, hogy mit! Én rögtön mentem Gézával
 982   2,  16|                 Ivánhoz. Tudattam vele, hogy mi kötelességünk szerint
 983   2,  16|            akivel találkozom, felkérem, hogy ismeretlen lévén a városban,
 984   2,  16|            össze kezeit.~– Jól mondtad, hogy ennek az embernek fogai
 985   2,  16|              tartja. Mi felhoztuk neki, hogy Salista híres vívó és nevezetes
 986   2,  16|              mint biztosítani Berendet, hogy ha kívánja, segélyére állunk
 987   2,  16|                holnap verekedni fognak. Hogy mi lesz belőle, azt az Isten
 988   2,  16|                 grófnő nem vette észre, hogy mikor ment el.~*~A következő
 989   2,  17|               bolond vagy te a világon! Hogy te elhagyod a te mesterségedet,
 990   2,  17|                 nem neked való világba; hogy te komédiát csinálsz a tudományból,
 991   2,  17|            tatár bajod van neked azzal, hogy egyik Bondaváry grófkisasszony
 992   2,  17|             tessék róla ítéletet hozni, hogy bolond volt-e, vagy bölcs
 993   2,  17|                 vannak!~Emlékezzünk rá, hogy Berend Iván, mikor Sámuel
 994   2,  17|            tartózkodott huzamosb ideig. Hogy miért volt ott, azt majd
 995   2,  17|           hirtelen meghalt a családapa. Hogy mi módon halt meg, az is
 996   2,  17|              Iván azzal vigasztalta őt, hogy gyermekének pártját fogja,
 997   2,  17|                hagynia Belényiék házát, hogy maga sem tudta, fogja-e
 998   2,  17|             özvegynek, azt mondva neki, hogy azon a pénzen taníttassa
 999   2,  17|                kérdezősködésére annyit, hogy elköltöztek abból a bizonyos
1000   2,  17|                nem tudott arról semmit, hogy az ő fogadott apja él-e