Rész,  Fejezet

 1   2,  4 |              Iván elereszté a leány kezét.~– Kicsoda az?~– Nem mondom
 2   2,  4 |             fenevad! Visszautasítja kezét és szívét!~És kiért?~Egy
 3   2,  5 |           gerendára s vállára tette kezét.~– Neked valami nagy bajod
 4   2,  5 |            keblébe dugta mind a két kezét.~Kisvártatva nagyot sóhajtott
 5   2,  6 |              s szívélyesen megrázta kezét.~A régi ismerős, kit Iván
 6   2,  6 | sétapálcáját nyaka mögé téve, s két kezét annak két végére felakasztva,
 7   2,  6 |      dalolni, s Péter vállára tette kezét.~– Teringettét! Milyen hang! –
 8   2,  7 |             a leány, megkapva Félix kezét. – Bevennék oda a Jánoskát?
 9   2,  8 |             az érsek, kiveté ellene kezét elátkozólag; grandaïeul-öm,
10   2,  10|          mellé egy karszékbe, s két kezét domború termetén imára kulcsolva,
11   2,  10|             ugyanazt tenni. Nyújtsa kezét!~A grófnő remegve tette
12   2,  10|       grófnő remegve tette lankatag kezét az apát kezébe, s midőn
13   2,  10|         grófnő érezte, hogy a férfi kezét nem bocsáthatja el. Sem
14   2,  10|    Megragadta mindkét kezével a pap kezét, hogy visszatartsa őt.~Az
15   2,  10|             Az apát azonban kirántá kezét, s egy szökéssel a négy
16   2,  10|             azzal megfogva a grófnő kezét, s felvéve a lámpást a székről,
17   2,  10|              A pap rátette a grófnő kezét a csontváz koponyájára.~
18   2,  10|          nyújtá reszkető viaszfehér kezét, megszorítá azt, s aztán
19   2,  10|        lábaihoz, és megragadá annak kezét egy kárhozatra menő görcsös
20   2,  10|            homlokához szorítá a pap kezét. Azután töredelmesen felemelkedék,
21   2,  10|        kezével megragadá az apát úr kezét, s csókjaival halmozá el
22   2,  11|       kegyteljes mozdulattal nyújtá kezét Iván elé, helyben hagyása
23   2,  11|        semmit. A pap hátratette két kezét s nyugodt bonhómiával engedte
24   2,  11|            megnyalta az elszabadító kezét.~A kocsi kigördült az udvarról.
25   2,  11|            csak kénytelen volt neki kezét nyújtani és rávesztegetni
26   2,  12|           pap, s maga hátratevé két kezét, úgy kezdett el a szobában
27   2,  12|     fantazmától Félix, s most már a kezét csókolta meg barátjának.~–
28   2,  12|             szólt a pap, és engedte kezét csókolni. – A te bondavári
29   2,  13|              meg merték egymásnak a kezét fogni. Megtanulták egymásnak
30   2,  15|    mindnyájunknak szerzett – mondá, kezét nyújtva Ivánnak.~– Tartoztam
31   2,  15|          mint a másik, s amint Iván kezét megrázza, egyúttal be is
32   2,  15|           nem nyújtotta egy ajtón a kezét, hogy azt ő megcsókolhassa.
33   2,  15|           legyezője lemezeit, s két kezét leereszve ölébe, villámló
34   2,  15|         tánc, akkor vállára borult, kezét szorítva tartá, lélegzete
35   2,  16|         Angela megragadva Ödön gróf kezét.~Berend felállt az asztal
36   2,  16|            Angela grófnő ujjai az ő kezét. Angela gondolhatta, hogy
37   2,  17|            ajkakon halavány mosoly. Kezét mondhatlan bájjal nyújtja
38   2,  17|        bátorkodott megfogni a hölgy kezét. A gyilkos asszony egyszerre
39   2,  18|        kordiáliter nyújtá eléje bal kezét:~– Ah, szót sem érdemel.
40   2,  19|           üdvözlék sorba megrázva a kezét.~Iván arca komoly volt és
41   2,  19|       Legyen ön meggyőződve – szólt kezét megszorítva-, hogy én önt
42   2,  19|      messziről nyújtá eléje mindkét kezét, s azután megszorítá hevesen
43   2,  19|         Berend úr! Nyújtsa ön nekem kezét! Maradjon ön itt!~Iván felállt
44   2,  19|        megrázta szenvedélyesen Iván kezét.~– Menjen! Menjen haza!
45   2,  19|             megcsókolta Theudelinda kezét, és eltávozott.~Ah, a Delejországon
46   2,  20|            a zokogó nő fejére tette kezét, és megcsókolá annak homlokát.~–
47   2,  20|            visszarohant a herceghez kezét összevissza csókolni.~–
48   2,  22|       Spitzhase most már mind a két kezét megcsókolta, s eláldotta
49   2,  23|          úri tekintettel, s ugyanaz kezét nyújtja a hintóból kiszállásra
50   2,  23|        zugában, s két összekulcsolt kezét a falnak támasztva, s arcát
51   2,  24| kegyteljesen szorítá meg az apát úr kezét, s biztosítá róla, hogy
52   2,  25|         apát megfogta Szaffrán Peti kezét, és azt mondá neki halkan:~–
53   2,  25|        együtt!~Azzal karja alá ölté kezét, s megveregeté Péter pofáját
54   2,  25|          karja alá dugta szép fehér kezét, s átvezette őt egy másik
55   2,  25|       darócruhás férfi karjára téve kezét. – Az Isten akarta úgy,
56   2,  26|            odahajolva Kaulmanhoz, s kezét vállára téve, súgá neki:~–
57   2,  27|             bíztad.~Én unokaleányod kezét kértem, te ideígérted; akkor
58   2,  31|              Hátha azután ellőnék a kezét, akkor mit csinálna?~– Beállnék
59   2,  31|       zenészt, aki elvesztette jobb kezét, valami nagy politikai hőst,
60   2,  32|          megfogta az izgatott delnő kezét.~– Csillapítsa le indulatait
61   2,  32|             megragadá Evelina a pap kezét, s a szív visszatartózhatlan
62   2,  32|            térdre a pap lábaihoz, s kezét elárasztá csókjaival és
63   2,  32|      könnyeivel.~– Tegye ön fejemre kezét! – zokoga a leány. – Áldjon
64   2,  32|             messziről emelte feléje kezét.~– Óh, leányom, a te fejed
65   2,  33|       kifejezésével arcán odanyújtá kezét Waldemár elé.~– És Kaulman
66   2,  33|            kifejezni elkeseredését; kezét mellényébe dugta, s tompított
67   2,  33|             is ez a brosür! – szólt kezét a röpívre téve.~– Jó! Megkapja
68   2,  33|       ténynek véve a kedvező alkut, kezét nyújtá rá Waldemárnak.~Hanem
69   2,  35|              Árpád elmosolyodott, s kezét nyújtá Evelinának.~– Bocsánat,
70   2,  40|           mély üregből ismét.~Mikor kezét nyújtá Ivánnak, hogy kisegítse,
71   2,  42|             a pokol ellenharcosa, s kezét nyújtja neki. – Térjünk
72   2,  44|            felállt és megfogta Iván kezét.~– Itt van Bondaváry Angela
73   2,  46|           kiálta megragadva a leány kezét.~A leány ránézett, s azután
74   2,  46|             s keblére vonta a leány kezét.~Láthatta, hallhatta mindenki,