Rész,  Fejezet

 1   2,  8 |                a többi családtag csak gróf volt) nem maradhatott tovább
 2   2,  13|        összekeverte az osztályokat.~A gróf olyan divatot hordott, mint
 3   2,  13|          szándék mindenkiben.~Emánuel gróf, a kedves öreg, ha megfoghatott
 4   2,  13|               valahogy áthatolni.~Leo gróf dicséri Nándori drámaírónak
 5   2,  13|            nem látta a többi műveit a gróf, vagy ironizál vele.~Viszont
 6   2,  13|               főúr. „Legfeljebb Guidó gróf!” „De én ugyan nem megyek!”
 7   2,  13|                amióta itt van!~István gróf, Theudelinda grófnő unokabátyja,
 8   2,  13|        kezdeni, mint Bondaváry Tibald gróf érdemeit felemlegetni?~Ezt
 9   2,  13|             Egyszerű a talány. Tibald gróf egyetlen unokáját, Angelát,
10   2,  13|        bemutatta neki magát mint Ödön gróf, a háziasszony unokaöccse,
11   2,  13|            fogadta. Azután ismét Ödön gróf fogta meg karját, s a szomszéd
12   2,  15| legelragadottabb hallgatója volt Géza gróf, ki, amint leszállt a rostrumról,
13   2,  15|              nagy olvasottságú István gróf maga.~– Érteni kell a célzatokat.
14   2,  15|              kedvük kerekedik; István gróf a teremben volt, míg a legutolsó
15   2,  15|       dezertált, felvéve magát István gróf szállásába, ki Theudelinda
16   2,  15|        nyelvvel úgy két óra felé Géza gróf. – Abban egyeztünk meg,
17   2,  15|               érkezett alulról István gróf s tudatá, hogy a társaság
18   2,  15|            Nos, tudós barátom?~István gróf nem tartá fölöslegesnek
19   2,  15|             ezt búcsú fejében!~István gróf fejét csóválta e tréfához;
20   2,  15|              feje van! – mondá István gróf.~– Pihent erő… – jegyzé
21   2,  15|            Egyszer jön a szobába Ödön gróf nagy sebten s azt mondja
22   2,  15|            azalatt osztás közben Ödön gróf ezt az újdonságot bocsátá
23   2,  15|              neki – szólt bele István gróf –, én ismerem a mi szép
24   2,  15|              Egy szavára önnek Tibald gróf Pestre jönne lakni.~Angela
25   2,  15|              pedig soká tartott. Géza gróf, az előtáncos, meg akarta
26   2,  15|              volt a cotillonnak, Ödön gróf előkerült, s tudatá Ivánnal,
27   2,  15|      meghívták rókavadászatra. István gróf jószága Pesttől néhány órai
28   2,  15|      meghívták e vadászatokra. István gróf paripái közül kiválasztották
29   2,  15|            rókahajszában, mely István gróf jószágán tartatott, Angela
30   2,  16|             az unokabátyja volt, Ödön gróf.~– Téged Berend kísért hazáig? (
31   2,  16|          mondani vagy verekedni.~Ödön gróf felfogta a vitát.~– Ellenkező
32   2,  16|        vacsora után eloszlott, István gróf, Theudelinda grófnő, néhány
33   2,  16|   estszellővel tartott tanácsot.~Ödön gróf megígérte neki, hogy még
34   2,  16|        hegyeit, midőn a teremből Ödön gróf lépteit hallá az erkélyajtó
35   2,  16|              bosszús sóhajtással Ödön gróf.~– Hogyan?~– Hallgasd végig!
36   2,  16|        kérdezé Angela megragadva Ödön gróf kezét.~Berend felállt az
37   2,  16|              hajnalban végezünk.~Ödön gróf igyekezett odább jutni.~
38   2,  16|              jelenték neki, hogy Ödön gróf van itt. Kérte, hogy jöjjön
39   2,  16|               volt ez arc ismét.~Ödön gróf folytatá az elbeszélést:~–
40   2,  16|      véleményünket tudatni vele.~Ödön gróf egy óra múlva ismét ott
41   2,  16|              azt az Isten tudja.~Ödön gróf elment, és Angela grófnő
42   2,  18|          alulról felcsap: sutty!~Géza gróf meginté a hencegőt.~– Barátom.
43   2,  18|             vizsgál.~Erre azután Ödön gróf is felszólalt, s erélyes
44   2,  18|             engedély nem adatik.~Ödön gróf az ellen is protestált. „
45   2,  18|               érdemes többre.”~István gróf azonban azt az észrevételt
46   2,  18|          vannak elégedve – mondá Ödön gróf. – Ezt jobban nem lehetett
47   2,  19|               ismerős társaság István gróf lakásán várta a tudósítást
48   2,  19|             én nyertem – monda István gróf. – Amelyik fél könnyebb
49   2,  19|         hagyhatják el a segédei. Ödön gróf ment a hölgyeket tudósítani,
50   2,  19|        hölgyeket tudósítani, míg Géza gróf rohant fel István gróf lakására.~
51   2,  19|           Géza gróf rohant fel István gróf lakására.~Felszakítá az
52   2,  19|              De igen – tüzelt az ifjú gróf. – Káposztának vágta, gulyáshúsnak
53   2,  19|              csoda! – tiltakozék Géza gróf. – Hiszen katona volt! Huszárkapitány
54   2,  19|    ellenkezőtől tartok – mondá István gróf. – Én azt hiszem, hogy Iván
55   2,  19|              az odajárt, feljött Ödön gróf a hölgyektől. Kérdezte: „
56   2,  19|               láthatom – szólt István gróf.~Két ifjú úr összesúgott
57   2,  19|          Különösen meg kell köszönnöm gróf úrnak azon szíves fogadást,
58   2,  19|         jöttem. Holnap utazom haza.~A gróf fél szemöldökkel inte Eduárd
59   2,  19|          előtt, és eltávozott. István gróf utánament. Demonstrált vele,
60   2,  19|              mondá ki véleményét Géza gróf.~– De barátim, rájön ez
61   2,  19|             magától is – szólt István gróf –, mert figyel ez mindenre,
62   2,  19|        kiugrattuk innen! – szólt Ödön gróf. – De hát szép húgom kívánta,
63   2,  19|                  Az ám – szólt István gróf –, de én még mást is előre
64   2,  19|              Iván eltávozta után Ödön gróf meglátogatá ismét nőrokonait.
65   2,  19|               felől tudakozódom.~Ödön gróf bírt elég művészi nyugalommal