Rész,  Fejezet

 1   1,  1 |         vulkánok beszélnek. Tűz… De milyen tűz? A réteg, mit a vulkán
 2   1,  1 |       fölött járunk, az a „tegnap”.~Milyen lehetett az a tegnapi világ?~*~
 3   1,  1 |           nagy keservesen nyávogva; milyen baj az neki, hogy napszámba
 4   2,  2 |            E kerék mozgása tudatja, milyen erős a légváltozás a tárnában.
 5   2,  4 |        életében jutott eszébe, hogy milyen üres ez a ház. A csillagrendszer
 6   2,  4 |        lábuk alatt, bárhova léptek.~Milyen együgyű mesék, miket a hajdankor
 7   2,  4 |           eszébe más, mint az, hogy milyen kár e gyönge lábaknak a
 8   2,  4 |        dalaiban útféli ostobaságok.~Milyen kár érte!~És azután azt
 9   2,  4 |        azután azt is utána gondolá:~Milyen kár másnak!~Iván egészen
10   2,  5 |             eszembe ne jutna: hejh, milyen harapás esnék ennek a kövér
11   2,  5 |             nem fedték szeme elől.~„Milyen bolond ez!”~Azután lakába
12   2,  6 |     leggazdagabb úr az országban.~– Milyen gazdag úr valaki, azt mi
13   2,  6 |          Amíg idejöttél, láthattad, milyen utak vannak idáig. Van négy
14   2,  6 |      ablakhoz ment utánanézni, hogy milyen renddel fog menni az új
15   2,  6 |         tette kezét.~– Teringettét! Milyen hang! – kiálta fel a bankár. –
16   2,  7 |             ahogy átcsapott a szíj, milyen daganatfoltot hagyott.~Félix
17   2,  11|           meg a grófnő, hogy mit és milyen bőröndbe rakjak el. Azután
18   2,  12|         hogy az az utcai fizionómia milyen jó barometrum, s a járókelőktől
19   2,  14|            itt más, csak a Semmi.~S milyen szeszélyes alakításokat
20   2,  14|            nem bírta elvinni többé!~Milyen lehet az az éjsarki más
21   2,  14|     elemezzük. Most szóljunk arról, milyen lehet az éjsarki ember.~
22   2,  14|        dalművészetük is van? De még milyen! Énekeseik hangterjedelme
23   2,  15|           az árnyéka érezzék rajta. Milyen más ebben a grófi büfében
24   2,  15|       csillagvizsgáló Paracelsusát! Milyen komoly képet csinál hozzá;
25   2,  16|        akkor vértes alhadnagy volt. Milyen pusztítást követett el a
26   2,  16|            el valaki beszélni, hogy milyen kedves dolog az, hogy te
27   2,  16|        Ivánt már készen találtam.~– Milyen kedélyben volt?~– Szokatlanul
28   2,  17|           Látnád csak, kedves papa, milyen szörnyű komoly ember vagyok
29   2,  17|           nem is sejtette azt, hogy milyen pokoli gyönyörűséget szerzett
30   2,  17|          koszorú esett cserébe.~Óh, milyen keserű örömeket szerzett
31   2,  19|      szemeit fel nem veté Ivánra.~– Milyen aggodalmakat álltunk ki
32   2,  20|  tapasztalni fogja a világban, hogy milyen véghetetlen nagy kincs egy
33   2,  23|   szolgálatába.~Most látta át Iván, milyen oktalanságot követett el,
34   2,  23|           fényes selyemharisnyája.~„Milyen nagy uraság lehet ez!” –
35   2,  23|             fogja bizonyítani, hogy milyen hálával emlékezik rá, s
36   2,  23|             hálával emlékezik rá, s milyen hatalma van e háláját tettekkel
37   2,  23|          ugyan, de tudathatja vele, milyen veszély fenyegeti kis telepét
38   2,  23|         violaszín kesztyűjére.~Lám, milyen jó, engedelmes fiú lett
39   2,  24|       Mennyi ágyú! Mennyi lovasság! Milyen irtóztató szuronyerdő! Megint
40   2,  25|          kettős szőnyeggel bevonva. Milyen boldog volna otthon az iskolamester,
41   2,  25|          akarsz. Nekem pedig, lásd, milyen uraság a sorsom. Annyi emberrel
42   2,  27|            Te magad sem tudod, hogy milyen magasra felmásztál. Én téged
43   2,  28|           mely főtől sarkig ért le.~Milyen ereje volt ennek az egy
44   2,  30|          Kaulman.~… A ragyogó arcok milyen nagyon elsötétültek!~Hát
45   2,  32|    sütőlegények sztrájkját, tudjuk, milyen nehéz kiállni ilyen munkamegszüntetést
46   2,  32|           neki Evelina bosszúsan –, milyen jó lett volna ide e közé
47   2,  33|             ha Evelináról lemondok. Milyen rossz pszichológ volt. Hisz
48   2,  35|       szárnyai alatt? Jut-e eszébe, milyen fényes volt kalickája, milyen
49   2,  35|       milyen fényes volt kalickája, milyen nyájasan hízelgett gazdája,
50   2,  35|         nyájasan hízelgett gazdája, milyen gazdagon táplálták, mint
51   2,  35|         hideg ellen, üldözők ellen, milyen szépen tanították énekelni?~
52   2,  35|               majd meg fogja tudni, milyen olcsó a fütty, a megölő
53   2,  35|           koldul!~– Hm! Csodálatos, milyen cifra koldusok vannak ebben
54   2,  36|             elbámuljon saját magán.~Milyen különös az az ember, aki
55   2,  36|        lelke két külön úton járnak.~Milyen különös dolog semmivé lenni!~
56   2,  37| kihengerítettek innen a kívánatára! Milyen szépen feküdtek itt egymás
57   2,  37|          tallér. Ez koronás tallér! Milyen szép pénz az az ezüst! Milyen
58   2,  37|       Milyen szép pénz az az ezüst! Milyen igazi pénz! Bukhatnak a
59   2,  38|            föld, amit ekéje feltúr, milyen veres!~Az agyagvermek fenekén
60   2,  44|          mind a kettő mutatni, hogy milyen rettenetes erős ember! Még
61   2,  45|         szívet és szorgalmas kezet.~Milyen öröme lesz a népnek ezen