Rész, Fejezet
1 2, 5 | dereglyébe furakodtak, vesztükre. Ah! Dehogy vesztükre! Boldogságukra!
2 2, 6 | idegen úr várt rájok.~– Ah! Félix, te vagy az! – kiáltá
3 2, 6 | ahogy áll, nem eladó.~– Ah, dehogy!~– Elmondom, miért
4 2, 6 | kezdé venni a munkásokat.~– Ah, ça! – szólt egyszer, nyelvével
5 2, 7 | szájából a pálinkabűz.~– Ah, te házasodni készülsz? –
6 2, 7 | Bizonyítványom van.~– Ah! Te fegyverképtelen? Te
7 2, 9 | borzadt e kísértő hangokra.~– Ah! Hallja kend? – szólt a
8 2, 9 | éjente feltámadnak benne? Ah, akkor rosszul ismer ön
9 2, 9 | ön – hogy ön – kinevet.~– Ah! – A pap egészen hátrahőkölt
10 2, 9 | ami a rejtek alatt volt.~– Ah! – kiálta fel a pap az eléje
11 2, 11| szomszédja, Berend Iván.~– Ah – szólt a grófnő ajkcsettentve –,
12 2, 11| ölébe össze tudott fogni.~– Ah, ezt mind el akarja a grófnő
13 2, 11| a gyútükör tűzpontja.~– Ah, ezt nem hiszem! – szólt
14 2, 13| a szája, s úgy marad.”~„Ah, dehogy! Az egy villanyvilágító-gép;
15 2, 15| ajkáról egy önkénytelen „ah” sóhajt csalt elő, az két
16 2, 15| gyertyavilágos sötétség.~Sajnálkozó „ah” hangzott végig a csoportozaton.
17 2, 15| s az üveget karcolja.~– Ah, ezt kísértsük meg – szólt
18 2, 15| Hol itt valami üveg? Ah, itt a tükörfalon? Jöjjön!
19 2, 15| folytatta neki a tréfát.~– Ah – ott már nem járja a szivarozás! –
20 2, 15| egy időre meghódolni.)~– Ah! – szólt a kapitány. – Te
21 2, 15| nagy pénzben játszanak.~– Ah, mit? – szólt Salista őrgróf. –
22 2, 15| lovagba bele van bolondulva.~– Ah, a mágnes lovagba! – kiálta
23 2, 15| Melyik az?~– Magyarország.~– Ah! Hát nem vagyunk-e itt?~–
24 2, 15| bizonyos régi összeköttetés.~– Ah, ez új dolog! Sohasem hallottam
25 2, 16| ajándékhoz mindketten nevetnek.~– Ah, tehát azért nevetett ön
26 2, 16| most Magyarországon vagy.~– Ah, ez ostobaság volt! – kiálta
27 2, 16| s ezen összeveszünk.~– Ah, hisz ez diákos semmiskedés! –
28 2, 16| eléje: „Ez hazugság!”~– Ah! – kiálta fel Angela, s
29 2, 16| le volt szakítva róla.~– Ah! – sóhajta fel Angela csodálattal.~–
30 2, 17| Gondolom, hogy mit! – Ah, biz azt ön nem gondolja.
31 2, 18| nyújtá eléje bal kezét:~– Ah, szót sem érdemel. Derék
32 2, 19| kapott, mint én magam.~– Ah, te mókázol velünk!~– No,
33 2, 19| hajszála sem görbült meg.~– Ah, ez valódi csoda!~– Semmi
34 2, 19| felénk sem jön többet.~– Ah, azt a bolondot nem teszi;
35 2, 19| mentő gondolata támadt.~– Ah, hátha Gézáék csak komédiát
36 2, 19| Akkor ketten megyünk!”~„Ah! Ah!” – hangzott a hitetlenkedés
37 2, 19| Akkor ketten megyünk!”~„Ah! Ah!” – hangzott a hitetlenkedés
38 2, 19| magamat a Bonda-völgybe.~– Ah! – sóhajta meglepetten a
39 2, 19| Holnap reggelig, grófnő.~– Ah – szólt a grófnő neheztelve –,
40 2, 19| Theudelinda kezét, és eltávozott.~Ah, a Delejországon innen is
41 2, 21| Bonda-völgyi tárnából került ki.~– Ah, ez valami ősvilági madár
42 2, 23| azután mondják az emberek: „Ah, de felvitte Isten a dolgát!
43 2, 24| mindenki helyeselni fog.~ ~Ah, az valódi ünnep volt, mikor
44 2, 28| akarok menni Bécsből.~– Ah! Ez igazán meglepő! És hová?~–
45 2, 29| ecettel megdörzsölik. – Ah! Odabenn rettenetes lég
46 2, 31| kacagva, és átölelte.~– Ah, maga nagy bohó! Hát hol
47 2, 31| a nyomait takargatják.~– Ah! Az nem igaz! Azt nem tesszük! –
48 2, 32| magukat és kiáltozták hozzá: „Ah, mi jó ez! Ah, mi üdvös!”~
49 2, 32| kiáltozták hozzá: „Ah, mi jó ez! Ah, mi üdvös!”~Végre a királynak
50 2, 32| meg egy kis pénzféle.~– Ah, hisz azt én is kínáltam
51 2, 32| apát úr kacagott rajta.~– Ah, be jól illik önnek ez a
52 2, 33| Dolgozószobájában fogadta a bankárt.~– Ah, a herceg dolgozik? – szólt
53 2, 34| megpillantá Waldemár herceget.~Ah, a herceg jobban tudta,
54 2, 34| nyájasság.~– Nem tettem félre.~– Ah! S miért nem? – kérdezé
55 2, 34| Az Waldemár herceg.~– Ah! Az, aki önnek olyan nagy
56 2, 35| hogy az valami arckép.~– Ah! Ön az? – hebegi zavarodottan
57 2, 35| időt. Azután mit festett?~– Ah, bohóság. Egy virágot.~Hogy
58 2, 39| Feltekint meglepetve.~– Ah maga az, Zsófika? Jaj, de
59 2, 41| nézte az olimpi látványt.~– Ah! Ez valami bohóc, aki meg
60 2, 41| oszlopnak támaszkodva.~– Ah! – mondá Waldemár, kalapját
|