Rész,  Fejezet

 1   2,  5 |          munkásoknak. Igazi neve Szaffrán Peti, gúnyneve társai közt „
 2   2,  5 |          Iván. – Házasodjál meg!~Szaffrán meglepetve nézett urára,
 3   2,  5 |     Beírta üzleti könyvébe, hogy Szaffrán Péter, eddigi tárnamunkás,
 4   2,  6 |         A kifizetés rendén ment. Szaffrán Péter kihozta a vendéglőből
 5   2,  7 |   bármely arramenőt megállítana.~Szaffrán Péter verte Evilát.~A vőlegény
 6   2,  7 |        az elegáns nagyvárosi úr.~Szaffrán Peti bizony fel sem vette
 7   2,  7 |         miért vered ezt a lányt!~Szaffrán visszafelelt rá nagy pimaszul:~–
 8   2,  7 |      leereszté a felemelt szíjat Szaffrán Peti, mintha tízmázsás pöröllyé
 9   2,  7 |       alatt. Azért vagyok itten!~Szaffrán Petinek egy percre az a
10   2,  7 |       Holnap majd megvizitállak.~Szaffrán Peti erre a szóra megfordult
11   2,  7 |          s az emberek követelik. Szaffrán Péter pedig a templomban
12   2,  7 |          nekiinduljon az erdőnek Szaffrán Pétert felkeresni.~Sejtette,
13   2,  7 |     megismerte a legények között Szaffrán Pétert. Jókedve volt, táncolt
14   2,  7 |        folt festve a két arcára.~Szaffrán Péter két izmos kezével
15   2,  7 |           ott találta az ajtóban Szaffrán Pétert.~A munkás egészen
16   2,  23|        leszállni látja: „Evila!”~Szaffrán Péter az.~A delnő meghallotta
17   2,  23|       tudta, miért mondta.~Amint Szaffrán Péter az előtte elsuhanó
18   2,  23|       vendégségre te is feljöjj!~Szaffrán Péter végigbámult az előtte
19   2,  23|        áldomáson.~Hanem ott volt Szaffrán Peti.~Még az a kitüntetés
20   2,  23|         odahívatta Félix magához Szaffrán Pétert.~Bemutatta őt a hercegnek.~–
21   2,  23|       beszéltem excellenciádnak.~Szaffrán érzé, hogy arcába szökik
22   2,  23|        asszonynak csókolj kezet!~Szaffrán Péter szót fogadott, s kezet
23   2,  23|     habzó pezsgővel egy serleget Szaffrán Péter számára. – „Éljen
24   2,  23|     négyen összeüték poharaikat: Szaffrán Péter, a herceg, a bankár
25   2,  23|         igazán szeretik a népet.~Szaffrán Péter pedig azt találgatta
26   2,  23|    tárnája fölött. Másnap reggel Szaffrán Péter beállít Ivánhoz és
27   2,  23|         Te is?”~– No hát, eredj!~Szaffrán még sápadtabb volt, mint
28   2,  23|         az. Doctor philosophiae.~Szaffrán fenyegetőleg emelé fel az
29   2,  24|    küldöttség közé természetesen Szaffrán Péter is be lett választva.
30   2,  24|     között legkitűnőbb egyéniség Szaffrán Péter, ezzel még kezet is
31   2,  24|          a Hotel Munschban, ahol Szaffrán Pétert az a tisztelet érte,
32   2,  24|         mondtak németül, megérté Szaffrán Péter, őbenne tiszteli mindenki
33   2,  24|          elszöktette őt Kaulman.~Szaffrán Péter úgy tett, mintha nem
34   2,  24|           Vajon rá fog-e ismerni Szaffrán Peti?~Evelinát nem lehetett
35   2,  24|          Így értelmezte a dolgot Szaffrán Péter, s semmivel sem lett
36   2,  25|          tekintetét.~Hanem azért Szaffrán Péter csak ráismert itt
37   2,  25|        leánya vagy úrnője.”~Csak Szaffrán évődött magában. „De hát
38   2,  25| hottentotta-butának érezte magát Szaffrán.~Csakhogy itt az egész bőrről
39   2,  25|    hátramaradt. Az apát megfogta Szaffrán Peti kezét, és azt mondá
40   2,  25|          szót akar veled szólni.~Szaffrán azt hivé, hogy a vére a
41   2,  25|          a csúf kesztyű a kezén, Szaffrán érezheté kezének bársonyát,
42   2,  25| hercegnek Evelina. Az egyik volt Szaffrán Peti.~A herceg elmosolyodott
43   2,  25|        éri.~      ~Tehát Evelina Szaffrán Péter karja alá dugta szép
44   2,  25|         a kerevetre az asztalhoz Szaffrán Petit. Ő maga odaült mellé
45   2,  25|          Evelina feleletet várt. Szaffrán Peti látta, hogy be kell
46   2,  25|       munka tisztesség!”~Kezdett Szaffrán Péter enyhülni.~– No, hát
47   2,  25|       minden úgy jól, ahogy van.~Szaffrán keveset szokott fennhangon
48   2,  25|        neked haricska-puliszkát.~Szaffrán Peti képe galvanikus mosolyra
49   2,  25|       gömbölyű ablakos szobában.~Szaffrán Péter az öklével verte a
50   2,  27|         mozgó képhez.~Ez az alak Szaffrán Péter.~Kezében egy nagy
51   2,  29|    küldöttének a Reichsrathba.~S Szaffrán Peti, mióta Bécsből hazajött,
52   2,  29|  utolérte, bámulva ismert rá. Ez Szaffrán Péter. Ivánnak felötlött
53   2,  29|       dolog. Emlékezett rá, hogy Szaffrán felfogadta Evila eltűnésének
54   2,  29|          fog.~Azt is tudta, hogy Szaffrán megtartá fogadását.~De arra
55   2,  29|         azután csak hagyta menni Szaffrán Pétert. Ő is megfordult,
56   2,  29|     legjobb emlékezete – gondolt Szaffrán Péter pálinkaszagú leheletére,
57   2,  38|          föld ég a talpunk alatt~Szaffrán Péter átka beteljesülésnek