Rész, Fejezet
1 1, 1 | újra találkoznak velük.~Igaz, hogy tízezer közül egy
2 2, 3 | bele fog olvadni a napba. Igaz, hogy nyolcezer esztendő
3 2, 3 | jegeccé kellene idomulnia.~Igaz, hogy a polaroszkóp fényképletei
4 2, 4 | szépség, kellem, hűség, igaz szív, mint a selyemben?~
5 2, 6 | szerencsétlenségre nem is gondolt.~– Igaz – szólt egész nyíltsággal –,
6 2, 6 | a hibái is óriásiak. Az igaz, hogy a kincs, amit az egész
7 2, 6 | Iván elbeszélése alatt.~– Igaz! Valóságosan így van! Mintha
8 2, 6 | közepébe mindenestől, amilyen igaz, hogy Kaulman Félix a nevem.~–
9 2, 8 | égtem a szégyentől, mert igaz volt. De eltagadtam, azt
10 2, 8 | eltagadtam, azt mondtam, nem igaz. Arra ő elkezdett esküdni
11 2, 9 | miután látta, hogy minden igaz történetére az mondatik,
12 2, 10| ijedten.~– Ön kívánta.~– Igaz, igaz! De úgy meg vagyok
13 2, 10| ijedten.~– Ön kívánta.~– Igaz, igaz! De úgy meg vagyok most
14 2, 10| lángoltak e rémlátvány alatt: „Igaz, igaz!” – rebegé, és oly
15 2, 10| rémlátvány alatt: „Igaz, igaz!” – rebegé, és oly elevenen
16 2, 10| folytatá a pap kegyetlenül.~– Igaz! Igaz! – hörgé a grófnő
17 2, 10| pap kegyetlenül.~– Igaz! Igaz! – hörgé a grófnő mellét
18 2, 13| egy egésszé alakítani.~Az igaz, hogy ezzel az egy nyomtatott
19 2, 13| gerjesztett volna; hanem az is igaz, hogy annyit nem ásítottak
20 2, 13| szemeit, s az orrát vakarta.~– Igaz. Igaz! Míg megismerkednek,
21 2, 13| az orrát vakarta.~– Igaz. Igaz! Míg megismerkednek, kissé
22 2, 13| tulajdonságáról beszéljenek.~„Igaz, hogy egész esztendőn át
23 2, 13| zsidó szó fog előfordulni.”~„Igaz, hogy Theudelinda grófnőnek
24 2, 14| borealistól átmelegített ember igaz és szavatartó, vidámságának
25 2, 15| tanárokhoz megtudni, mi igaz, mi nem igaz ebből a leírásból,
26 2, 15| megtudni, mi igaz, mi nem igaz ebből a leírásból, s így
27 2, 15| Ivánt e bűvös kelepcéből.~– Igaz, grófnő, hogy ahol csak
28 2, 15| szakálluk is kék; de akkor nem igaz, hogy ki-ki egy feleséget
29 2, 15| Csináljunk neki egy jó napot!”~– Igaz, hogy te sohasem iszol bort? –
30 2, 15| éven túl nem táncol.~Az igaz, hogy volt mit nézni; az
31 2, 15| részét a föld alatt töltöm.~– Igaz. A többit könnyű megmagyarázni –
32 2, 16| tekintve kérdezé: „De hát mind igaz ez?”~Iván vállat vont.~–
33 2, 17| már, mint ösztönsugallt igaz kifejezést. Ez volt „madame
34 2, 18| meg, aki adtad. Valld meg, igaz hitedre, hogy voltál te
35 2, 19| neheztelés oly őszinte, oly igaz volt, hogy Ivánnak lehetetlen
36 2, 22| ezüst olyan szilárd tőke! Igaz, hogy nem jövedelmez semmit,
37 2, 23| nagy leveretés közepett egy igaz, változatlan jó barátja,
38 2, 24| nép menekülni óhajt, s az igaz jóltevőket kezdi felismerni
39 2, 31| takargatják.~– Ah! Az nem igaz! Azt nem tesszük! – tiltakozott
40 2, 31| nagyságtok titka.~– De nem igaz! – heveskedék Evelina. –
41 2, 33| kegyetlen pamflet.~– Talán nem igaz?~– Igaz! A hercegben hű
42 2, 33| pamflet.~– Talán nem igaz?~– Igaz! A hercegben hű historikusomra
43 2, 33| azt felhasználni.~Ez biz igaz. Sietni kell. Azért hát
44 2, 35| tudta ő jól, hogy ez mind igaz.~Árpád könnyen vette, a
45 2, 36| semmivé lenni!~Tehát mindaz igaz volt, amit az a kegyetlen
46 2, 38| ki egy varázsütésre.~Az igaz, hogy a varázsütés megvolt,
47 2, 38| beleszámíttatik (az utóbbi az igaz, hogy röviden történt),
48 2, 38| hogy mindebből egy szó sem igaz. Zöld a fű, zöld az erdő
49 2, 42| felvilágosítással nem szolgál. Az igaz, hogy a gépek folyvást működésben
|