Rész, Fejezet
1 1, 1 | mint most, s annálfogva az ég nem azúrkék, hanem a porcelán
2 1, 1 | üvegharang alatt a tapló lánggal ég, hogy a parázs szikrázva
3 1, 1 | éjszakából! Hisz az élenyben úgy ég a fűrészpor, mint a csillag,
4 2, 2 | aranyvörös fényt sugárzott az ég. Az ódon kastély tornyai
5 2, 3 | mint láng, mely folyton ég. Ha bárminő gáz volna, mikor
6 2, 8 | becsülettel. Meg is látszik az ég áldása domború termetén
7 2, 9 | gondolata támadt.~– Úgy az ég sugallta azt, hogy e képet
8 2, 10| nyilatkozattételre a grófnő, hogy az ég küldte e napon ide az apát
9 2, 10| bíró előtt áll ön. Egyik az ég, másik a világ. Az ég haragra,
10 2, 10| az ég, másik a világ. Az ég haragra, a világ nevetésre
11 2, 10| Mi védelme van önnek az ég haragja s a világ gúnykacaja
12 2, 10| hideg kövön térdepelve az ég haragját éjjel-nappal imádkozva
13 2, 11| neki, hogy a grófnő magtára ég; de hiszik, hogy rögtön
14 2, 11| használjuk, a gyémánt csak abban ég el, meg a ropp-gáz lángjában.~
15 2, 11| foglalatból a követ. Ha nem ég el, ismét visszahelyezem
16 2, 11| hogy a gyémánt csak nem ég el a napban, s ő annál inkább
17 2, 13| egy perc előtt a tavaszi ég mosolyával néztek szemébe,
18 2, 13| elkezdenek a hajaszálai ég felé állani, s egyszercsak
19 2, 14| kerek tért foglalva el az ég zenitjén, ott világol az
20 2, 14| hanem egy tündérvilági ég szelíd, melegítő, változó
21 2, 14| észleletét. Tudomást szerez a ég és villany tüneményeiről,
22 2, 14| lapja előttük áll, mintha az ég helyett egy új földboltozat
23 2, 16| lőni, mint a vesztesnek, az ég bemocskolása. De a fegyveres
24 2, 17| karokról, miknek egyike ég felé emeli a napnak felmutatott
25 2, 17| tekint fel. Egész arca az ég hidegségét látszik visszatükrözni.~
26 2, 20| ma, születésnapjára! Az ég tartsa meg önt sokáig!~Annyi
27 2, 22| mészárszékből. Százezer forintom ég a tűzben. Odavagyok, koldus
28 2, 24| keresztülviláglott…… no igen: az ég.~Péternek mintha forró láz
29 2, 29| szenved a természettel.~Ha az ég melankolikus, az ember is
30 2, 29| lámpa azon a helyen rosszul ég.~A folyosón még az egész
31 2, 29| ahogy bírt.~– A keleti tárna ég! – mondá elrémülten a munkásoknak.
32 2, 29| végpusztulás. A keleti tárna ég! Több nap óta kell neki
33 2, 29| benne a kőszén. Még most is ég. Itt lesz neki a párja.
34 2, 30| felrobbant. Az egész tárna ég.”~– Ezzel pedig mind a ketten! –
35 2, 36| eredtek. A bondavári tárna ég. A részvények hanyatt-homlok
36 2, 37| Nagy baj… Bondavári tárna ég… Pánik nagy… Részvények
37 2, 38| Mikor a föld ég a talpunk alatt~Szaffrán
38 2, 38| valók, mely százhúsz év óta ég, meg a planitzi kőszénbányából,
39 2, 38| volt a gondja.~Azon, hogy ég alattunk a föld!~
40 2, 40| idefenn!~Olyan messze kék az ég! Olyan közel zöldül a fű!~
41 2, 40| Nem volt már olyan kék az ég, nem volt már olyan zöld
42 2, 41| De hisz a bondavári tárna ég!~– Tudom, az enyim mellette
43 2, 41| Akkor ön kétszeresen ég meg vele!~– Nem, mert eloltom
44 2, 42| ahol az utolsó Davy-lámpa ég.~A felnyílt ajtón át egy
45 2, 43| alkotta magának, hogy az egész ég, napok, tejutak, csillagködfoltok
|