Rész, Fejezet
1 1, 1 | fűlve; a tenger még tízszer annyi, mint a föld; annálfogva
2 1, 1 | minden ágból, ahány gallya, annyi törzse, míg beépíti, áthidalja
3 1, 1 | partra.~A tigris dühös volt annyi sikertelen kísérlet után.
4 2, 6 | mondd meg nekem őszintén, annyi tanulmány, szorgalom és
5 2, 6 | lóerejű gőzgéphez éppen csak annyi felügyelet kell, mint egy
6 2, 6 | a kis vállalatnak éppen annyi strazzával van dolga, annyi
7 2, 6 | annyi strazzával van dolga, annyi kontókönyvet kell ellátni,
8 2, 6 | tudjuk.~– De legbüszkébb úr, annyi bizonyos, aki előtt nem
9 2, 7 | apámnak-anyámnak a fia; ha azt bántja, annyi, mintha engem bántana. Inkább
10 2, 8 | utunkban soha, valamint hogy annyi ezer emberséges falusi plébános
11 2, 8 | denunciálni nem fognánk; annyi bizonyos, hogy bírnak vele;
12 2, 10| hogyan tehette azt saját maga annyi zárt ajtón keresztül?~A
13 2, 10| elmondom, hogyan jöttem idáig annyi zárt ajtón keresztül. Hanem
14 2, 10| vetekedik Párizzsal. Sehol annyi gyönyörű nőarcot s annyi
15 2, 10| annyi gyönyörű nőarcot s annyi rongyos koldust nem találni,
16 2, 10| parkettjei azok, ahol még annyi nemes törekvésnek találkozni
17 2, 10| érdemelte azt ez a pap.~… Hanem annyi bizonyos, hogy ezzel a bondavári
18 2, 11| megeresztették, éppen csak annyi menzúra maradt közöttük,
19 2, 11| Rendetlenség éppen csak annyi volt ebben a szobában, mint
20 2, 13| választani tudósnak, mert annyi tanulmánnyal azok is bírnak
21 2, 13| megismerkedtette, engedte, hogy annyi szót váltson vele, amennyi
22 2, 13| misszió”. S midőn e helyen annyi fényes alak ad egymásnak
23 2, 14| Akkor már a hajó szintén annyi időn át folytatta útját
24 2, 14| szült volna a táj, mely annyi életet tenyészt?~Bizonyára
25 2, 15| akinek mennyi tetszik, annyi füstöt szí ki az államnargiléből.~–
26 2, 15| Theudelinda grófnő bírt annyi helyes érzékkel, hogy inkább
27 2, 18| látszott.~Nem volt rajta annyi hús, de csontos, inas, hosszú
28 2, 20| ég tartsa meg önt sokáig!~Annyi igazság vagy oly csalódásig
29 2, 20| színpadon is mindenki éppen annyi becsültetésben részesül,
30 2, 20| bizonyos Waldemár, akiről már annyi szó volt.~És Angela grófnő
31 2, 21| pénzt akar adni, kaphat annyi részvényt al pari a kútfőnél,
32 2, 22| találta, hogy itt az ember annyi oldalba ütést kap, anélkül,
33 2, 25| milyen uraság a sorsom. Annyi emberrel jót tehetek! Mindennap
34 2, 25| Alamizsna. Egy csók, amiből annyi van! Amit még a festett
35 2, 26| mosolygással mondá, miszerint az annyi már, mintha alá volna írva.~
36 2, 27| az egyleti tárnának, épp annyi hátrányára van az ő telepének.~
37 2, 29| oda bevitte, alig lehetett annyi szabad tere, hogy testével
38 2, 35| is rögtön nyílik, de csak annyi rést engedve, hogy azon
39 2, 37| valami bajom? Nincs énnekem annyi bajom sem, mint a máknyi
40 2, 37| nyaka? Miért nincs neki annyi nyaka, ahány hordót kihengerítettek
41 2, 38| elbúcsúztatáshoz, azt nem tudjuk; annyi bizonyos, hogy Rauné úr
42 2, 39| idő lesz, amikor megint annyi forintot fognak érni, amennyi
43 2, 40| találjuk nyitni, ha csak annyi rést nyitunk is rajta, amekkorát
44 2, 40| ebből a folyadékból – csak annyi, amennyi egy toll hegyétől
45 2, 46| volna tőle. Ahány fillért, annyi „Isten áldjon”-t kaptam
|