Rész,  Fejezet

 1   2,  2 |              leeresztve, csak e rövid szót suttogja: „Viheder jár”. „
 2   2,  4 |     kerületben nincs ember, aki ezt a szót érti. Aztán, ha volna is?~
 3   2,  6 |         kétfelé akarná vele osztani a szót. – Ha az állam megadja az
 4   2,  6 |            felnyitá szemeit, s minden szót külön megnyomott.~– Az állam –
 5   2,  7 |               megfogom, kiáltsd rám e szót: „doktor úr!”~Azzal az útmagaslatról
 6   2,  7 |       pillanatban Iván szava.~Amint e szót hallá, s amint Félix ujjainak
 7   2,  10|          amiből ő, soha egy pirongató szót nem hallottak tőle. És ők
 8   2,  10|              párolgó teakatlan előtt.~Szót fogadott.~Mikor Sámuel apát
 9   2,  10|              lesz mellettem közvetítő szót szólni egy zárdafőnöknőnél,
10   2,  11|              egyik sem szólt neki egy szót is.~A grófnő pedig visszasietett
11   2,  11|             szolgálatáért, csak azt a szót ne kellett volna neki fizetnie,
12   2,  11|              rávesztegetni ezt a szép szót: „Isten önnel”. Mikor tovarobogtak,
13   2,  13|             akkor az elnök megvonja a szót a felolvasótól), mint mikor
14   2,  13|              azután Angela grófnő egy szót sem szól többet az előtte
15   2,  13| megismerkedtette, engedte, hogy annyi szót váltson vele, amennyi elég
16   2,  15|              gályákra küldé. Csak egy szót kellett volna kimondania
17   2,  15|         prédikátort, hogy mondja ki e szót: „abrenunció”. Ősöm visszautasítá: „
18   2,  15|              állok grófnő, ugyanazt a szót mondom: „non abrenunció”.
19   2,  15|              maradt.~Angela pedig egy szót sem szólt hozzá többé.~Mikor
20   2,  16|              mondá Berendnek. – Ezt a szót vonja ön vissza! Ezt a szót
21   2,  16|           szót vonja ön vissza! Ezt a szót nekem még soha az életben
22   2,  18|         nyújtá eléje bal kezét:~– Ah, szót sem érdemel. Derék vágás
23   2,  19|           ajkai jártak, mintha minden szót utána mondana. S midőn végezé
24   2,  20|               uram, ne vonja vissza e szót tőlem! Nincs nálamnál árvább
25   2,  20|      ragyogásában. És nekem mindenben szót fogad. Evelina néma kézcsókkal
26   2,  20|        bolondság, ha az? Mondjunk egy szót a védelmére.~Az a Sondershain
27   2,  22|             kísérleteket. De fogad is szót az ilyen rossz kölyök!~Azután
28   2,  23|         csókolj kezet!~Szaffrán Péter szót fogadott, s kezet csókolt
29   2,  23|            hiába várta, mert Iván egy szót sem szólt neki többet, kitört
30   2,  25|              nagyságos asszony néhány szót akar veled szólni.~Szaffrán
31   2,  25|              lesztek.~Mikor Evelina e szót mondta, s az ajándékokat
32   2,  25|             megmondja neki ezt a nagy szót: „Adj hát eldobott vőlegényednek
33   2,  28|    szándékosan hangsúlyozta az utolsó szót.~– Becsvágyból?~– Nem. Akkor
34   2,  29|               a munkásoknak. Azok egy szót sem szóltak többet, hanem
35   2,  32|   részvényeket letéteményezett.~– Egy szót sem tudok róla! – mondá
36   2,  32|             ha Waldemár hercegnek egy szót mond?~Evelina csak némán
37   2,  35|            körül, s elfogult hangon e szót rebegé: „Köszönöm!”~És azzal
38   2,  36|            azért, hogy önnek egy okos szót mondjak. Íme, mindannak
39   2,  36|              meghajtotta a fejét, egy szót sem szólt többet, vette
40   2,  41|                Az ügynök odament, pár szót váltott, s visszajött.~–
41   2,  42|             siketülve, nem hall semmi szót többé, mit a két másik úr
42   2,  44|             földszint.~A kapus néhány szót váltott a hintóban ülővel,
43   2,  46|            egyik asszony valami sértő szót mondott neki. Az ilyenért
44   2,  46|               pajkos, nem válogatja a szót. Jaj volna annak mi köztünk,