Rész,  Fejezet

 1   2,  5 |                          Az embererő~Ivánt a reggel szürkülete még
 2   2,  7 |          korán hajnalban felébreszté Ivánt egy percre a postakürt szava,
 3   2,  11|              grófnő fagyosan kínálta Ivánt üléssel, s maga jó távol
 4   2,  11|            volt rá, hogy harapja meg Ivánt a láncon elmérgesült szelindek;
 5   2,  11|        inkább megajándékozhatja vele Ivánt, hogy tegyen vele majd kísérletet
 6   2,  13|          értekezett – igen alaposan.~Ivánt csak az biztatta, hogy idebenn
 7   2,  13|            Azután az apát úr átvitte Ivánt a másik terembe, hol az
 8   2,  13|         kérdezé élkereső faggatással Ivánt.~– Az, hogy lehet igen közönséges
 9   2,  15|             Theudelinda arcán, mikor Ivánt közelítni látta. Óh, azért
10   2,  15|         grófnő átvette, és biztosítá Ivánt, hogy bizsutéria-gyűjteményébe
11   2,  15|        fizikának kellett kisegítenie Ivánt e bűvös kelepcéből.~– Igaz,
12   2,  15|          körülállók nagyon sajnálták Ivánt, mikor leült ezzel a három
13   2,  15|              szemében magasztalja ám Ivánt, hanem én előttem, s nem
14   2,  15|          számukra vannak feltalálva.~Ivánt is ez osztályba sorozták.~
15   2,  15|           elitje szokott összejönni. Ivánt különösen meghívták e vadászatokra.
16   2,  15|   végighaladva, egyszerre megszólítá Ivánt.~– Ismeri ön Gonzaga Júlia
17   2,  16|    magaviseletében, s hogy tekintete Ivánt különösen kerüli. Szokatlan
18   2,  16|          színhelyét kitűztük. Berend Ivánt már készen találtam.~– Milyen
19   2,  17|        mindent elmond.”~Ez volt, ami Ivánt arra a nyilatkozatra bírta,
20   2,  17|             a nagysámnak megmondom.”~Ivánt nagyon leverte ez a levél.~
21   2,  18|        végezve.~Azzal visszabocsáták Ivánt a mellékszobába, hogy ismét
22   2,  19|          vágta őtet!~– Kit? Kicsoda? Ivánt? Salista? – kérdezték az
23   2,  19|          bizonyosan meggyilkoltattuk Ivánt. Tudja mennykő, valamelyik
24   2,  19|            egy szóval sem igyekezett Ivánt marasztalni.~– Legyen ön
25   2,  19|             Bauernstand zu erheben.”~Ivánt a grófnők Theudelinda magánszobájában
26   2,  23|           Hanem az érkezettek között Ivánt nem találta Evelina. Még
27   2,  24|          szombati napon meglátogatta Ivánt Rauné úr. Elmondta röviden
28   2,  24|         helyezése végett. Ez a dolog Ivánt is éppen úgy érdekli, mint
29   2,  24|              Harmadnap pedig idézték Ivánt a legközelebbi hadkerület
30   2,  27|           ajánlottaknál.~Hanem azért Ivánt még most sem hagyta el a
31   2,  29|       rettentő pukkanás ébreszté fel Ivánt előálmából.~Olyan jól felébreszté,
32   2,  29|             míg az iszonyú légnyomás Ivánt ajtajához visszataszítja.~
33   2,  29|     lámpáikkal kezeikben körülfogták Ivánt, s kérdően néztek arcára,
34   2,  29|             együtt, s hagyta azontúl Ivánt működni, ahogy neki tetszik.
35   2,  29|            Az öreg Pál figyelmezteté Ivánt, ki maga ment oda vizsgálódni,
36   2,  41|             csaknem agyonszorították Ivánt.~„Itt van az az ember, aki
37   2,  41|        részvényesek karjaikra kapták Ivánt, úgy hurcolták körül a börzén,
38   2,  41|      közönség diadallal vitte vissza Ivánt a városba, s a részvényesek
39   2,  41|            az minden módon ki akarta Ivánt forgatni a tudományából.~–
40   2,  41| jegyzőkönyvet hitelesíté, félrevonta Ivánt, s azt mondá neki:~– Berend
41   2,  41|          háromtagú bizottságot, mely Ivánt most már nyomról nyomra
42   2,  42|              hárman háromfelé Berend Ivánt felkeresni. Mind a hárman
43   2,  42|     visszatérő urak már ott találták Ivánt egyedül vacsorálva.~Ez tud
44   2,  46|    évfordulója.~A vén Pál felkereste Ivánt, ki mióta a részvénytárna