Rész, Fejezet
1 2, 1 | nem volt négy keze.~Hanem bizony szegény legény volt az,
2 2, 1 | sáska húsa is jó eledel.~Bizony nagy bátorság kellett hozzá,
3 2, 1 | arcunkon, valljuk be, hogy bizony ősapánk azért ölte meg ellenfelének
4 2, 7 | nagyvárosi úr.~Szaffrán Peti bizony fel sem vette a jövetelét,
5 2, 7 | minden meglátnivalót, hanem bizony Kaulman úr csak egy jó óra
6 2, 8 | is jó burnóttal tartja: „Bizony, fiam, csak még valamit
7 2, 8 | Fekete szemű menyecske!”~Ez bizony elég borzasztó nóta éjfél
8 2, 8 | pipafüstszag-e ez?~– De bizony az.~Most még egy jutott
9 2, 9 | gondolkodóba ejtő körülmény.~– Ez bizony igen érdekes gyűjtemény –
10 2, 10| tehetségei felől, míg jómaga bizony nagyon ellágyultnak érzé
11 2, 10| már hajdani erélyét. Hja bizony, tizenöt év szép idő! Kivált
12 2, 11| fordított a tükörnek.~– Grófnő, bizony ez a tükör nem toalettem
13 2, 13| szerette volna mondani, hogy ő bizony sem nem jeles, sem nem fiatal,
14 2, 13| hozva.~Hanem az amalgama bizony nehezen fogott. Pedig Isten
15 2, 13| érdemeit felemlegetni?~Ezt bizony a societé tagjai mind jól
16 2, 13| folytatták reggelig.~Azt bizony tették volna, ha a tudósok,
17 2, 15| valaha huszár nem volt!”~Hja bizony, ki tudja, ki mi volt valaha
18 2, 17| vagyok, vagy valami mást. Én bizony nem válogattam a hazugságokban,
19 2, 17| megérni.~Vagy ha megéri, bizony mondom, harapásokat hagy
20 2, 19| dolgozik! Félix.”)~– Hja! Ezt bizony kiugrattuk innen! – szólt
21 2, 19| hanem Ödön vállat vont.~– Az bizony meglehet. Meglehet-e?~Ödön
22 2, 22| öt-hatezer forint.~– No, a bizony szép pénz. Szép szerencse
23 2, 22| tréfál?~– De nem tréfálok bizony! Talán bolond vagyok csak
24 2, 23| mint amit Iván fizet.~De bizony maga Rauné úr is felmondott,
25 2, 23| eltávozott.~Iván lelkiereje bizony nagy próbán ment keresztül.~
26 2, 25| gondolá magában Péter; a bizony szép pénz. Már ez sokat
27 2, 26| részletfizetés kiírásánál de bizony nem fizet be többet. Veszik,
28 2, 28| Szegény jó herceg!”~És ezt bizony sokszor elsóhajtotta még
29 2, 31| oratóriumát.~– Mit? Talán bizony valami római zuávtoborzó
30 2, 31| féktelenül nevetett azon.~– E bizony vörösinges lett! Még megérem,
31 2, 35| Kaulmantól végképp elváltam.~– No bizony, az egész Kaulman nem elég
32 2, 39| kell most fűtenivaló!~– Bizony azok most nagyon alant állnak! –
33 2, 39| szobából, és le a kertbe.~De bizony megvoltak a gyümölcsfák
34 2, 39| tud rám vigyázni?~– Hát bizony! Annak az a rendje! – erősíté
35 2, 39| van nyomtatva.~– No hát, bizony az meg is történhetik. Nem
36 2, 40| mosakodni és lefeküdni.~Bizony úgy elaludt a nagy fáradság
|