Rész, Fejezet
1 2, 8 | végrendeletében Theudelinda grófnőnek hagyományozá bondavári uradalmát
2 2, 8 | egy társalkodónője is a grófnőnek, Emerencia kisasszony, aki
3 2, 8 | egymással vizaví, s elvégre is a grófnőnek kell előbb magához térni.~
4 2, 8 | még egy jutott eszébe a grófnőnek. Belenyúlt a fűzöld selyemjaponika
5 2, 9 | ezúttal csak azt jöttem a grófnőnek kijelenteni, hogy az én
6 2, 9 | kastély el van átkozva. S én a grófnőnek nem tanácsolhatok egyebet,
7 2, 9 | helyette igazságot; mert ő a grófnőnek sem kísértő, sem elcsábító
8 2, 10| vasárnaponkint – borravalóképpen.~A grófnőnek hosszúak voltak a percek
9 2, 10| Mennyi rendes jövedelme van a grófnőnek a bondavári uradalomból?~–
10 2, 10| negyvenezer forintot kell a grófnőnek kapni. Ennyi ismeretem már
11 2, 10| jövedelmét is megduplázza a grófnőnek. Hisz ez valami kedves ember!~–
12 2, 11| tiszttartómat.~– De ki által?~A grófnőnek csak akkor jutott eszébe,
13 2, 11| nagy zavar van, jöjjek a grófnőnek segélyére.~– A zavar abból
14 2, 11| a rendelkezésére állok a grófnőnek. Ámbár tudom, hogy a grófnő
15 2, 11| mondani, hogy én csak a grófnőnek vagyok gyóntatóatyja; de
16 2, 11| jelenti, hogy az éjjel a grófnőnek összes minden rendű és nemű
17 2, 11| bizonyos vagyok, hogy a grófnőnek tisztviselői, sáfárai rögtöni
18 2, 11| némi tervet leszek bátor a grófnőnek ajánlani az indulás első
19 2, 11| lepecsételték. Az udvarra leérve, a grófnőnek a szemébe ötlött holt kutyáról
20 2, 11| meleg ételt kapnánk, s a grófnőnek szüksége van erősítőre.~
21 2, 11| helyére a tükröt, s átadta a grófnőnek az üresen maradt melltűt.~
22 2, 13| Magyarországért rajongó grófnőnek francia nyelven adjon feleleteket
23 2, 13| ért, hogy Bondaváry Angela grófnőnek bemutattassanak.~Angela
24 2, 13| Több szavát nem hallja az a grófnőnek.~Pedig talán még egy tudósnak
25 2, 13| hercegnek szánta nőül. Angela grófnőnek ez nem tetszett. Ezen nagyapjával
26 2, 13| Igaz, hogy Theudelinda grófnőnek egy háromkarátos brilliántját
27 2, 13| vezetve, bemutatá őt Angela grófnőnek.~Iván kissé elfogult volt,
28 2, 15| Ivánnak.~– Tartoztam vele a grófnőnek – mondá Iván. – Mikor a
29 2, 15| most cserébe én adok a grófnőnek egy gyémántot, mely szeme
30 2, 19| lélekjelenléttel mondá a grófnőnek:~– Azt helyesen teszi, grófnő!
31 2, 38| következése lett, hogy Theudelinda grófnőnek sem fizette senki a kikötött
32 2, 44| Iván rögtön válaszolt a grófnőnek.~Megírta neki, hogy igen
33 2, 44| semmi sem jut eszébe, amit a grófnőnek meg kellene bocsátania.
34 2, 44| új levele érkezett Angela grófnőnek.~„Ne kérdezze ön, mit vétettem
35 2, 44| Iván újra válaszolt a grófnőnek. Most már hosszasabban írt.~
|