Rész,  Fejezet

 1   2,  6 |          Először is a birtok az öreg herceg Bondaváryé, ki jelenleg
 2   2,  6 |       segíteni.~– Azután. Ha az öreg herceg hajlandó lenne is
 3   2,  8 | guvernántnő szép volt, a herceg öreg volt, a grófkisasszony (
 4   2,  8 |    között nem választhatott.~Az öreg herceg meghalt, s végrendeletében
 5   2,  10|       ölelkezett; a kapusnő, az öreg matróna, ki mindig józan,
 6   2,  10|       verte az asztalt, mint az öreg dobot. A juhász, a grófnő
 7   2,  12| összeszorítva mondá:~– A prímás öreg ember.~Félix hanyatt feküdt
 8   2,  13|          Emánuel gróf, a kedves öreg, ha megfoghatott egy újságíró
 9   2,  15|       játszogattak csendesen az öreg és meglett korú uraságok;
10   2,  17|        bemutatni. – No ez derék öreg úr, annak ön már unokája
11   2,  17|        kapott Iván Bécsből.~„Az öreg herceg már pedzi a horgot.
12   2,  22|         az is agglegény már: az öreg Csanta Ferenc.~Hajdan joviális
13   2,  22|      nélkülözést kiállt.~Biz az öreg nem akasztotta fel magát.
14   2,  22|  Számbavehetetlen kincs volt az öreg pincéjében elrejtve. S egy
15   2,  22|   Kaulman Félix, s meglátogatja öreg barátját X. városban.~A
16   2,  22|     Hehehe! – nevetett rajta az öreg görög fél szemével ravaszul
17   2,  23|      legelőbb leszáll egy finom öreg úr ezüstfehér hajjal, simára
18   2,  27|       el soha.~Azután…~A prímás öreg ember, a pápa még öregebb.~
19   2,  29|      káposztabűz a tárnában.~Az öreg Pál figyelmezteté Ivánt,
20   2,  32|         száz Napóleon-arany egy öreg asszonyságnál, egy pap által
21   2,  32|      megegyezni, amit azután az öreg asszonyság elhatározott,
22   2,  33|      soha el nem fogad. Szegény öreg! Azt hitte, hogy leányát
23   2,  37|        tőzsdei táviratok vannak öreg betűkkel közölve.~Ott a
24   2,  37|            Óh, ez sajtóhiba, de öreg! Részeg volt az újságíró,
25   2,  37|     Mint ahogy meg tud halni az öreg ember, mikor az öreg felesége
26   2,  37|         az öreg ember, mikor az öreg felesége meghal, akivel
27   2,  39|       beszélni valója volt a jó öreg szenátorral mindenféle ügyes-bajos
28   2,  40|       embert vinnie magával.~Az öreg Pált szólítá meg.~– Hány
29   2,  40|        föld alatti labirintban. Öreg kísérője már kísértetlátó
30   2,  40|    kezébe ragadá a csákányt.~Az öreg Pál borzadva lapult a sziklafalhoz
31   2,  41| szemérmetesség és szégyenlősség öreg hiba, s ennek az ellenkezője
32   2,  42|        két munkás őrködött: egy öreg meg egy fiatal.~– Nos uram –
33   2,  42|    betódulni a rossz levegő.~Az öreg munkás megnyugtatá őket.
34   2,  46|    üríté ki annak tartalmát. Az öreg szénhantok gurultak alá.~