Rész,  Fejezet

 1   1,  1 |    előle, s aztán útjából állt, mire a bőrcsuhás nagy diadalmasan
 2   2,  3 |       gömböt forgatni a vízben, mire annak két vége a tengelyeknél
 3   2,  6 |       Én, magános ember, ha van mire és miből, bizton hiszem,
 4   2,  6 |     szakában is az esztendőnek, mire a nálunk előállított szén
 5   2,  10|        jegygyűrű-e az az ujján, mire a kisasszony szemérmesen
 6   2,  10|         oly mélyen alszik, hogy mire azt feldörömböli álmából
 7   2,  10|        főfájásról panaszkodott, mire Emerencia kisasszonynak
 8   2,  10|       házi cselédek maguk. Hogy mire való e zaj, azt megmagyarázta
 9   2,  11|   süllyedés ily mértéke fölött, mire Iván igen szárazan azt az
10   2,  11|      ember!~Fényes nappal lett, mire a hóval vegyes sárban a
11   2,  11|      ablakáról a zöld függönyt, mire a nyájas napsugár egyszerre
12   2,  12|        megállva előtte a pap –, mire számíthatna az az ember,
13   2,  14|   vagyunk a tökéletesek!…~Ugyan mire használhatnának ők minket?…~
14   2,  15|    kacagás a körülállók között, mire a kapitány kissé hátrahőkölt
15   2,  15|       bérkocsiba betuszkolni, s mire a hotelbe megérkeztek, Ivánnak
16   2,  16|    feleket, hogy béküljenek ki, mire néma elutasítás volt mindkét
17   2,  17|       el még együtt.~Hát azután mire való ez a sok bolond szerep,
18   2,  22|     eszközöket és a tilinkóját. Mire lejött valaki a kertbe,
19   2,  22|        tökéletesen fedezve van. Mire Félix visszajött hozzá:
20   2,  22|      vevő volna, hogy megtudja, mire tartsa a portékáját?~Annálfogva
21   2,  24|         asszonyságnál.~– De hát mire valók vagyunk mi ott?~–
22   2,  25| nagyságos asszony pártfogásába. Mire a nagyságos asszony kegyteljesen
23   2,  26| pártfogásért járandó foglalóra.~Mire viszont Evelina mint okos
24   2,  27|  egyenes utat nem nyit, és így, mire az állomásra szállította
25   2,  29|        s állva vigyék el onnan.~Mire megvirradt, a beomlott portálé
26   2,  29|         meglökte a széntömeget, mire az nagy robajjal omlott
27   2,  31|    kapható?~– Az a kérdés, hogy mire?~– No nézd a kis csacsit!
28   2,  32| megtiltani a szent rángatózást, mire a konvulzionerek ezt a bonmot-t
29   2,  36|         férjet és a gyalázatot.~Mire gondolhatott még egyébre?~
30   2,  38|  Waldemár herceg is tudta, hogy mire valók a hírlapok.~Kifogyhatlan
31   2,  38|    szövevénnyé gubancolva, hogy mire abból a törvényszékek ki
32   2,  42|       ámultan kérdezé:~– De hát mire jó nekünk a 0,75 kötött
33   2,  44|         borealis alatt?”~      ~Mire a sírboltból az igazgatói