Rész,  Fejezet

 1   2,  4 |    napibért fogok adni.~– Miért? – kérdezé a leány, s azokat a nagy
 2   2,  5 |           vagy-e velem elégedve? – kérdezé tőle a szíve. – Te kegyetlen,
 3   2,  7 |             Ön csakugyan doktor? – kérdezé a leány félig kétkedve.~–
 4   2,  7 |          kuszálva.~– No, mi kell – kérdezé Iván kedvetlenül.~– Uram! –
 5   2,  8 |   karszékbe.~– Ismét látta őket? – kérdezé a lelkész.~– Ismét – felelt
 6   2,  8 |         viháncolás, a gúnydalok? – kérdezé a lelkész.~– Rátérek arra
 7   2,  9 |          szellemek munkája-e ez? – kérdezé a grófnő, szemeit kenetteljesen
 8   2,  9 |          grófnő.~– És miért nem? – kérdezé a pap szigorúan; kapva rajta,
 9   2,  10| visszanyerte önuralmát, s kétkedve kérdezé:~– Hogyan lehetne az? Az
10   2,  11|            künn az ablakban. Onnan kérdezé a szobában levő grófnőtől:~–
11   2,  13|           először vagyok Pesten? – kérdezé élkereső faggatással Ivánt.~–
12   2,  15|           Pestről? Az apát mondá – kérdezé Ivántól Angela.~– Olyan
13   2,  15|  fedetlenül látni.~– És a férfi? – kérdezé Angela.~– Annak szerencsétlensége
14   2,  16|          egyenesen Ivánra tekintve kérdezé: „De hát mind igaz ez?”~
15   2,  16|      mondta senki.”~– És Berend? – kérdezé Angela megragadva Ödön gróf
16   2,  16|    leolvasni.~– Nos, mi történt? – kérdezé Angela. – Van valami baj?~–
17   2,  18|           azok az urak elégedve? – kérdezé Iván.~– Szeretem hinni,
18   2,  18|          hét múlva begyógyul.~Iván kérdezé az orvosoktól, hogy nem
19   2,  20|          mondtam? Örül ön annak? – kérdezé a herceg.~Erre azután a
20   2,  24|  ugyanakkor Waldemár herceg is azt kérdezé a diadalában ragyogó Kaulmantól
21   2,  26|        akarja titkolni.~– Mi az? – kérdezé Tibald herceg, önhatalmilag
22   2,  28|       valamit akar velem közölni – kérdezé Tibald herceg, midőn ama
23   2,  29|       tárnáitokban is a viheder? – kérdezé tőle.~A megszólított erre
24   2,  29|         ember dolgozott odalenn? – kérdezé tőle Iván.~– Most csak valami
25   2,  34|        félre.~– Ah! S miért nem? – kérdezé naiv nyafogással.~– Mert
26   2,  36|           azt végigolvasá. Bámulva kérdezé:~– Mi ez? Nem értem!~– Pedig
27   2,  36|           nekem ezeket elmondja? – kérdezé Evelina. És szemei ragyogtak
28   2,  41|    mellénye zsebeibe dugva kezeit, kérdezé tőle:~– Uram! Ön egész forradalmat
29   2,  42|     találtam. Spitzhase úr ámultan kérdezé:~– De hát mire jó nekünk
30   2,  44|         alak.~– Hol az őrgrófné? – kérdezé Iván szorongva.~– Mindjárt