Rész,  Fejezet

 1   1,  1 |     gránit, a gyémánt, az arany. Valóban él. – Mitől él?~Egyik lapot
 2   1,  1 |         s előtted áll a tegnapi.~Valóban szükség volt óriási lakókra
 3   2,  2 |         ismétlik: „Viheder jár”.~Valóban az jár. És ezek az emberek
 4   2,  4 |      hitvesek közti szeretettel.~Valóban egészen más dolog szegény
 5   2,  8 |          világot úgy, amilyen az valóban, elfogadni nem akarta, s
 6   2,  8 |       feszengést árult el.~– Azt valóban nem tudom. Ruhatáram Emerencia
 7   2,  8 |   lepetve. Annak a selyemruhának valóban oly kapadohányszaga volt,
 8   2,  9 |   elmondtam, az nem álomlátás?~– Valóban, kell valami szokatlan dolognak
 9   2,  9 |   zsebében? Mahók úr odanyúlt, s valóban úgy tapasztalá, hogy a keresett
10   2,  9 |         nem álomképpen többé, de valóban átvezetni képes, és aki
11   2,  10| támlányára, s elmerengett rajta. Valóban oly emberfölötti lény volna-e
12   2,  10|          úgy süvölt be a szél.~S valóban, amint a csigalépcső kanyarult,
13   2,  10|         most látott a grófnő, az valóban álomszerű vízió volt.~Mint
14   2,  11|       elkomorodott megint.~– Ez, valóban, egyike lesz a nehezebb
15   2,  11|    vállalom a felelősséget.~– Ez valóban a leggyöngédebb szomszédi
16   2,  12|       azért a jó tanácsért.~– Én valóban nagy hálával tartozom irántad;
17   2,  13|   látogatás visszaadásaul, hanem valóban ösztönözve éreztem magamat
18   2,  14|        kormány is van ott. S ott valóban megérdemli e nevet: gondviselés.
19   2,  15|     látónak látnia kell mindent.~Valóban Angela grófnő szemei oly
20   2,  16|        arról, hogy hátha érte is valóban. Hanem hisz ezek a finom
21   2,  22|      felhozatni magának.~És íme, valóban ott állt, amit Spitzhase
22   2,  23|        titoknak vegye hasznát.~S valóban ez a meglepetés érte az
23   2,  32|         Jól van, tehát legyen ön valóban „leány”. A francia törvények
24   2,  37|         élő szemeivel: csakugyan valóban nincsenek-e ott az ő ezüsttelt
25   2,  38|  geológok bizonyítják, hogy ezek valóban a hegyégés produktumai.~
26   2,  44|      róla megemlékezik. De őneki valóban semmi sem jut eszébe, amit