Rész, Fejezet
1 2, 9 | hamarább férjhez megy?”~A grófnőt azonban szokatlanul jókedvében
2 2, 9 | nézve; megszokta már, hogy a grófnőt egyik nap nagyon rosszkedvűnek,
3 2, 10| tessék kinevetni; hanem a grófnőt, kérem, ne gúnyolja ki nagyságod,
4 2, 10| felé, melyben meglátta a grófnőt. Azután ottmaradt a grófnő
5 2, 10| mély.~– Megfoghatatlan!~A grófnőt elhagyta erélye.~– Kérem,
6 2, 10| alá véve, s jobbjával a grófnőt vonva maga után.~– Hol vannak
7 2, 10| volt maga a harangozó.~A grófnőt hármas borzalom némítá meg
8 2, 10| szobájához visszatért.~A grófnőt ott találta asztala előtt
9 2, 10| mindenkorra tegyen le a grófnő!~A grófnőt meglepték e szavak. Minden
10 2, 10| falura vagy külföldre.~A grófnőt érdekelte a leírás.~– A
11 2, 11| kellemetlen ember~Theudelinda grófnőt egész önfeledtté tette az
12 2, 11| takargatnak. Én azt hiszem, hogy a grófnőt meglopták.~– Engem?~– Ne
13 2, 11| nem véltem megbántani a grófnőt, ha a jelen esetben saját
14 2, 11| szólt Iván –, ha szabad a grófnőt kérdenem mikor szándékozik
15 2, 11| rosszak. Azok nem viszik el a grófnőt a szomszéd állomásig.~–
16 2, 11| nyugodt bonhómiával engedte a grófnőt garde-robe-ja autodafé-jén
17 2, 11| szabadalommal szólítá fel a grófnőt, hogy kövesse példáját.~–
18 2, 11| beszélt az időről. Biztosítá a grófnőt, hogy mind a barometrum,
19 2, 13| szólt gavallér, ki Angela grófnőt húgának nevezte, mintegy
20 2, 16| azután meggyőzte Angela grófnőt afelől, hogy Iván nem beszélt
21 2, 16| hogy: „Én tudom, a szép grófnőt minő egy pár szem vonta
22 2, 17| levél által megkísérlené a grófnőt arra bírni, hogy ő jöjjön
23 2, 17| Pestre, hanem megkísérli a grófnőt hazaédesgetni.~Aközben pedig
24 2, 19| Az a Berend kibékíti a grófnőt az öreggel. Szöktesd meg
25 2, 20| Sondershain herceg, akihez Angela grófnőt oly szívesen akarta volna
|