Rész,  Fejezet

 1   1,  1 |        nem engedi magát meglepni. Finom hallása van. Az újkori szülött
 2   1,  1 |          századik emeletet rakja: finom kemény agyagból, mészből;
 3   2,  2 |           anemométer elé, ami egy finom kis gép, olyanforma, mint
 4   2,  2 |     koromtól, erdő, mező fekete a finom kőszénportól, melyet a szél
 5   2,  5 |         gömbölyű homlok, az emelt finom orr, a finom fekete haj:
 6   2,  5 |     homlok, az emelt finom orr, a finom fekete haj: azok az ind
 7   2,  6 |           egykorú férfi lehetett; finom arcszíne, fekete bajusza,
 8   2,  7 |          s amaz, a másik, azzal a finom, kényes alakkal két perc
 9   2,  8 |          magas, szikár alak volt, finom vonásokkal, fehér arcszínnel,
10   2,  10|        padlata fedve volt azzal a finom porral, amit „nap-por”-nak
11   2,  11|        valamennyi. Hímzett, drága finom úri készlet. Elégett.~„No
12   2,  13| vonásokkal; gyönyörű szabású orr, finom metszésű ajkak, hosszú sugár
13   2,  13|            mintegy húszéves ifjú, finom, tökéletes alak, eléje sietett
14   2,  15|          Tele van annak a kedélye finom malíciával. Ha észreveszi,
15   2,  16|        valóban. Hanem hisz ezek a finom társalgók úgy tudnak közönyös
16   2,  20| bristol-papírra, s a legutolsó év finom gyöngy- és aranyhímzetű
17   2,  20|         térdeplő gyermekalak volt finom hímzéssel odarajzolva.~És
18   2,  23|        abból legelőbb leszáll egy finom öreg úr ezüstfehér hajjal,
19   2,  25|        másik teremből előjött egy finom fekete frakkos úr, fehér
20   2,  25|            asztalok lábai, karjai finom virágfüzérekből, csábító
21   2,  25|         megveregeté Péter pofáját finom fehér kezecskéjével, amin
22   2,  26|        még a vasutat is.~Az elnök finom, nagyúri ábrázatja egy vonással
23   2,  28|           herceg kalapját véve, s finom iróniával tevé hozzá –,
24   2,  34|      mondja el ön – szólt Evelina finom krémmel törülve le arcáról
25   2,  42|       közt több rétegben kitöltve finom porrá tört faszénnel. Elöl