Rész,  Fejezet

 1   1,  1 |   felelni: „Nem tudok semmit!…”~Annyit már megtudtunk, hogy a lételünket
 2   2,  6 |         Hosszú volna elmondani. Annyit bizonyosnak tartok, hogy
 3   2,  6 |         alapítók. Azok rendesen annyit értenek ahhoz az üzletághoz,
 4   2,  7 |         Majd meglássuk. Te csak annyit tégy meg, hogy mikor azt
 5   2,  8 |        és középpárti; ami falun annyit jelent, hogy megszavazzuk
 6   2,  13|          hanem az is igaz, hogy annyit nem ásítottak tudós-társasági
 7   2,  14|   mindent lehet alkotni.~Hiszen annyit már mi is tudunk, hogy ha
 8   2,  14|      ártana másnak? Mindenkinek annyit ad a föld, amennyi kell
 9   2,  14|      hanem van más, s azon nyer annyit, hogy deficitje ne legyen.~
10   2,  15|     Nevemben van az „iván”, ami annyit tesz, hogy: „getrunken!”~–
11   2,  15|         nem tartá fölöslegesnek annyit megjegyezni vendége előtt,
12   2,  17|     tudott meg kérdezősködésére annyit, hogy elköltöztek abból
13   2,  17|       ne légy türelmetlen. Csak annyit engedj meg, hogy a szerepek
14   2,  19|         aprította.~– És Iván?~– Annyit sem kapott, mint én magam.~–
15   2,  22|         vagyok is, tudok én már annyit, hogy aláírni vagy fizetni,
16   2,  22|      alighanem „Bondavár” lesz?~Annyit már tudott a vásár természetéből,
17   2,  22|       csak megmondhatja.~– Csak annyit szabad jeleznem – szólt
18   2,  23|       előállított terméknek; ez annyit tesz, mint ingyen dolgozni.~
19   2,  25|       hangját.~– No, Péter! Hát annyit sem mondanál, hogy: „Isten
20   2,  35|  fiókjába ijedten. Evelina csak annyit lát meg róla, hogy az valami
21   2,  35| elszomorodva.~– Ühüm! De ez nem annyit tesz, hogy „én senkinek
22   2,  41|         Azért veszem őket, mert annyit érnek.~– De hisz a bondavári
23   2,  42|         Kérdezősködéseikre csak annyit felel, hogy minden a legjobban
24   2,  46|         ölében a leányt, akiért annyit küzdött, annyit szenvedett,
25   2,  46|          akiért annyit küzdött, annyit szenvedett, s aki azt mondá