Rész,  Fejezet

 1   2,  4 |             szerető férje által… De minek a szent mesék? Hisz itt
 2   2,  8 |            érte a sekrestyést, hogy minek költi ki az ágyból, mikor
 3   2,  8 |       udvarias kézmozdulattal, hogy minek a köszönet ily csekélységért.
 4   2,  11|             a patrícius gyémántból, minek karátja 90 forint, s aztán
 5   2,  12|      Először is nem értem azt, hogy minek neked a házasság. S ha megértettem,
 6   2,  12|           akkor nem értem azt, hogy minek viszed azt, akit feleségül
 7   2,  13|         mind ott maradtak volna is! Minek mentek el? Ők is részt vehettek
 8   2,  16|             megjön a helyes esze.~– Minek kevertétek bele az én nevemet?
 9   2,  17|            Ez rosszulesett Ivánnak. Minek volt még ezeket az alakokat
10   2,  17|             alakokat is profanálni? Minek játéknak venni az anya szerelmét?
11   2,  20|     ragaszkodom!~– No, no, Evelina! Minek fogadásokat tenni az elérzékenyülés
12   2,  22| gyermekestül, ha azt mind elveszti. Minek fizette most meg? Minek
13   2,  22|             Minek fizette most meg? Minek váltotta át a német bankóit,
14   2,  22|           aranyra.~Kaulman Félix.~– Minek köszönjem ezt a szerencsét?
15   2,  29|          hadd igyék! Az ő dolga.~De minek jön ide, Iván telepére pálinkát
16   2,  35|            nem volt szabad nyúlnia?~Minek riasztotta fel festőpalétája
17   2,  35|           fel festőpalétája mellől? Minek kérdezősködött az elrejtett
18   2,  35|           legyen virág!~S ha virág, minek kérte azt magának?~Ha hozzányúlt,
19   2,  44|  eszméleténél volt és beszélt. Nem! Minek azt önnek megtudni, miről
20   2,  44|          elmélázott.~– Különben is: minek ne tudná ön meg? Angela
21   2,  46|           komor tekintetet váltott.~Minek éneklik még ezt a nótát?
22   2,  46|            éneklik még ezt a nótát? Minek veszi más is a szájára ezt