Rész,  Fejezet

501   2,  32|                Ah, be jól illik önnek ez a harag! Törjön össze, kérem,
502   2,  32|              Evelina elbámulva.~– No, ez azt bizonyítja, hogy ön
503   2,  32|                most egy emberen függ. Ez az ember Sondershain Waldemár
504   2,  32|          apátot most már bosszantotta ez a szeszélyeskedés. Feltette
505   2,  32|              érezte e szó előtt.~Hisz ez nagyobb eszme az angyalvárnál!~
506   2,  32|             magassághoz, ahonnan most ez asszony őhozzá alábeszélt.~
507   2,  32|           házassága Kaulman Félixszel ez országban érvénytelen és
508   2,  33|     lehetetlen észre nem vennie, hogy ez a mi vállalatunk egyike
509   2,  33|            Félix letette a füzetet.~– Ez az én biográfiám lenne?~–
510   2,  33|            kiütött katasztrófa miatt. Ez kegyetlen pamflet.~– Talán
511   2,  33|             beszélni.~– Legelőször is ez a brosür! – szólt kezét
512   2,  33|         fényes estéllyel ünnepli meg. Ez estélyre házának legjobb
513   2,  33|       mutatóujját saját mellére.) Aki ez alkalommal madame-nak be
514   2,  33|            mert tiszta, mert ragyogó; ez átlátszó ragyogásnak titulus
515   2,  33|         titulus kell, hiteles stigma, ez a titulus az ön neve. Most
516   2,  33|             siet ön azt felhasználni.~Ez biz igaz. Sietni kell. Azért
517   2,  34|          megemlékezésének köszönheté. Ez most megszűnik. Nekem pedig
518   2,  34|        Kaulman lábaihoz.~– Azt, hogy „ez” még az öné, de én: „Dirmák
519   2,  34|        Evelina – tudja ön, uram, hogy ez Dirmák kisasszony öltözőszobája!~
520   2,  35|        választani új királyának? Mert ez a rebellis birodalom, akinek
521   2,  35|            asszonyarc kitekinthessen.~Ez bizonyosan Árpád anyja lesz,
522   2,  35|              szívesen látta volna.~De ez a bevezetés egészen szerencsétlenné
523   2,  35|              a művésznő tanítványhoz. Ez megvan. Hát mármost megint
524   2,  35|           velem – vagy kézreverősdit?~Ez a vidám hang ismét átmelegítette
525   2,  35|              elszomorodva.~– Ühüm! De ez nem annyit tesz, hogy „én
526   2,  35|             és büszkének kell lennie.~Ez elég vallomás volt annak,
527   2,  35|             sohasem gyógyul ki senki. Ez több szép tehetséget megölt
528   2,  35|               Azok tudják, mibe kerül ez a módja az udvarlásnak.
529   2,  35|              Hiszen tudta ő jól, hogy ez mind igaz.~Árpád könnyen
530   2,  35|           most téged meglátogatott?~– Ez, anyám, egy szegény asszony,
531   2,  36|                hogy nem élhet tovább.~Ez a fiú sok igazat mondott
532   2,  36|            embernek új erőt adott már ez a tudat: „Ha senkim nincs,
533   2,  36|              miért nem tudatták vele? Ez figyelmetlenség volt!~A
534   2,  36|         kényelmesen ült, elnyújtózva.~Ez Waldemár herceg volt.~Ideje,
535   2,  36|    végigolvasá. Bámulva kérdezé:~– Mi ez? Nem értem!~– Pedig nagyon
536   2,  36|             az rideg való.~– De uram, ez lehetetlen! Hisz Kaulman
537   2,  36|              akik bebizonyítsák, hogy ez és ez az ékszer, ez a drága
538   2,  36|             bebizonyítsák, hogy ez és ez az ékszer, ez a drága garnitúra
539   2,  36|              hogy ez és ez az ékszer, ez a drága garnitúra nem a
540   2,  36|           értesítve vagyok.~– De maga ez a substratum is nagy alterációt
541   2,  36|            Nagyon szép volt e percben ez asszony.~– Csak azért jött
542   2,  36|           széjjel a nyomorult jószág. Ez volt a felelete.~Waldemár
543   2,  36|     mosolygású arcát.~– Szép asszony! Ez könnyen van kimondva. De
544   2,  37|               a legelső, amit meglát, ez a kompakt betűs sor:~„Bondavár:
545   2,  37|        Bondavár: 60 parin alól.”~„Óh, ez sajtóhiba, de öreg! Részeg
546   2,  37|            becsületes embereket! Mert ez már, ha valami, hát „közcsendháborítás”.~
547   2,  37|           makkot!”~„Meg vagyok lőve!”~Ez volt a szava Csanta uramnak.~„
548   2,  37|          egymás mellett! Osztályozva. Ez itt húszas. Ez forintos.
549   2,  37|           Osztályozva. Ez itt húszas. Ez forintos. Ez birodalmi tallér.
550   2,  37|              itt húszas. Ez forintos. Ez birodalmi tallér. Ez koronás
551   2,  37|        forintos. Ez birodalmi tallér. Ez koronás tallér! Milyen szép
552   2,  38|               Ivánhoz szénre alkudni.~Ez a látogatás pedig igen röviden
553   2,  38|             mind a kettő után Ivánnak ez a szava: „Én denunciánssal
554   2,  38|               nevére.~Szép játék volt ez! Ezer meg ezer embernek
555   2,  38|               mulatságnak nagyon szép ez a másik fél részére, aki
556   2,  38|          Vannak magas urak is, akiket ez a csapás ledöntött a lábaikról.~
557   2,  39|      nefelejcsbokrok a patak mentén”?~Ez volt most a nagyobb kérdés!~
558   2,  39|                Olyan jó mulatság volt ez!~Belényiné a folyosórul
559   2,  40|            időszaki források elmélete ez.~A hegy keblében van egy
560   2,  40|         melyhez a külső lég hozzáfér.~Ez alsó üregből felható küllég
561   2,  40|              nagyon figyelmezni! Mert ez ád mértéket annak az istenkísértéssel
562   2,  40|              nézve élet-halál kérdése ez. Azért hiszem, hogy az Isten
563   2,  40|              Iván maga is úgy készült ez úthoz, mint amelyből lehet,
564   2,  40|            szénbányák örök sötétsége!~Ez a hír nagyon jó útravaló
565   2,  40|               óra múlva jöttek elő.~S ez így ment nap nap után.~Iván
566   2,  40|          alatt kialszik. Fekete lesz.~Ez a fekete éj volt az a világosság,
567   2,  40|       világosság, amit Iván keresett.~Ez a sötétség, melyben tudományának
568   2,  40|               azt tudták, hogy aminek ez az ember olyan nagyon örül,
569   2,  41|        vegyülni a szerencsétlenségbe.~Ez a szó: „Bondavár”, csak
570   2,  41|      pöröllyel, olyan zűrhangot adott ez a szó.~Gúnykacaj, csodakiáltás,
571   2,  41|             az olimpi látványt.~– Ah! Ez valami bohóc, aki meg akar
572   2,  41|           bondavári részvényt?~De már ez tökéletes revolúciót idézett
573   2,  41|       kivihetőnek?~– Nincs kifelejtve ez a műtétel a tervemből! –
574   2,  41|            Mármost akár sikerül önnek ez a vállalat, akár nem (aminthogy
575   2,  41|              de már egyszer a táblára ez lesz jegyezve, s én tartozom
576   2,  41|             hogy amit magára vállalt, ez lehetetlen, s ezt köztudomásúvá
577   2,  41|               a részvénytársulatnak.~(Ez utóbbi epithetont nem megvetésképpen
578   2,  41|           dobni majd Iván az ajtón, s ez ugyanannyiszor vissza fog
579   2,  42|            gépszíj tartott mozgásban.~Ez a malom valamit őrölt, melynek
580   2,  42|             szólt Iván Spitzhaséhoz – ez itt a toalettszoba; kezdjünk
581   2,  42|     azbesztöltöny! – folytatá Iván.~– Ez a készület a búvárok és
582   2,  42|              a két sisakot összeköti. Ez meg arra való, hogy amit
583   2,  42|       kaucsukcső-tekercset! – hangzék ez egyedüli hang szűk sisakjában,
584   2,  42|               kőszéntömegek voltak.~S ez üreg át volt hidalva vastag,
585   2,  42|            dörmögé vissza útitársa.~– Ez már a kioltott tárna egy
586   2,  42|            Hogy a háromtagú bizottság ez estén nagyot ivott, az igen
587   2,  42|              az égő tárnába lövellni. Ez lesz a döntő ütközet, uraim.~–
588   2,  42|               Spitzhase úr. – Nem fog ez a tréfa azzal végződni,
589   2,  42|        gáztömeg, hogy kitörjön, akkor ez az aknakút vasajtaja a mentő
590   2,  42|            homloka sem volt verítékes ez ördögfeletti munkától.~Mikor
591   2,  42|             Ivánt egyedül vacsorálva.~Ez tud most enni.~Eszébe jut
592   2,  43|                Van abban valami! Hogy ez a mákszemnyi földgömb parányi
593   2,  43|      kivilágít.~Hát nem szebb világ-e ez, mint a mamutok világa volt?!~
594   2,  43|            ember folytatja az Istent!~Ez a jutalma.~S amellett megmarad
595   2,  43|           amellett megmarad embernek.~Ez a vigasztalása.~Mert Istennek
596   2,  44|              Iván megmentő vállalata.~Ez kiüté legelébb is Waldemár
597   2,  44|            szobrot, takarta vonásait.~Ez Theudelinda grófnő volt.~
598   2,  44|               Krisztust.~– Hogy lehet ez? – rebegé Iván meghatottan.~–
599   2,  44|           senki”! Most azután itt van ez a másik, azt mondja: „Most
600   2,  44|           mozdulatával rándult vissza ez ajándéktól.~– Nos, mit ijed
601   2,  44|              s a kincs, mi benne van. Ez így van rendelve. Ön a sírbolt
602   2,  44|             legyen az is, aki engemet ez odúból kicsalt, hol azt
603   2,  44|             ugye? De hát mit tartozik ez önre? Semmi pap nem kell.
604   2,  44|           szavait jegyzé fel számára.~Ez utolsó szavak voltak:~„Hát
605   2,  45|           kapsz!”~Nem tudta meg, hogy ez degradáció.~Ott azután szabadabb
606   2,  46|           nyikorog a talyigakerékkel. Ez úgy veszi a munkát, mintha
607   2,  46|               senkije, mert özvegy, s ez a leány virrasztott mellette
608   2,  46|               ha a keze is jár hozzá. Ez nálunk a virtus. – A ríva
609   2,  46|       tárnaégés fölfedezése jön; csak ez az egy könnyezik eleitől
610   2,  48|               fordítását.~A szövegben ez csak zavart okozott volna.~
611   2,  48|           engedted, add, kérünk, hogy ez a mi cimboraságunk, minden,